Tolna Megyei Népújság, 1979. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-25 / 276. szám

2 ^fePŰJSÁG----------------------------mi 1979. november 25. Hétfő: Gromiko szovjet külügyminiszter Madridiba érke­zett. — Giscard d’Estaing londoni megbeszélésein nem si­került megszüntetni a francia—angol közös piaci ellenté­teket. — Letette a hivatali esküt Guelier asszony, Bolívia új elnöke. Kedd: Tuniszban megnyílt az Arab Liga X. csúcsérte­kezlete. — A francia parlament nem szavazta meg a kor­mány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt. — 13 amerikai túsz elhagyta a diákok által elfoglalt teheráni amerikai nagykövetséget. Szerda: A Szakszervezeti Világszövetség felhívással for­dult a világ dolgozóihoz a fegyverkezési verseny megféke­zése végett. — Iszlámábádban porig égett az amerikai nagykövetség pakisztáni fiatalok ostroma után. — Kho­meini ajatollah nyilatkozata egy amerikai tévétársaságnák: ha kiadják a volt sáhot, elengedik a túszokat. Csütörtök: Lázár György hazaérkezett Párizsból, ahol eredményes tárgyalásokat folytatott Raymond Barre mi­niszterelnökkel. — Véget ért az arab csúcstalálkozó, ahol libanoni—szíriai—palesztin megállapodás is született. Péntek: Gromiko Bonnban Schmidt' kancellárral tár­gyalt, majd sajtóértekezleten ítélte el a NATO rakétafegy­verkezési tervéit. — Ceausescu újraválasztásával véget ért a Román Kommunista Párt XII. kongresszusa. — Beje­lentették, hogy a Közös Piac küldöttsége a jövő héten Moszkvában tárgyal. Szombat: Carter súlyos következményeket helyezett ki­látásba, ha a teheráni amerikai túszoknak bántódásuk esik. — Szaúd-arábiai nyilatkozat arról, hogy a mekkai nagy­mecset elleni támadás nem lehetett az amerikaiak műve. — Kreisky osztrák kancellár Lengyelországba utazott. A hét 3 kérdése 1. Mi volt a jelentősége Gromiko szovjet külügyminiszter madridi és bonni látogatásának? A Franco-uralom megdöntéséé és a spanyolországi pol­gári demokratikus fordulat óta Moszkva és Madrid kap­csolatai fokozatosan kialakultak és most már odáig fej­lődtek, hogy sor kerülhetett Gromiko hivatalos látogatá­sára is. Lázár György, a Minisztertanács elnöke a héten hivatalos látogatást tett Franciaországban. A képen: Lázár György Valéry Giscard d’Estaing francia elnökkel folytat megbe­szélést. (Fotó: AP—MTI—KS) Először lépett spanyol földre ilyen magas rangú szovjet államférfi. Elsősorban a kapcsolatok elmélyítésének lehe­tőségeiről tárgyalt, de fontos nemzetközi kérdések is szóba kerültek, mint például az új összeurópai találkozó elő­készítése, meg a „fegyverkezés vagy enyhülés” alternatí­vája. 1980. novemlber 11-én kell összeülnie a Helsinki foly­tatásaként elkönyvelhető madridi értekezletnek, időben ez 6incs tehát távol. Még időszerűbb kérdés a NATO fegyverkezési program­jának ügye: december 10-e táján döntenek az „atlanti” kül­ügyminiszterek arról, hogy a Pershingek és cirkáló raké­ták megjélenjenek-e a nyugat-európai országokban, s ha igen, mikor és hol? Igaz, Spanyolország nem tagja a NATO-nák, de Brüsszelből és Washingtonból gyakran nyo­más nehezedik rá, hogy csatlakozzék ... S természetesen a spanyol politikai életben vagy a hadseregben is akadnak, akik — mert a Franco-idökből máradtak meg — nem na­gyon kéretnék magukat. Gromiko viszont madridi tárgya­lásai.során nagy nyomatékkai hangsúlyozta a Szovjetunió elkötelezettségét az enyhülési politika mellett. Bonnban még nagyobb teret kapott az enyhülés és a