Tolna Megyei Népújság, 1979. december (29. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-01 / 281. szám
Mai számunkból Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam, 281. szám. ÄRA: 1,20 Ft 1919. december 1., szombat. a neb Életéből (3. old.) KIRE SZÁMÍTHAT A NÉPMŰVELŐ FALUN? (3. old.) OLVASÖSZOLGÁLAT CSORDÁS JÁNOS ÉLETMENTŐ (3. old.) Településfejlesztés társadalmi munkában Nyitót kapukat dönget a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, amikor felhívja az ország lakosságát, tanácsait és társadalmi szerveit, hogy indítsanak település- fejlesztési társadalmi munkamozgalmat az ország városaiban és községeiben. Maga a népfront is érzi ezt, nem véletlen, hogy a szeptember 2-án keltezett felhívás már utal a lakosság korábbi felajánlásaira, amelyekkel hozzá kívánnak járulni lakóhelyük fejlesztéséhez, csatlakozva a XII. kongresszus és a hazánk fel- szabadulásának 35. évfordulója tiszteletére kibontakozó munkaversenyhez. Nálunk már hagyománya van a településfejlesztési társadalmi munkamozgalomnak. Évek hosszú során át száz és százezrek segítették önkéntesen és díjazás nélkül a településfejlesztési tervekben szereplő közérdekű célok megvalósítását, járultak hozzá a lakosság életkörülményeinek ellátottságának javításához, a környezet védelméhez. A bölcsődék, óvodák, iskolák, napközi otthonok játszóterek és sportpályák építése és fenntartása, a járda-, út-, vízvezeték- és csatornaépítés, a fásítás, parkosítás, öregek napközi otthonának létesítése és támogatása nem tartozik a rendhagyó események közé. Még az önmagában nem túl szívderítő, úgynevezett „lesz agitációnak” is a legrokonszenvesebb formája, amikor a különböző települések lakóinak, szocialista brigádoknak a felajánlásairól érkeznek hírek, mert valamennyien megszoktuk, hogy az ilyen természetű vállalások rendre teljesülnek is. Igen, kétségtelenül átment a köztudatba, milyen nagy segítséget nyújthat a társadalmi munka a települések fejlesztésében, egész előrehaladásunkban, az arányok első hallásra mégis sokakat érthetően meghökkentenek. Mert a statisztika azt mutatja, hogy a társadalmi munkában megtestesült érték országosan is meghaladja a tanácsi fejlesztési alapok 10 százalékát, például Baranya megyében 28.5 százalékkal növelte a lakóhelyek fejlesztésére fordítható összeget, és létezik olyan település is, ahol a fejlesztések 80 százaléka társadalmi munkából származik. Az abszolút számok is megérdemlik a figyelmet. A társadalmi munka értéke országosan 1976-ban 2,6 milliárd forint, 1977-ben 3,2 milliárd, tavaly már 3,8 milliárd forint volt, s az idén ennél is jóval többre számíthatunk. Joggal bízhatunk tehát abban, hogy a településfejlesztést szolgáló társadalmi munkának a negyedik ötéves tervben teljesített 7,4 milliárd forintos értéke a most folyó ötéves tervben megduplázódik. Aki szeret olvasni a sorok között, az eddigiekre támaszkodva több fontos kérdést fogalmazhatott meg magának. Beszéljünk ezekről nyíltan, amiként nagyon őszintén vitatkoztak ugyanezekről a kérdésekről a közelmúltban a Hazafias Népfront Országos Tanácsának és a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának közös ankétjén is. Az egyik ilyen, nem is teljesen indokolatlan aggály, hogy meddig fokozható még a társadalmi munka. Jelenlegi gazdasági helyzetünk, amelyre mostanában más alkalmas érv híján könnyen hivatkozhatunk, ebben az esetben is kínálja magát. Hiszen, ha településeink egy része — jelentős része — csak a saját szűkös bevételi forrásaira van utalva, s ugyanezeken a településeken a lakosság jogos igényei várnak kielégítésre, nem sok szó férhet a válasz igazságához; ha azt akarjuk, hogy legyen, csinálni kell, vagyis tovább kell növelni a társadalmi munka részarányát, mert nincs más választásunk. Szerencsére e kényszer szülte érvnél azért többet is tudunk mondani. Már a mai gyakorlat is igazolja, hogy a településfejlesztés társadalmi segítésében az új létesítmények építése mellett, mind nagyobb szerephez jutnak a karbantartó, fenntartó jellegű munkák, s a jövőben — elsősorban a városokban — e területeken, sőt, még a lakóházfenntartásoknál is fokozódhat a társadalmi közreműködés. S a szakemberek szerint a településfejlesztési társadalmi munkában még jó néhány más területen is jelentős kihasználatlan tartalékokkal rendelkezünk. Csak egy jellegzetes példát erre: ha a már elvégzett társadalmi munkát mindenütt pontosan tartanák nyilván és számolnák el, az derülne ki, hogy országosan 10—15 százalékkal nagyobb értéket hozunk létre jelenleg is, mint