Tolna Megyei Népújság, 1979. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-10 / 237. szám

© ^fcpÜJSÄG 1979. október 10. Labdarúgás Országos bajnokság Várpalota—Szekszárdi Dózsa 2-0 (1-0). Szekszárdi Dózsa: Lő- rincz — Till, Schatz, Fodor, Dudla, Nagy, Juhász, Hagymá- si, Földesi, Töttősi, Sárközi. Csere: Siklósi. Edző: Török Bá­lint. A Dózsa serdülő csapata legalább döntetlent érdemelt volna. Jók: Till, Dudla, Sárkö­zi, Juhász. Szekszárdi SI—MÁV NTE 2-1 (1-1). Szekszárdi Sí: Cseh — Stumpf, Papp, Tóth, Hahn, Fer­kelt, Krasznai, Fekete, Kurt- nacker, Bencze, Molnár. Csere: Málinger, Kilián, Kalihár. Edző: Újvári Mihály. Az eredmény nem tükrözi a sportiskolások serdülő gárdájának fölényét. Gólszerző: Ferkelt 2. Jók: Fer­kelt, Bencze. Szekszárdi Dózsa—Várpalota 2-0 (0-0). Szekszárdi Dózsa: Horvai — László, Jakab, Tóth, Klopesik, Nagy, Horváth, Fo­dor, Szabó V., Kiss, Szabó Gy. Csere: Csobot, Marcsa, Puskás. Edző: Kovács István. Kiegyen­lített első félidő után az erőnléti fölénybe került dózsás ifisták nehéz, de megérdemelt győzel­met szereztek. Gólszerzők: Marcsa, Kiss. Jók: Horvai, Klopesik, Csobot, Jakab. MÁV NTE—Szekszárdi SI 1 -1 (0-1). Szekszárdi Sí: Hujbert — László, Bölcsföldi, Komáromi, Erdei, Wirth, Pap, Dienes., Spiel, Kiss, Fábián. Csere: Bencze, Kapás. Edző: Jerabek Jenő. Egyenlő erők küzdelme, igazságos döntetlen. A sportis­kolások ifjúsági csapata ön­góllal jutott vezetéshez. Jók: Spiel, Dienes, Erdei. Kézilabda NB II A dombóvári csapat kiesett Szekszárdi Spartacus—Rá­ba ETO 15-12 (7-10). Győr. V: Halmai, Kovács. Szek­szárdi Spartacus: Tóth —Si­monná, Fritz, Hosnyánszki- né, Gaszler, Fausztné, Rácz- né. Cserék: Varga, Mérei, Katzenberger, Kadosa, Niki. Büntetőből a hazaiak szerez­teti vezetést, amit szintén büntetőből ' egyenlített a Spartacus. A győriek nyu­godtan — már kiestek — tét nélkül játszottak, míg a szekszárdiaknak fontos volt a két pont. A G. percben az ETO két góllal vezetett, ami­kor Simonné szépített. Fel­váltva estek a gólok, a 12. percben a Spartacus először jutott vezetéshez. Átvették az irányítást a győriek és a 17. percben fordítottak: 7-5 volt a javukra. A 21. perc­ben a szövetkezetiek bünte­tőt hibáztak, két perc múl­va a hazaiak viszont immár ötödik góljukat szerezték büntetőből. A félidő, hajrá­jában három gólra növelte előnyét a Rába ETO. Szünet után a 6. percben lőtt góllal négy gólra nőtt a hazaiak előnye. Ezt követően foko­zatosan feljött a Spartacus, támadásban és védekezésben ellenfelük fölé kerekedtek, s ez meghozta eredményét. Le­dolgozták hátrányukat, majd az utolsó öt percben bebiz­tosították győzelmüket. Szü­net utáni gólratörőbb játé­kukkal rászolgáltak győzel­mükre a szekszárdiak. A Spartacus gólszerzői: Simon­né 8, Hosnyánszkiné 4, Fritz, Fausztné, Gaszler. Nagykanizsai Olajbányász —Dombóvári Kesztyű 30-14 (16-7). Nagykanizsa, 150 né­ző. V: Pócza, Vadócz. Dom­bóvári Kesztyű: Keqskés — Pataki, Szili, Kolossá, Mayer, Erdész, Balogh. Csere: Fa­zekas, Deli, Fichter. A kani-. zsaiak kezdtek jobban és az első percekben már 4-0-ra elhúztak. A folytatásban is ők irányították a játékot és a félidő derekán már 11-2 volt a mérkőzés állása a ja­vukra. Ezután valamit ja­vult a kesztyűgyáriak véde­kezése, de a támadójátékuk­ban továbbra is kevés volt az átütőerő. A minden csa­patrészében jobb Olajbá­nyász kilencgólos előnnyel zárta az első félidőt. Szünet után sem változott jelentő­sen a játék képe. A kani­zsaiak diktálták az iramot és a 15. percben tízgólos előnyre tettek szert: 20-10 volt ekkor a találkozó állá­sa. A hajrában aztán már szinte tetszés szerint érték el góljaikat a hazaiak. A dom­bóváriak teljesen feladták a számukra kilátástalan küz­delmet. Az utolsó vidéki ta­lálkozón már eldőlt, hogy 'a Dombóvári Kesztyű kiesett az NB II-ből. A dombóvá­riak gólszerzői: Mayer 7, Kolossá 4, Erdész 2, Fichter 1. Csák Kecskés kapus és Mayer teljesítménye dicsér­hető. Az NB II. vasárnapi utol­só fordulójában a kesztyű­gyáriak hazai pályán a Tatai Rákóczi együttesét fogadják. „Aranyos” távgyalogló Második évtizede gyalogol sportszerűen Venjamin Szol- datyenko alma-atai távgya­logló, a Szovjetunió Érdemes Sportmestere. Tizenhat éves kora óta sportol, nemrég töl­tötte be 40. életévét. 24 éves korában a testne­velési főiskolán kezdte sport- pályafutását. Minden verse­nyén az utolsó percig küzd, s gyakran szerzi meg az első helyet. Szoldatyenko Európa- és világbajnok. A szovjet or­szágos bajnokságokon hét al­kalommal szerzett aranyér­met, többször volt különböző nemzetközi versenyek győz­tese. Sportsikereit a münche­ni olimpián szerzett ezüst­érem koronázta. 40. életévé­nek betöltése előtt Prágában, az Európa-bajnokságon szer­zett ezüstérmet. Most a moszkvai olimpiára készül. Szoldatyenko a sport mel­lett a művészetet is szereti, azonkívül tudományos mun­kát is végez. A moszkvai test- nevelési , főiskola aspiránsa, kandidátusi címének .megvé­désére készül. Tudományos munkájának témája: a táv­gyaloglás edzésmódszerei. APN-—KS A legjobb pihenés: erdei séta a családdal Venjamin Szoldatyenko (elöl) edzés közben Hírek A megyei ökölvívó szövetség október 21-én Bonyhádon, a vá­rosi tornacsarnokban rendezi a serdülő- és ifjúsági bajnokság, valamint az újonckörverseny negyedik fordulóját. A mérlege­lés kezdete 8.30, a kezdési idő 10 óra. A paksi járási sakk-CSB őszi sorsolása. Október 15. (vala­mennyi verseny hétfői napon lesz): Németkér—Pakk III., Ma- docsa—Györköny, Bölcske sza­bad. Október 22.: Paks III.— Madocsa, Bölcske—Györköny, Németkér szabad. Október 29.: Paks III.—Bölcske, Madocsa— Németkér, Györköny szabad. November 5.: Németkér—Györ­köny, Bölcske—Madocsa, Paks IH. szabad. November 12.: Né­metkér— Bölcske, Györköny— Paks III., Madocsa szabad. Autós ügyességi verseny Ismét kitűnő rendezés Felsőnyéken Bachusz László az 1000 köboentiméter feletti kategória győztese (15-ös rajtszámmal). Szombaton még úgy nézett ki, hogy az időjárás ismét el­rontja a felsőnyékiek autós ügyességi versenyét. Vasár­nap reggel azonban — szeren­cséjükre — megváltozott az időjárás, az eső elállt és a verseny színhelyén a fű, a déli órákig többé-kevésbé már felszáradt. A próbafu tá­rnok gyenge időeredményeket hoztak, de sejteni lehetett, hogy mire az igazi verseny kezdődik, már néhány jó eredménynek is örülhetnek a versenyzők és a nézők egy­aránt. Nézőket írtunk, mert las­sanként a felsőnyéki közön­ség szakértőjévé válik e sportágnak.. A vasút felé .ve­zető út gyalogjárójáról — mintegy páholyból — nézik a küzdelmet, mely érdekes és mindig tartogat valami újat. Minden versenyzőnek más a stílusa és természetesen az ügyességben, leleményesség­ben sem állnak egy szinten. Ebben a sportágban nehéz előre „tippelni”, megmondani ki lesz a győztes és sok eset­ben az agyondekorált gépko­csik, melyek jó eredményt sejtetnek, gyengébb ered­ményt érnek el, mint azok, melyek minden cicomától mentesek. Itt a külalak nem számít, csak az ügyesség, rá­termettség, a nagy rutin ve­zet eredményre. A vasárnapi női egyéni, va­lamint az évi összesített verseny abszolút győztese Bessenyei Cecília váron voltak, külön értékel­ték, és ennek alapján osztot­tak különdíjákat. Nézzük, kik bizonyultak a legjobbak­nak. Az élen Bessenyei Cecí­lia áll (Dombóvár), aki a hat versenyen 49 pontszámot gyűjtött. Mögötte végzett a felsőnyéki Szitkovics Lajos 42 ponttal. A további sor­rend: 3. Nyakas László (Szek­szárdi 38, 4. Kasziba István (Szekszárd) 37, 5» Kasziba Istvánná (Szekszárd) 36 pont­tal. Ezek után lássuk, milyen végeredmény született a fel­sőnyékiek ez évi utolsó ver­senyén : 1000 köbcentiméter alatti kategória: 1. Dombai István (Dombóvár), 2. Laka­tos Attila (Baja), 3. Szitko­vics István (Felsőnyék). 1000 köbcentiméter feletti kategó­ria: 1. Bach usz László (Szekszárd), 2. Nyakas László (Szekszárdi, 3. Szitkovics La­jos (Felsőnyék). A nők kate­góriájában; -ismét biztosan nyert a dombóvári Bessenyei Cecília. További sorrend: 2 Kasziba Istvánná (Szek­szárd), 3. Kovács Andrásné (Dombóvár). A verseny ab­szolút győztese: Bessenyei Ce­cília lett. * Dicséret illeti a felsőnyé­kieket a rendszeres ügyessé­gi verseny rendezéséért. A sportkör elnöke, Cseke István néhány aktíva segítségével mindig elő tudja teremteni a szükséges anyagiakat, mely­ből a tiszteletdíjakat meg­vásárolják. A helyezettek a díjak mellett szép, díszes ok­levelet kapnak, hogy legyen emlék a felsőnyéki verseny­ről. Talán a jó szervezés és a sok figyelmesség is közreját­szik, hogy versenyről ver­senyre szinte ugyanazok a gépkocsik, indulók láthatók. ) x&i QB íáí' Egy újdonsággal is kiruk­kolt a felsőnyéki vezetés. Az idén rendezett ügyességi ver­senyeket, melyek Felsőnyé­ken, Szekszárdon és Dombó­A terep legnehezebb szakaszán, a körpályán, a felsőnyéki Szitkovics Lajos Tájfutás Ifaltouerseny — nehéz terepen Lassan szállingóznak a falevelek a sötétvölgyi bekötő úton. Csend mindenütt, sehol egy lélek. Miközben az Erzsébet-pi- henőt keréstem, hirtelen felbukkant egy kerékpáros. A táj­futókat keresed? — Igen! — Na, akkor tarts velem. Néhány száz méter után jól felöltözött diákok között tele­pedtünk le, akiket a legutóbbi egyéni verseny foglalkozta­tott. A sportág megyei irányítóját, Mittler József tanárt ke­restem. — Az év közi különböző szintű egyéni versenyek mellett sort kerítünk váltó csapatversenyre is. Az ilyen típusú küz­delem az újszerűség erejével hat versenyzőinkre, mert egy­más munkáját a lehető legjobban kell összehangolni. Tö­megrajtos indítás lesz. Az első ember átveszi a térképet, mi­kor beérkeznek, ugyanezzel a térképpel vágnak útnak a csa­patok másodikként induló tagjai is. De az utolsók már új térképet vesznek birtokukba, és más irányba futnak, mint az előbbiek. így, akik időközben befutnak, hiába szolgálnak információval az utolsó emberüknek, hisz az teljesen más irányba kell, hogy menjen. — Csapataink között munkamegosztás alakult ki a ver­senyek szervezését illetően. A mai verseny - pályatervezését és -kitűzését a szekszárdiak vállalták magukra, Jantner László vezetésével a pályakitűzők már reggel fél ötkor dol­goztak. — Nem irigylem a gyerekeket — nehéz és a szokásostól eltérő pályát kaptak. A terep minden bizonnyal próbára te­szi őket — vetette közbe Jantner László. Amíg beszélgettünk, a mezőny egyharmada már messze járt, hogy felfedezze az elhelyezett bólyákat. Több mint egy óra eltelt, de még egyetlen versenyző sem érkezett vissza. Társaik mind türelmetlenebbül toporogtak az úttörőtábor melletti befutóhelynél. — Lehet, hogy befutottak Kakaséra, és a presszóban me­legszenek — mondták élcelődve. Egyszercsak a lila melegí- tős Pordán Imre tűnt fel a tisztáson, majd erősített az utol­só száz méteren. Beérkezése után lihegve mondta a szek­szárdi fiú: s — Nagyon jól kezdtem, könnyedén tájékozódtam, csak a „Görbefánál” tévedtem el és a Haramia-forrásnál kötöttem ki. (Közben még egy fiú, a paksi Hajdú László érkezett be.) Két paksi lány: Kern Zsuzsa és Lénárt Éva követték a fiúkat. Őket inkább a nehéz terep tette próbára. Ezután nyomban megtörtént a helycsere, máris a friss erők nyo­multak az erdő sűrűjébe. A délutáni órákban befejeződött versenyen a következő végeredmény született: Lányok: 1. Dunaföldvár (Baranya;— Haspel—Szeleczki), 2. Szekszárd (Varjas—Fehérvári—Fá­bián), 3. Paks (Kuner—Kern—Rauth). Fiúk: 1. Szekszárd (Pordán—Csatlós—Rimái), 2. Paks'I. (Molnár—Nicki—Fenyves), 3. Paks II. (Iványi—Hajdú—Bár­dos). — bálint —

Next

/
Oldalképek
Tartalom