Tolna Megyei Népújság, 1979. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-07 / 261. szám
XXIX. évfolyam, 261. szám. ÁRA: 1,20 Ft 1979. november 7., szerda A Nagy Október óta a szocializmus gondolata nemcsak eszme, hanem eleven valóság Fock Jenő rádió-és televízió-beszéde Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottsága tagja a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 62. évfordulója alkalmából november 6-án a Kossuth Rádióban, illetve a televízióban ünnepi beszédet mondott. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének 62. évfordulóját köszöntjük. Ez az ünnep közös ünnepe a világ haladó többségének, közöttük a Magyar Népköztársaság szocializmust építő állampolgárainak. Valamennyi embernek, akikben nemcsak vágyak, hanem tettek is feszülnek, akik a Nagy Október példáján tudatosan küzdenek a világ olyan átalakításáért, amelynek eredményeként nemcsak joga van mindenkinek, hanem egyenlően is élhet mindazzal, amit a szabad munka létrehozhat ezen a Földön. A győztes szocialista forradalom kezdettől fogva nem különleges orosz jelenség, nem kelet-európai ügy, hanem a világ fejlődésének egyedüli lehetséges útja. Ennek az útnak a kezdetén ott van a cári Oroszország elnyomott harcos proletariátusa, amely végrehajtotta a XX. század legnagyobb történelmi tettét. Ezt a tettet olyan páratlanul hatékony és tudatos szervezet vezetésével hajtotta végre, mint a kommunista párt, és amelynek élén olyan géniusz állt, mint Lenin, aki alkalmazva és továbbfejlesztve a marxizmust, Oroszországot a világfejlődés élvonalába emelte. Nyomában és hatására, példáját követve indultak el a század forradalmi, nagy társadalmi átalakulásai és váltak sokszínű, de irányát tekintve egységes folyamattá. Élő folyamat ez, amelyben szinte lehetetlen kategorikusan osztályozni úgy, hogy melyik nép hol tart, és mikor, hová ér. Beszélünk szocialista országokról, számon tartunk szocialista orientációjú nemzeteket, köszöntünk új forradalmakat, amelyek programjában szocialista tartalmú jelszavak is vannak. A tőkés országokban a munkásosztályok, a népek tántoríthatatlanul munkálják az új élethez vezető utat. A Nagy Október óta a szocializmus gondolata nemcsak eszme, hanem eleven valóság, amelynek nőttön nő tiszta fénye, eligazító jelentősége. Nem lehet azt állítani, hogy a népek, amelyek már a szocializmus útján járnak, bajok és gyötrelmek nélkül, ajándékba kapják a sikereket. A társadalom átalakításának gondját magára vállaló embernek önmagának kell kikínlódnia a közösség és saját maga igazságait és vállalnia az átmeneti kudarcot is. A marxizmus—leninizmusnak, a Nagy Október eszméjének sok millió elkötelezett híve van. Vannak olyanok, akik most ismerkednek vele, mások egyszerű rokonszenv- vel közelednek hozzá. Vannak vitázó ellenfelei, és ádáz ellenségei is. De nincsenek józanul gondolkodók, akik iránta semlegesek, közömbösek lennének. Ez azért van, mert a marxizmus—leninizmus nélkülözhetetlen a kor valamennyi társadalmilag lényeges új problémájának értékeléséhez, megválaszolásához. Nem volt és nincs a világban egyetlen olyan összefüggő eszmerendszer a mienken kívül, amely a világot akár megismerni, akár megváltoztatni képes volna, vagy ilyen történelmi feladatot és felelősséget magára vállalna. Nemegyszer mondjuk, hogy a mai Európa — melynek területéről két világháború indult ki —, történelmének leghosszabb békeidejét éli. Nem tesszük hozzá minden esetben, hogy ez az állapot