Tolna Megyei Népújság, 1979. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-03 / 258. szám
1979. november 3. NÉPÚJSÁG 3 Takarékosság - mindenütt A tanácsi beruházások gazdaságos, takarékos megvalósulása Munkások a húskombinát építkezéséről (Folytatás az 1. oldalról.) Sopron megyei építők is küldenek az építkezésre festőket, burkolókat. Az igazgató részletesen szólt a munká- sok-műszakiak tennivalóiról. Meghatározzák minden brigád feladatát, s a tegnapi gyűlésen arra vállalkoztak, hogy a szocialista munka- verseny-vállalásokat is a tennivalókhoz igazítják. Az igazgató tájékoztatója után Turza József ács brigádvezető az anyagellátási nehézségekről, a szervezetlenségről szólt, társa, Halag Ferenc ács a munkaterület folyamatos biztosítását kérte. Schaub József technikus a tervek hiányosságait tette szóvá, Tóth Ferenc gépkezelő arra volt kíváncsi, mekkora kár érte a népgazdaságot a beruházás elhúzódása, hibái miatt. Lakatos József vízvezeték-szerelő elmondotta, hogy azért nem tudnak folyamatosan, terv szerint dolgozni, mert rossz az anyagellátás, a szállítás szervezetlen. A húsipari vállalat szocialista brigádvezetője, Renczes Ferenc arra kérte az építkezőket, hogy csatlakozzanak versenyükhöz, s vállalásaikkal segítsék elő, hogy a jövő év végén részlegesen termelhessen a vágóhíd. Rápolti Árpád, a húsipari vállalat létesítményi főmérnöke elmondotta az építőipari munkásoknak, hogy jelentős bevételtől esett el a népgazdaság, ám a hírekkel ellentétben lesz elegendő munkása a vágóhídnak az indulás idejére, kiváltképpen azért, mert a szakaszos munkakezdés nem igényeli a kétezer személy azonnali munkába állását. A főmérnök ígérte a munkásoknak, hogy a vállalások teljesítéséhez a segítséget megadják. Prokos József, az építők szakszervezeti titkára felhívta a figyelmet arra, hogy a munkaidő jobb kihasználása, a technikai fegyelem szilárdítása, a jobb együttműködés a vállalások teljesítésében sikerre vezet. A munkásgyűlés végén a vállalat igazgatója bejelentette a munkásoknak, hogy tekintettel a nagy feladatokra és bonyolult munkára, külön anyagi és erkölcsi elismerésben részesítik a legjobb dolgozókat. Visszhang Október 23-án ,,Egy pár zokniért Tamásiba ...” címmel cikk jelent meg a Tolna megyei Népújságban. A cikk írója minden bizonnyal jobbító szándékkal tárta a fürgedi szolgáltatás helyzetét a közvélemény elé. Az írás azonban — szövetkezetünk tevékenységét illetően — nemcsak félreértésre okot adó megállapításokat tartalmaz, de a valóságtól eltérő tényeket is közöl. A választ az újságolvasók népes tábora, a közvetlenül és közvetetten érdekeltek objektív tájékoztatása érdekében ellenőrzött tényszá- mokra és való adatokra alapozom. Szövetkezetünk 1977. január 1-én egyesült. Kötelességünknek tartottuk, hogy az áruellátásban, a forgalomban egyetlen községben se legyen visszaesés. Ezt Fürgéd község esetében is sikerült biztosítani. A forgalom minden évben nőtt annak ellenére, hogy a törvényszerűen változó körülmények hatására az egyesülés előtt kis- áruház elnevezéssel működő egységet élelmiszer-vegyesTakarékoskodni minden egyes gazdasági egység, intézmény, üzem és szövetkezet másként tud. Ennek módját a termelés szerkezete, struktúrája határozza meg, méghozzá úgy, hogy semmiképp se váljék a minőség rovására. Az OTP és a Tolna megyei Népújság szervezésében megtartott közgazdasági ankéton erről szólt a megye néhány ipari, mezőgazdasági üzemének és szállítási vállalatának vezetője. Az ankétra a szervezők előre elkészített kérdéseket juttattak el a meghívottakhoz. Kettőre Varga István, az Országos Takarékpénztár Tolna megyei Igazgatóságának igazgatóhelyettese válaszolt. Az alábbiakban ebből közlünk részleteket. A tanácsi beruházások előkészítési, döntési jogköre a tanácsi önállóság növekedésével összefüggésben egyértelműen a tanácsoké. A döntésig — tehát az előkészítéstől a beruházás megvalósításának elhatározásáig — egyéb szervekre (tervező, beruházó) hárul, hogy az előkészítés, majd a tervezés során érvényesüljenek a gazdaságossági, takarékossági megfontolások. Ez vonatkozik különböző alternatívák kidolgozására, melyekkel választási lehetőséget biztosítanak, majd a kiviteli tervek készítése során olyan szerkezetek, anyagok figyelembevételére, melyek megfelelnek a takarékossági követelményeknek. A kiviteli tervdokumentáció elkészültét követően kerül sor a kivitelezői észrevételre, majd a beruházói és tervezői reagálásra. A bank tényleges belépésére az adott körbe a beruházási program, engedély- okmány, majd a különböző szerződések megkötése után kerül sor. A beruházásokkal kapcsolatos bankellenőrzésünk tapasztalatain keresztül érvényesül jelzőszolgálatunk, a beruházó tanácsok, felettes szerveik, illetve a főhatóságok felé. Az ellenőrzés a rendelet felhatalmazása alapján a cél- csoportos beruházások, valabolt jelleggel üzemeltetjük. Nagyobb értékű ruházati és vegyesiparcikkek nélkül is a forgalmat növelni tudtuk, és ez egyértelműen a napicikkekből való jobb ellátást bizonyítja. így például 1978. szeptemberében a bolt forgalma 315 ezer, ez év szeptemberében 391 ezer forint volt. A bevétel alakulása természetesen csak általánosságban utalhat az alapvető és gyakran keresett árukból való ellátásra, ezért nem ment fel az újságcikk — szövetkezetünket érintő — megállapításainak tételes megválaszolása alól. — ,,Egész nyáron nem volt sör. Egyetlen üveggel sem.” — A valóság egészen más. — Fürgéd ez év szeptember 30-ig 85 740 palack és 88 hektoliter (17 600 palacknak felel meg) hordós sört kapott. A három nyári hónapban 27 320 palack és 54 hektoliter hordós sör került kiszállításra. — „Tíz deka parizert szerettem volna a boltban venni.” „Szalámiról meg csak álmodik a fürgedi ember.” — ,,Idehoznak két kiló parizert, aztán osszam el mint az egyedi döntéssel meghatározott célokra juttatott állami pénzeszközökből megvalósuló egyéb tanácsi beruházásokhoz rendelkezésre bocsátott pénzeszközök állami döntésnek megfelelő felhasználását célozza. Bankunk jogosult ellenőrizni az előírt feltételek teljesítését az üzembe helyezés után is, valamint a beruházás kivitelezési tervdokumentációjának részét képező költségvetéseket és egyéb dokumentációkat, a vállalkozók, szállítók számláit. Az ellenőrzést elsősorban a számlavezetőhelynél rendelkezésre álló okmányok és információk alapján kell elvégezni, de lehetőség van — a jogszabályi előírások és bankszámla- szerződés alapján — a beruházás megvalósításában közreműködő szervektől okmányok bekérésére, vagy helyszíni vizsgálat keretében a beruházással kapcsolatos iratokba betekintésre, felvilágosítás kérésére. A tanácsi beruházásoknál végzendő bankellenőrzés tá- gabb értelemben folyósítói ellenőrzés, valamint a műszaki-gazdasági normatívák alkalmazásának ellenőrzésére. A szűkebb értelemben vett ellenőrzés a beruházások ellenőrzése és ár-számlaellen- őrzés. Hogy néhány számadattal is szolgáljak, 1978- ban a takarékpénztárnál végzett ár- és számlaellenőrzés eredményeként 21 millió forint volt a realizált megtakarítás. Ebből Tolna megye 0,5 millió forinttal részesedett. 1979. I. félévében 15 millió forint, amelyből a megye részesedése 1,1 millió forint. A számlaellenőrzésnek a fenti, számokban kifejezhető eredményén túl, igen jelentős preventív hatása is van. Részszámlázásra az utóbbi időben döntően csak az elvégzett munka értéke kerül. A gazdaságos megvalósítást szolgálja az is, hogy a már említett rendelkezésnek megfelelően a normatíva köteles beruházásoknál a szükséges okmányok beküldésekor minden esetben megköveteljük az MGN előírásainak betartására vonatkozó beruházói és tervezői nyilatkozat beküldését is, és az okmányokat csak abban a húsz aszony között...” — A valóság az, hogy az igényeket ezekből a cikkekből nem tudjuk — főleg a két vágási szezon között — kielégíteni. Húsboltot szövetkezetünk nem is üzemeltet. Ezt a helyzetet azonban igazságtalan szövetkezetünk, illetve dolgozóink hibájául felróni. Az ellátási körzetünkhöz tartozó 22 község közül 5 van kijelölve húsáruval való ellátásra. A 840 lakosú — kimondottan mezőgazdasági jellegű — Fürgéd • község sajnos nem tartozik ezek közé. Szövetkezetünk törekvését tükrözi, hogy ennek ellenére ez évben is áprilistól minden héten saját gépkocsival vittünk hentesárut a boltba. A havi átlagmennyiség különböző árukból 260 kilogramm volt. — „Az élelmiszerpultnál ebben az évben még nem láttak a vevők zöldárut.” Az utolsó-szállítás október 10-én ezer kilogramm káposzta volt, és ebből az újságcikk megjelenésekor is volt az üzletben. A tételes vizsgálatnál megállapítottuk, hogy a bolt több ízben kapott különböző mezőgazdasági termékeket és még a dombóvári ZÖLDÉRT raktáTjj»IÉÍP Hjí-p»-■ Swi* . T V arga István az esetben fogadjuk be, amennyiben a költség- előirányzat az érvényben lévő normatíva összegét nem haladja meg. Befejezésül ismételten azt hangsúlyozom, hogy szerepünk (bár nem lebecsülendő) hatásában nem érheti el a tervező, a beruházó, a kivitelező által megvalósítható lehetőségeket. * A IV. ötéves terv éveiben 1930 darab, az V. ötéves tervidőszak eddig eltelt három éve alatt 1216 darab takarék- pénztári saját beruházású társasházlakás épült Tolna megyében, ami a megépített összes lakásnak 22—23 százaléka. Ez az építési mód a magánerős lakásépítés egyik formája, de jelentőségét főképp az adja, hogy a lakáselosztás rendszere révén az állami lakásépítés magánerős formájának tekinthető. Előnye a takarékpénztári beruházásban történő lakásépítésnek, hogy a finanszírozáshoz szükséges összeg nem köt le állami pénzeket, s a kivitelező vállalatok eszközeit is kevésbé. A lakásépítések finanszírozásának forrását a többi magánerős építési formához hasonlóan a lakosság megtakarításai, a lakossági betétek állománya képezi. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a ^takarékpénztár számára korlátlanul rendelkezésre áll a beruházáshoz szükséges forrás, de a forrásokkal való ésszerű gazdálrából is (burgonyát, hagymát, almát, paprikát, stb.) A boltvezető is több ízben vett át kisebb tételeket termelőktől. Ismerve Fürgéd szorgalmas, mezőgazdasági termeléshez jól értő és nagy kertekkel is rendelkező lakóit, meggyőződésem, nem lehet cél, hogy városból lássuk el rendszeresen zöldáruval boltjukat. — „Fürgédén nem lehet még egy pár zoknit sem kapni. Ha valakinek zsebkendő, vagy női harisnya kell. utazhat Tamsáiba”. ........ rugdalózóért fél napot u tazom.” — Sajnos a felsőruházati cikkek közül sok az országos hiánycikk. Férfizoknit tamási ruházati boltunk szeptembertől a megyében nem tudott beszerezni. Szegedről sikerült 540 párat vásárolni, ebből a fürgedi bolt szeptember 19-én 80 párat kapott. Ugyanezzel a szállítmánnyal került ki 150 darab zsebkendő. Női nylon harisnya és harisnyanadrág kapható volt folyamatosan. Női pamutharisnya áruházakban is ritkán található. Tamásiban az utóbbi években a rukodás és takarékosság sajátos összefüggésekre épült. A takarékpénztári beruházásoknak — értve az alatt az építés bonyolításának egész rendszerét — elsődleges célja, hogy minél több lakás épüljön fel, hogy minél több lakást adjon az OTP. A takarékpénztár törekvéseinek érvényesítésekor általában az a nehézség, jelentkezik (nemcsak nálunk, hanem országosan is), ami az anyagellátás, az építőipari kapacitás szűkösségéből, a kapacitások lekötöttségéből ered. Mindezek nem egyeseiben már a beruházások szerződéskötéseinél okoznak gondot, s jelentenek esetenként a szükségesnél hosszabb kivitelezési időt. A már folyamatban lévő beruházások kivitelezése általában késedelem- és zökkenőmentes. Ezt egyértelműen mutatja a megépült lakások növekvő száma is. Olyan esetek mögött viszont, amikor a kivitelezés elhúzódik és a befejeződés emiatt késedelmet szenved, igen összetett gazdasági jelenségek húzódnak. Nem kívánok a problémakörre teljes részletességgel kitérni, de ha egy lényeges építési anyag nem áll rendelkezésre, óhatatlan, hogy a kivitelező más munkaterületre megy át, s a befejeződés eredeti határidejének tartása csak nagy nehézségek árán lehetséges. Az alapos indokkal adott akadályközlés ellen a takarék- pénztár nem képes tenni. El kell mondanom, hogy jelentősebb késedelem beruházásaink befejeződésénél csak igen ritkán fordul elő. Kisebb határidőcsúszások sajnos előfordulnak, de ennek ellensúlyozására — az előirányzott lakásmennyiség átvétele érdekében — általában adódik arra lehetőség, hogy a tervezett határidőnél előbb kerüljenek lakások átvételre. A takarékpénztár saját beruházású lakásépítésének határidőre történő befejeződése nem az OTP-gazdálkodás tekintetében vet fel takarékos- sági kérdéseket; bár a családok lakásigényei kielégítésének javításában ez lényeges tényező. házati áruk közül a leggyorsabban a csecsemő- és gyermekruházat forgalma nőtt. Erre különös gondot fordítottunk. Fürgédén ösz- szesen 17 két éven aluli gyermek él. Ha figyelembe vesszük, hogy van kéthetes, három-, hat-, stb. hónapos, egy-, másfél-kétéves — fiúk és leányok — akkor a panaszos édesanya beláthatja, hogy készleten olyan választékot tartani, ami igényét kielégítené. nem tudhatunk, ígéretet teszek azonban arra, hogy csecsemő- és gyermekruházati árukból még ebben az évben egy hétig tartó vásárt rendezünk Fürgédén. Válaszommal nem azt kívántam bizonyítani, hogy munkánk hibáktól mentes volt. Feladataink végzése közben ilyenek előfordultak. Határozott törekvésünk, hogy ezeket megszüntessük. A 22 községünk közül 15 az ezer lélekszám alatti település. Ezért szövetkezetünknek nemcsak feladata, a tagok iránti kötelessége, de jól megfontolt gazdasági érdeke, hogy a kisközségek alapellátásával is gondosan törődjön. Az újságcikk szándékában erre ösztönzött és ilyen szempontból — téves állításai ellenére is — elérte célját. KLEIN ISTVÁN, a „Kop-Ka” ÁFÉSZ elnöke Tamási A népi ellenőrzés életéből Tegnap délelőtt népi ellenőröket tüntettek ki és jutalmaztak meg a megyei Népi Ellenőrzési Bizottságnál. Az ünnepségen részt vett dr. Gyugyi János, a megyei pártbizottság titkára és dr. Polgár Ferenc, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára. Merkl Ferenc, a megyei NEB elnöke öt népi ellenőrnek adta át, több éves önzetlen tevékenységéért a Kiváló Társadalmi Munkáért kitüntetést. Közel nyolcvanan részesültek jutalomban. Egy részük a tegnapi ünnepségen vette át, mások pedig a járási bizottságokon kapják meg a tárgyjutalmat. A kitüntetett népi ellenőröket Merkl Ferenc köszöntötte. VÁROSI NEB, DOMBÓVÁR Ankétot rendezett a dombóvári városi népi ellenőrzési bizottság, a népi ellenőrök és a NEB-tagok számára, az új büntető • törvénykönyvről. A bevezető előadást dr. Varga Ferenc városi vezető ügyész tartotta, majd igen sok érdekes kérdés hangzott el. Csupa olyan témát vettettek fel a népi ellenőrök, amelyek ismerete nemcsak az ellenőrzés szempontjából, hanem a mindennapi életben is hasznos és érdekes. A környezetvédelem lassan valóban az egész társadalom ügyévé válik. Dombóváron is megkérdezték az ügyésztől, hogy a törvény teljes szigorával járnak-e el a környezet- szennyező nagyüzemekkel szemben, és alkalmaznak-e személyes felelősségre vonásokat? Az ügyész válaszából kiderült, hogy egyre szigorúbb lesz a felelősségre vonás a környezetszeny- nyezőkkel szemben, de az üzemeknek fel kell készülniük erre a feladatra, és ez bizony nem egy esetben nagy beruházást igényel. A törvény maradéktalan végrehajtásához tehát meg kell teremteni a feltételeket. Érdeklődtek a népi ellenőrök, hogy feltárható-e a megvesztegetés, és előfor- dul-e hazánkban hivatali titokkal való visszaélés, zsarolás. A megvesztegetés, vagy annak a kísérlete természetesen nehezen tárható fel, nehezen bizonyítható, de a bírósági ítéletek tanúsága szerint — van rá példa. Ha ritkán is, de előfordul a hivatali titokkal való zsarolás is. Ugyancsak egy kérdésre válaszolva mondta a városi vezető ügyész, hogy a lopások kétharmad részét magántulajdon sérelmére követik el, a maradék egy- harmadot a köztulajdon ellen. Érdekes probléma, és a gyakorlatban is sok gondot okozhat, a közérdekű bejelentő védelme. A kérdés az volt, hogy meddig terjed ez a védelem? A jogi eszközök e védelemhez megvannak. A legtöbb esetben tisztázható, hogy érte-e utólagos sérelem a bejelentőt és az is, hogy kinek a részéről. Elmondta viszont az ügyész, hogy a védelemre csak akkor van lehetőség, ha a bejelentés megalapozott volt és nem tekinthető rágalmazásnak. Mindenképpen küzdeni szeretne a népi ellenőrzés is a följelentge- tők ellen, akiknek valótlan, vagy épppen rágalmazó bejelentései feldúlják a munkahelyek és a dolgozók nyugalmát. „Egy pár zokniért Tamásiba..."