leszerelés kérdéscsoportja, szemben azzal a ténnyel, hogy — mint a szovjet külügyminiszter a látogatás végén meg­rendezett sajtókonferencián kijelentette — sajnos, a nyu­gatnémet kormány késznek mutatkozik igent mondani a NATO-tervekre. Gromiko négy órán át tárgyalt Schmidt kancellárral is, miután többször találkozott Genscher kül­ügyminiszterrel. Kijelentésének márcsak azért is meg le­hetett a súlya: a NATO-országok szétrombolják a tárgya­lási alapokat, ha a rakétafegyverek nyugat-európai el­helyezésére vonatkozó döntést keresztülhajszolják ... Gro­miko Bonniban a brüsszeli NATO-ülést megelőzően nyil­ván az utolsó személyes és közvetlen, komoly és alapos figyelmeztetéssel élt az „atlanti” politikusok címére. 2. Hogyan reagál a Nyugat az iráni eseményekre. S álta­lában az iszlám világában jelentkező Amerika-ellenes­ségre? E sorok írója az elmúlt hetet Párizsban töltötte s a francia fővárosból közelebbről láthatta-érzékelhette a Nyugat nyugtalan reagálását: a nyugat-európai országok remegnek az olajellátásukban esetleg bekövetkező zava­rok miatt, hiszen az NSZK, Franciaország, Nagy-Britan- nia mindegyike legalább évi 10, ha nem 20—25 millió tonna olajat kap Iránból! Óva intik Amerikát az elha­markodott lépésektől, hiszen például egy fegyveres akció éppen az iráni olajforrás eldugulásával játhatna. A pol­gári sajtó katonai szakértői egyre-másra latolgatják ugyan, hogy az amerikai hadsereg kommandó akcióra Andrej Gromiko a héten Spanyolországban és a Német Szövetségi Köztársaságban tárgyalt. Képünkön: a szovjet külügyminisztert fogadta János Károly spanyol király is (balra). Fotó: AP—MTI—KS) éppúgy képes lenne, mint a? Indiai-óceán közeli vizeire vezényelt két repülőgép-anyahajóról légitámadások vég­rehajtására, de mindig hozzátették, hogy „Teherán nem Entebbe”, s hogy az iráni tömegek ellenállása a katonai eszközöket eleve hatástalanokká teheti. Csak fokozza a nyugat-európai fővárosokban tapasztal­ható izgalmat a mekkai nagymecset elleni, ismeretlen ere­detű támadás és az a tény, hogy számos arab országban a mekkai eseményekről szóló híreket az az állítás kísérte, amely szerint a nagymecsetben történtekhez köze lenne az USA-nak! Erre fel rohanta meg a tömeg Iszlámábád­ban, Pakisztán fővárosában az amerikai nagykövetséget, kifosztotta, porig égette. S vajmi kevés vigasz lehet Wa­shington számára, hogy Ziaul Hak tábornok hivatalosan bocsánatot kért miatta. Szaúd-Arábia belügyminisztere cáfolatot adott ki, hogy bármilyen politikai háttere lett volna a nagymecset elleni támadásnak, csak vallási oko­kat emlegetett. Szaúd-Arábia ugyanolyan fontos ország a Nyugat szá­mára, mint Irán — az olajellátás szempontjából. Sokan imádkozhattak Londontól Rotterdamig, hogy a mekkai nagymecset ügye simán érjen véget, különben az a ve­szély fenyegetett: ha ott vér folyik, nem folyik tovább 'az olaj. 3. Mi áll a közös piaci ellentétek hátterében? Most Írországon a sor, hogy elnököljön a közös piaci „kilencek” különböző fórumain, az ír fővárosban kerül sor a Közös Piac kormány- és államfőinek esedékes csúcs- találkozójára. A dublini „európai tanácsülésen” — mert ez a hivatalos elnevezés — Nagy-Britannia játssza a fe­negyerek szerepét, s hangozzék bármily furcsán, egy tö­rékeny asszony, Mrs. Thatcher vállalkozott erre. A „vas- lady” (így nevezi az angol sajtó) fejébe vette, hogy ez­után kevesebbet fog fizetni Nagy-Britannia a „kilencek” közös költségvetésébe, mert