Tolna Megyei Népújság, 1979. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-01 / 256. szám
4 NÉPÚJSÁG 1979. november 1. Szentirmay, a szobrász A pécsi kisplasztikái bien- nálé rangos mezőnyében egyik díjnyertes Szentirmay Zoltán. Kevés szavú, halk fiatalember. Szobrai, kisplasztikái sajátos látásmódról, egyéni alkotói magatartásról beszélnek. Gondolatgazdag, dinamikus alkotásai méltán aratnak sikert a szakma és a közönség körében is. Somogyi Józsefnél tanult, 1967-ben végezte el a főiskolát. Kiállított a Fiatal Művészek Stúdiójával, 1972-ben díjat kapott. Egyéni kiállításai voltak, 1971-ben a Madách Színház előcsarnokában, 1974-ben a Stúdió Galériában, 1977-ben a Fészek Klubban, tavaly Miskolcon. Az idén augusztusban Szegeden nyílt önálló tárlata. A szegedi meghívás alapja az, hogy a tavalyi szegedi nyári tárlaton díjat nyert. Ősszel az egri várban mutatkozik be. Fotókat, szobrokat mutat. Déry Tibor szobrát egy kocka alakzat fogja keretbe. Motívum a Nagy csatákból — a halott és elkínzott keze nyoma a talajon. Dózsa-szobra: egy megégetett trónon csak az ember nyomai látszanak. A Reneszánsz és a Gótika című szobrok több variációban. S talán a leghatásosabb — a 40 református prédikátor emlékére készített — kőhajó alakzat, evezőkkel, a 40 prédikátor nevével. — Debrecen diákéletéről hirdetett pályázat anyagához kutattam a város múltjában. Megfogott a gályarab prédikátorok sorsa, története. Nem a pályázatra, de megcsináltam ezt a hajót — mondja. — Egyik változata a pécsi kisplasztikái kiállításon szerepelt. Érmei, kisplasztikái témában és formában egyediek, a szónak abban az értelmében is, hogy nehéz vagy egyáltalán nem lehet sokszorosítani. Picasso bronzplakettjét sokszorosították — s a szokatlan ábrázolás ellenére sikere volt az üzleti forgalomban is. Csontváry-plakettjét most tervezi. A cédrus mögül néz ki a festő portréja, s alá a zarándokokat formálta a szobrász. Kisplasztikák, érmek, plakettek — s ugyanakkor nagyméretű köztéri szobrok fűződnek nevéhez. Csongrádon állították fel a Hegedűs lányt, Kőszegen Jurisics Miklós szobrát, Hartán áll Semmelweis emlékoszlopa. — Mire készül ezután? — Négy évig nem volt megrendelésem. Most kaptam. Egy pályázat alapján az épülő nagyrédei skanzenbe barokk szőlőprést faragok Kecskeméten. (K. M.) A magyarországi gályarab prédikátorok emlékezete ____________________________________________________________1 „ Filmjeim hírekből születnek” Az egyik film szerzi a másikat. „Pedig” című filmjét két évvel ezelőtt készítette Csőke József. Rácz Mariról, a cigánylányból lett orvosnőről szólt a film. Amikor elkészült, levetítették a filmet a faluban. Egy esős áprilisi szombat délután. A művelődési ház előtt feketébe öltözött emberek álltak. Először azt hitték a filmesek, valami ünnepre érkeztek. De kiderült, a filmnek szól a tisztelgés. S olyan sokan gyűltek össze, hogy háromszor kellett levetíteniük a filmet, míg mindenki megnézhette. Ez a film aztán nagydíjat nyert a miskolci fesztiválon. Ezt a filmet aztán háromszor sugározta a televízió. Ezt a filmet nézte meg Bözsike néni egy jászsági faluban. S elhatározta, felkeresi bajaival a közeli faluban a doktornőt. A doktornő ellátta tanácsaival az asszonyt. De mivel jó pszichológus is, felfigyelt a jászdózsai védőnő különös sorsára. S elmondta Csőke József rendezőnek, milyen szokatlan jelenséget tapasztalt ebben a faluban, ahol még a gyerekes családok is magukhoz vesznek néhány állami gondozott gyereket — nem azért, hogy dolgoztassák, hanem, hogy meleg családi otthonokban neveljék