Tolna Megyei Népújság, 1979. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-18 / 270. szám
2 Képújság 1979. november 18. Ezt hozta a hét a külpolitikában Héttő: Genfiben megnyílik a Namíbiáról tárgyaló nemzetközi értekezlet. — A csehszlovák miniszterelnök Tokióban. — A kínai külügyminiszter bukaresti megbeszélései. — Francia—olasz kormányfői találkozó. Kedd: Arafat befejezi moszkvai tanácskozásait. — A NATO nukleáris tervezőcsoportjának hágai ülése. — Európai környezetvédelmi konferencia. Szerda: Az ENSZ kambodzsai vitájában a többség a nyugati hatalmak által támogatott ASEA'N-javaslatot fogadja el. — Reagan bejelenti, hogy megpályázza a köz- társaságiak elnökjelöltségét. Csütörtök: Megállapodás Londonban a Zimbabwe függetlenségét megelőző átmeneti szakaszról. — Az olajszállítások felfüggesztése után Washington befagyasztja az iráni bankbetéteket, változatlanul holtponton a két ország viszonya. Péntek: A cisz-jordániai aráb polgármesterek tiltakozó éhségsztrájkja. — Bolíviában visszavonulásra kényszerül a puccsista ezredes elnök, új államfő a dél-amerikai országban. Szombat: Viták Libanonról az arab külügyminiszterek tuniszi találkozóján. — Honecker Dél-Jemenben. — Megemlékezések a nemzetközi diáknapról. A hét 3 kérdése 1. Milyen javaslatokat tett a NATO nukleáris tervező-, bizottsága? Lázas ütemben folynak az előkészületek á szokásos évzáró atlanti nagyhétre: akárcsak minden esztendőben, az idén is ülésezik majd a NATO tanácsa december első de- kádjában, a belga fővárosban. Hagyományszároba megy az is, hogy a tanácsülést megelőzően összeül az atlanti katonai szervezet nukleáris tervezőbizottsága. Megbeszéléseit, mivel a legbizalmasabb témákat érinti, többnyire diszkrét hallgatás szokta kísérni. Ezúttal azonban a kivétel erősítette a szabályt. A bizottság, amelynek ülésén ugyancsak rendhagyó módon, csaknem minden tagállamot hadügyminisztere képRonald Reagan hivatalosan bejelentette, hogy ismét pályázik az amerikai elnökjelöltségre. Képünkön: a volt kaliforniai kormányzó, akit jelenleg a Republikánus Párt legesélyesebb politikusának tartanak. viselt, a rakétavitában volt hivatott ajánlásokat tenni a decemberi tanácskozás számára. Vagyis milyen álláspontra helyezkedjenek az atlanti hatalmak a berlini Brezsnyev- beszédben elhangzott kezdeményezések nyomán. (Az SZiKF főtitkára, a szovjet államfő egyoldalú csapatkivonásokat jelentett be at NDK területéről, és lehetségesnek mondotta az európai kontinensen elhelyezett szovjet középhatósugarú rakéták számának csökkentését, ha a NATO nem helyez el újabb, ilyen jellegű fegyvereket földrészünkön.) A szűkszavú, hivatalos jelentésekből, valamint a bővebb kiszivárogtatásokból kitűnt, hogy jóllehet a hágai ülés nem volt mentes a heves, belső vitáktól — határozott nézeteltérés mutatkozott például az amerikai és a holland hadügyminiszter között —, Végül is 572 rakéta nyugateurópai elhelyezését javasolta. (Az „eurorakéták” között 108 Pershing—2 típusú és 464 cirkáló rakéta lenne, amerikai fegyverek, főként brit, olasz, belga, holland és NSZK területen.) Nyilván a szovjet indítványok jelentős visszhangja és a nyugat-európai tömegtüntetések késztették arra a minisztereket, hogy „kiegészítésképpen” fegyverzet- korlátozási tárgyalásokat javasoljanak Moszkvával. A NATO tehát látszólag minden kívánalomnak eleget tesz: korszerűsít is, tárgyal is. Perdöntő azonban a sorrend. Ha Végrehajtják a kilátásba helyezett „modernizálást”, az új fegyverekkel minőségileg új helyzet állhat elő kontinensünkön, ami óhatatlanul a fegyverkezési verseny újabb szakaszát