Tolna Megyei Népújság, 1979. december (29. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-14 / 292. szám
1919. december 14. Jogalkalmazás a gazdasági perekben Ülést tartott a megyei bíróság gazdasági kollégiuma Ha van időm, olyasait A múlt év tavaszán tájékoztatást adtunk a módosított Polgári Törvénykönyvnek a gazdálkodó szervezetek szerződéses rendszerét érintő új rendelkezéseiről. Ezeket akként összegeztük, hogy a jogalkalmaaás jogpolitikai elveinek elvárásai hangsúlyozottabban jutnak kifejezésre. így fő elvként érvényesül valamennyi fél szerződéses kapcsolatában az együttműködési kötelezettség, a szerződések tisztasága, a reális teljesítés, a vállalati, csoport-, és népgazdasági érdek öszhangja. A Polgári Törvénykönyv alapelvként rögzíti és tiltja a tisztességtelen gazdálkodást, a gazdasági erőfölénnyel való visz- szaélést, a tisztességtelen haszonszerzést. A törvényben biztosított jogok védelmére továbbra is a bíróságok hivatottak. A közelmúltban valamennyi perkategóriában kollégiumi vizsgálat keretében elemeztük, hogy a bíróságok e feladatokat mennyiben teljesítették, az ítélkezési munkában a jogalkalmazás jogpolitikai elvei mennyiben érvényesültek. A vizsgálat kiterjedt a gazdasági pereket kiváltó okokra és arra is, hogy az állami vállalatok, szövetkezetek és szolgáltató szervek és egyéb intézmények szerződéses kapcsolatában a jogpolitikai elveket mennyiben tartják meg. A vizsgálat eredményét, a szerzett tapasztalatokat és a jogalkalmazás jogpolitikai elveinek hatékonyabb érvényesülését célzó javaslatokat kollégiumi ülésen vitattuk meg. Mielőtt főbb megállapításainkról képet adnék, előre kell bacsátanom, hogy a gazdálkodó szervezetek termelő, értékesítő és szolgáltatói tevékenysége számos szállítási, vállalkozási, fuvarozási, stb. szerződésen alapszik. E szerződések teljesítésével kapcsolatosan az élet természetes rendjéből eredően több-kevesebb jogvita keletkezik. Ezek közül azonban csak azok kerülnek a bíróság elé, amelyekben az érdekeltek megegyezni nem tudnak, vagy olyan jogvita vár rendezésre, melynek jogszerű elbírálása csak a bírósági eljárásban lehetséges. így pl. annak megállapítása, hogy egy lakóépület hibájáért a tervező váfey a kivitelező és azok közül melyik mennyiben, és milyen mértékben felelős és a helyreállítási. valamint a kárjel- legű költségeket milyen arányban kötelesek viselni. Ezeknek a jogvitáknak az elbírálásánál a bíróságok a szerződések teljesítésénél és a gazdálkodás körében jelentkezett negatív jelenségeket is feltártak, melyek megszüntetése a köz érdeke. Ezek ugyan nem említhetők a gazdálkodó szervezetek magatar-^ tásának és tevékenységének' jellemzőiként, mégis szót kell ejtenünk róluk, mivel ezek sértik a szerződéses fegyelmet, a népgazdaság és nem utolsósorban a lakosság érdekeit. A bíróságok ezeknek az érdeksérelmeknek a megszüntetésére és a jövőbeni bekövetkezés megelőzésére törekedtek amikor a jogalkalmazás jogpolitikai elveinek érvényre juttatásával hoztak ítéletet. Az elmúlt időszak tapasztalataiból egyes megnyilatkozások külön figyelmet érdemelnek. Ezek hátterében ugyanis rendszerint téves szemlélet és nem egy esetben a közérdekkel szemben álló vállalati érdek vagy gazdálkodási zavar húzódik meg. Előfordult, hogy az egyik vállalat hibás , teljesítésre hivatkozással pert indított a tervező és a gyártó cég ellen és kérte kötelezésüket arra, hogy a mintegy 300 000 Ft értékű beton sablontálca hibáját szüntessék meg és tegyék a rendeltetés szerinti célra alkalmassá. A bírósági eljárás során derült fény arra, hogy a hibáért maga a felperes a felelős, aki a pert indította, a hibás tervet ő maga készítette. A felelősséget nem sikerült áthárítani sem a tervezőre, sem a gyártóra. Ezt az alaptalan keresetet a bíróság természetszerűleg elutasította. Ugyanez a vállalat egy szinte már életveszélyessé vált épületrész újbóli elkészítését megtagadta azzal az indokkal, hogy a műszaki átadás óta hosszú idő telt el és ezért a javítási igény elévült, pedig a lakók többször fordultak a kivitelező vállalathoz. A válalat azonban a kifogásolt hibát nem ismerte el, bár korábban javítási munkákat is végzett eredménytelenül. Mindezek persze csak a tüneteket szüntették meg átmenetileg. az alapvető okot nem. A lépcsőházi üvegtéglafal változatlanul beázbtt. A bíróság az életveszélyessé vált épületrész újjáépítésére és a beázás megszüntetésére kötelezte a kivitelezőt. Csaknem azonos probléma miatt indult perben maga a műszaki ellenőr — akinek a lakók érdekeit kellett volna képviselnie — érthetetlen okból úgy nyilatkozott, hogy szűk volt a beruházási keret és ezért nem lehetett teljesen kifogástalan lakóépületet építeni. Ebben az esetben is kötelezte a bíróság a kivitelezőt a beázás megszüntetésére. Közismert, hogy a szerződések hibás teljesítésén kívül a késedelmes teljesítés, vagy az ügylet meghiúsulása is a népgazdaságnak, de a vállalatoknak is kárt okoz és a lakosság ellátásában zavart jelent. Ennek ellehére a szerző-: désszegésből eredő igényeket csak ritkán érvényesítik, sőt előfordult, hogy olyan későn fordultak bírósághoz, hogy a követelést elévülés miatt el kellett utasítani. Egy 8 millió forint értékű takarmánykeverő üzem szerkezetének és berendezésének több hónapos késedelme miatt csak 466 000 Ft késedelmi kötbér megfizetésére lehetett kötelezni a szállító vállalatot, míg 632 000 Ft késedelmi kötbér tekintetében a keresetet elévülés oká. ból el kell utasítani. Az egyik cipőgyár a bundacipőket a tél . közepéig sem szállította le, ezért a nagykereskedelmi vállalat a szerződéstől elállt. Nem látta ugyanis biztosítottnak, hogy a téli idényben a bun- dás cioőket a kiskereskedelmi vállalatoknak le tudja szállítani és azokat a lakosság részére értékesíteni tudják A bíróság a gyár felelősségét megállapítva 231 000 Ft meghiúsulási kötbér megfizetésére kötelezte. Volt példa arra is, hogy a vállalkozó a közel 3 millió forint értékű építési munka késedelmes befejezése miatt a felelősséget elismerte és a peres eljárás keretében vállalta, hogy a lakásépítő szövetkezetnek a 37 000 Ft késedelmi kötbért megfizeti. A vizsgált időszakban észlelhető volt a tisztességtelen P hasznoszerzésre irányuló törekvés különböző formája is. Az egyik termelőszövetkezet tényleges kárának és jogos igényének több mint négyszeresét követelte. Az 1 millió forinttal szemben csak 240 000 Ft erejéig adott helyt a bíróság a keresetnek. Tisztességtelen haszonszerzésnek minősült az az igény is, amikor a saját szerződésszegése miatt kifizetett kötbért kárként kívánta áthárítani a másik szerződő partnerre, mint azt az egyik vállalat megkísérelte. A bíróság természetszerűleg ezt a 600 000 Ft öszegű alaptalan keresetet elutasította. Jogosulatlan előnyszerzésnek minősítette a bíróság többek között azt is, amikor el nem végzett munkát számláztak, vagy hibásan teljesítettek, illetve rendeltetésre alkalmatlan szolgáltatásért vállalkozási díjat követeltek. A kialakított ítélkezési gyakorlattal sikerült elérni, hogy a tervező a peres eljárás időtartama alatt a tervek hibáját kijavította, és a hiányzó terveket legkésőbb a tárgyalás napján átadta. A tisztességtelen haszon- szerzés esetenként gazdasági bírság kiszabását is maga után vonta. Erre az elmúlt másfél év alatt többször is sor került. A bíróság közel 3 millió forint gazdasági bírságot szabott ki. Ilyen bírságban marasztalt gazdálkodó szervezetek a tisztességtelen haszonhoz úgy jutottak, hogy a megengedettnél nagyobb nyereséget számítottak fel, csaknem kétszeresét, a szükségesnél nagyobb mennyiségű anyagot állítottak be az árvetésbe, így többet számláztak. Egyes munkabértételeket kétszeresen számoltak el. A bírság mértékének megállapításánál a jelentős körülmények közül kettőt emelek ki. A felelősséget a bíróság nyomatékosnak találta, mert a lakosság fogyasztói érdekét közvetlenül érintett te. A megbírságoltak javára értékelte viszont, hogy a jo- gosullatlan elszámolást önrevízió keretében önmaguk tárták fel. Az árvizsgálat megállapításait és az indítvány jogalapját elismerték, s a jogosulatlanul beszedett összeg jelentős részét az államnak bifezették, illetőleg az egyes megrendelőknek a jogtalanul felszámított összeget visszafizették. A gazdasági bírságügyekben a jogszabály rendelkezése folytán a személyi felelős- ségrevonás kötelező. Ennek megtörténtét a bírságot kiszabó bírósághoz be kell jelenteni. Ez valamennyi perben megtörtént, esetenként azonban — ékelésünk szerint — a felelősségrevonás nem állt arányban a mulasztás súlyával. A negatív gazdasági jelenségek megszüntetését az ítélkezés és annak során adott elvi iránymutatás elősegíti, azonban ismétlődésének megelőzése nem elsődlegesen a bíróságok feladata. Mindenkinek a saját területén kell a jogalkalmazás jogpolitikai elveinek szellemében eljárni és az egyéni' valamint a csoportérdekkel szemben az össztársadalmi érdeknek érvényt szerezni. DR. LENCSÉS GYULÁNÉ megyei bírósági elnökhelyettes bírósági főtanácsos Hat leánnyal és két fiúval ülünk a szekszárdi IV. számú Általános Iskola igazgató- helyettesi szobájában. Hatodik, illetve nyolcadik osztályosok. Van közöttük hármas, négyes és ötös tanuló. Beszélgetésünk apropója: most volt a nemzetközi gyermekév utolsó rendezvénysorozata: a gyermekkönyvhét. Éva: Sajnos, nem jut mindennap idő olvasásra. De másnaponként igen. Sok elfoglaltságom van, de ahhoz ragaszkodom, hogy olvassak. Most fejeztem be a Nyugaton a helyzet változatlan-t. Gabi: Kedvenc tantárgyam az irodalom. Most három könyvet olvasok egyszerre. A Légy jó mindhalálig kötelező olvasmányunk, az Unatkozom című regényt magam választottam, s tavaly jelent meg a Kérdezz — felelek, ezt naponta böngészem. Szilvi: Ha van időm, mindig olvasok. Most a csíkos és a pöttyös könyvek a kedvenceim. Körülbelül száz kötetem van, külön polcon. Sok könyvet nyertem vetélkedőn, és sokat kaptam ajándékba. Edina: Egyszer elfelejtettem visszavinni a könyvtári könyvet. Persze felszólítottak. Nagyon szégyeltem magamat, s azóta nem járok könyvtáriba. Van sok szép könyvem 'és a barátnőmmel rendszeresen cserélünk olvasnivalót. Krisztina: Nálunk úgy van. hogy én ajánlok anyukámnak könyveket. Amikor elolvasok egyet és tetszett anyu is hozzálát. Sanyi: Én a fantasztikus regényéket kedvelem. Szüleim is szívesen olvasnak. Elsősorban krimit. Nekem nem engedik meg, hogy az ő könyveikből olvassak. Néha azért belenézek... (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Fél évszázados fennállását ünnepli Dombóváron a III. sz. „József Attila” általános iskola. Az öt évtizedet megért intézmény igen sok fiatalnak jelentette már a tudás felé vezető út első lépcsőfokát, s jelenti még. Az eredetileg 6 tanterem 16-ra gyarapodott, s az 5 nevelővel induló tantestület 30 főre növekedett. Több olyan pedagógus oktatja és neveli a mai gyerekeket, akik ennek az iskolának a padjaiban voltak kisdiákok. De a mostani szülők nagy részét is szoros szálak kötik a Petőfi- téren álló épülethez. Az iskolában folyó oktatónevelő tevékenység jól példája annak hogy a hagyományokat őrző, gyermekközpontú pedagógusok által elhintett „mag” termőtalajba hullik, s meghozza azt a „termést”, amelyet joggdl elvárhatunk tőle. Mindezek a gondolatok akkor jutottak eszembe, amikor részt vettem azon az ünnepségen, melyet a művelődési házban rendeztek meg, az évforduló tiszteletére. Magam is kisdiákja voltam ennek az iskolának, és még ma is tisztelettel és hálával tekintek az ódon falakra, mert gyermekkoromra, fiatalságomra emlékeztetnek. De nem voltam egyedül érzéseimmel, mert a megjelent nagyszámú öregdiák, az 1929- ben elsőként belépő tanulók is könnyes szemmel emlékeztek meg — Novotny Károly- né igazgatónő ünnepi köszön, tője alatt — régi tanítóikról, nevelőikről. A színpadon szereplő kisdobosok, a „Vadvirág” gyermek művészeti csoport bemutatóján is látszott, a szeZsolt: Most olvastam az Egri csillagokat. Általában a történelmi 'könyveiket szeretem. Negyven-ötven sajátom van, s mindig van egy-két olyan könyv, amit szeretnék. Mostani vágyam: A medveölő fia. Gabi: Ha felnőtt leszek, lexikonokat fogok gyűjteni... és versesköteteket. A regényeket akkor is a könyvtárból hozom. Szüleimnél látom, hogy milyen jó dolog, mikor kéznél van a lexikon... Szilvia: Van száz forintom. Még gyűjtök hozzá, s anyukámnak lexikont ajándékozok. Ő nagyon szeret rejtvényt fejteni, s csak egy Kislexikonja van. Sanyi: Hogy mit veszek a zsebpénzemből? Legutóbb erre a karórára gyűjtöttem. Zsolt: Visszaviszem a boltokba az üvegeket. A betét ára az enyém. Vagyis innen a zsebpénz. Azt osztom be ajándékokra meg könyvekre. Gabi: Nemrég volt a születésnapom. Majdnem minden pajtásomtól könyvet kaptam ajándékba. Örömmel bontogattam ki őket. Kérdem egyik fiútól, „Te milyen könyvet hoztál?” Azt felelte: „Mit tudom én! Az anyukám vétte.” Ezen a válaszon aZért szomorodtam el, mert az a srác nem törődött azzal, hogy milyen könyveket szeretek. Az volt a fontos, hogy hozzon valamit... Nem tudnék sem magamnak, sem másnak könyvét venni úgy, hogy ne lapozzak bele, ne tudjam, ki írta, miről szól. Krisztina: Nagyapám nyolcvankét éves. Tőle kaptam régi könyveket. Egyiknek Titkos kert a címe. Ez a kedvencem. Olyan izgalmas, megsárgult lapú könyveket olvasni... Éva: Hatodikos koromig nem szerettem a verseket. Talán, mert nem értettem őket. Akkor jött az iskolába egy új magyar szakos tanárnő. A költőkről rengeteg új," replők valamennyien tudták azt, hogy a közönség között ott ülnek azok a bácsik és nénik, akik valmikor ugyanilyen lelkesedéssel készültek fel az iskolai ünnepségekre. érdekes dolgot mesélt nekünk. Észre sem vettük, hogy közben számtalan új verssel ismerkedtünk meg. Azóta igazán szeretem a költeményeket, s van már néhány verseskötetem is. Edina: Télapó-ünnepséget rendeztünk az osztályban. Kihúztuk egymás nevét és ajándékot készítettünk. Egyetlen gyerek kapott könyvet, a többiek csokoládét... Zsolt: Mi karácsonykor ajándékozzuk meg egymást. Én könyvet vettem. De úgy tudom, majdnem minden társam azt vesz. Sok szép, és a mi pénztárcánknak megfelelő 'könyv jelent meg mostanában. Válogathatunk. Szekszárdon sok gyerek jár a megyei könyvtárba, az iskolai könyvtárakból is rendszeresen visznek olvasnivalót. Örvendetes, hogy a házi könyvtárak — gyerekeké is — szépen gyarapodnak. A gyermekkönyvhéten a Garay téri könyvesboltban nem volt kiemelkedő forgalomnövekedés, a vásárlások összefolytak a néhány hete tartó karácsonyi „előkészületekkel”. A Kölcsey lakótelepi üzletben Télapó-ünnepséggel kötötték össze a könyvheti rendezvényt. Ezen a délutánon 13 ezer forintos forgalmuk volt. A megyei könyvtárban a gyermekkönyvhéten ismét meghirdették a „Hozz magaddal egy új olvasót!” akciót. Ezenkívül minden korosztálynak tartottak foglalkozásokat a könyvtárban, illetve az úttörőházban. Egy alkalommal meghiúsult a rendezvény: a hármas iskola hatodikosai a szervezés ellenére sem érkeztek meg a . Népi hősök és a Toldi című előadásra, illetve foglalkozásra. Hogy miért? Nem tudni. De hogy ezzel szegényebbek lettek a gyerekek, az biztos. Műsoruk igazi emlékezés volt azokra, akik 50 évvel ezelőtt megalapították az Állami Elemi Népiskolát Uj- dombóvár községben. MAGYARSZÉKI ENDREI Fotó: DOMBA1 ISTVÁN V. HORVATH MARIA Űtuenéues iskola Öregdiákok az ünnepségen Az 50 éves iskola
