Tolna Megyei Népújság, 1979. október (29. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-02 / 230. szám
6 KÉPÚJSÁG 1979. október 2. Természetbarát vezetők tanácskozása Szekszárdon tartották szombaton és vasárnap a dunántúli megyék természet- barát szövetségei vezetőinek találkozóját és tanácskozását. A Dunántúl összes megyéjéből összegyűlt természetjáró vezetők szombaton délelőtt — a hűvös, esős időtől sem visszariadva, a Sió motelbeli szállásukról túrára indultak a sötétvölgyi parkerdőbe, a Haramia-forrás, az Óriáshegy és a Hármashalom környékére, a szekszárdi sport- táysaik vezetésével. A Nagyvilág mozi klubjában kezdődő délutáni tanácskozáson Hajdics Klára, a megyei testnevelési és sport- hivatal elnökhelyettese üdvözölte a résztvevőket, köztük dr. Lőrinczi Gézát, a Magyar Természetbarát Szövetség főtitkárát is. Ezt követően, a moziban levetítették a Tolnában jártunk, valamint a Tolnai tájakon és a Tolna megyei változások című színes filmeket. A klubhelyiségben dr. Bercsényi Vince, a Tolna megyei Idegenforgalmi Hivatal vezetője a megye terebélyesedő vendégforgalmi helyzetéről, kirándulási és üdülési lehetőségeiről tájékoztatta átfogóan a megyék képviselőit. Egyebek között elmondotta, hogy az idei nyolc hónapban csaknem 28 százalékkal nagyobb volt Tolna megye idegenforgalma a múlt évi hasonló időszakhoz képest. A megye idegenforgalmának természetes vonzerejét Gemenc látogatottsága adja, s a tervek szerint az erdei kisvonat útvonalát meghosszabbítják, hat kilométerrel közelebb hozzák Szekszárdhoz. A turista járat indulóállomását a Szőke Ko- bolya nevű tó partján alakítják ki. Dombori jelentősen fejlődött, bővül a szekszárdi motel, Dunaföldváron kemping és nyaralóháztelep létesült, Gunarason központi- fűtéses szálloda van, s most épül kemping, lakosztályokkal családosok részére. Felhívta a figyelmet az országos érdeklődésre is számottartó megyebeli időközönkénti rendezvényekre. A Tolna megyei Természetbarát Szövetség elnöke Bucsányi György a fiatalok edzését, állóképességét is elősegítő természetjárás tömegsportjának megyebeli szervezettségéről, kibontakozásának kilátásairól szólt, beszámolt a megyei és a Bonyhá- don megalakult városi-városkörnyéki természetbarát szövetség ténykedéséről. A vitában felszólalt dr. Lőrinczi Géza országos főtitkár, s a felvetett kérdésekre is válaszolt. A találkozó vasárnap délelőtt városnézéssel fejeződött be. B. L. Teke NB II. Dombóvári Spartacus—Kaposvári Spartacus 7-1 (2755- 2199). Fölényesen nyert otthonában a listavezető dombóvári csapat. Pontszerzők: Tarsoly 492, Horváth 486, Bán 482, Kollár 463, Mándli 455. » I»'f u' ajítgjj í »nj^ g# *' wL 7,g «js jT **jg i ä ! |í säpFA | sS» S A modern egészségügyi szemlélet jellemzője, hogy a betegségmegelőző tevékenység alapeszköze a rendszeres testedzés és sportolás, a tudatos mozgással teli életmód. Ha igaz, hogy a népegészség ügye szempontjából a lakosság és az ifjúság testedzése, sportja meghatározó szerepet játszik, akkor az is igaz, hogy a tömegek testnevelésének fokozottabban kell szolgálnia a gyermekkorban a mozgásszükséglet kielégítésével együttesen az egészséges életmódra nevelést, serkentenie kell az érdeklődést a rendszeres testedzés iránt az ifjúsági korban a fizikai erőnléti képességek magas szinten tartását és továbbfejlesztését, a felnőtt és idősebb korúaknái a betegség megelőzését, az egészséges közérzet biztosítását. Az emberiség történelme során mindenütt találkozunk a testápolás, a testedzés, baj- vívás, vetélkedés, sport különböző mértékű művelésével. Csúcspontját mindez a klasz- szikus Görögországban érte el. Erről tanúskodnak két és fél' ezredév emlékei, Olvmpia épületromjai és oszlopai. Nem csoda, hogy a változatos, szép görög tájon fejlődött legmagasabbra a testedzés kultusza. Ott, ahol az olimpiai játékok idején megszűnt minden ellenségeskedés és a szembenálló felek igazi testvérként üdvözölték egymást. A görögök minden alkalmat megaragadtak, hogy versenyezzenek, erejüket összemérjék. így a halottak és a termékenység ünnepén versenyeket rendeztek. A vendég tiszteletére is rendeztek versenyeket. Homérosz Odüsszeájában olvashatjuk az alábbi sorokat: „ ... most menjünk ki, s a versenyeket próbálni siessünk, mindet; hadd mondhassa el otthon majd ez a vendég, rögtön amint hazaér, hogyan értünk legkitűnőbben kelni bírókra, s ökölre, szökellni, szaladni a pályán." (Odüsszea VIII. ének, Devecse- ri Gábor fordítása). Olimpia földjéről jutottak el e tanok az antik Rómába, s itt formálódott ki a közismert mondás: „ép testben ép lélek”. Végső fokon ma is minden ember, minden szülő óhaja is ez: mindegyik ép testű, jó szellemű, kiegyensúlyozott lelkú utódra vágyik. A testedzés nevel — a nevelés pedig elősegíti a testi egészséget. A nevelést az újszülöttkorban kell kezdeni és nem „majd, ha nagy lesz”. Mert akkor már elkéstünk. Mit jelent a nevelés ilyen- _kor? A csecsemők napi életében az életritmus következetes betartását. S minthogy az újszülött lényegileg csaknem Vegetatív lény, így a következetességet elsősorban a táplálás rendszerességével lehet biztosítani. A táplálásnak alapvétő jelentősége van a csecsemő jó testfelépítésében, s ezzel szervezete későbbi erőnlétének megalapozásában. Az első hetekben az újszülött részére a legmegfelelőbb táplálék az anyatej, melynek tápanyagarányai optimálisak. Ezenkívül mindig steril és immun fehérjéket is tartalmaz. A 3. hónaptól növényi anyagokat kell adni az ásványi sók bevitele céljából, gyümölcsöket a vitaminellátás érdekében, majd 4—5 hónapos kortól fehérje- bővítéssel (sajt, tojás, hús) biztosítjuk a legjobb test- felépítést. Az arányos tápanyagbevitel és a kellő fehérjeellátás mellett nem fog felvenni felesleges kalóriákat, nem kap túlzott zsír- vagy szénhidráttömegeket. Nagyon fontos dolog még a csecsemő testi-lelki stabilitásához a következetesség. Nagyrészt a csecsemőkorban dől el a későbbi ifjúkor testi adottsága, sportra alkalmassá válása. A mozgás a csecsemő részére életszükséglet, egész anyagcseréjének élénkítője. A feltétele a szervek egybehangolt működésének. így szerez élményanyagot, tanul meg ülni, állni, járni, stb. Fontos, hogy önálló, aktív mozgást végezzen. Az ő tornája a spontán kezdeményezésből fakadó fordulás, gurulás, kúszás, kapaszkodás, helyzetváltoztatás. Mindezt elő lehet segíteni, de nem helyette elvégezni. Tehát nem a passzív mozgás, nem tornáz- tatás a csecsemő testedzése, hanem az aktív mozgások segítése. Az óvodás kor már többet igényel. Ennek a korosztálynak élete a játszás. Játék közben jön rá a tárgyak használatára, fogalmakra és mozgásfajtákra. A kisdedkor testedzésének egyik fontos tényezője a klímaváltozáshoz való szoktatás. Ha a gyermek mindig nagy melegben van, vagy túlöltöztetik, akkor bőre hzzad és hűvösebb helyre kerülve erősen párolog, ilyenkor nagy mennyiségű hőt veszít. Ennek következtében meghűl. A kisgyermeknek elsősorban sok mozgásra, szabad, jó levegőre, csoportos mozgással járó játékokra, sétákra van szüksége. Ezért jók a kirándulások, a táborozások. Egyúttal önállóságra nevel és fejleszti a közösségi érzést, teret ad a gyermeki romantika kiélésének. A kisgyermekkor minden testedzési munkájában legfontosabb volna a légzéstechnika tanítása, a naponta többször végzett, tudatos, mély belégzés és teljes kilégzés. Az iskolai testnevelés fő célja, hogy egyetlen fiatal se nőjön fel a testnevelés segítő, javító és erősítő hatása nélkül. Az iskolás korban napi 5—6 órás iskolai elfoglaltság miatt a gyermek testi és szellemi teljesítőképességére egy új, megváltozott életforma következményei hatnak, a napi több órás ülés miatt az eddigi mozgásszabadság erősen korlátozódik, emiatt kényszertartások, későbbiekben a mozgatórendszer betegségei, tartási rendlellenes- ségek alakulhatnak ki. A jövőben fokozottabban kell törekedni arra, hogy a testnevelés kielégítse a gyermek mozgásszükségletét, kompenzálja a különböző megterhelésből eredő ártalmakat. A tanulmányi idő alatt fejlettebb szintű mozgáskultúrát kell elsajátíttatni és meg kell szerettetni a rendszeres mozgástevékenységet, hogv ez felnőtt korban is megmaradjon. A testnevelési órák felépítése feleljen meg a tanuló életkorának, egészségi állapotának. Legyen sokoldalú, élvezetes, felüdülést, kikapcsolódást jelentő, élményt nyújtó. Gyakran szerepeljenek vázizomerősítő, különösen törzsizomfejlesztő, tartásjavító, deformitást, lúdtalpat megelőző gyakorlatok. A lehetőségekhez és az időjáráshoz alkalmazkodva minél gyakrabban kell a testnevelési foglalkozásokat a szabadban tartani. A levegő, a napfény, a víz nélkülözhetetlenek az iskolás korú gyermekek egészséges nevelésében. Szorgalmazni kell az iskolai testnevelésen belül a kötelező úszásoktatást. Ez a sport egész életen át folytatható az egészségnek és kornak megfelelő mennyiségben és módon, valamennyi szerv működésére előnyös hatású; gyógy- úszás, kondicionálás céljaira is felhasználható. A mindennapos testnevelés jól bevált formája az „óraközi testnevelési percek” alkalmazása. Tartós szellemi megterhelés után az aktivitás, figyelem, gondolkodási készség csökken, a magatartás nyugtalan lesz, a fegyelem romlik. A harmadik óra után a legkifeje- zettebb ez. Az ilyenkor beiktatott frissítő torna jó hatású. Az öregedés folyamata gyakorlatilag már a születés után megkezdődik. Nemcsak belső tényezők, hanem nagymértékben a környezet is befolyásolja. A korunkra jellemző fantasztikus méretű mechanizálás, motorizálás az embereket lényegesen kisebb fizikai igénybevételre kényszeríti, ezzel szemben fokozott megterhelést ró az ideg- rendszerre. Mindennemű élő szervezet alkalmazkodóképessége környezetéhez, közismert. Napjainkban azonban a környezet megváltozása olyan gyors, hogy általában az emberi szervezet még nem tudott hozzászokni, alkalmazkodni. Ez mindenekelőtt a vérkeringés szervein mutatkozik, elsődlegesen a szív koszorúerem, amelyek a szívizom vérellátását szolgálják. Bizonyítja ezt az egyre nö- vekvőbb számú korai szívhalál, amely elsősorban a nagy felelősséggel járó munkakörökben alkalmazott szellemi dolgozók között arat. Szokták mondani, hogy az ember annyi éves, ahány évesek az erei. Ha azt nézzük, hogy milyen civilizációs tényezők játszanak szerepet a korai érelmeszesedésben, a következőket állapíthatjuk meg; a zsíros túltápláltság, az élvezeti szerek fokozott használata, az idegi túlterhelés, a csökkent fizikar igény- bevétel. Statisztikák bizonyítják, hogy a rendszeres fizikai munkának — és ilyen a sporttevékenység is — kifejezetten védő hatása van! összehasonlítást végeztek sokat gyalogló levélhordók és ülőmunkát végző, más postai alkalmazottak között és megállapították, hogy a levélhordók közül jóval kevesebben kaptak szívinfarktust. Másik adat is mellette szól: 70—80 év közötti embereknél, ameny- nyiben sportmunkát végeznek, az átlag vérnyomás 144 Hg mm, míg a lakosság átlaga 161 Hg mm. A nyugalmi pulzusszám is alacsonyabb a rendszeres testedzést végző időseknél. A sportnak, a testnevelésnek életet meghosszabbító hatása van. Minél korábban kezd el valaki sportolni, annál jobb esélyei vannak öregkorának egészségi állapota szempontjából. A rendszeres testedzést minden életkorban el lehet kezdeni. Azonban minél idősebb valaki, annál óvatosabban és fokozatosan emelt, napi megterheléssel kell végezni a testedzést. Az idős emberek sohase sportoljanak, edzze- nek a kifáradásig, mint ahogy azt a fiatal és felnőtt korú egyéneknél javasoljuk, hanem csak a kellemes közérzetig. Milyen sportágat, testedzést ajánlunk az öregeknek? A lassú ütemű, dinamikus gyakorlatokat, pihenőszakaszokat közbeiktatva. Az erőgyakorlatok (súlyemelés, fekvőtámasz, stb.) kedvezőtlenek, ezeket ne végezzék, mert az erőkifejtés a már meszesedés- nek kitett érrendszerre a nagy nyomásfokozódás miatt rendkívül veszélyes. Legjobb a lassú futás, természetjárás, kerékpározás, úszás. A rendszeres testedzés olyan eszköz, amelyet sikerrel alkalmazhatunk az öregedés időpontjának kitolására, mert a fizikai aktivitás az öregedési folyamatok előrehaladását lassítja és ezáltal ,az életkort hosszabbíthatja. Végül is arra a következtetésre juthatunk, hogy az életkornak megfelelő, rendszeresen adagolt testedzés és sportolás betegségmegelőző, egészségfejlesztő, gyógyító hatású. Testedzéssel nagyon sokféle gyógyszer pótolható, azonban semmiféle gyógyszerrel nem helyettesíthető! DR. BALÁZS TIBOR megyei sportfőorvos Kosárlabda NB I Rajt — kettős uereseggel Hathónapos szünet után folytatódott a hét végén az 1979. évi kosárlabda NB I küzdelemsorozata. A nők mezőnyében kettős fordulót rendeztek, miután a válogatott vasárnap a Koreai NDK- ba utazott közös felkészülésre. A Szekszárdi Dózsa női együttesének gyengén sikerült az őszi idény rajtja, előbb Székesfehérváron, majd egy nappal később hazai pályán a Bp. Vasas Izzó ellen lépett pályára, s mindkét találkozón vereséget szenvedett. Székesfehérvári Építők— Szekszárdi Dózsa 60-42 (32-15). Székesfehérvár, 300 néző. V.: Varga, Domonkos. Székesfehérvár: Boksay (22), Szalainé (18), Dobrosi (9), Major (3), Verrasztó (6). Csere: Bánfi (2), Engl (—). Edző: Madacsai Miklós. Szek- szárd: Harsányi (7), Bacsa (12), Varga (6), Palotás (7), Daróczi (4). Csere: Pártos (2), Várkonyi (4). Edző: Ta- podi László. Alacsony színvonalú mérkőzésen a fehérvári csapat megérdemelten szerezte meg a győzelmet. A szekszárdi együttes nagyon gyenge dobóteljesítménye és az Építők jó védőjátéka döntötte el a találkozót. A Dózsa gárdájából egyetlen játékos sem nyújtott kiemelkedő teljesítményt. Bp. Vasas Izzó—Szekszárdi Dózsa 74-46 (45-23.) Szek- szárd, 200 néző. V.: Szittya, Szabó-Bakos. Vasas Izzó: Rajki (4), Rátkainé (9), Hetesiné (14), Kiss (22), Verte- tics (12). Csere: Mészáros (2), Szilasi (—), Pataki (11). Edző: Tursics Sándor. Szekszárd: Harsányi (11), Bacsa (5), Daróczi (—), Palotás (2), Varga (14). Csere: Várkonyi (4), Pártos (10), Támer (—). Edző: Tapodi László. Áz Eu- rópa-válogatott Kiss Lenke kettős kosarával kezdődött a mérkőzés. Nagy iramot diktált a válogatottakkal tűzdelt fővárosi csapat és a 2. percben 7-2-re a 4. percben már 15-2-re vezetett. Bátortalanul és nagy hibaszázalékkal játszott a Dózsa, tíz perc alatt mindössze nyolc pontot szerzett (27-8-ra húztak el ekkor a vendégek). A félidő hajrájában valamelyest javult a hazaiak csapatjátéka, ám az Izzó így is 22 pontos előnyt szerzett. Szünet után mintha kicserélték volna a szekszárdi csapatot. Ezúttal ők diktáltak hatalmas tempót és a 10. percben 50-35-re felzárkóztak. Vertetics azonban remekül irányította az Izzót, Kiss pedig a palánk alatt „verhetetlennek” bizonyult. Változatos, jó iramú küzdelem folyt, miközben Daróczi kipontozódott. A vendégcsapat remekül kamatoztatta magassági fölényét és a végén magabiztos győzelemmel vonult le a pályáról. A bajnokság állása: 1. BSE 17 15 2 1490-1019 32 2. Bp. Spart. 17 14 3 1333-1091 31 3. Bp. V. Izzó 17 13 4 1238-1119 30 4. KSI 17 13 4 1395-1181 30 5. MTK-VM 17 13 4 1339-1063 30 6. Sz.-fehérv. 17 12 5 1269-1002 29 7. BEAC 17 11 6 1183-1122 28 8. TFSE 17 11 6 1197-1173 28 9. Pécs 17 7 10 1231-1321 24 10. Diósgyőr 17 7 10 1230-1279 24 11. ZTE 17 6 11 1159-1382 23 12. Szekszárd 17 5 12 1119-1261 22 13. MAFC 17 4 13 1043-1256 21 14. Ganz-M. 17 3 14 1162-1356 20 15. Szolnok 17 2 15 1134-1459 19 16. N.-kanizsa 17 — 17 1136-1670 17 Bacsa három fővárosi játékos között indít támadást