indíthatja el. Az egyensúly természetesen helyre fog állni, de a korábbinál magasabb, értsd: költségesebb és nagyobb veszélyeket rejtő szinten. Ilyen körülmények között legalábbis képmutatás fegyverkorlátozási tárgyalásokat indítványozni, miközben eldöntött tényekkel már kész helyzetet teremtettek. Mennyivel egyszerűbb és ésszerűbb lenne, a szovjet terv elgondolásai szerint, megelőzni az újabb szakaszt. A szombati Pravda cikke is arra figyelmeztetett: le kell ülni tárgyalni, mielőtt még magasabb sebességfokozatra kapcsolnak a rakéta-versenyben. A Hágától Brüsszelig szervezett tüntetések, a máshonnan is hangzó józanabb állásfoglalások is arra utalnak, hogy a nyugati közvéleményben erősödik a realitások 'jobb felismerése. Mindenesetre nem kevéssé mozgalmas időszak Várható a NATO-tanácsülésig... Rómában folyik -az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének konferenciája. Képünkön: Romány Pál magyar mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter szólal fel a FAO ülésén. 2. Mi a jelentősége a londoni Zimbabwe-megállapodás- nak? A névváltoztatás szükségességét ma már senki sem vitatja; a brit imperializmus jellegzetes alakjáról, Cecil Rhodes- ről elnevezett Rhodesia nemsokára Zimbabwe lesz, megörökítve egy ősi afrikai kultúra szülőhelyét. A fekete többségi uralmat is általánosan elismerik, hozzátéve, hogy biztosítják majd a hat és fél milliós ország negyedmilliós fehér kisebbségének megfelelő jogait is. Az általános egyetértés ellenére mégis kudarc fenyegette a formálisan még ma is brit gyarmati terület jövőjéről, szeptember eleje óta tárgyaló londoni konferenciát. A viták lényege a hogyan körül bontakozott ki: miként lehet biztosítani a fekete többség akaratának valódi érvényesülését, az igazi függetlenséget? A brit konzervatívok ugyanis ki akarták rekeszteni a rendezés tényleges folyamatából a Hazafias Frontot, s a választások előkészítésével a délafrikai fajüldözőkkel együttműködő Muzorewa-csoportot kívánták megbízni. Ráadásul rendkívül rövid időt szántak az átmeneti szakaszra, pedig olyan problémákat kell megoldani, mint egymillió menekült hazatelepítése, akik éppen a jelenlegi Salisbury vezetők elől távoztak. Felidézhetjük azonban azt a tényt is, hogy Muzorewáék egyszer már szerveztek az idén „szavazást”, s akkor helyenként a jogosultak 108 százaléka adta le voksát, olyan mértékű csalásokra került sor. Lord Carrington, brit külügyminiszter több ultimátummal próbálta megtörni a Hazafias Frontot, de az határozottan visszautasította ezt a módszert, végül Kaunda, zambiai elnök közvetített. így jött létre az a megállapodás, hogy jsaritásos bizottság készíti elő, négy hónap alatt a választásokat. Hátra van még egy nehéz kérdés, miként történjék az életbe lépő tűzszünet ellenőrzése. Most erről folyik a vita, s ha ez is megoldódik, talán eggyel csökkenhet majd a világ válsággócainak száma. 3. Hogyan alakul az amerikai—iráni viszony? Az amerikai—iráni viszony minden eddiginél jobban kiéleződött a héten. Nem volt nap, hogy ne érkezett volna hír újabb fejleményekről. Carter bejelentette az iráni olaj- vásárlások leállítását, mire Teherán közölte, hogy már előbb szállítási tilalmat rendelt el, sőt a többi olajtermelők szolidaritását kérte. Irán visszavonta sok milliárd dolláros amerikai bankbetétjeit, de Washington addigra már zárolta az összegeket. Tüntetések, kiutasítások, idegháború dúl, s közben változatlanul nem történt lényeges fejlemény az elfoglalt teheráni USA-nagykövetség túszainak ügyében. -Bonyolíthatja a helyzetet, hogy Khomeini váratlanul betegszabadságra ment, ami nyilván lassítja az iráni döntéshozatalt. Nem hivatalos konzultációk folytak a Biztonsági Tanácsban is. A jelek szerint a BT-tagok egyelőre nem tartották helyénvalónak az iráni kívánság teljesítését, a formális ülésezést. Egy területen kívüli diplomáciai misszió elfoglalása és túszok ejtése nem célravezető módszer, és semmivel sem indokolható. Ugyanakkor a feszültségkeltés első lépése feltétlenül Washingtonban történt, amikor provokatív módon beutazási engedélyt adtak a sahnak. Egyelőre nehéz a krízis végét látni. Kérdéses, vajon a teheráni tüntetők megelégszenek-e a volt uralkodó csendes távozásával, a hét végén ugyanis már szaporodtak a gyógyulásáról és „szállíthatóságáról” szóló hírek. A túszok remélhető ki- szabadulása azonban csak így is a jéghegy csúcsa lehet, a két ország viszonyában felhalmozódott csődtömeg eltávolításával nem lesz könnyű megbirkózni. RÉTI ERVIN Irán leállította az Egyesült Államokba irányuló olajexportját. Képünkön: a Kharg-szigeten lévő legnagyobb iráni kőolajelosztó irányítóterme — a vezérlőpulton Khomeini ajatollah képével. A teheráni túszakció tizennegyedik napja Tizennegyedik napja tart már a teheráni túszakció, • amelynek megoldására a nagykövetséget megszállt diákok pénteki nyilatkozatából és Washington ködös válságtervezetéből ítélve változatlanul szinte semmi kiút nem kínálkozik. A diákok ugyanis — akiket pénteken ismét nagyszabású felvonuláson biztosítottak támogatásukról az iráni tömegek — semmiképp sem hajlandók tárgyalni a túszok szabadon bocsátásáról, amíg a bukott sahot nem adták ki Iránnak. Washington pedig csak a nagy- követségen lévő személyek elengedése után kíván tárgyalni. Eközben az amerikai—iráni válság egyre erősebben érezteti hatását más országokban is. Egy tekintélyes kuvaiti lap pénteki számában arra sürgeti az arab országokat, hogy vonják ki az amerikai bankokban elhelyezett betéteiket, mert „Carter amerikai elnökben ezentúl semmiképp sem lehet bízni”. Az Al-Rai al-Amm című újság szerkesztőségi cikke szerint hiába tesz ígéretet Carter arra, hogy az arab pénzbetéteket nem fogja befagyasztani, mint ahogy az iráni betétállományt. „Ezek csak üres és értelmetlen szavak, s az amerikaiak bármikor a külföldi betétek befagyasztásának fegyveréhez nyúlhatnak”. Ezzel kapcsolatos hír, hogy washingtoni illetékesek felhatalmazták az amerikai bankok külföldi képviseleteit, hogy a hatmilliárd dolláros iráni betétállomány kétharmadát kitevő külföldi betéteket hazautalhassák, ha a pénzt az Egyesült Államokban nagyobb biztonságban érzik. Washington emellett feloldotta a túszüggyel kapcsolatos tüntetéstilalmat, s •ezzel szabadjára engedte a már eddig is szinte zabolátlan Irán-ellenes kampányt. Egyidejűleg Baltimore repülőterén őrizetbe vettek nyolc személyt — állítólag irániakat — akiknek poggyászában hivatalos közlés szerint fegyvereket, lőszereket és a washingtoni követségi negyedet ábrázoló térképet találtak. Az Iránnal kapcsolatos tüntetési tilalom feloldására egy szövetségi bíró utasította Washingtont. A bíró azt követően határozott erről, hogy egy polgárjogi szervezet óvást emelt, arra hivatkozva, hogy a tüntetések megakadályozása ellentétes az amerikai törvényekkel, s emiatt „a megmozdulások betiltásának alkotmányos következményei jelentik az igazi veszélyt”. Hírügynökségek nem tartják lehetetlennek, hogy elnöki jogkörével élve Carter ismét leállítja a tüntetéseket. Carter elnök egyébként azért tiltatta be a tüntetéseket —, mert — mint ezt meindokol- ták — tartott attól, hogy a megmozdulásokat nem lehet féken tartani, s ez hátrányosan befolyásolná a Teheránba fogva tartott túszok sorsát. Az Egyesült Államok megpróbálkozik a mézesmadzaggal is: pénteken kiszivárogtatott washingtoni válságtervezetében kilátásba helyezi, hogy a túszok szabadon bocsátása esetén hajlandó beleegyezni a bukott uralkodó bűneit kivizsgálni hivatott nemzetközi bíróság felállításába. A volt sah barátait — David Rockefeller bankárt és Henry Kissinger volt külügyminisztert — időközben egyre több támadás éri, amiért kieszközölték Reza Pahlavi amerikai gyógykezelésének engedélyezését. Khomeini ajatollah iráni vezető szombaton elrendelte, hogy a nagykövetséget megszállva tartó fiatalok adják át a teheráni külügyminisztériumnak az Egyesült Államok nagykövetségén fogva tartott nőket és néger férfiakat — közölte a teheráni rádió. A diákok szóvivője az AFP tudósítójával közölte, hogy egyetértenek Khomeini utasításával. A nőket és néger túszokat mindamellett csak akkor engedik el — fűzte hozzá —, ha a követségi dossziék alapos átvizsgálása után meggyőződtek arról, hogy nem kémek. Hírügynökségek utalnak arra, hogy Baniszadr külügyminiszter szintén a nők és ártatlan férfiak szabadon bocsátását szorgalmazta. A nagykövetségen lévő „iszlám diákok” azonban nem vették figyelembe Baniszadr kérését, hangoztatva, hogy csak Khomeini parancsára hallgatnak. A szóban forgó túszok számáról nincs megbízható értesülés — valószínűleg tíz emberről van szó. PANORÁMA TUNISZ Az arab külügyminiszterek kompromisszumos határozattervezetet dolgoztak ki tuniszi értekezletükön a válságos dél-libanoni helyzet rendezésére. A tervezetet a kedden kezdődő csúcsértekezlet elé terjesztik. Az ajánlások — amint a konferencián részt vevő küldöttségek ezt kiszivárogtatták — figyelembe veszik mind a libanoni kormány, mind a palesztinok álláspontját. A libanoni kormány, ahogy ezt Fuad Butrosz külügyminiszter ismertette Tuniszban, valamennyi hadviselő fél kivonását sürgeti DélJLibanon- ból, saját fegyveres erői és az ENSZ békefenntartó egységei kivételével. A Palesztinái Felszabadítási Szervezet viszont meg akarja tartani gerillatáborait Dél- Libanonban, hogy akciókat indíthasson Izrael ellen, és csupán arra vállalna kötelezettséget, hogy Libanonban felfüggeszti katonái tevékenységét a palesztinokat támadó libanoni jobboldali fegyveres szervezetek ellen. BONN Jó kilátások vannak a Szovjetunióval tartandó leszerelési tárgyalásokon, beleértve a közép-hatósugarú nukleáris rakéták korlátozását is — jelentette ki televíziós nyilatkozatában HansDietrioh Genscher nyugatnémet külügyminiszter. Megállapította, hogy „a nagyhatalmak a fegyverzetkorlátozási és fegyverzetellenőrzési tárgyalások potenciálisan hatékony szakaszának küszöbéhez érkeztek”. Interjújában Genscher a hatékony tárgyalások irányába mutató „lényeges és kedvező” indítványnak nevezte Brezsnyev októberi bejelentését 20 ezer szovjet katona és ezer harckocsi NDK-ból történő kivonásáról. Állást foglalt amellett, hogy Nyugaton és Keleten egyaránt figyelembe kel] venni a másik fél igényét a biztonságra. A nyugatnémet külügyminiszter kijelentette., hogy ezt az álláspontot képviseli majd tárgyalásain Andrej Gromiko szovjet külügyminiszterrel, aki a jövő héten érkezik Bonnba. BUDAPEST Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter vezetésével hazaérkezett az Algériában járt építésügyi küldöttség. Tárgyalásaik során megállapodtak Algéria anabai kerületében közösen építendő 2550 lakás építési ütemtervében. Elhatározták, hogy a továbbiakban nemcsak lakóépületek hanem középületek, ipari létesítmények építésében is részt vesznek a magyar építők.
