Tolna Megyei Népújság, 1979. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-17 / 269. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam, 269. szám. ÁRA: 1,20 Ft 1979. november 17., szombat Mai számunkból NEM KÖTELEZHETŐ KŐTELEZŐ (3. old.) A NEB ÉLETÉBŐL (3. old.) PHYLAXIA (3. old.) Munka és védelem Gondolkodásra késztető adatpár: az üzemi balesetek száma a népgazdaságban — kiváltképp az állatni ipar­ban, de a mezőgazdaság és az erdőgazdaság területén is — 1970 óta fokozatosan csökken, ugyanakkor a halálos kimenetelű és a csonkulással járó szerencsétlenségek mind gyakoribbak. Ha csupán a közelmúlt számait vesszük figyelembe: 1975 és 1977 között, éves átlagban, 116 ezer üzemi baleset történt, s ebből 453 volt halálos, 887 pedig csonkulásos. Tavaly kevesebb üzemi baleset­ről számolhatott be a statisztika: 111 ezerről, ám a sé­rültek közül 478-an halták meg. Az idén, tíz hónap alatt — időarányosan — isimét emelkedett a halálos végű munkahelyi tragédiák száma. A technika fejlődik, mind bonyolultabbá válik — a mezőgazdaságban immár nem lovakkal, hanem lóerők­kel: fejlett műszaki ismereteket igénylő gépekkel dol­goznak —, s az emberek szakértelme (hozzátehetjük: fegyelme) mintha nem lenne képes hasonló lépték- váltásra. Az iparban például — 1966—il977 átlagában — az üzemi balesetek 39,1 százaléka vezethető vissza a dolgozók szakképzetlenségére, gyakorlatlanságára, 17 százaléka pedig a munka, a munkamenet helytelen szer­vezésére, a felügyelet hiányára. E kedvezőtlen irányzat is indokolta, hogy a Miniszter- tanács napirendre tűzze a munkavédelem helyzetét, ám az elsődleges ok mégsem ez volt. Sokkal inkább az, hogy mindmáig nem volt olyan jellegű, átfogó jogsza­bály, mint amilyent legutóbbi ülésén a kormány el­fogadott. Hadd utaljunk az eddigi gyakorlatra: a mun­kavédelemről a Munka Törvénykönyve tartalmazott el­vi jelentőségű szabályokat (az a jövőben, az 1980. ja­nuár 1-én hatályba lépő, új Munka Törvénykönyvében | is ekként lesz). Részletesebb rendelkezéseket a törvény- | könyv végrehajtásáról szóló minisztertanácsi rendelet j tartalmazott (az új Munka Törvénykönyve végrehajtá­sára vonatkozó kormányrendelet ezt mellőzni fogja). A minisztériumok és az országos hatáskörű szervek i önálló rendeleteket, utasításokat adtak ki (volt olyan tárca, amelyik egyazon tárgyban tízet is), s ezzel még korántsem véges a sor. A munkavédelem országos irá­nyítása a SZOT feladata. A szaktanács szabályzataként jelent meg 1965-ben az ÁBEO (általános balesetelhárító és egészségügyi óvó rendszabály), amely az ágazatokra is vonatkozik. Ennek ismeretében a minisztériumok száznál több ágazati jellegű BEO-t hoztak, ráadásul még olyan szabványok is voltak, amelyek speciális jog­szabálynak nevezhetők. Az 1965 után sorra kiadott BEO-k után, a hetvenes években megjelentek a munka- védelmi tárgyú szabványok. Mindez átfedésekhez, el­lentmondásokhoz vezetett, a munkavédelem egész rend­szere bonyolulttá, áttekinthetetlenné vált, s szakember legyen a talpán, aki eme útvesztőben töprengés nélkül eligazodott... A SZOT — törvényos jogának és kötelességének meg­felelően — kimunkálta azt az előterjesztést, amelynek alapján a Minisztertanács rendeletet alkotott. Ez a munkavédelem valamennyi kérdését átfogóan — egy­séges logikai rendben — szabályozza. Lényegére sűrítve öt részre bontható. A minisztertől a munkapadok mel­lett dolgozókig megszabja a munkavédelemmel kapcso­latos jogokat és kötelmeket. A népgazdaság egészére érvényes, tehát nemcsak az állami vállalatokra, hanem a szövetkezetekre, a szakmunkás-tanulókra, sőt a kis­iparosokra, a magánkereskedőkre, a javító-nevelő mun­kára ítéltekre is. Vagyis egységes követelményrendszer. Külön témakör taglalja a beruházásokat, a felújítá­sokat, a bővítéseket. A jogszabály tételesen rögzíti a tervező, a beruházó és a kivitelező feladatait (vagyis: miként terémthetők meg az egészséges munkakörülmé­nyek) ; s bár elkülöníti egymástól a feladatokat, egy­szersmind kötelezően előírja az együttműködés terüle­teit. A munkahelyre vonatkozó követelmények egyik újdonsága, hogy megszűnik az ÁBEO (követelmény- rendszere viszont — az eddigieknél lényegesen rugal- j masabb keretek között — megmarad). A konkrét mű- ! szaki előírásokat-paramétereket a jövőben szabványok tartalmazzák. A rendelet megfogalmazza a munka- i folyamatokra vonatkozó követelményeket, végül pedig j szabályozza a munkavédelmi oktatást, az ellenőrzés rendjét... A minisztertanácsi rendelet ily módon egyesíti a ko­rábban kiadott, munkavédelmi tárgyú SZOT-szabályza- tokat (az ÁiBEOT-t is); a több mint száz ágazati óvó rendszabály fokozatosan megszűnik és szabványok lép­nek a helyükbe. A miniszterek 1980 végéig kötelesek újra szabályozni a munkavédelmet, oly módon, hogy a korábbi rendeleteiket összevonják és újakkal egészítik ki. Végezetül utaljunk a szabványokra, amelyek a nem­zetközi gazdasági kapcsolatok miatt is szükségesek. A KGST munkavédelmi alapszabványa 1980. január 1-én hatályba lép; egyik célja, hogy ne fordulhasson elő olyan eset, amikor azért nem helyezhetők üzembe Ma­gyarországon egyes külföldön gyártott gépek, mert az éltérő munkavédelmi követelményrendszer miatt nem felelnek meg a hazai előírásoknak. Az új jogszabály célja egyértelmű: áttekinthetőbbé teszi a munkavédelem egész rendszerét. Ám hangsú­lyozzuk: ez csak egyik eszköze annak, hogy á népgaz­daságban — az üzemi balesetek számához hasonlóan — csökkenjen a súlyos munkahelyi szerencsétlenségek száma. FÖLDES TAMÁS Tanácskozás Libanonról TUNISZ Az Arab külügyminiszte­rek egynapos késéssel meg­nyitott tanácskozásán Fuad Butrosz libanoni külügymi­niszter ismertette a dél-li­banoni rendezéssel kapcso­latos hivatalos libanoni ál­láspontot. A libanoni kor­mány, azt követeli, hogy tá­volítsák el Dél-Libanonból az ENSZ-erők kivételével az összes fegyveres alakulato­kat. A tervezet alapján a palesztinoknak a Litani fo­lyón túlra kellene visszavo­nulniuk Dél-Libanonból. Fuad Butrosz, a külügymi­niszteri tanácskozáshoz kö­zelálló források szerint előre elutasított minden olyan, a libanoni tervezettel kapcso­latos módosítást, amely nem csökkentené a PFSZ dél-li­banoni mozgásszabadságát. A palesztin ellenállási mozgalom ezt a tervezetet korábban már elutasította. A PFSZ-szel szövetséges, a libanoni baloldali erőket tö­mörítő Haladó Nemzeti Mozgalom figyelmeztette a bejrúti kormányt, nehogy olyan álláspontot foglaljon el a tuniszi arab csúcson, amelyben egyfelől behódolna az izraeli jobboldali szakadár nyomásnak, másfelől magáé­vá tenné a dél-libanoni rendezésre vonatkozó ameri­kai kezdeményezést. Nagy vitát válto.tt ki a lí­biai küldöttség azon javasla­ta, hogy válaszul Carter amerikai elnök azon dönté­sére, hogy befagyasztja Irán amerikai bankokban lévő be­téteit, az arab országok hoz­zanak közös megtorló lé­péseket. A líbiai küldöttség javaslatát a tanácskozáshoz közelálló források szerint elutasították. A KISZ MB ülése Tegnap Szekszárdon ülést tartott a KISZ Tolna megyei Bizottsága. Az ülésen Péti Imre, a Tolna megyei KISZ- bizottság első titkára köszön­tötte a megjelenteket, köz­tük Szabó Gézát, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét és Varjas Jánost, a megyei tanács ifjúsági titkárát. A bizottság tagjai először a politikai képzési év bein­dításának eddigi tapasztala­tairól hallgattak meg beszá­molót, majd a KISZ megyei bizottság apparátusi tagjai­nak politikai, szakmai kép­zéséről, a képzési terv vég­rehajtásáról szóló beszámolót vitatták meg. Kamarás Györgyné, a KISZ Tolna megyei Bizottsá­gának titkára az 1980-as for­radalmi ifjúsági napok ren­dezvénytervét ismertette a bizottsággal, ezután pedig Sitkéi Zoltán a megyei KISZ-bizottság munkatársa számolt be a KISZ Központi Bizottsága határozataiból adódó feladatokról, az ifjú­ság honvédelmi nevelésében soron következő teendőkről. Ezt követően a tanintézeti tervezőmunka tapasztalatai­ról készített beszámolóját terjesztette a bizottság elé Horváthné Kiss Ida, a me­gyei KISZ-bizottság munka­társa. Rác temető helyett Rózsadomb A Rózsadomb az új lakótelep, a volt rác temető helyén épült. Nagy az igény a telkekre, egyre-másra épülnek az új házak. Most is legalább húszán építkeznek. Tovább folyik a telkek kisajátítása, új házhelyek kialakítása, a rendezési terveknek megfelelően. Minden telek közművesített. (Magazinunk a lap 4. oldalán olvasható.) ___________________________________________________________________________ Miniszterhelyettesek a húskombinát építkezésénél A - [| • -J;.j A vendégek az építkezés területén Fotó: Bakó- ___________, - ■ , , T egnap délelőtt a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat generálkivitelezésé­ben épülő szekszárdi hús­kombinátot megtekintette Jantner Antal építésügyi és városfejlesztési miniszter- helyettes, Kovács Imre, a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter helyettese, Szilágyi Sándor, az Állatfor­galmi és Húsipari Tröszt vezérigazgatója, Kazareczki Kálmán, az AGROBER ve­zérigazgatója. Fleck György, a Monori Gépgyár kereske­delmi igazgatója. A látoga­tók között ott volt dr. Gyu- gyi János, a megyei pártbi­zottság titkára is. Villányi József, a TÁÉV igazgatója és Kiss Sándor, a Tolna megyei ÁHV igazgatója kalauzolta a vendégeket, akik először a napi 7500 köbméter vizet biztosító vízmüvet tekintették meg. A vendégek később a húskombinát építkezési te­rületén kaptak felvilágosítást, az építkezés jelenlegi állapo­táról. Délután a látogatók ta­nácskozáson vettek részt az ÁHV központjában. Sá +

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom