Tolna Megyei Népújság, 1979. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-04 / 259. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Mai számunkból POZSONY HARMINC ÉVE (9. old.) FIATALODÓ OZORA (3. old.) NYOLC ÉV ALATT MEGÖTSZÖRÖZŐDÖTT A TAGLÉTSZÁM (3. old.) „SZÓLÍTSATOK CSAK NYUGDÍJASNAK!” (4. old.) AZ ÉPÍTŐIPAR „KENYERE” (9. old.) Ö ÉS Ö (10. old.) KÓDEXTÖREDÉKEK KUTATÁSA (11. old.) JEGYZETEK A KÓRHÁZAGYON (11. old.) TISZTELETTEL, A 100 ÉVESNEK! (7. old.) A NÉVTELEN UTCA PANASZA (7. old.) EGY HANG A KÓRUSBAN (7. old.) A REPÜLÉS — TÖMEGKÖZLEKEDÉS (12. old.) DOLGOZIK A PLAZMA (12. old.) KORONG MATYI ÁLMA (13. old.) XXIX évfolyam, 259. szám. ARA: l.M Ft 1979. november 4., vasárnap Ünnepi készülődés Moszkvában A hagyományos, 45 perces katonai díszszemlével kezdő­dik és a dolgozók felvonulá­sával folytatódik majd szer­dán a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 62. év­fordulójának megünneplése Moszkvában. Előzőleg ked­den délután tartják meg a központi díszünnepséget. Mi­vel az idén az ünnep — a vasárnapi munkaszünet át­helyezésével és a szabad szombattal — négynapos lesz a Szovjetunióban, a progra­mot különös gonddal készí­tették elő. A négy nap rendkívül gaz­dag, szórakoztató programot ígér a szovjet főváros lako­sainak. A színházak, mozik műsorán sok új mű szerepel, de a kialakult szokásoknak megfelelően felújítják azokat a színdarabokat, filmalkotá­sokat, amelyek a Nagy Októ­bernek állítanak emléket. Az ünnep fényét emeli, hogy is­mét sok új közintézményt (bölcsődét, óvodát, iskolát, körzeti rendelőintézetet) avat­nak fel november 7-ig és no­vember első napjaiban sok tízezer család költözhet új lakásba. A katonai díszszemlén, amelyet a szovjet fegyveres erők történetében 107. al­kalommal rendeznek meg, az akadémiák, tisztiiskolák dísz­egységei mellett azok az al­egységek vesznek részt, ame­lyek az élre kerültek a fegy­veres erők október évfordu­lója tiszteletére indított ver­senyében. Borbély Sándor Nagykátán Pest megye dolgozói, párt-, állami és tömegszervezeti ve­zetői ünnepi gyűlésen emlé­keztek meg szombaton a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 62. évfordulójá­ról. A nagykátai járási párt- bizottság székházában meg­tartott ünnepségen Borbély Sándor, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának titkára mondott be­szédet. Az ünnepséget követően a párt, a tanácsi szervek, a társadalmi és a tömegszer­vezetek, Valamint a fegyve­res testületek képviselői el­helyezték a kegyelet, a hála koszorúit a szovjet hősök emlékművén. HAJÓN, SÍNEN, ORSZÁGÚTON (8. old.) KELET-SZIBÉRIA, A JÖVÖ ÍGÉRETE (8. old.) FÉNY- TÁVKÖZLÉS (13. old.) Pillantás a világra Ha munkánkról és feladatainkról szólunk, előbb- utóbb óhatatlanul megemlítjük a külső feltételeket, azt a világpolitikai és világgazdasági környezetet is, amely­ben élünk. Ez a körülmény, valamint a következetesen internacionalista elveket valló Magyar Szocialista Mun­káspárt felelősségvállalása a világ dolgaiban, tevékeny külpolitikája érthetővé és természetessé teszi, hogy a Központi Bizottság ülései időről-időre áttekintik a nem­zetközi helyzetet, tömör összegezését adják a párt és a kormány nemzetközi tevékenységének. Ez különösen időszerű napjainkban; amikor nemcsak kedvező, hanem aggodalomra is okot adó hírek érkez­nek a négy égtáj felől. A SALT—2 ratifikálásának elhú­zódása az amerikai szenátusban, a fegyverkezési ver­seny újabb szakaszával fenyegető „eurorakéták” ügye, a mesterségesen felszított kubai álválság, a délkelet-ázsiai feszültség, a közel-keleti holtpont, a pekingi politika kapcsolatkeresése bizonyos nyugat-európai hideghábo­rús erőkkel — önmagukért beszélnek. Jogosnak tűnik a kérdés: mi a helyzet az enyhüléssel, hogyan látjuk a biztatóan indult, de kétségkívül lefékeződött folyama­tot? A Központi Bizottság, elemzése során, arra a reális következtetésre jutott, hogy napjainkban az enyhülés bonyolultabb és nehezebb körülmények között halad előre. A kulcsmondat tehát egyszerre két megállapítást tartalmaz, amelyek így összességükben adják a teljes képet. Nincs igazuk azoknak a NATO-köröknek, ame­lyek már temetni pórbálják az enyhülést, hiszen a fe­szültség csökkenése nem egyszerűen óhaj és igény volt (az már korábban is meg lett volna), hanem közreját­szottak a megváltozott erőviszonyok, az új világhelyzet. Ugyanakkor az enyhülés nem valamilyen automatikus, zavartalan folyamat, amely egyszer megindul és aka­dálytalanul gördül tovább. Úgy tűnik, a jövőben is szá­molni kell a nehezebb és bonyolultabb viszonyokkal, amelyeket egyféleképpen lehet kiegyenlíteni: még ha­tározottabb és aktívabb küzdelmekkel a béke, a biz­tonság, a fegyverkezési hajsza megállítása érdekében. Ezért hangsúlyozza a Központi Bizottság üléséről ki­adott közlemény, hogy „a Magyar Népköztársaság együtt a Szovjetunióval, a szocialista közösség országai­val, minden haladó, békeszerető erővel összefogva azért küzd, hogy a nemzetközi biztonság erősödjék, és előre­lépés történjék a fegyverkezés korlátozása, a leszerelés irányába”. Az enyhülés folytatódásának és elmélyítésé­nek alapvető feltétele ma kétségkívül a katonai eny­hülés területén történő előrelépés. A lehetőségek adot­tak, számos jelentős szocialista kezdeményezés született, elég Leonyid Brezsnyev berlini beszédére, s a Varsói Szerződés különböző testületéi által nyilvánosságra ho­zott javaslatokra utalni. A közös cél, hogy a kölcsönös érdekek alapján változatlanul megmaradjon az orszá­gok és népek egyenlő biztonsága, de a sokat emlegetett stratégiai egyensúly lehetőleg minél alacsonyabb fegy­verkezési szinten — az eddigieknél kevesebb költséggel — valósuljon meg. Ez megvalósítható és reális, de ket­tőn áll a vásár: nyugati oldalon is szükség van a pozitív', felelősségteljes hozzájárulásra, az egyoldalú előnyökre való — egyébként irreális — törekvés feladására. Az MSZMP és a Magyar Népköztársaság kormánya természetesen nemcsak értékelését adja a világhelyzet­nek, hanem lehetőségeihez és eszközeihez mérten, cse­lekvőén bekapcsolódik formálásába is. A közlemény­ben szereplő rendkívül fontos látogatások, tárgyalások felsorakoztatása is mutatja, hogy szoros szövetségben cselekszünk a szocialista közösséggel: szolidaritást vál­lalunk minden antiimperialista erővel és korrekt part­neri együttműködést igyekszünk kialakítani más társa­dalmi berendezkedésű országok vezetőivel, s különbö­ző politikai irányzataival az európai biztonság és a vi­lágbéke javára. A külső feltételek erőteljesen befolyásolják építőmun­kánkat itthon, de fennáll a kölcsönhatás is: kül- és bel­politikai tevékenységünk hozzájárulhat a világ, s ezzel együtt a sokat emlegetett külső körülmények alakításá­hoz. Ez pedig változatlanul nem kevésbé fontos feladata hétköznapjainknak, ma, holnap és holnapután egyaránt. Utazunk, mert lételemünk a mozgás. Tették ezt őseink is, lóháton, hintón, vagy ökrösszekéren, s megyünk mi, a rakétakorszak küszöbén, a százévnél idősebb vonattal, vagy buszon. Sokunkat naponta ezekhez a közlekedési esz­közökhöz köt a munka, a munkábajárás, vagy csak néha,rokonokat, ismerősöket, világot látni, vesszük igénybe azokat. Szekszárdon egymás szomszédságában van a vasútállomás és a buszpályaudvar, itt készült képriportunk az 5. oldalon látható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom