Tolna Megyei Népújság, 1979. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-01 / 256. szám

XXIX. évfolyam, 256. szám. ÄRA: 1,20 Ft 1979. november l'„ csütörtök Mai számunkból AZ OTP A LAKOSSÁG BANKJA (3. old.) SZELLEMI- ÉRTEK-CSERE (3. old.) SZEKSZÁRDI DIÁKNAPOK (5. old.) A RÉGI ÉS ÜJ SCOTLAND YARD (7. old.) ATOMERŐMŰ- ÉPÍTKEZÉS (3. old.) Barátság Tizenkét évvel ezelőtt a csillebérci nemzetközi nagytáborban — akkor így ‘hívtuk —, együtt nyaralt legalább kétezer magyar úttörő és több száz szovjet pionír. A délutáni szabad időt együtt töltöttük és vol­tak közös játékok, vetélke­dők. Mi alig tudtunk oroszul, ők pedig egyáltalán nem beszéltek magyarul, mégis megértettük egymást, mert mind'annyian ismertük a Bunkócskát, a nemzetközi DlVSZ-indulót és más, if­júsági, mozgalmi dalt. Két nyelven szóltak a tábortűz mellől az orosz és a ma­gyar népdalok. Megértet­tük egymást a zene és a barátság nyelvén. Az él­mény felejthetetlen és ha­sonló szép emlékek sora erősíti meg a mai úttörők­ben a magyar—szovjet bá- rátság érzését. Több ez mint kölcsönös megemlékezés a másik or­szág nemzeti ünnepeiről. Népek hétköznapi barátsá­gáról, mindennapi kapcso­latáról van szó. Nekünk, a felszabadulás után felnőtt nemzedéknek ez a barát­ság közös nyaralást, dalt és táncot, játékot és vetél­kedőt jelent, biztonságot és a békét. Az idén negyedik alkalommal rendeznek a megyében működő MSZBT- tagcsoporto'k barátsági na­pokat. Sok összetevője és jelentősége mellett, a leg­fontosabb talán a rendez­vények hatása mindazok­ra, akik még nem kapcso­lódtak be aktívan a barát­sági munkába. Egyik célja is éppen az, hogy szélesítse a mozgalmat, minél több embert megismeretessen a Szovjetunió népeinek életé­vel, a kommunizmus épí­tésének eredményeivel. A barátsági napok ese­ményei között mindenütt szerepel HISZ—Komszomol találkozó, ahol személye­sen találkozhatnak az ifjú­sági szervezetek tagjai. Nemcsak hivatalosan, és nem udvarias beszélgeté­sek során, hanem diszkó­ban, tánc.köziben is. Ilyen esetekben az iskolában megtanult néhány mondat is elegendő a megértéshez. Nincs szükség tolmácsra. A gyermekév alkalmából sokhelyütt pionírok is részt vesznek a programokon, magyar úttörőkkel talál­koznak. A hagyományos testvérmegyei és a gazda­sági egységek közötti kap­csolatok is megélénkülnek. Helyet kap a barátság erő­sítésének formái között a turizmus is. Az IBUSZ és a megyei pártbizottság kö- zíös szervezésében egész év­ben érkeztek a tagcsopor­tokhoz szovjet turisták. Most az Express is bekap­csolódott ebbe a formába. Több mint háromszáz kojn- szomolista érkezik az or­szágba, hogy velünk együtt ünnepeljék meg a Nagy Októberi Szocialista For- rad'alom évfordulóját. A Tolna megyébe is ellátoga- tókat KISZ-szervezetek lát­ják vendégül egy-egy dél­utánra. A két testvérpárt barátságát, a kormányok internacionalista együttmű­ködését erősítik a szemé­lyes barátságok szálai. Ihárosi A Tolna megyei Tanács Y. B. tárgyalta B vízrendezés helyzete és feladatai Arvízkapu, amely a vízrendezés egyik legnagyobb létesít­ménye. (Archív fotó) Az Országos Vízügyi Hiva­tal képviseletében Lukács Sándorné, a vízrendészeti fő­osztály munkatársa, a Kö­zép-dunántúli Vízügyi Igaz­gatóság képviseletében pedig Karászi Kálmán — az igaz­gatóság vezetője — vett részt a Tolna megyei Tanács V. B. tegnap délelőtt megtartott ülésén, melyen a testület Tol­na megye vízrendezésének helyzetét és a vízrendezés so­ros feladatait tekintette át. Miután megyénk a Sió, Ná­dor, Kapos vízgyűjtőterületé­nek alsó részén helyezkedik el, a vízrendezés elsőrendű feladatunk — hangsúlyozták az ÉKV osztályvezetőjének, Sipőcz Győzőnek a beszámo­lója felett nyitott vitának a résztvevői. A beszámoló a vízrendezés helyzetét, annak a távlati vízgazdálkodási tervnek alapján mérlegelte, amit a Tolna megyei Tanács 1974. december 19-én hagyott jóvá. Arról volt tehát szó, ami a központi és területi vízügyi szervek és tanácsok igen összetett — jól össze­hangolt — tevékenysége folytán már megvalósult, to­vábbá arról, ami még elvég­zendő feladat a vízkárelhárí­tás, árvízvédelem, folyósza­bályozás, belvízrendezés, kis­vízfolyások és vízgyűjtőterü­letek karbantartása és a víz­tározás terén. A KDT Vízügyi Igazgató­ság kezelésében lévő Duna, Sió-, Nádorcsatorna, vala­mint Völgységi patak men­tén Tolna megyében 209 ki­lométer hosszúságú a kiépí­tett árvízvédelmi fővédvonal. A másodrendűeké, a lokali­zációs vonalaké és nyári gá­také további 100 kilométer. A tanácsi kezelésű töltések hossza pedig 10 kilométer. Korábban a VÍZIG kezelésé­ben lévő védvonalak kiépí­tettsége mindössze 54,1 szá­zalékos volt. Ma, 80 százalé­kos. Ezzel már biztosított me­gyénk védőképessége. De nem jelenti azt, hogy a meglévő védvonalak minőségi javítá­sában nincs már tennivaló. Van és nem is kevés! A kiépített védvonalak gé­pesített fenntartásáról a VÍZ­IG gondoskodik, mely a fej­lesztési koncepcióknak meg­felelően készítette el védelmi osztaga részére a palánki új telepet. A megvét Keletről határoló Duna folyamszabályozó mun­kája a bajaiaké. Nálunk a Sió jelenleg is folyó rendezését végzik szabályozás címen. A már üzemelő Sió-torkolati mű elsőrendű feladata — mint ezt tudjuk — a magas dunai jeges árvizek kizárása a csatorna alsó szakaszáról. A mederrendezés, illetve bőví­tés a tervezettnek megfele­lően halad. A tervezett 14 ki­lométeres szakaszból el­készült 10 kilométer. Az ütemtervnek megfelelő­en történik a megye 14 bel­vízcsatornájának jó karba he­lyezése és folyamatos fenn­tartása is. Ugyanez vonatko­zik a kisvízfolyásokra, me­lyeknél a rendezés célja az, hogy alkalmasak legyenek az időszakonként jelentkező nagy vizek kiöntés nélküli el­vezetésére. Ez utóbbi mun­kának három gazdája is van. A VÍZIG, a társulatok, to­vábbá a tanácsok. A napirend vitájában fel­szólalók közül többen is azt hangsúlyozták, hogy az 1974- ben elfogadott távlati vízgaz­dálkodási terv még hátralévő feladatait kívánatos az erők koncentrálásával végrehajta­ni. A testület azt állapította meg, hogy a vízgazdálkodás 1974-ben meghatározott fel­adatainak megvalósítása jól halad, de a jövőben még na­gyobb szervezettségre lesz szükség. A végrehajtó bizottság ülé­sének következő napirendje­ként hallgatta meg és hagy­ta jóvá azt a tájékoztatót, ami az 1978-ra tervezett te­rületszervezési intézkedések végrehajtásáról szólt. Ülést tart az MSZMP KB A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának ülését novem­ber 1-re összehívták. A Politikai Bizottság az időszerű nemzetközi kérdé­sekről szóló tájékoztató és a XII. kongresszus előkészí­tésével kapcsolatos felada­tok megvitatását javasolja a Központi Bizottságnak New York, ENSZ Magyar felszólalások Az ENSZ-közgyűlés 1. szá­mú politikai bizottságában a leszerelési kérdések általános vitájában kedden felszólalt dr. Kőmíves Imre nagykövet, a Magyar Népköztársaság képviselője a genfi leszerelé­si bizottságban. Beszédében — emlékeztetve a korábbi magyar kezdeményezésre — sürgette a vegyi fegyverek eltiltására vonatkozó . egyez­mény mielőbbi megkötését. Az atomfegyverek elterje­désének megakadályozásával kapcsolatban a magyar kül­dött síkraszállt az atom- sorompó-szerződés egyete­messé tételéért, a nukleáris fegyverrel nem rendelkező államok biztonságának sza­vatolásáért. Támogatta azt a szovjet javaslatot, amely sze­rint az államok vállalnák, hogy nem helyeznek el nuk­leáris fegyvereket olyan or­szág területén, ahol jelenleg nincsenek ilyen fegyverek. Az ENSZ-közgyűlés admi­nisztratív és költségvetési bizottságában a titkárság összetételével foglalkozó na­pirendi pont vitájában ked­den felszólalt Gubcsi Tibor, a magyar küldöttség tagja is. Magyar-luxemburgi tárgyalások Elutazott az NSZK igazságügy-minisztere Szerdán a Külügyminiszté­rium épületében Púja Fri­gyes külügyminiszter, s a meghívására hivatalos láto­gatáson hazánkban tartózko­dó Gaston Thorn luxembur­gi külügyminiszter tárgyalá­sokat folytatott. Gaston Thorn kedden a késő esti órákban érkezett Budapest­re. A nyílt, őszinte légkörű megbeszélésen a két külügy­miniszter nagy figyelmet szentelt a nemzetközi kérdé­seknek. Részletesen foglal­koztak az enyhülés, az euró­pai biztonsági együttműkö­dés, és a leszerelés kérdésé­vel. A tárgyaláson áttekintették Magyarország és Luxemburg kapcsolatait is, aláhúzva: elégedettek azok alakulásá­val. Aczél György, a Miniszter­tanács elnökhelyettese a megbeszéléseket követően az Országházban fogadta Gaston Thornt. A szívélyes légkörű találkozón részt vett Púja Frigyes. Veress Péter külkereske­delmi miniszter délután hi­vatalában találkozott Gaston Thornnal. Az eszmecsere so­rán áttekintették a két or­szág gazdasági kapcsolatai­nak alakulását. (MTI) Aczél György, a Miniszter- tanács elnökhelyettese szer­dán délelőtt, hivatalában fo­gadta dr. Hans-Jochen Vö­gelt, a Német Szövetségi Köztársaság igazságügy-mi­niszterét. A találkozón részt vett dr. Markója Imre igaz­ságügy-miniszter. Jelen volt dr. Johannes Balser, az NSZK budapesti nagykövete. Szerdán elutazott hazánk­ból dr. Hans-Jochen Vogel, a Német Szövetségi Köztársa­ság szövetségi igazságügy-mi­nisztere, aki dr. Markója Im­re igazságügy-miniszter meg­hívására — igazságügyi kül­döttség élén — háromnapos, hivatalos látogatást tett Ma­gyarországon. Az igazságügy-miniszterek kölcsönösen tájékoztatták egymást országaik jogalkotá­sának és igazságszolgáltatá­sának időszerű kérdéseiről, véleményt cseréltek néhány, előkészületben levő vagy már megkötött nemzetközi szerző­déssel kapcsolatos álláspont­jukról. Dr. Markója Imre és dr. Hans-Jochen Vogel átte­kintette a két ország közötti jogi, igazságügyi kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeit is. Megállapodtak abban, hogy újabb tárgyalásokon vizsgál­ják meg, miként élhetnek a lehetőségekkel. Dr. Hans- Jochen Vogel, a Német Szö­vetségi Köztársaságban teen­dő látogatásra hívta meg dr. Markója Imrét. Látogatásának tapasztala­tairól, a hivatalos tárgyalások főbb témáiról, eredményei­ről dr. Hans-Jochen Vogel szerdán a Duna Interconti- nentál Szállóban sajtókonfe­rencián tájékoztatta az új­ságírókat. Kiemelte, hogy a jogi együttműködésnek is fel kell zárkóznia a Német Szö­vetségi Köztársaság és a Ma­gyar Népköztársaság politi­kai, gazdasági, kulturális kap­csolataihoz. Ennek — véle­ménye szerint — jelentős ál­lomása volt a jelenlegi meg­beszélés. Szó esett a tájékoztatóban a gazdasági együttműködést szolgáló jogi eszközök köl­csönös vizsgálatának szüksé­gességéről is. Elismeréssel említette a miniszter a ma­gyar jogi élet élénkségét, ha­tékonyságát, kiemelve az új Büntető Törvénykönyv és a nemzetközi magánjogi kódex korszerű, új megoldásait, amelyeket szélesebb nemzet­közi érdeklődésre is érdemes­nek minősített. A Büntető Törvénykönyv tekintetében azért, mert szélsőségektől mentesen alkalmazza mind a humánus nevelés, mind az indokolt esetben szükséges szigor elemeit. V A bal szélen Púja Frigyes, vele szemben pedig vendége, Gaston Thorn luxemburgi kül ügyminiszter.

Next

/
Oldalképek
Tartalom