Tolna Megyei Népújság, 1979. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-07 / 261. szám
Képújság 1979. november 7. Vörös magyarok - kazah földön A Kreml rubinfénye A Kreml tornyai fölött fénylő rubinszínű csillagokat belülről ritkaságszámba menő lámpák világítják meg. E lámpák konstrukcióját a Lenin nevét viselő elektrotechnikai egyetem világítástechnikai laboratóriumában dolgozták ki, több mint negyven éve, és a gyártást a Moszkvai Lámpagyárra bízták. A Szpaszkaja, a Nyikolszkaja és a Troickaja nevű tornyokon fénylő csillagot 5 ezer wattos, a Borovickaja és a Vodovoznaja csillagait pedig 3700 wattos lámpák világítják meg. APN — KS APN—KS Öt kontinens lobogói A leningrádi tengeri kikötőbe évente öt kontinens 33 országából mintegy 4000 hajó érkezik. Az általuk szállított hatalmas árumennyiséget fogadni, továbbítani kell. Itt közvetlenül érezhető a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok bővülése, az együttműködés növekedése. Érkezik ide kávé Afrikából, mandula Spanyolországból, gépek a világ minden tájáról. És innen indulnak útjukra a szovjet ipar híres termékei : szerszámgépek, gépkocsik, traktorok, energetikai berendezések, precíziós műszerek és fogyasztási cikkek egyaránt. A Néva-parti csomópont vendégszeretően tárja ki kapuit az érkezők előtt. Több tengeri út találkozik itt, ahonnan a hajók rövid „pihenés” után folytatják útjukat. A kikötő korszerűsítése, műszaki színvonalának állandó emelése megkönnyíti, meggyorsítja az áruk ki- és berakodását. Egy zászló alatt Nyugat-Kazahsztánban, a Furmanov járásban van az Akkulszkij szovhoz. A szov- hoz egyik majorjában áll Wienermann Lajos emlékműve. Itt, kazah földön harcolt a polgárháború éveiben a magyar internacionalista és itt esett el a fehérgárdisták elleni harcban. Április első napjaiban az emlékművet minden évben sztyeppéi tulipánok díszítik. Az Emba vasútállomástól nem messze található a Vörös Magyarok kitérő állomás, melyet a forradalom védelmében hősi halált halt magyar huszárok tiszteletére neveztek el így. Kazahsztánban féltő gonddal ápolják ezeknek az eseményeknek az emlékét. 1969 márciusában alakult meg Alma-Atában, szovjet Kazahsztán fővárosában a Szovjet—Magyar Baráti Társaság helyi szervezete. Az alapítók a közvéleményhez fordulva joggal írták, „hogy Kazahsztán és Magyarország lakói között a barátság a Nagy Októberi Szocialista Forradalom napjaiban született, amikor a magyar internacionalisták fegyverrel kezükben a Vörös Hadsereg soraiban védték a dolgozók államát, részt vettek a szovjethatalom kazahsztáni létrehozásában.” 1918 kora tavaszán a magyar internacionalisták egyik századát Kusztanajban, Kazahsztán északi érszén alakították meg. Ugyanennek az évnek a nyarán a fehérgárdisták elleni súlyos harcokban . AktyubinsZk járásban alakították meg a három zászlóaljból álló nemzetközi ezredet. Az első zászlóalj harcosai többségükben magyarok voltak. A fehérkozákok ellen folytatott harcokban Ileckaja állomás védelme során Ak-Bu- lak falunál különösen kitűnt a szamarai kommunárok nemzetközi egységének politikai biztosa. Sziklai Sándor. Amikor a fehérkozák lovasok Novo-Szergijevszkij alatt megkísérelték elfoglalni a vörösök tüzérségét, Sziklai Sándor megszervezte a védelmet és géppuskatűzzel verte viszsza az ellenséges rohamot. 1918. május 30-ról 31-ére virradó éjjel ellenforradalmár lázadók egy csoportja megostromolta az észak-kazahsztáni Petropavlovszk város központját. A zendülőket fe- hérgádista egységek támogatták. A magyar géppuskás szakasz a konzervgyár körzetében visszaverte az ellenség támadását, ahol a vörösök törzse volt. A városközpontban vállvetve harcoltak a támadók ellen az oroszok, ká- zahok, magyarok és németek. A féhérgárdisták vadállati módon legyilkolták a fogságba esett kommunistákat, közöttük 22 magyar internacionalistát is. Hőstettükre emlékeztet a Petropavlovszk városközpontjában álló emlékmű. Beszéltünk már egy másik emlékműről, melyet Wienermann Lajosnak állítottak Petropavlovszktól több száz kilométerre, a kazah sztyeppén. A kommunista Wienermann Lajos egy nemzetközi zászlóalj parancsnoka volt. Katonái részt vettek a No- vouvenszk alatti és az Alek- szandrov-Gajnál folyó harcokban. 1918. október 14-én Abisev falunál halt hősi halált a vörös parancsnok. Wienermann Lajos hamvait 1918. október 23-án Moszkvában a Vörös téren, a Kreml falainál helyezték örök nyugalomra. 1919. április 11-én a fehérkozák bandák elfoglalták Ak- tyubinszket. A Vörös Hadsereg egységei harcolva vonultak vissza és súlyos veszte-' ségeket szenvedtek. A parancsnokság nagy reményeket fűzött az aktyutoinszki front egyik támpontjához, egy Temir nevű nagy faluhoz. 1919 májusának elején a helyőrség megerősítésére magyar internacionalisták érkeztek ide. Mihail Rjahov- nak, a polgárháború veteránjának visszaemlékezei szerint a magyar század bátran küzdött a túlerőben lévő ellenséggel. Az internacionalista egységek résztvettek az Emba állomás térségében folyó harcokban, ám a fehérek erősítést kaptak és bekerítették a vörös egységeket. Június végén a fehérkozák bandák kegyetlenül agyonlőttek több mint 300 hadifoglyot, közöttük sok magyart. Amikor e területen végleg győzött a szovjethatalom, az 56- os számú Embához vezető vasúti kitérőt „Vörös Magyarok” kitérőjének nevezték el. E nevet viseli mind a mai napig. Kazahsztán északi részén Petropavlovszkban 1920 februárjában nemzetközi lovasezredet alakítottak, melynek parancsnoka Szabó Ferenc, magyar kommunista lett. 1920 áprilisában Vemij városban, a jelenlegi Alma-Atában magyarokból, németekből és ju- goszlávokból nemzetközi különítmény alakult. Ugyanilyen különítményt állítottak fel 1920 tavaszán Szemipala- tyinszkben 120 magyar részvételével. 1920. május 30-án az Orosz Kommunista (bolsevik) Párt szemipalatyinszki szervezete magyar és német szekciójának kommunistái 20 társukat indították útnak a nyugati frontra. A magyar internacionalisták nemcsak fegyverrel harcoltak az új életért. 1920. május 22-e és 29-e között a kommunista szombat mintá jára „munkahetet” tartottak, s ebben az orenburgi „magyar szekció valamennyi kommunistája részt vett és nagyszerű eredményeket értek el”. A magyar szekció kezdeményezésére 1920 őszén Orenburgtól 50 kilométerre megalapították a külföldi dolgozók mezőgazdasági kon- munáját. Szovjet-Oroszország egyik első ilyen gazdasága volt ez, 36 magyar fogott hozzá lelkesen az itt található földek meghódításához. Mezőgazdasági kommuna alakításához kértek földet, Cser- nyajev város (ma Ősimként) magyar kommunistái is. Ez 1921 tavaszán történt. Megkezdődött az új élet, az új földön... (APX—KS) BELAZ tehergépkocsik A szovjet gépkocsigyárak egyik feladata a tizedik ötéves tervben, hogy a korábbinál több tehergépkocsit állítsanak elő, melyekre elsősorban a bányaipar fejlődése, a felszíni bányászati módszeF terjedése miatt van szükség. Az egyik fontos' tehergépkocsigyár a belorusz főváros, Minszk közelében, Zso- gyino városában található. 1978 novemberében múlt 20 éve annak, hogy a gyár fütószalagjáról legördült az' első nagyteljesítményű „BE- LAZ” márkájú teherautó. A gyárban jelenleg 27, 40 és 75 tonnás teherautókat gyártanak. Elkészült a 110 tonnás teherbírású, hatalmas teherautó kísérleti példánya. Óriási meretei ellenére a billenőplatós teherautó rendkívül mozgékony és óránként 50 kilométert képes megtenni. Jelenleg olyan gépkocsi előállításán dolgoznak, amely egyszerre 180 tonna terhet tud szállítani. Az ipar néhány ágában a „BELAZ” teherautók végzik a felszíni bányák szállítási munkáinak egészét. így például az ércbányákban hatalmas _ teherautókkal oldják meg a kibányászott színesfémére több mint felének szállítását. A korszerű konstrukciós megoldások, a kedvező méretek világszerte népszerűvé tették a belorusz tehergépkocsikat. Nem véletlen, hogy a Lipcsei Nemzetközi Vásáron előbb a 27 tonnás, majd a 40 tonnás billenőkocsit tüntették ki aranyéremmel. A „BE- LAZ”-okat jelenleg a világ számos országába exportálják. APN—KS A belorusz autógyár fő futószalagja Gumírozott” út A folyamatos gumiszőnyegre emlékeztető újfajta útburkolaton a gépkocsik jobban tapadnak, ami növeli a vezető biztonságérzetét és a kocsi stabilitását. Télen az ilyen burkolatot nem kell homokkal leszórni, mivel a jéghártya a rugalmas útfelületen az autók súlya alatt szétrepedezik. A „gumírozott” útfelület volgográdi szakemberek találmánya: a hagyományos aszfaltbetonba apróra darabolt használt gumicikkekből — elsősorban gumiabroncsokból — készült komponenst adnak. A Szovjetunióban már több útszakasz készült el az új burkolattal — eddig jól állják a próbát. APN—KS » Vityaz” - vagyis „Dalia }} A „Vityaz” — jelentése dalia — hangzatos nevet kapta a Szovjetunió legnagyobb darushajója, amelyet Ukrajnában az Ordzsonikidze nevét viselő szevasztopoli hajógyárban építettek. Ez az úszódaru valóban dalia: teheremelő képessége 1600 tonna, jóval nagyobb, mint a gyár sólyáiról lebocsátott más daruké. A „Vityaz” korszerű technikával van ellátva. Mechanizmusait mindössze egy ember irányítja a központi vezérlőasztaltól, ahol elektoni- kus számítógép és tv-készü- lék van, a gépész bármely pillanatban ellenőrizheti minden gépcsoport munkáját. A „Vityaz” most a Baltikumban dolgozik. Egész Európát megkerülve több ezer mérföldet tett meg, hogy elérhesse a leningrádi tengeri kikötőt. A „Vityaz” már eddig is sok nehéz feladatot oldott meg: sok ezer tonna terhet rakott át, medret tisztított, hajókat emelt ki a partra. Nemrég bonyolult és igen felelősségteljes műveletet hajtott végre; beemelte a Le- nirigrádi Fémművek Egyesülés által az egyik Kanadában épülő erőmű számára készülő hfdroturbina járókerekét. APN—KS A „Vityaz” darushajó M. Lasko, a „Vityaz” kapitánya a daru vezérlőpultjánál Kedvező szállítási feltételek Faipari komplexumok Szibériában A világ fakészletének egyötöde a Szovjetunióban található. Az erdőségek területi elhelyezkedése az országon belül igen egyenetlen. A legsűrűbben lakott európai részen, amelynek a faanyagra szüksége van, a vágásra érett erdőségek 18 százaléka található csupán. Az erdőállomány java az északi, az uráli, a szibériai és a távol-keleti körzetekben van. A fakitermelés súlypontját tehát át kell helyezni az ország keleti részére, ahol óriási érintetlen erdőségek találhatók. Ilyen hatalmas feladat azonban csak több éves terv folyamán oldható meg. Előzetesen meg kell teremteni hozzá a szállítási feltételeket, fafeldolgozó üzemeket, lakásokat kell építeni, ami milliárdos beruházásokat igényel. Nos, a Bajkál—Amur Vasúti Fővonal (BAM) és a nagyteljesítményű energetikai központok megépítése Szibéria folyamain, nem csupán a nehézipar, hanem a fafeldolgozás bázisaként is szolgál majd. A BAM-on fogják szállítani a kitermelt és a* feldolgozott faanyag jelentékeny részét. A BAM körzetében elterülő vidéken több mint 7 milliárd köbméter fatartalék található. Ez lehetővé teszi a fakitermelő és a fafeldolgozó ipar nagyarányú fejlesztését, a jelenlegi évi 8—9 millió köbméteres kitermelés megkétszerezését. A fakitermelés legtöbbet ígérő körzetei a BAM övezetének azok a részei, amelyek az irkutszki és különösen a habarovszki területen fekszenek. Az itteni erdőségeket a fafajták előnyös struktúrája jellemzi. Kedvezők a szállítási feltételek is. A habarovszki körzet már jelenleg is az egyik legfőbb távol-keleti fakitermelő és -feldolgozó vidék. Innen származik az egész tájegységről szállított fa több mint 30 százaléka, a fűrészáru 40 és a furnér 70 százaléka. A fakitermelő és a fa- feldolgozó ipar központjává válik a BAM övezetének legkeletibb része — Komszo- molszk és Amurszk körzete — és nyugati szakasza: Uszty- Kut és Kirenszk körzete. Az erdőgazdálkodás és a fa- feldolgozó ipar fejlesztésének fő iránya a fakészletek komplex felhasználása, kémiai és mechanikai feldolgozása az összes melléktermékek hasznosításával. A Szovjetunióban rendelkezésre álló termelőerők elosztásának 1980-ig szóló általános koncepciójával összhangban, az Uralon túli területen néhány ilyen óriási faipari komplexum épül. Ezek háromfázisú technológiát alkalmaznak; a faipari gazdaság „kitermeli” a faanyagot, a daraboló és válogató üzem „dúsítja”, a fűrészüzem, a bútorkészítő és a fakémiai üzem pedig „kiadja” a készterméket. A világ legnagyobb háromfázisú technológiával működő faipari komplexuma Bratszk- ban létesül. Évente 6—7 millió köbméter fát fog feldolgozni. Az Ob és a Jenyiszej medencéjében épülő makla- kovo—jenyiszeji, acsinszki, csunszki, boguesanszki és uszty-ilimszki faipari komplexumok sok és különféle terméket fognak előállítani. S így az ország európai részébe már a kész termék kerül. Az uszty-ilimszki faipari komplexum kilenc fakitermelő gazdaságból, cellulózgyárból, daraboló és feldolgozó üzemből, három fűrésztelepből álló és számos egyéb objektumból áll majd. A cellulózkombinát létesítésében — felépítése 800 millió rubelbe kerül — részt vesznek a KGST-tagországok. A 11. és a 12. ötéves terv alatt Szibériában új üzemek létesülnek, amelyeknek segítségével 1990-re a cellulózgyártás 50, a faanyagszállítás 60—65, a fűrészelt faáru mennyisége 70—80 százalékkal növekszik. (BUDAPRESS—APN' Duóm mmm