amennyiről a hiányos adatok tanúskodnak. Könnyű belátni, hogy a teljesítményt híven tükröző, pontos nyilvántartás tovább növelné a részvételi kedvet és ezen keresztül a produktumok értékét is. Az adatok azt mutatják, hogy azokon a településeken a legkisebb a társadalmi munka részaránya, ahol a legnagyobb a központi támogatás. E helyzeten mielőbb változtatni közös érdek, ezt kívánja településeink arányos fejlesztése és a társadalom igazságérzete egyaránt. Azt csak ráadásnak tekinthetjük, hogy ennek révén tovább nő majd a lakosság aktivitása, a településfejlesztést szolgáló társadalmi munkában való részvétele. KÉRI TAMAS Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács — a társadalom fejlődése követelményeivel összhangban — módosította a Munka Törvénykönyvet. Az új rendelkezések elősegítik a hatékonyabb munkaerő-gazdálkodást, valamint — a jogok és kötelezettségek összhangjának figyelembevételével — továbbfejlesztik a dolgozók érdekvédelmét és egyszerűsítik a munkajogi szabályozást. A módosítás elősegíti a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet által elfogadott nemzetközi egyezményekben foglalt elveknek munkajogi szabályainkban való érvényesülését. Az új szabályok 1980. január 1-én lépnek hatályba. A törvényerejű rendelettel egyidejűleg adják ki majd a végrehajtást szabályozó minisztertanácsi és munkaügyi miniszteri rendeletéket. Az Elnöki Tanács Szikszai Sándor ezredest vezérőmagy- gyá és dr. Csiba István rendőr ezredest rendőr vezérőrnaggyá nevezte ki. * Az Elnöki Tanács Dobay Károly István elítéltre a katonai bíróságok által jogerősen kiszabott halálbüntetést kegyelemből életfogytiglani szabadságvesztésre változtatta. (MTI) Szekszárd Megkezdődött a felüljáró műszaki átadása Tegnap a délelőtti órákban megkezdődött a .szekszárdi felüljáró műszaki átadása. A helyszíni szemlét tartó bizottságban Győri Imre beruházási főmérnök, eljárásvezető mellett ott voltak a beruházók, a kivitelezők, az alvállalkozók, valamint a DÉDÁSZ szakemberei. A műszaki átadást a bizottságnak tíz napon belül kell befejeznie, s ha közbe nem jön valami akadály, hamarosan megindulhat a felüljárón a forgalom. Fotó: Bakó Az utolsó simítások Elutazott az osztrák parlamenti küldöttség Lázár György a XVIII. kerületben Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke pénteken a főváros XVIII. kerületébe .látogatott. Részt vett a látogatáson Bozsó László, a budapesti pártbizottság titkára is. A vendéget a pártbizottság székházában a kerület párt- és állami vezetői fogadták, majd Peják Emil, a párt- bizottság első titkára adott tájékoztatót a 90 000 lakosú városrész gazdasági, politikai életéről, a pártbizottság irányító munkájáról, ísv a XII.. pártkongresszusra való felkészülés helyi tapasztalatairól. A. kerületfejlesztés eredményeiről, gondjairól szólva kiemelte: Pestlőrinc és Pest- imre csaknem 100 000 lakója nagy áldozatkészséggel vesz részt a kerülétfejlesztési akciókban, eddig is sok millió forintnyi értékkel gazdagította városrészét. A lakosság önzetlen társadalmi munkájának eredményeként például Lőrincen épült a főváros eddigi legnagyobb sportcsarnoka: a nemrégiben átadott, körülbelül 80 millió forint értékű létesítmény a kerület tíz, tornaterem nélküli iskolájának gondját oldotta meg. A korábban családi házas település ma már nagyvárosi jelleget ölt: három nagy lakótelep épült itt, a kerület lakóinak több mint 40 százaléka korszerű, modem otthonokban él. Jelenleg a Havanna lakótelep építkezése folyik, s az előirányzatok teljesítésével mintegy 5500 új otthonba költözhetnek be a családok ebben az ötéves tervidőszakban. (Folytatás a 2. oldalon.) Pénteken elutazott Budapestről az osztrák parlament küldöttsége, amely Apró Antalnak, az országgyűlés elnökének meghívására november 26-a és 30-a között hivatalos látogatást tett hazánkban. A Rudolf Thalham- mer, az osztrák Nemzeti Tanács harmadik elnöke és a delegáció búcsúztatására a Keleti-pályaudvaron megjelent az országgyűlés több tisztségviselője. . Jelen volt Johann Josef Dengler, az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövete is. (MTI) Görögországtól Svédországig Parketta, bútorfríz exportra Évente több ezer lakás padlójának burkolásához elegendő parkettát, s egyéb faipari terméket készítenek Csibrákon, a Gyulaji Állami Erdő- és Vadgazdaság fafeldolgozó üzemében. A napjainkban is nagyobbodó üzem termékeinek jelentős részét tőkés piacon értékesítik. De jelentős szerepe van a parkettgyárnak a település fejlődésében is. Csibráki magazinunk a negyedik oldalon.
