Tolna Megyei Népújság, 1979. október (29. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-07 / 235. szám
2 NÉPÚJSÁG Tartós békét akarunk, ez külpolitikánk alapja Leonyid Brezsnyev beszéde (Folytatás az 1. oldalról.) Kedves Honecker elvtárs! Kedves barátaink! Nagy öröm számunkra itt lenni, önökkel együtt, ezekben az ünnepi napokban. Elhoztuk önöknek hű barátaik és szövetségeseik: a tizenhétmillió szovjet kommunista, Lenin pártjának tagjai, s az egész szovjet nép baráti üdvözletét a Német Demokratikus Köztársaság 30. évfordulója alkalmából. Köszönöm kedves barátunknak, a Német Szocialista Egységpárt KB főtitkárának, az NDK államtanácsa elnökének, a nemzetközi munkás- mozgalom kiemelkedő alakjának, Erich Honecker elvtársnak a Szovjetunióról, s a Szovjetunió politikájáról mondott méltató szavait. A magam részéről szeretném hangsúlyozni, hogy a Német Demokratikus Köztársáság kommunistáit, az NDK népét A minden területen folytatott együttműködésünkben szerzett tapasztalatok a szocialista szolidaritás legyőzhetetlen erejének meggyőző példái. Közös akaratunk, hogy ez így legyen a jövőben is. Tegnap írták alá együttműködésünk új, fontos dokumentumát: a Szovjetunió és az NDK termelési szakosításának és kooperációjának 1990-ig érvényes programját. Ennek lényege, röviden szólva, a következő: mindenütt, ahol az lehetséges és hasznos, egyesítjük erőforrásainkat, termelési kapacitásainkat, hogy sikeresebben oldjuk meg a gazdasági fejlődés legbonyolultabb problémáit. Pártjaink, állami és társadalmi szervezeteink, vállalataink és tudományos kutató központjaink számára megszokott normává, sőt, mondhatnám, létszükségletté vált az állandó, alkotó jellegű kapcsolattartás. A Szovjetunió és az önök köztársasága dolgozóinak ezrei és ezrei közvetlenül ismerik egymást, s milliók tartanak fenn szoros kapcsolatokat a különféle szervezetek keretein belül. Egyre inkább eltávolodunk 1945-től, amikor itt, Berlinben, befejeződött az emberiség történelme legvéresebb háborújának utolsó aktusa. Ma Berlin, a Német Demokratikus Köztársaság fővárosa jó hírnévnek örvend. A népek hálásak a Német Szocialista Egységpártnak, az NDK kormányának és dolgozóinak azért, hogy kategorikus „nem”-et mondtak a fasizmusnak és a mili- tarizmusnak, hálásak azért, hogy igazolták a Hitler-elle- nes front harcosainak reményeit. Minden állam politikájának tartalmát könnyű megérteni a következő egyszerű kérdésekre válaszolva: mit ad állampolgárainak, mit nyújt szomszédainak és az egész világnak? A Német Demokratikus Köztársaságban, csakúgy, mint a többi szocialista országban, valóban átfogóan gondoskodnak a dolgozók jólétéről, arról, hogy a társadalom minden egyes tagja magabiztosan tekinthessen a jövőbe. Őrzik és továbbfejlesztik a német munkásmozgalom legjobb hagyományait, valóra váltják a német forradalmárok, humanisták, gondolkodók nagyszerű csapatának eszméit. Szomszédaival az NDK baráti kapcsolatokat tart fenn, kész az együttműködésre, a kölcsönös megértésre. A szocialista közösség többi országával együtt mindent megtesz annak érdekében, hogy az emberiség ne sodródjék isKomoly aggodalomra adnak okot azok a veszélyes tervek, amelyek az amerikai közös ügyünkben megbízható harcostársnak tekintettük és tekintjük, olyannak, amely hű, közös, magasztos eszméinkhez, ügyes és kitartó a munkában, állhatatos bármilyen megpróbáltatások idején. Az elmúlt három évtized minden évében az önök köztársasága mellett állt a Szovjetunió és a szocialista közösség többi országa. Együtt haladtunk előre, hitet és bátorságot merítve a kölcsönös támogatásból és a testvéri szolidaritásból. Közös biztonságunk és együttes békeharcunk megbízható eszközévé vált a Varsói Szerződés, amelynek 25. évfordulójáról hamarosan’ megemlékezünk. A széles körű és egyenjogú gazdasági együttműködés jó fórumává vált a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. És ez nagyon jó, elvtársak. A népek barátsága a legnagyobb kincs, amelyet értékelni, őrizni és gyarapítani kell. A jubileumi napokban nem árt visszaemlékezni a megtett útra. 1Ő49 őszén, amikor a Német Demokratikus Köztársaság megalakult, a politikai helyzet Európában — és nemcsak Európában — rendkívül feszült volt. A földrész felett a „hidegháború” szele fújt. Már létrehozták a NATO tömbjét — az imperializmus fő katonai eszközét. A Nyugaton egyes politikusok a „hidegháború” „forró. háborúvá” változtatásával fenyegetőztek. A „háború szélén” való egyensúlyozást az imperialista tábor külpolitikája majdhogynem legfőbb elvének kiáltották ki. A szocializmus hajnala azonban, amely a negyvenes évek második felében sok ország felett felvirradt, egyre fényesebben ragyogott. Az NDK megalakulása és megszilárdulása a szocializmus és a béke ügyének új, hatalmas, valóban történelmi jelentőségű győzelme volt. mét a háború pusztító örvényébe. Mindez mély tiszteletet vált ki. Ebben gyökerezik az NDK állandóan növekvő nemzetközi tekintélye. Az NDK nemzetközi jogi elismerése lényegében az európai biztonság megszilárdulásának fordulópontjává vált. Mint azt önök jól tudják, ez egyáltalán nem volt könnyű. Az elismerésért, a hetvenes évek ismert szerződéseinek megkötéséért, a háború utáni realitások figyelembevételéért, az össz-európai konferencia megtartásáért a szocialista közösség országainak évtizedekig kellett harcolniuk. Az európai biztonsági és együttműködési konferencia elfogadta a záródokumentumot: az európai népek biztonságának egyfajta chartáját, a békés élet, az államok közötti békés kapcsolatok okmányát. Hő óhajunk, hogy ez a charta teljes egészében valósággá váljék. A szavakból ítélve úgy tűnik, mintha a nyugati államférfiak is ezt akarnák. Sajnos azonban partnereink tettei meglehetősen gyakran, más irányba mutatnak. Nem hunyhatunk szemet a valós tények előtt: a fegyverkezési hajsza hívei bármilyen, sőt mondhatni, akár nem létező, kiagyalt ürügyet is felhasználnak arra, hogy kiélezzék a helyzetet, szítsák a háborús előkészületeket. Ami Európát illeti, itt a béke épületét, annak alapját próbálják aláaknázni. nukleáris rakétafegyverek új típusainak nyugat-európai területen történő elhelyezésére vonatkoztak, amiről most az egész nyugati propaganda harsog. Mondjuk meg nyíltan: ezeknek az elképzeléseknek a valóra váltása lényegesen megváltoztatná a kontinensen kialakult stratégiai helyzetet. E tervek célja az, hogy szétzúzzák az európai erőegyensúlyt, és megpróbálják biztosítani a NATO katonai fölényét. A katonai fölény kérdésével kapcsolatban azt mondhatom: a dolog majd elválik. A szocialista országok természetesen nem szemlélnék közömbösen a NATO militaristáinak erőfeszítéseit. Ebben az esetben meg kellene tennünk a szükséges intézkedéseket biztonságunk megszilárdítására. Más lehetőségünk nem marad. Az azonban tökéletesen világos, hogy a NATO terveinek valóra váltása elkerülhetetlenül kiélezné a helyzetet Európában, és nagymértékben mérgezné az egész nemzetközi légkört. Nem titok, hogy e veszélyes tervek előkészítésében az Egyesült Államokkal együtt nem kis szerepét szántak a Német Szövetségi Köztársaságnak. őszintén szólva azok. akik ennek az országnak a politikáját meghatározzák, most nagyon komoly választás előtt állnak. Dönteniük kell, hogy mi jobb az NSZK számára: hozzájárulni az európai béke megszilárdításához, az európai államok békés, kölcsönösen előnyös együttműködésének-fejlesztéséhez a jószomszédság és a fokozódó kölcsönös bizalom szellemében — vagy beleegyezni abba, hogy területén olyan amerikai nukleáris rakétafegyvereket tároljanak, amelyek a Szovjetunió és szövetségesei célpontjaira irányulnak. Világos, hogy a második esetben jelentősen rosszabbodna az NSZK helyzete is. Nem nehéz megérteni, milyen következményekkel járna az NSZK-ra nézve, ha ezt az új fegyvert gazdái valaha bevetnék. Az imént mondottak természetesen a többi európai NATO-tagországra is vonatkoznak, amelyeket abban akarnak „szerencséltetni”, hogy területükön amerikai, közép-hatósugarú nukleáris rakétafegyvereket helyeznek el. / Ami a Szovjetuniót illeti, újból megismétlem, hogy mi nem törekszünk katonai fölényre. Sohasem volt és nem is lesz szándékunk egyetlen ország vagy államcsoport fenyegetése. Stratégiai doktrínánk kizárólag védelmi jellegű. Semmi közük sincs a valósághoz azoknak az állításoknak, amelyek szerint a Szovjetunió, úgymond, védelmi szükségleteit meghaladóan fokozza katonai erejét az európai kontinensen. Ez a közvélemény tudatos becsapása. Mind Európában, mind a világ minden más térségében békét, tartós békét akarunk. Ez külpolitikánk alapja és gerince. Ezt a politikát következetesen és ingadozás nélkül folytatjuk. Mint a Szovjetunió honvédelmi tanácsának elnöke, teljes határozottsággal kijelenthetem: 10 év óta a Szovjetunió európai részének területén a közép-hatótávolságú nukleáris fegyverhordozók mennyiségét egyetlen rakétával, egyetlen repülőgéppel sem növeltük. Ellenkezőleg, valamelyest még csökkentettük is a közép-hatótávolságú rakéták indítóberendezéseinek mennyiségét, éppúgy, mint e rakéták nukleáris tölteteinek hatóerejét. Csökkentettük a közép-hatótávolságú t bombázók számát is. De a Szovjetunió más államok területén ilyen eszközöket egy» általán nem helyez el. Már évek óta nem növeljük a Közép-Európában állomásozó csapataink létszámát sem. Többet mondok. Készek vagyunk a jelenlegi szinthez kéSzeretném ünnepélyesen kijelenteni, hogy a Szovjetunió sóhasem fog alkalmazni nukleáris fegyvert olyan államok ellen, amelyek lemondanak a nukleáris fegyverek gyártásáról és vásárlásáról, s területükön nincsenek ilyen fegyverek. Attól az őszinte óhajtól indíttatva, hogy az európai katonai enyhülés elérése érdekében tett több éves erőfeszítéseket kivezessük a zsákutcából, példát mutassunk a szavakról a reális tettekre való áttérésre, az NDK vezetőségével történt egyeztetés, valamint a Varsói Szerződés többi tagállamával folytatott konzultációk után úgy döntöttünk, hogy egyoldalúan csökkentjük a Közép-Eürópá- ban állomásozó szovjet csapatok létszámát. Az elkövetkező 12 hónap során a Német Demokratikus Köztársaság területéről 20 000 szovjet katonát, 1000 harckocsit, valamint meghatározott meny- nyiségű haditechnikát vonunk ki. Meggyőződésünk, hogy Európa és az egész világ népei helyeselni fogják a Szovjetunió és szövetségesei béke- szeretetének és jószándéká- nák ezt az újabb, konkrét megnyilvánulását. Felhívjuk a NATO-országok kormányait, hogy értékeljék kellően a szocialista államok kezdeményezését, és kövessék jó példánkat. Országunk amellett van, hogy tovább kell szélesíteni az európai bizalmat erősítő intézkedéseket. Mi egyebek között készek vagyunk megMint ismeretes, fontos tárgyalások várnak ránk á SALT—3-mal kapcsolatban is. Mi' amellett vagyunk, hogy ezeket a tárgyalásokat a SALT—2 hatályba lépése után azonnal elkezdjük. E tárgyalások keretében készek vagyunk megvitatni nemcsak az interkontinentális, hanem az egyéb fegyverfajták korlátozásának lehetőségeit is, természetesen minden erre vonatkozó tényező figyelem- bevétele és a felek azonos biztonsága elvének szigorú megtartása mellett. Ily módon a Szovjetunió, az NDK és a többi európai szocialista ország világos perspektívát javasol: valamennyi európai nép biztonságos és békés életének reális szavatolását. Most nyugati országokon van a sor. Válaszuk megmutatja majd: készek-e számolni a népek akaratával és létérdekeivel. Reméljük, hogy a realizmus, az államférfiúi bölcsesség, azaz végül is a józan ész kerekedik felül. A mai forrongó világban a szocialista közösség szilárd talajon áll. Ezt mi magunk teremtettük meg, elérvén gazLeonyid Brezsnyev nagy. tetszéssel, tapssal fogadott beszéde után a díszünnepség az Internacionáléval ért véget. Szombat este a berlini Un. tér den Lindenen — ugyanott, ahol 1949 mktóber 7-én a fiatalok a német munkás— paraszt állam megalapítását és az NDK első elnökét,! Wilhelm Piecket köszöntötték — az NDK fiataljai látpest csökkenteni a Szovjetunió nyugati területein telepített közép-hatótávolságú nukleáris eszközök mennyiségét, de természetesen csak akkor, ha Nyugat-Európában nem helyeznek el további, közepes hatótávolságú nukleáris eszközöket. állapodni abban, hogy a nagyobb szárazföldi hadgyakorlatok előzetes bejelentése, amit a Helsinkiben aláírt záróokmány előirányoz — a jelenleginél korábbi időpontban, és nem a mostani 25 000 fős szintnél, hanem kisebb, mondjuk 20 000 fős szintnél történjék. Kölcsönösségi alapon arra is készek vagyunk, hogy ne tartsunk olyan hadgyakorlatot, amelyen 40— 50 000 főnél többen vesznek részt. Természetesen továbbra is érvényes a szocialista országoknak az a javaslata, hogy be kell jelenteni minden nagyobb légi, és olyan haditengerészeti gyakorlatot, amelyet a helsinki konferencián részt vett államok felségvizeinek közelében tartanak. Még azt is szeretnénk javasolni a Nyugatnak, hogy a helsinki záróokmányban meghatározott térségben idejekorán jelezzük ne csak a hadgyakorlatokat, hanem a 20 000 főnél nagyobb alakulatok szárazföldi mozdulatait is. Megvizsgálhatunk más elképzeléseket is, amelyek az államok közötti bizalom erősítésére, az európai háború veszélyének csökkentésére irányulnak. Az európai katonái enyhülést célzó intézkedések széles kérdéskörének megvitatására a legalkalmasabb fórumot továbbra is a politikái szintű össz-európai konferenciában látjuk, amelynek előkészítése éá összehívása rendkívül időszerű, mondhatni, megérett feladat. daságunk szakadatlan fejlődését, tökéletesítve a szocialista demokráciát, biztosítva népeink életszínvonalának állandó emelkedését. közös erővel szilárdítva honvédelmünket. Kapcsolataink mélyen gyökereznek és sokfelé ágaznak és mind jobban működünk együtt. A szocialista internacionalizmus az a politikai és erkölcsi erő, amely lehetővé tette számunkra, hogy győzelmeket arassunk a békéért és a társadalmi fejlődésért vívott harcban. Nagyszerű dolog, hogy a Német Demokratikus Köztársaság a valódi internacionalizmus légkörében ünnepel. Éljen a Német Demokratikus Köztársaság, a béke. és a szocializmus megbízható bástyája Európában! Szüntelenül erősödjék a megbonthatatlan barátság a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság között, marxista—leninista pártjaink között! Éljen a szocialista államok dicső közössége! Éljen a béke és a kommunizmus ! ványos, lelkes hangulatú felvonulást rendeztek, amelyet megtekintettek az NDK vezetői és a jubileumi ünnepségek külföldi vendégei is. Vasárnap délelőtt katonai díszszemlét tartanak a berlini Karl-Marx-Allen. Az NDK megalapításának jubileumi ünnepségei október 7-én este az államtanács nemzeti ünnepi fogadásával fejeződnek be. 1979. október 7. BUDAPEST A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására Október 1— 6. között Magyarországon tartózkodott a Finn Szocialista Párt küldöttsége, Vei'kko Helle-nek, a párt elnökhelyettesének vezetésével. A küldöttséget fogadta Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. A vendégekkel megbeszéléseket folytatott Győri Imre, a KB titkára, Berecz János, a KB osztályvezetője, valamint a KB több más vezető munkatársa. A tárgyalásokon hasznosnak ítélték a két párt között rendszeressé vált kontaktusokat, amelyek lehetővé teszik a kölcsönös tájékoztatást egymás tevékenységéről, a nyílt és őszinte véleménycserét a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről és törekvéseik összehangolását a két ország népei közötti barátság erősítésében. Megállapodtak abban, hogy tovább fejlesztik együttműködésüket a magyar—finn kapcsolatok kölcsönösen előnyös kiszélesítése és elmélyítése, Európa békéjének és biztonságának javára. A finn küldöttség elutazott Budapestről. * A hazánkban hivatalos látogatáson tartózkodó Konsz- tantin Karamanlisz görög miniszterelnök szombat délelőtt megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét a Hősök terén. Ezt követően a kormányfő és kísérete rövid budapesti autóúton vett részt; útjuk az újlipótvárosi lakónegyedet érintve a Margitszigeten, a Margit-hídon, majd a Lánchídon át a várbeli Nemzeti Galériába vezetett. A vendégek nagy érdeklődéssel szemlélték a XIX. századi magyar festészet és szobrászat remekeit, közöttük Munkácsy Mihály, Paál László alkotásait. A vendégek este — Lázár György miniszterelnök, s politikai életünk több vezető személyiségének társaságában — a KISZ Központi Művész- együttes műsorát tekintették meg az együttes székházában. NEW YORK Folytatódott az általános politikai kérdések vitája az ENSZ-közgyűlés ülésszakán. A felszólalók kiemelték a fegyverkezési verseny megszüntetésének, a leszerelésnek és a nemzetközi enyhülési folyamat elmélyítésének rendkívüli jelentőségét. A guayanai külügyminiszter, Rashleigh Jackson, felszólalásában a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat és az imperializmus gyarmati rendszerének felbomlását évszázadunk két legjelentősebb történelmi eseményének értékelte. Mindkét forradalmi átalakulás döntő befolyást gyakorolt a világesemények további alakulására. Georgij Sevel, az Ukrán Szocialista Szövetségi Köztársaság külügyminisztere felszólalásában a fegyverkezési verseny megszüntetéséért folytatott harcot a Szovjetunió és a szocialista országok politikai vezérelvének nevezte. ANKARA Jasszer Arafat, a PFSZ elnöke szombaton befejezte hivatalos látogatását Törökországban. Elutazása előtt találkozott és hosszas megbeszélést folytatott Bülent Ecevit török kormányfővel. A megbeszélést hasznosnak és építő jellegűnek minősítette mindkét fél. BELGRAD Földrengést észleltek a jugoszláviai Macedóniában. A rengés centruma Szkopjétól 60 kilométerre délnyugatra, Kicevo mellett volt. A Mer- cali-skála szerint hatos erősségű földrengést szombaton reggel 7 óra 41 perckor érzékelték. A rengés nem okozott anyagi károkat. A szocialista szolidaritás legyőzhetetlen ereje At NDK nemzetközi tekintélye A NATO militaristáinak erőfeszítései „Csökkentjük a Közép-Európában állomásozó csapatok létszámát” A SALT-3 kérdése Felvonulás az Unter den Lindenen