túlzottnak tartja, hogy 1980- ban ennek a brüsszeli költségvetésnek az egyötödét az an­golok teremtsék elő ... A Közös Piac mezőgazdasági politikájával sincs kibé­külve a londoni miniszterelnök-asszony. Nagy-Britannia olcsó áron vásárolta eddig például a birkát egykori pia­cairól, így Üj-Zélandból, viszont a maga birkáit a fran­cia piacra a breton vagy a burgundi parasztok árainál ol­csóbban akarta szállítani... Viszont az angol kormány nem engedélyezi partjainak közelében a halászatot a Kö­zös Piac többi országa hajóinak. (A múlt héten is fel­tartóztattak egy francia halászhajót, amely langusztát vitt volna a francia ínyencek asztalára.) Baj van a vajjal is: a Közös Piac eladatlan vajhegyeit csak a „kilencek” kö­zös hozzájárulása alapján, alacsonyabb áron lehetne el­adni, ám az angolok ezt sem hajlandók vállalni. A Közös Piac dublini csúcstalálkozóján kialakuló vitá­nak próbája volt Giscard d’Estaing francia köztársasági elnöknek a hét elején Thatcher asszonnyal folytatott he­ves, de meddő alkudozása. A közös piaci helyzetkép nem lenne teljes, ha nem em­lítenék meg, hogy a jövő héten Moszkvába látogat a brüsszeli „kilencek” egy küldöttsége, hogy a KGST és a Közös Piac leendő kapcsolatairól tárgyaljon. A nyugat­európai gazdasági integráció belső gondjain is enyhíthet­ne talán, ha az európai kereskedelem harmonikusabbá válhatnék és Kelet meg Nyugat között sok vámsorompó, megannyi korlátozás, számos hátrányos megkülönböztetés megszűnhetnék. PÁLFY JÓZSEF A teheráni USA-nagykövetséget hetek óta megszállva tartó muzulmán fiatalok szabadon engedték néhány túszukat. Képünkön: az elbocsájtott amerikai állampolgárokat szál­lító gépkocsi elhagyja a külképviselet területét. Ezthoitaahétakülpolitikában Lázár György fogadta Braniszlav Ikonicsot Szombaton befejeződtek Marjai Józsefnek, a Minisz­tertanács elnökhelyettesének és Braniszlav Ikonicsnak, a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság Szövetségi Végrehajtó Tanácsa elnökhe­lyettesének tárgyalásai. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja szombaton délelőtt a Parla­mentben fogadta Braniszlav Ikonicsot. A szívélyes, baráti légkörű találkozón részt Vett Marjai József, ott volt Zlatán Kikics, Jugoszlávia budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Braniszlav Ikonics és kí­sérete szombaton elutazott hazánkból. Zambia kérésére összeült a BT Közép-európai idő szerint szombaton hajnalban ült össze a Biztonsági Tanács, hogy megvitassa Zambia pa­naszát az ország ellen irá­nyuló sorozatos rhodesiai tá­madásokkal kapcsolatban. A zambiai küldött felszólalásá­ban hangsúlyozta: a rhode­siai bábrezsim provokációi­nak az a célja, hogy szét­zilálja Zambia gazdasági éle­tét. Paul Lusaka nagykövet kijelentette: a legutóbbi tá­madások 10 millió dollár összegű kárt okoztak Zam­biának. A BT egyhangúlag elítélte a sorozatos rhodesiai táma­dásokat, s felszólította a Rho­desiáért felelősséggel tartozó Nagy-Britanniát, hogy tegyen lépéseket a további provoká­ciók megakadályozására. Lét­rehoztak egy ad hoc bizott­ságot, amelynek feladata a BT határozatának gyakorlati végrehajtása. * Az ENSZ-közgyűlés 1. szá­mú politikai bizottsága egy­Teherán-Washington hangúlag határozatot foga­dott el, melyben hangsúlyoz­za a leszerelési világértekez­let megtartásának fontossá­gát. Minden nép érdekelt a leszerelési tárgyalások sike­res megtartásában és vala­mennyi államnak hozzá kell járulnia e tárgyalások sikere érdekében. A dokumentum leszögezi: a nukleáris fegy­verrel rendelkező államok együttműködése jelentős mértékben megkönnyítené e célok elérését. * A közgyűlés politikai bi­zottsága pénteken, 90 szava­zattal 11 ellenében, 33 tar­tózkodással, határozatot fo­gadott el, amely felszólít va­lamennyi államot: szüntes­senek be mindenfajta együtt­működést Izraellel, amely azt eredményezheti, hogy Tel Aviv , nukleáris fegyverek birtokába jüt, illetőleg maga állít elő ilyen fegyvereket. A határozati javaslatot Irak terjesztette elő. Közvetítési kísérletek Irán változatlanul követeli, hogy az Egyesült Államok adja ki a- volt uralkodót — jelentette ki egy amerikai tv-állomásnak adott nyilat­kozatában Baniszadr, iráni külügyminiszter. Baniszadr rámutatott: az Egyesült Államoknak el kell ismernie, hogy a sah elleni vádaknak jogi alapja van, s ezzel egyben azt is elismer­né, hogy a volt uralkodó bű­nöket követett el a nép el­len. Az 'amerikai lakosság csak a tények egy részét is­meri, — mitsern tud arról, hogyan gyilkolta, fosztogatta a népet a sah 1953 óta, ami­kor amerikai segítséggel ha­talomra került. E hatalom tényleges központja a tehe­ráni amerikai nagykövetség volt —, mondotta a minisz­ter. Sean McBride Nobel-béke- díjjal és nemzetközi Lenin- békedíjjal kitüntetett ír ál­lamférfi — aki Irán meghí­vására tartózkodik Teherán­ban és a túszügyben próbál közvetíteni az Egyesült Ál­lamok és Irán között — Abol Hasszán Baniszadr iráni kül­ügyminiszterrel tartott meg­beszélése után kijelentette: Washington nagymértékben könnyíthetne a helyzeten, ha bíróságainak engedné át a döntést arról, kiadják-e Irán­nak a volt sahot, hogy ott tömeggyilkosság és a nép va­gyonának hűtlen kezelése vádjával bíróság elé állít­hassák. Sean McBride szerint a teheráni túszügy okozta irá­ni—amerikai „ konfliktus „megoldása igen nehéz, de nem lehetetlen”. PANORÁMA LA PAZ Luis García Meza tábor­nok, a bolíviai hadsereg szá­razföldi erőinek vezetője pén­teken fellázadt Lídia Gueiler Tejada államelnök rendelete ellen, amellyel Gueiler asz- szony felmentette a hadse­reg vezetőit és helyükre új tiszteket nevezett ki. Garda Meza tábornok ak­ciójához csatlakozott a szá­razföldi erők több magas ran­gú tisztje. A lázadó katonák megerősítették a haderőnem La Pazban lévő főparancs­nokságának épületét és ria­dókészültségbe helyezték a rendelkezésük alatt álló egy­ségeket. (A lázadók központ­ja — a Miraflores laktanya — mindössze 3 kilométerre fekszik az elriöki paLotától.) La Paztól mintegy 20 kilo­méterre állomásozó tarapacai elit páncélosalakulattól 15 harckocsit irányítottak a Miraflores laktanya védel­mére. Ez az alakulat segítette Natusch Busch ezredes no­vember elsején végrehajtott államcsínyét. A légierő és a haditengerészet egyelőre nem foglalt állást. TATABÁNYA Főteomlás történt a szom­batra virradó éjszakai mű­szakban, hajnali 2 óra 35 perckor a tatabányai Kelet— I. bányaüzem 7/a aknájának egyik fejtésében. A lezúdult nagy mennyiségű széntömeg maga alá temetett négy bá­nyászt. Két bányászt, Vas Sándor 29 éves és Sárközi Sándor 27 éves vájárokat ki­szabadították. A másik két betemetett bányász közül a bányamentők a déli órákban már holtan találták meg és szabadították ki az omlás alól Tóth József 43 éves vá­járt. Tovább folytatják a munkát a negyedik szeren­csétlenül járt bányász, a 31 éves Tóth István felkutatá­sáért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom