Tolna Megyei Népújság, 1979. október (29. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-31 / 255. szám
1979. október 31. : tfÉPÜJSÁG Felavatták a 750 kilovoltos távvezeték magyar szakaszát Simon Pál nehézipari miniszter és Marjai József miniszterelnök-helyettes megtekintik a kapcsolótermet PANORÁMA A világ legnagyobb vil- lamosenergia-rendszer egyesülését hozta létre a KGST- tagországok egyesített energiarendszerének és a Szovjetunió egységes energia- rendszerének összekötésével a Vinnyica—Albertirsa közötti 750 kilovoltos távvezeték, amelynek avatóünnepségét kedden tartották a Nehézipari Minisztériumban. Kovács Antal, az MSZMP KB osztályvezetője nyitotta meg az ünnepséget, amelynek elnökségében ' helyet foglaltak Marjai József és Szekér Gyula, a Miniszter- tanács elnökhelyettesei, Simon Pál nehézipari, és Soltész István kohó- és gépipari miniszter, valamint a távvezeték közös beruházásában részt vevő külföldi szocialista partnerek: Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, a Német Demokratikus Köztársaság és a Szovjetunió küldötsége és budapesti nagykövete, illetve képviselője, továbbá a KGST titkárságának képviselője. Ott voltak az ünnepségen a nagy alkotás tervezésében, szervezésében és építésében közreműködő vállalatok, tárcák, társadalmi és tömegszervezetek képviselői is. Simon Pál miniszter emlékezett meg avatóbeszédében e nagyszabású közös beruházásról. amelynek építését 1974-ben, á KGST végrehajtó bizottság 66. ülésén határozták el az érintett országok kormányának képviselői. A 842 kilométer hosszú távvezetéket — amelyből 268 ki- - lométer a magyar szakasz — a Szovjetunió és Magyarország építette meg, ugyanakkor Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország és az NDK megfelelő áruk szállításával, illetve más távvezeték építésével vett részt a közös munkálatokban. A közel négy és fél év alatt majd akkora volumenű nagyfeszültségű hálózatfejlesztést hajtottak végre, mint amennyit az előző 20 év alatt összesen végeztünk. Felszólalt az ünnepségen Nyikolaj Alekszejevics Lo- patyin, a Szovjetunió energetikai és villamosítási miniszterhelyettese , a szovjet küldöttség vezetője. Ezután a közös beruházás építésében elért kiváló eredményeik elismeréseként Szekér Gyula kitüntetéseket adott át a munka legjobbjainak. (MTI) BUDAPEST Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Sadli Bendzsedidet, az FLN párt főtitkárát, köztársasági elnököt, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság nemzeti ünnepe, a forradalom kitörésének 25. évfordulója alkalmából. Lázár György, a Minisztertanács elnöke Mohamed Benahmed Abdelghani miniszterelnöknek, Púja Frigyes külügyminiszter Mohamed Seddik Benjahja külügyminiszternek küldött táviratot. MOSZKVA Az Izvesztyija a statisztikai hivatal adatai alapján beszámol a szovjet ipar ki- lenchavi eredményeiről. Az ipari termelés növekedése az elmúlt év azonos időszakához képest 3,4 százalékos volt. Az idei év első kilenc hónapjában a munka termelékenysége 2,4 százalékkal nőtt, s az ipari termelésnövekedésnek csaknem háromnegyede a munka termelékenységének növekedéséből származott. BUDAPEST A jövedelmek és a keresetek differenciálásának egyes kérdéseiről tanácskozott az országgyűlés terv és költségvetési bizottsága. LONDON Hua Kuo-feng, a kínai államtanács elnöke angliai látogatásának második napján délelőtt fogadta John Nőtt kereskedelmi minisztert és a brit—kínai kereskedelmi tanács küldöttségét. A brit delegáció később Sir Keith Joseph iparügyi miniszterrel együtt részletesebb megbeszélést is folytatott a kétoldalú árucsere-forgalom növeléséről Jü Csiu-li kínai miniszterelnök-helyettessel. A brit—kínai kereskedelem az elmúlt évben viszonylag gyorsan fejlődött, de az idei 350 millió fontos brit kivitel még mindig messze elmarad a többi nagy nyugat-európai országé mögött. A brit—kínai kereskedelmi tanács tagjai elmondták a kínai vezetőknek, hogy 1985-re szeretnék megduplázni a mostani forgalmat. BUKAREST Kolozsvárott az elmúlt napokban emlékeztek meg az egyik első erdélyi iskola — a mai 3.. számú matematika—fizika líceum — megalapításának 400. évfordulójáról. Báthori István erdélyi fejedelem és lengyel király 1579. július 17-én írta alá az iskola alapító oklevelét. Az alapításkor jezsuita, majd később piarista főgimnáziumként működő intézmény négy évszázados története elválaszthatatlan az erdélyi magyarság, valamint a románok és németek kulturális eredményeitől. Itt nevelkedett többek között Pázmány Péter, Mikes Kelemen, Teleki Sándor, Kemény József, továbbá Avram láncú, Georghe Baritiu, Gheor- ghe Sincai, Petru Maior, Joseph Trausch és Karl Ludwig Czekelius. A nagymúltú iskolában több mint százezer fiatal tanult, tanári karában a matematika, a fizika, a bölcselet, a pedagógia, a történelemtudomány, a természettudományok és a csillagászat területén tevékenykedő kiváló tudósok is voltak. A Kennedykihívás Kedd esti kommentárunk. „Washington zárt ajtók mögött.” A magyar néző érdeklődéssel figyeli a televíziósorozatot és az az érzése: nemcsák egy konkrét időszak „megírt” változatába pillanthat bele, hanem egy hatalmas gépezet működési mechanizmusába is. A sorozat némi segítséget adhat ahhoz is, hogy legalábbis megpróbáljuk elképzelni, milyen felbolydult méhkasra emlékeztethet most Washington: a zárt ajtók mögött micsoda feszült tanácskozássorozaton mérlegelhetik annak a fejleménynek a várható láncreakcióját, amely — és ezt túlzás nélkül ki lehet jelenteni — valamennyi bel- és külpolitikai jelenségnél sokkal jobban érdekli a politikai hatalom amerikai birtokosait. Arról van szó, amit az amerikai sajtó a „Kennedy- kihívásnak” nevez. Bejelentették ugyanis, hogy az Egyesült Államok fővárosában, Washingtonban megnyílt Edward Kennedy szenátor választási főhadiszállása. Tulajdonképpen senkit nem érhetett meglepetésként ez a hír. Jelentőségét, hatását azonban nemcsak bel-, hanem külpolitikai vonatkozásban is nehéz túlbecsülni. Igen, az energiaválság, a gazdasági-politikai nehézségek, a példátlanul alacsony népszerűségi ráta körülményei közepette eddig is világosnak tűnt, hogy a Kennedy-klán képtelen lesz ellenállni ekkora kísértésnek. Mondjuk ki: a mesterséges kubai válságtól kezdve a SALT-vonatkozásokig számos, veszélyes világpolitikai lépés legalábbis közvetett kapcsolatban áll a Kennedy-kihívással: egy fantasztikus nehézségekkel küszködő kabinet pánikreakcióinak aggasztó ösz- szessége. Most azonban ismét történt valami lényeges: a „majdnem biztos”-ból immár bizonyosság lett: a legutolsó Kermedy- fivér végleg eldöntötte, hogy — már a dátumot is tudni vélik, november 7-én —hivatalosan is bejelenti jelöltség! szándékát. Az amerikai választási processzus a világ legbonyolultabb szavazási mechanizmusa. Tizenegy -teljes hónap van még hátra, amíg 1980 augusztusában, az elnökjelölő gyűlésen a demokrata párt dönt arról: kit indít jövő novemberben, Cartert vagy Kennédyt? Egy amúgyis nehéz gazdasági és nemzetközi helyzetben könnyű megjósolni, hogy az előttünk álló időszak nemcsak az amerikai választóknak jelent sok izgalmat és bizonytalanságot, hanem a világnak is. Számolnunk 'kell azzal, hogy a Carter-kormány világpolitikai döntéseit valószínűleg az eddiginél is nagyobb idegesség jellemzi májd és a választási meggondolások a korábbinál is komolyabban — és veszélyesebben! — árnyékolhatják be a Féhér Ház külpolitikai döntéseit. HARMAT ENDRE Az EGK küszöbén Portugália: Segélyre várva Az Európai Gazdasági Közösséget, közismert nevén Közös Piacot, eredetileg hat ország hozta létre. Később ez a szám kilencre, majd nemrégen — Görögország felvételével — tízre emelkedett. A „tízek” célja most további két ország — Spanyol- ország és Portugália — bevonása a nyugateurópai integrációba. Bár a közösség elsősorban gazdasági feladatokat tűzött maga elé, a valóságban a gazdasági érdekék szorosabbra fűzésével politikai, sőt katona- politikai célokat is el akarnak érni. A három dél-európai ország csatlakoztatásával elsősorban a NATO déli szárnyát kívánják erősíteni. Az új tagök felvétele azonban gazdaságilag mind nekik, mind a régieknek gondokat okoz. Ezért mondta nemrég Schmidt nyugatnémet kancellár, hogy a végleges csatlakozást körülbelül tízéves illeszkedési folyamatnak kell megelőznie. Az egy főre jutó nemzeti termék tekintetében a három dél-európai állam közepesen fejlett országnak számít, míg a régiek (Írország kivételével) a világ legfejlettebbjei közé tartoznak. Ezeknek a gazdaságoknak az ösz- szehangolása az újaktól az ipari és mező- gazdasági szerkezet teljes átszervezését, a kilencCktől jelentős anyagi áldozatokat, a közösségtől pedig a beindított integrációs programok elodázását követeli meg. Az új hármak ipara a vámunión belül kiszolgáltatott helyzetbe kerül, a régiek mezőgazdaságát pedig újabb nehézségek sújtják. A felvételt tehát minden esetben súlyos viták nehezítik. Görögországot követően, de Spanyol- országot megelőzve, Portugália több mint két és fél éve jelentette be csatlakozási szándékát. S bár a tárgyalások már egy esztendeje megkezdődtek, eddig vajmi kevés az előrehaladás. Lisszabon közös piaci belépése ugyanis — amely várhatóan csak a 80-as évek közepén válhat teljes jogú tagsággá — mindkét fél számára súlyos pénzügyi és gazdasági nehézségekkel jár. Az EGK Lisszabon belépését bizonyos feltételek teljesítésétől teszi függővé. Mindenekelőtt az importkorlátozások megszüntetését, az exportámogatásról való lemondást és a szabad tőkemozgás garantálását követelik Portugáliától. Brüsszelben a tárgyalások vontatottsá- gát elsősorban Portugália jelenlegi belső nehézségeivel magyarázzák. Két kérdésben: • a vámunió és a harmadik országokkal fenntartandó gazdasági kapcsolat kérdésében a Közös Piac nem kap megfelelő választ a portugál kormánytól. S az év végi választások, az új, végleges kormány megalakulásáig nem is várható ezen a téren érdemleges mozgás. Az új kormány decemberben igen nehéz gazdasági helyzetet kap örökségbe. Az ipa- 1 ri termelés növekedési üteme évek óta csökken. A legfontosabb iparágak — a textilipar, a hajóépítő- és javítóipar, a vegyipar és az acélipar — pang. A munka- nélküliek aránya a múlt év végén megközelítette a 13,4 százalékot. Ha a jelenlegi irányzat folytatódik, 1983-ban már minden ötödik portugál állás nélkül lesz — figyelmeztetett a pénzügyminisztérium legutóbbi felmérése. Az év elején 18 százalékos pénzromlással számoltak, a tényleges infláció azonban már júniusban elérte a 21—22 százalékot. Szakértők becslése szerint az Európai Gazdasági Közösségnek különböző forrásokból évente több mint 1 milliárd dollár támogatást kell nyújtania Lisszabonnak a portugál fizetési mérleg javításához, az elmaradott gazdaság fejlesztéséhez. Az elmúlt években Portugáliában első- sóéban a petrolkémiai ipar fejlődött: az év eleje óta nagy teljesítményű olajfinomító működik és elkészült az óriás tankhajók befogadására alkalmas kikötő is. A Közös Piac ipari bizottsága hozzájárult az acélipar rekonstrukciós programjához, 700 millió dolláros beruházással korszerűsítik a Lisszabon melletti kohászati kombinátot. A Renault-céggel aláírt megállapodás keretében 400 millió dollárt fordítanak a következő 6—8 évben az autóipar fejlesztésére. A tervek szerint 1987-ben már 80 ezer személygépkocsit állítanak elő Portugáliában, aminek 30 százalékát exportálnák. A Közös Piactól várják a pénzügyi segítséget a hajóépítőipar korszerűsítéséhez is. GÁTI ISTVÁN Á téli és tavaszi vízkárok elhárításáról tárgyalt az Országos Vízgazdálkodási Bizottság Befejeződött a több mint 4000 kilométer hosszú fővédelmi töltések, az árvédekezési anyagok, gépek, fölszerelések szokásos őszi felülvizsgálata. A vízügyi igazgatóságok az előírt terveknek megfelelően készültek fel és folytatják tovább a még hátralévő munkálatokat, amelyek a téli-tavaszi árvíz- és belvízvédekezéshez, a vízkárok gyors és biztonságos elhárításához szükségesek. Erről számolt be előterjesztésében Vincze József, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese az Országos Vízgazdálkodási Bizottság keddi ülésén. Az előterjesztésből kitűnt, hogy a Duna és a Tisza, valamint a mellékfolyók mentén az idén elvégzett gáterősítési munkák eredményeként újabb 40 kilométer hosszú töltésszakaszon teremtették meg a kívánatos árvízvédelmi biztonság feltételeit. A hidrometeorógiai előrejelzés szerint decemberben még nem várható jég a Dunán, a Felső-Tiszán pedig csak a hőnap utolsó harmadában kell számolni vékony jégtakaróval. A jégtörő hajókat azonban november első felében felülvizsgálják és elvégzik a szükséges javításokat. Az egyik dunai jégtörő hajó teljesítményét a felújítással egyidőben 1440- ről 2000 lóerőre növelik, s az év végéig az új, 300 lóerős „Érd” hajóval bővítik a dunai jégtörőparkot, végeredményben 35 kisebb-nagyobb jégtörő hajót helyeznek készenlétbe a Dunán, a Tiszán, a mellékfolyókon és a Velencei-tavon. A vízügyi igazgatóságok megszervezték a földi és a légi jégfigyelő szolgálatot. Kedvezőtlen időjárás esetén az átlagosnál nagyobb téli-tavaszi belvízzel kell számolni, különösen a Tiszántúlon, ahol a talajvíz szintje általába« fél-egy méterrel meghaladja a sokévi átlagot, tehát ha nem fagy meg a talaj, akkor is kevesebb vizet képes befogadni. Ezért fontos, hogy a belvízelvezető főcsatornák, a települések csapadékvíz-elvezető hálózata és a nagyüzemi gazdaságok területén az üzemi csatornák karbantartása és tisztítása az év végéig mindenütt befejeződjék. A vízügyi igazgatóságok és az árvíz- és belvízvédelmi központi szervezet szállítható szivattyúinak száma meghaladja a 900-at, s együttvéve másodpercenként 222 köbméter belvizet szivattyúzhatnak. A belvízvédelmi szervezet és felszerelése tehát alkalmas egy esetleges télitavaszi belvízvédekezés vagy helyi vízkárelhárítás sikeres elvégzésére. San Salvador IVéres tűzharc Súlyos véráldozatokat követelő tűzharc és kormány- ellenes gerillák által fogva tartott túszok egy részének szabadon bocsátása — ez a két esemény jellemezte hétfőn az október 15-i államcsíny óta szüntelenül forrongó Salvadort. Huszonhatan életüket vesztették és csaknem százan megsebesültek San Salvadorban a kormányellenes gerillák és a rendfenntartó erők között kirobbant több órás tűzharcban. A „Február 28. — Népi Liga” elnevezésű gerillaszer- vezet nagyszabású tüntetést rendezett a La Prensa Grafica című lap szerkesztősége előtt a Népi Forradalmi Tömb (BPR) támogatására. Mint ismeretes, ez utóbbi csoportosulás a múlt héten két minisztert és több mint 200 embert ejtett túszul, hogy követelései teljesítésére kényszerítse a kormányt. A felfegyverzett felvonulók és a szerkesztőség előtt őrt álló rendőrök között tűz- párbaj robbant ki; később más középületek előtt is 'heves összecsapások zajlottak le. A közelmúltban államcsínnyel hatalomra került salvadori junta a véres ösz- szetűzésekért „a felforgató csoportokra” hárította a felelősséget, azt állítva, hogy „szélsőséges orvlövészek támadtak a szerkesztőség őrzésére kirendelt rendfenntartó erőkre, s azok csupán védekeztek”. A Népi Forradalmi Tömb ugyancsak hétfőn szabadon bocsátotta a munkaügyi minisztérium épületében múlt szerda óta fogva tartott 125 . túszt. A túszul ejtett minisztereket, valamint a gazdasági minisztériumban őrzött 24 személyt azonban továbbra is fogva tartják, változatlanul a politikai foglyok szabadon bocsátását, béremelést és a fogyasztói árak befagyasztását követelve.