őket. A védőnőt az egész falu csak így szólítja: Bözsike nén . Ha bemegy az óvodába, az iskolába, körülrajongják a gyerekek. Most a kis Misi nála ismerkedik e szó jelentésével: Anyukat. Csőke ezzel a címmel filmet forgatott Jászdózsán. Megható és derűs filmet. Nagyon sok sportfilm fűződik Csőke József nevéhez. A hatperces Mozgás, gyerekek! elnyerte az OTSH Ezüstgerely díját, amelyet az év legjobb sporttémájú művészeti alkotásának ítélnek. (Csőke már öt filmjéért kapott Ezüstgerely-díjat). A kisfilmnek nincs szövege — és arról szól, hogyan lehet játékosan, ügyesen mozgásterhelni a gyerekeket. — A televízió megjelenésekor néhányan, filmesek, felismertük, hogy a hír-adó- és dokumentumfilmben nem a pillanat aktualitására kell törekednünk. Ebben az elsőség a televízióé. Nekünk a tartós aktualitást kell megtalálnunk. Az első kísérletem erre a Mai Herkulesek című film volt, amely a budapesti súlyemelő Európa-bajnokság- ról szólt, de amelyben a küzdőtér csak apropó volt, s túl az eseményeken a sportág történetéről, népszerűségéről is elmondhatunk egyet, s mást.. 1970-ben a 25 év legjobb sportfilmje címet Margitka című alkotásával nyerte el. — Margitka, az akarat, a küzdeni tudás diadala. Egy féllábú kajakozólány sikereinek és kudarcainak története. A társak segítsége, s a lány mindennél erősebb aka. ratereje meghozza a sikert, amikor is két mankóval, magyar címeres mezben felállhat a dobogóra. — Hogy születnek a filmjei? — Hiszek a hír műfajában. S ezt azzal is bizonyíthatom, hogy legtöbb filmem hírből, riportból született. Találkozom a hírrel, a ténnyel, s ebből bontom ki a filmtörténetet. Egyik legnagyobb sikere, a Torna mesterei, először 3 perces riportfilm volt, aztán ugyanezt a témát más variációban fogalmazta meg bővebben. — Témában az eredményességet szeretem. Formában a tények kendőzetlen megjelenítését. S híve vagyok a rövidségnek, tömör megfogalmazásnak. Az ilyen film legyen 15 perces vagy még rövidebb, hiszen ennyi idő alatt is nagyon sokat lehet mondani. KÁDÁR MÁRTA Új levéltár Veszprémben A veszprémi vár egyik újjáépített épületszárnyában átadták rendeltetésének a megyei új levéltárat, ahol már megkezdődött a tudományos munka. SomoQui Néplap Mintha játékszerek volnának, olyan ügyesen, fürgén mozognak az irdatlan nagy svéd munkagépek a zselici erdőben. A szolnoki erdőgazdaságtól bérelte a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság a három gépből álló ÖSA-sort, amely méltán kapta a szakemberektől a fakombájn elnevezést. Zselicikisfalud határában, a kardosfai erdészetben kilencezer köbméter fa kitermelésére szerződött a két gazdaság, s a három tagból álló gépkomplexum ezt a hatalmas mennyiséget mintegy két hónap alatt nemcsak kivágja, de tisztítja, darabolja is és máglyába rakja — szállításra készen. A fák nagy része innen a csurgói fűrészüzembe, kisebb része — papír- faként — exportra kerül. A somogyi erdőgazdaság idén mintegy félmillió köbméter fa kitermelését tervezi. A ma még drága — mintegy 32 millió forintos — gépcsoport napi 200—300 köbméteres teljesítménye azonban nyilvánvalóvá teszi, hogy használata a jövőben nemcsak szükségszerű, hanem elkerülhetetlen is lesz. Dunqntmt napló Határozat született nemrégiben, miszerint a RPM Közúti Igazgatósága november elsejétől főútvonallá nyilvánítja az 57-es számú mohács—pécsi útvonalat. Bár a határozat szerint november elsejével lép életbe az új forgalmi rend, ténylegesen, előreláthatólag november végétől számíthatnak rá a közlekedők. A szükséges jelzőtáblákat ugyanis mind ez ideig nem tudták kihelyezni. Alumíniumcső hiánya késlelteti a munkálatokat. Baranya megyében hozzávetőlegesen 73 ezer gépjárművet tartanak nyilván, egy kilométerre ötven gépjármű jut. Magas tehát a gépjárműsűrűség, ami közvetve balesetet okozó tényező. Az 57- es úton például 1977-ben 39 baleset történt, három halállal végződött. Egy évvel később szintén 39 baleset volt, de már hét végződött halállal. Biztonságossá kell tenni az utakat. Ennek érdekében fokozatosan kitiltják a lassú járműveket egyes útvonalakról. Most az 57-esről. 1981 végéig csak a csúcsidőre, reggel fél héttől kilenc óráig délután négy órától este nyolc óráig. Kivévé két szakaszt! Pécs felé haladva a Szederkény előtti rpajor bejáratától a pécsváradi elágazásig, valamint az olaszi elágazástól a belvárdgyulai elágazásig. Ez a kedvezmény 1982. január elsejétől már nem lesz érvényben, addig ugyanis nyári utakat kell építeniük a mezőgazdasági üzemeknek, amihez a KPM Közúti Igazgatósága segítséget is nyújt. Két év múlva tehát nem hajthatnak az útra munkagéppel, mezőgazdasági vontatóval, kerékpárral és állati erővel vont járművel. A biztonságos haladás érdekében felálló- és kapaszkodósávok, autóbuszöblök készülnek. A jelenleg is folyó útépítési munkák előreláthatólag 1980 végéig befejeződnek. PETŐFI PÉPE Uj iparvágányt adtak át a közelmúltban az MMG Automatikai Művek kecskeméti gyáránál. Kivitelezését a Szolnoki Mélyépítő Vállalat dolgozói vállalták, és gyors, szervezett munkájukat dicséri, hogy alig két hónap leforgása alatt elkészítették az új vágányszakaszt. A beruházás értéke 900 ezer forint. Ehhez kapcsolódott a vasúthoz vezető útszakaszok, a rakodótér és a térvilágítás felújítása, további 600 ezer forint értékben, amelynek munkálatait önerőből végezte el a gyár. Legnagyobb megrendelőjük a Szovjetunió. Évente 150 millió forint termelési értékű, olaj- és gáztermeléshez szükséges automatikai berendezést szállítanak részére. Eddig a megrendeléseket közúton felszállíttatták Budapestre, s a józsefvárosi pályaudvarról irányították vagonokon tovább, Záhony felé. Havonta csaknem hetven gépkocsi indult útnak. Az új iparvágány olcsóbb, zökkenő- mentesebb szállítást tesz lehetővé. Kimutatásaik szerint mintegy 200 ezer forint értékű megtakarítást jelent havonta. De a belföldi szállításaikat illetően ugyancsak jelentős ez az új létesítmény, s már nagyrészt az iparvágányokon érkeznek a nyersanyagok is. Az összesen másfél millió forint ráfordítással készült iparvágány költségei láthatóan hamar megtérülnek, hiszen üzembe helyezésével egy év alatt több mint kétmillió forintot takarít meg a gyár. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Másfél héttel ezelőtt, szombatról vasárnapra virradó éjjel leállították a Székes- fehérvári Könnyűfémmű meleghengerét. Ez a berendezés a magyar alumíniumipar egyik alapgépe, évente több mint hetvenezer tonna lemezt ad további feldolgozásra. A nagyértékű berendezés leállítása előtt feszített tempóban dolgozott, 14 ezer tonna lemezt gyártott előre, hogy a kéthónapos állásidő alatt a hideghengerek dolgozni tudjanak. A meleghengeren elvégzendő munkákat ezúttal is műveletre és órára megtervezték, a 310 millió forintos rekonstrukció menetrend szerint megy. Osztrák szakemberek különleges technológiával bontják szét a 350 köbméteres betonalapot. A leendő alapokat már elkészítették, összeállították a betonvasakat, a tartókat — és november hetedike után a helyére is emelik. A régi hengerállvány közelében felszerelnek egy lemezcsévélő gépet és egy szélező- ollót. A meleghenger görgősorát negyvenöt méterrel meghosszabbítják, elkészül két új tuskóhevítő kemence is. A hengerelt buga gyűrött végeit az új olló már 130 milliméteres vastagságnál képes lesz elvágni — ezzel jelentősen javul majd a minőség és a hengerek élettartama. A rekonstrukció első üteme december végére fejeződik be. Akkor ismét indul a gép, és — még a régi kapacitással — április elsejéig dolgozik. Május ötödikére minden munkát befejeznek. A meleghenger a rekonstrukció után folyamatos műszakban, évente 110 ezer tonna lemezt állít majd elő. Lenin-kötet Finnországban járt a madrigálkórus A sorrendben immár 18. alkalommal megrendezendő politikai könyvnapokra megjelenik Lenin összes műveinek 28. kötete, „Füzetek az imperializmusról” címmel. A benne található négy fakszimile Lenin kutatómunkájának műhelytitkait, az anyag tanulmányozásában, a statisztikai adatok rendszerezésében alkalmazott módszerét tükrözi, s a jegyzetekből, a vázlatokból az is kitűnik, miképpen született e műve az első fogalmazványoktól az egyes fejezetek tartalmának részletes tervéig. A mű különben „Az imperializmus, mint a kapitalizmus legfelsőbb foka” című 1916-ban írt tanulmányának előkészítő anyagait foglalja össze. A politikai könyvseregszemlére több, napjaink időszerű kérdéseire válaszoló könyvvel is jelentkezett a Kossuth Könyvkiadó. Az NDK megalakulásának 30. évfordulója alkalmából jelentette meg „A Német Demokratikus Köztársaság a szocializmus útján” című kiadványt, amely a testvéri szocialista ország gazdasági, politikai fejlődését ismerteti. (TUDÓSÍTÓNKTÓL.) A Kulturális Kapcsolatok Intézetének és a Fogyasztási Szövetkeztek Országos Tanácsának megbízásából októberben egyhetes finnországi szereplésen vett részt a Szekszárdi Szövetkezeti Madrigálkórus Ligeti Andor karnagy vezetésével, a Helsinki Mérnökök Szövetsége fenntartásában működő mérnökkórus vendégeként. A megyei öntevékeny művészegyüttesek élvonalában működő kórus a tőle megszokott magas színvonalon tett eleget megbízatásának. Hét nap alatt 9 helyen szerepelt. Kiemelkedő volt a Ritari Huone-ban (lovagok háza) rendezett kétórás hangverseny, továbbá a Stockmann Vintti áruház klubtermében a helsinki mérnökök és családtagjaik részére rendezett szereplés. A zenét kedvelő és zenéhez értő közönség a kórus előadásait minden esetben nagy tapssal jutalmazta. Igen nagy sikert aratott az együttes a Kodály: Esti dal, Karai: Fű és folyó művének, továbbá a magyar és finn nyelven énekelt finn népdal előadásával. Kinttartózkodása alatt a különböző gyárakban, hivatalokban rendezett kulturális napok keretében szerepeltek nagy sikerrel. A szereplések mellett a vendéglátók gazdag kulturális programot is biztosítottak. Részt vett az együttes színházi előadáson, megtekintette szakképzett vezető kíséretében a finn parlamentet, az elnöki palotát, a Finnlandia palotát, a Sibelius emlékművet, a főváros és Tampere kulturális nevezetességeit. A madrigálkórust és a vendéglátó kórus tagjait fogadta a magyar nagykövetségen Matusek Tivadar, hazánk helsinki nagykövete. A kulturális programok mellett az együttes tagjai meghívást kaptak a vendéglátó családokhoz is, így alkalmuk volt meggyőződni a finn—magyar barátságról, megismerni a finn emberek életét. A gyakorlatban is bemutatót szauna igen megnyerte a kórustagok tetszését. A nyelvi különbözőség nehézségeit áthidalta a közös nyelv, a zene szeretete. Együttesünk finnországi szereplése tovább öregbítette zenekultúránk hírnevét, erősítette a magyar—finn barátságot A vendégszereplést a finn kórus jövő év júniusában viszonozza. —i —ő Gótika