mindenekelőtt a létező szocialista világrendszernek köszönhető. Annak a világerőnek, amely a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme, a Szovjetunió erejének példátlan mértékű növekedése nyomán alakulhatott ki. Népünk átérzi azt a roppant felelősséget, amelyet a Szovjetunió vállalt magára az emberiség érdekében, s amely naponta megnyilvánul a nemzetközi enyhülés eredményeinek megszilárdításáért, a tartós béke megteremtéséért tett erőfeszítéseiben. Ezek az erőfeszítések összetalálkoznak az emberek száz és száz millióinak aktív cselekedetekben is megnyilvánuló békeakaratával, az egész emberiség legelemibb érdekével, a békés élet vágyával. A magyar nép, amikor erejéhez mérten segíti ezt a harcot, egyben építőmunkájának, nyugodt életének legfőbb nemzetközi feltételeinek biztosításához járul hozzá. Az enyhülés, á békés egymás mellett élés a legfontosabbat biztosítja az emberiség számára, a világméretű atomkonfliktus veszélyének elhárítását. Bízhatunk a világ különböző veszélygócainak fokozatos felszámolásában a Közel-Keleten és a Föld más térségeiben. Bízhatunk abban, hogy viseljen bármilyen álarcot, nevezze magát bárminek is egy agresszor, próbálkozásai végső soron kudarcba fulladnak. A szocializmus világának nemcsak létérdekéből, lényegéből fakadó óhaja a béke fenntartása, hanem meghatározó befolyása is van a világhelyzet ilyen irányú alakulására. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének évfordulója a beteljesedés, egyszersmind a soha meg nem elégedés ünnepe is. A forradalmak — amint Marx mondta — a történelem ünnepnapjai, az emberek tömegeinek igazi ünnepei. A forradalom felemeli és megtisztítja az embereket, megnyitja az utat, megadja a lehetőséget ahhoz, hogy a dolgozó nép a rajta uralkodó viszonyok fölé kerekedve önmaga életének szerzője és rendezője legyen. A forradalmak nehéz, keményszavú ünnepek, testvérei a hétköznapoknak, a munka napjainak. Nagy hibát követnénk el, ha forradalmunkat romantizálnánk, ha elfeledkeznénk arról, hogy a szocialista forradalom hatalmat teremtő győzelme után következik a nehezebb, a bonyolultabb munka, az építés, a forradalmi józanság, a forradalmi türelem korszaka. Ezzel a tartalommal, és ezzel az intő törvényszerűséggel tartjuk a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat legbensőbb nemzeti ügyünknek, további előrehaladásunk internacionalista létfeltételének. Tudatában vagyunk annak, hogy 1917 világraszóló, világot formáló eseménye nélkül nem kerülhetett volna sor 1945-ben hazánk felszabadulására, mely lehetővé tette számunkra az élet gyökeres megújulását. A magyar felszabadulástól eltelt harmincnégy év történelmünk legátfogóbb, legmélyebben szántó fordulatát jelenti, olyan minőségi változásokkal, amelyek horderejét, nagyságát ma még fel sem tudjuk mérni. Népünk nemzeti kötelességgel és felelősséggel munkálkodik a fejlett szocializmus építésén, töretlen egyetértésben és közösségben a Szovjetunióval, a testvéri szocialista országokkal. Őrizzük, fenntartjuk és a változó körülményeknek megfelelően szakadatlanul frissítjük forradalmi tevékenységünk folyamatosságát, hogy méltóak legyünk azokhoz az elődeinkhez, akik 1919-ben először követték október példáját. Ebben az évben ünnepeltük a Magyar Tanácsköztársaság 60. évfordulóját és elevenítettük fel tanulságait, amelyek soha el nem évülnek számunkra. A szocializmus építése során történelmi eredményeket értünk el. Megszüntettük az embert emberi mivoltában mélyen megalázó kizsákmányolást és a nyomában keletkező munkanélküliséget. A szocializmus már jelenlegi fejlettségi szintjén is összehasonlíthatatlanul igazságosabb társadalmi elosztási rendszert valósít meg, mint amit a történelem előzőleg j ismert. Nehéz körülmények közepette, nagy megpróbáltatásokat I kiállva végeztük munkánkat az elmúlt három évtizedben. Az utóbbi néhány évben az ország gazdasági helyzete | — elsősorban a nemzetközi körülmények számunkra igen j kedvezőtlen alakulása következtében — nehezebbé vált. I A megváltozott világgazdasági helyzethez való gyor- j sabb és rugalmasabb alkalmazkodás, a saját munkánk j fogyatékosságainak kijavítása mind sürgetőbbé váló fel- j adat. Józanul kell számolnunk a realitásokkal, céljaink kitű- j zésében nem rugaszkodhatunk el a valóságtól. Képesek- I nek kell lennünk arra, hogy felülvizsgáljuk gyakorlátun- I kát, száműzzük a dogmákat, sémákat, és hogy gondolko- I dásunk, gyakorlatunk frissen kövesse a körülmények változását. Legfontosabb feladatunk megszilárdítani elért eredményeinket, hogy biztonságosan továbbléphessünk, a soron következő XII. kongresszus iránymutatásával pedig még eredményesebben folytathassuk munkánkat. A mi társadalmunk — a szocializmust építő, annak sokszor rögös útját járó társadalmi rendszer — jelene és jövője az emberi szabadságnak, biztosítéka a teljesebb emberi életnek, boldogságnak. Október nagy ünnepén a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a magyar kommunisták, a szó- I cializmus építésén dolgozó magyar nép nevében tisztelettel emlékezünk a szovjet forradalmárokra, akik 1917- ben vezették és győzelemre vitték a forradalom ügyét. Forró, testvéri szeretettel üdvözöljük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom útján töretlenül haladó Szovjetunió Kommunista Pártját, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségét, a szovjet népet, a szovjet embereket, 1 akik azóta is a legtöbb és a legnagyobb áldozatot hozzák .] az emberiség ügyéért. Köszöntjük a testvéri szocialista országokat, akikkel i együtt küzdünk. Köszöntjük mindazokat a kommunista J pártokat, haladó embereket, akik ma még az elnyomás, 'j a kapitalizmus viszonyai között folytatják az 1917-ben megkezdett harcot. Szívből minden jót kívánok önöknek, mindazoknak, akik J ma és a holnapokban, itthon munkájukkal, emberségük- | kel, öntudatos helytállásukkal napról napra valósítják j meg a jövőt, a szocializmust. (MTI) Mai számunkból EREDMÉNYES TEVÉKENYSÉGÜK ELISMERÉSEKÉNT (3. old.) Kitüntetések Kedden este koszorúzás! ünnepséget tartottak Szekszárdon, a Felszabadulás téri szovjet hősi emlékműnél. Elsőként K. Papp József, a megyei, dr. Rúzsa János, a városi és Tatár Lajos, a járási pártbizottság első titkára helyezte el a koszorút az emlékmű talapzatán. Fotó: K. Z. KÉPEK ÉS JEGYZETEK (5. old.) MÚLTUNKBÓL (6. old.) VASÁRNAPI BESZÉLGETÉS (6. old.) MOSZKVA— SZEKSZÁRD— MOSZKVA (7. old.) BELAZ TEHERGÉPKOCSIK (8. old.) FAIPARI KOMPLEXUMOK SZIBÉRIÁBAN (8. old.) FORRADALOM (10. old.) GYÖNYÖRÖK KERTJE (10. old.) VENDÉGSÉGBEN TAMBOVI MŰVÉSZEKNÉL (11. old.) KUTATÓFILMEZÉS IDÖGYORSlTÁSSAL (12. old.) VONATOK PÁLYÁJA (12. old.) KORONG MATYI ÁLMA (13. old.) PALOTA AZ ATOMVÁROSBAN (7. old.) VÖRÖS MAGYAROK — KAZAH FÖLDÖN (8. old.) A megyei pártbizottságon rendezett ünnepségen K. Papp József első titkár köszönti a kitüntetetteket. (A kitüntetésekről szóló réstletes tudósitásunk a 2. oldalon.) Koszorúzási ünnepség
