Tolna Megyei Népújság, 1979. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-29 / 279. szám

A fepÜJSÄG 1979. november 29. Bujdosó Ernő 1944-ben született, elvégezte a szegedi ta­nárképzőt, majd a képzőművészeti főiskolát is. Hazai tár­latok mellett Szófiában, Párizsban és Isztambulban mu­tatkozott be. Legutóbbi kiállítását a Stúdió Galériában nyitották meg. Történetek a kulisszák mögül Burton Richard Burton arca ba­rázdált, a szeme zöld és a hangja elbűvölő. 78 nyarán gyakran volt a genfi „El Pre- sidente” szállodában elraga­dó, fiatal feleségével, Susan- nel. Megkérdezték tőle, igaz-e, hogy megesküdött, leszokik a whiskyről? ’ A zöld szemek Susanre szegeződtek: „Azon fárado­zom, hogy türtőztessem ma­gam.” Burton arcán meglát­szik az alkohol. Megsimogat- ta felesége kezét. „Ö nagyon kedves. Nem tudom, mit csi­nálnék nélküle. Ö az én őr­angyalom”. A Genfi tó partján lévő Burton-villában adoptált lá­nya, Maria is velük lakik. „Együtt tanulunk németül”, — közölte Burton. „Maria München környékéről szár­mazik. Még nagyon kicsi volt, amikor kivettem a men- helyről. A németek különö­sen óvatosak, ha örökbefoga­dásról van szó. Tudni akar­ták, hogy gondos apa le­szek-e. Elküldték utánam két gondozót New Yorkba. Éppen a Hamletet játszot­tam a Brodway-n. Tudtam, hogy a németek meg vannak róla győződve, hogy a Ham­let németül szebben hangzik, mint angolul. És talán iga­zuk is van ebben. Minden esetre, amikor este felléptem, mindenki azt várta, hogy el­kezdem mondani: „To be or not to be...”, de én néme­tül mondtam a monológot: „Lenni vagy nem lenni, ez itt a kérdés ...” Mariát ne­kem adták.” Richard Burtonnek abszo­lút hallása van, és az emlé­kezőtehetsége fenomenális. Folyékonyan beszél franciául, olaszul és spanyolul. Richard Burtönnek sok története van gyermekkorá­ról, tanulmányairól, a hábo­rú alatt az Air Force-nál töltött szolgálatáról, a film­jeiről, melyeknek száma már elérte a hatvanötöt. Nagyon- megragadó az intelligenciája és a nyelv iránti szeretete. Beszélni lehet vele a pénz­ről is. Könnyelműen bánik vele. „Nagyon sok -pénzt kerestem. De amilyen gyor­san szereztem, olyan gyorsan ki is adtam: játékpénznek hívom.” „Nem bízom senkiben. A családomat, a bátyámat ki­véve. Ha problémám lenne, csak a bátyámhoz fordulnék, csak az ő- tanácsát kérném.” Ekkor Burton int az ujjá- val a mellettünk elhaladó pincérnek. Ásványvizet ren­del, frissen csavart citrom­mal. Fáradtnak tűnik. A „szárazon lenni” sok erőt vesz igénybe. A figyelem el­terelése a legjobb orvosság. Ügy dolgozik, mint egy meg­szállott: egyik filmszerep a másik után következik ... Savalas - Kojak A harminc évnél fiatalabb hölgyek „Illatos-típusnak” nevezik. „Milyen szimpatikus férfi!”, — mondják az idő­sebb nők. Theo Kojakról van szó, a golyó fejű New York-i rendőrről, akit Telly Savalas alakít. Telly Savalas elragadó! — és intelligens. Sokat írtak már „berlini éjszakáiról”, a whisky- és sörkompániákról. Jack Wiener, az ismert filmproducer, filmet forgatott Görögországban. Rhodoszon Roger Moore-ral, Telly Sa- valas-szal, Claudia CardL naléval és más sztárokkal. Ekkor született a — „Telly Görögországban?” — törté­net. A görög Savalast bemutat­ni ősei hazájában érdekes. Telly Savalas mint Kojak hetenként 150 000 márkának megfelelő összeget keres, a „Menekülés Athénból” cí­mű filmjéért több mint egy­millió dollárt kapott. Ahhoz, hogy Savalast jel­lemezzük, tudni kell róla, hogy tanult pszichológus. Mint rádiókommentátor és mint riporter is dolgozott. Mindig udvarias, de soha nem szerény. Saját szavaival élve „abból a fajtából való, akit meghívnak egy délutáni kávéra, és azután egy életen keresztül nem tudják elfe­lejteni”. A legújabb divat szerint öltözködik, mely már a pi- perkőcség határát súrolja. Kojak figurájára ő nyomta rá a bélyegét, és nem a fi­gura Őrá. Drága anyagok, bőr, selyem, aranyláncok. Körülötte mindig parfümil­lat terjeng. Később a ka­szinóban is látni. Roger Moore is ott volt. Barátok kíséretében érkezeti Mind­ketten gondosan elkerülték, hogy egy asztalnál játssza­nak. Félig csukott szemhéja alatt mindkét sztár azt leste, hogy líelyiknek a háta mö­gött állnak nagyobb tömeg­ben a nézők. A mérleg egyensúlyban volt. Telly Savalas ügyesen rej­ti el a dicsekvését: „Az én életfelfogásomban a pénz nem játszik szerepet — nyilatkozta. — Ha van az embernek pénze, akkor el kell költeni. Ha nincs, nem tudja elkölteni. Aszerint vál­toznak a szokásaim, hogy van-e pénzem, vagy sem.” Másnap a görög családi találkozást forgatták. Sava­las csúcsformában. Énekel, szirtakit táncol és szamárhá­ton lovagol. Testvére és fia, . a hétéves Nicolas is ott volt. Este Lindosz kis piacte­rén borozgat, miközben el­gondolkozva szívja a cigaret­táját. Kezének megcsonkí­tott ujjait, melyeknek el­vesztéséről soha nem akar beszélni, álla alá rejti. A pincér görög kávét hoz. Amikor elosztják a sacher- tortát azt súgta: „Magammal viszem a szállodába. Az ilyen ínyencségeket élvezni kell.’ A szándéka azonban nem az volt, hogy nyugodtan él­vezze a tortát, hanem az ár­tatlan tortákat Roger Moore bosszantására használta fel. — sb. — A Horizont Több mint négy éve tár­ja ki a nézők előtt a vilá­got a televízió Horizont szerkesztősége. A szocialis­ta országok életének be­mutatására alakult kollek­tíva soron lévő feladatairól Balogh Judit, a szerkesztő­ség vezetője tájékoztatta az MTI munkatársát: — A következő hetek, hónapok legjelentősebb feladatait a testvérpártok kongresszusainak előkészí­tése; az illető országok be­mutatása jelenti. Már a vágóasztalon van a Lengyel Népköztársaságban forga­tott filmünk, amely a len­gyel ipar szívét, az ország ipari termelésének mintegy hatodrészét adó katowicei vajdaságot mutatja be. A televízió heti műsor­idejéből fél óra jut majd a Horizont-műsorra, s a kongresszusokat megelőző két hét adásai a nagy ese­ményekre készülő országo­kat mutatja be. — Szerkesztőségünk kép­viselői Prágában dolgoz­nak, a Tátra gyárban Ma­gyarország részére készülő villamosok gyártásáról forgatnak filmet. A műsor, amelyet a tervek szerint januárban láthatnak a né­zők, az együttműködés má­sik oldaláról is tudósít: Magyarországon gyártják a prágai metróhoz szükséges tübingeket. Az irodalom kedvelőire gondolva februárban tűzi műsorára a tv a „Két nyelven, közös dolgainkról” című programot, amely a Szovjet Irodalom című fo­lyóiratot mutatja be. „Mi újság a KGST-ben?” címmel januártól új soro­zat kezdődik — a Hori­zont-programokban. A ne­gyedévenként jelentkező műsorban egy-egy témát külföldről átvett filmanyag bemutatásával — stúdió­beszélgetésen vitatnak meg a szakemberek. Somogyi Néplap Városszépítő egyesület ala­kult Kaposváron. Társadalmi szervezet, amely teljes egé­szében a városlakók helyi patriotizmusára, elkötelezett érzelmeire alapít. Csak most derült ki, mennyi kaposvári­nak szívügye az utcák, terek, parkok tisztasága, az épüle­tek csínja, az ésszerű 'közle­kedés, a tiszta levegő és egy­általán: jobb, emberibb kör­nyezetünk, amiért mindany- nyiunknak tenni kell. S ha az akarat és lelkesedés moz­dító energiává válik, akkor az egyesület eléri célját. A Kaposvári Városszépítő Egyesület alapszabálya igen tágan vonta meg azt a kört, amelyben cselekedni lehet. E körbe belefér a megyeszék­hely építése, a haladó hagyo­mányok ápolása, a kaposvá­riak városszépítéssel kapcso­latos érdeklődésének fölkel­tése, a város és a közvetlen környék történelmi és ter­mészeti értékeinek megőrzé­se, gyarapítása, az általános rendezési és a zöldövezeti tervek megvalósításában való tevékeny közreműködés, ankétok, szakelőadások, tár­sadalmi munkára mozgósítás s ami, ha a jövőben komo­lyan vesszük — igen fontos lehet: a városrendezési és -fejlesztési munka segítése széles körű társadalmi véle­mény alapján. Dunántúli napló A bedolgozórendszer 1967 óta működik a Komlói Car­bon Vállalatnál. Az első év­ben félszázan ötmillió forint értékű árut állítottak elő: elsősorban lepedőt és fehér­neműt. Má 220 a bedolgozó nő, 24 körzet 38 baranyai és tolnai falujából. A bedolgozó-üzemág veze­tője felelős 220 asszony mun­kájáért. Hetven százalékuk 40—60 éves, közülük 180-an immár 8—10 éve hűségesek a gyárhoz. A stabil munkaerő elsősorban Olaszban, Kom­lóin, Szigetváron és Bükkös- dön lakik. Rájuk lehet leg­inkább számítani, hogy a ha­táridők ne csússzanak még perceket sem. Ma az éves termelési ér­ték hatvanmillió’ forint, ami­nek majdnem száz százaléka exportra jut, kétharmada a Szovjetunióba. Belföldre csak másfélmillió forint értékű áru marad. Készítenek, vagyis össze­varrnak otthon, a gyártól ka­pott, vagy a saját gépeken szoknyát, szabadidő-ruhát, női és férfianorákot és va­dászkabátot NDK, csehszlo­vák és holland megrendelés­re. Mindig határidőre, rend­kívül pontosan és kitűnő mi­nőségben. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP A Dunai Vasmű párt-vég­rehajtó bizottsága évről év­re — ilyenkor ősszel — na­pirendre tűzi a politikai ok­tatási év indításának tapasz­talatait. Ez történt a testület legutóbbi ülésén is. A Duna menti kohászati kombihát kollektívájának csaknem kétharmada, össze­sen 7838 dolgozója képezi magát a vállalat álfal szer­vezett valamely oktatási for­mában. A magas részvételi arány minden bizonnyal an­nak köszönhető, hogy a párt- oktatás, a KISZ- és szakszer­vezeti oktatás megszervezése támaszkodhat a pártbizott­ság középtávú képzési ter­vére és figyelembe veszi az előző évek tapasztalatait, va­lamint az időközben felme­rülő újabb igényeket. Az 1979—80-as tanévben a káderiskolákon 302, a párt- bizottság által szervezett tö­megpolitikai oktatáson 1522, a KISZ-politikaj oktatáson 1061 dolgozó bővíti politikai ismereteit. Figyelmet érdemel, hogy a vállalat vezétő állományának 97 százaléka, teljes személyi állományának pedig 14 szá­zaléka végzett marxizmus— leninizmus esti középiskolát, vagy más politikai tanfolya­mot. PETŐFI NEPE A kiskunfélegyházi Lenin Tsz szárító-, takarmánykeve­rő, pogácsázó- és pelletgyár- tó üzemében a különböző munkafolyamatot ipari tele­vízió segítségével ellenőrzik, így például a takarmány- összetevők recept szerinti, pontos adagolását, tökéletes keverését. Ugyanitt rendsze-. résén vizsgálják, hogy való­ban olyan összetételű és táp- értékű-e a keveréktakar­mány. mint amilyen a kész­termék kísérőjegyzékén sze­repel. A takarmánygazdálkodás­nak ez is lényeges mozzana­ta Bács-Kiskun megyében, ahová olyan sok keverő­üzemből szállítanak az or­szág más vidékéről nevelő-, hizlaló-, tejelőtápot az elég­telen helyi gyártási lehetőség miatt. Előfordul,' hogy a késztermék kísérőjegyzékén feltüntetett fehérje vagy ke­ményítőérték aránya, az anyagok minősége eltér a valóságostól. Ilyen esetben azután a felhasznált táp mennyisége rohamosan meg­nő, csak a súlygyarapodás, a tej- és tojástermelés mérté­ke marad el a követelmény mögött. Ennél gyakoribb jelenség azonban, hogy a gyep fűter­mését, az évelő pillangóst, vagy az egyéb tömegtakar­mányt nem kellő gonddal gyűjtik, a betakarítás idejét rosszul választják meg, ala- - csony teljesítőképességű gé­pet, gépsort használnak. Mi­re mindent behordanak, az elvénült, vagy többször meg­ázott és napszítta növényzet­ben már alig maradt valami tápérték. Andrej Krizsanovszkij: Ványecska felkel Jjjfjaz ágijmb — Ványecska ... Kelj fel... — Á-á-á ... Korán van még ... — Kelj fel, mert mindjárt lelocsollak jéghideg vízzel... —-Jaj! Felkelek, felkelek... Adj egy süteményt! — Mindjárt a kezedre csapok, te szutykos! Lódulj! — Br-r-r... Megint nincs meleg víz. — Legfeljebb egy kicsit megedzed magad... Ne felejts el fogat mosni! — Nem felejtem el. Bár az orvosok azt ajánlják, almával kell fogat tisztíta­ni, hogy ne dörzsöljük le róla a zo­máncot ... — Azt nem tudom, hogy a zománc hogy bírja — de a nadrágodat már ala­posan kidörzsölted! Az ember nem győz téged ruhával... — Kész vagyok! Tiszta! Ragyogok, mint a szurok ... — És ne vakarózz folyton, ne bor­zold a hajadat... Az ember csak foly­ton tanít téged ... — Láss neki a tejbegríznek. Egy ka­nállal mamának, egy kanállal papának, egy kanállal saját magadnak ... — Mi vagyok én, csecsemő? — Dehogy vagy csecsemő... Ne kap­kodj kézzel a hús után, hiszen ott a villa.. . — Elég már! Megyek ... — És mit kell ilyenkor mondani? — Adj egy rubel zsebpénzt! — Köszönöm — ezt kell mondani. — Köszönöm. Adj egy rubelt. — Nesze, te gézengúz! Csak fagy­laltot ne végy, hiszen tudod, a man­dulád ... — Ezt nem szabad, azt nem lehet... — Hát az aktatáskád hol van? Te kis feledékeny! — Jól van no ... — Óvatosan menj át az úttesten ... Csak ha a lámpa zöldet mutat... — Elég már, rohanok. — Csak rohanj. Szerencsés utat, Vá­nyecska ! És Ványecska, hivatalos nevén Ivan Nyesztorovics Zsarko, a tudományok kandidátusa, megcsókolta feleségét, és szélsebesen nekiiramodott, hogy idejé­ben beérjen az intézetbe. Fordította: GELLÉRT GYÖRGY Kiállítás

Next

/
Oldalképek
Tartalom