Tolna Megyei Népújság, 1979. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-31 / 255. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam, 255. szám. ÁRA: 1,20 Ft 1979. október 31., szerda Mai számunkból ÍGY LÁTJÁK A SZÉKHÁZBÓL (3. old.) KADARKA (5. old.) VERSENYPÁLYÁJUK MAGA A TERMÉSZET (6. old.) MI ÚJSÁG GERJENBEN? (3. old.) Takarékossági világnap Október utolsó hetében figyelemfelhívó plakátok ad­ják tudtunkra, hogy e hónap 31-e takarékossági világ­nap. A talkarékdsságról történő — ma már több évtize­des hagyománnyal rendelkező — megemlékezés ko­rábban főképp a takarékpénztárak tevékenységének népszerűsítését, a pénztalkarékosság és a 'betétek elő­nyeinek tudatosítását szolgálta. A takarékossági Világnap gondolata ma is szorosan kapcsolódik a hagyományokhoz és nemcsak az ered­mények: az országosan közel 132 milliárd forintos, s ebben a Tolna megyei 3,3 milliárdos betétállomány kapcsán. A családok pénztakarékossága és az ebből kép­ződött betét ma is lényeges tényezője belső pénzügyeink­nek. A betétek jelentősége az összegek nagyságától függetlenül csak fokozódott a lakásépítési program meg­hirdetésével, az új lakások és lakásépítési hitelek iránti igény növekedésével. Az V. ötéves terv három éve alatt az országban mint­egy 240 000, megyénkben közel 5300 új lakás épült, döntően hitel igénybe vételével, s e hitelek forrását a, betét képezte. Köztudott, hogy a megépített több lakás a meglévő gondokat csak részben enyhítette, mivel a fokozott ütemű lakásépítéssel együtt nőttek az új lakás iránti igények is. Ezek kielégítéséhez — akár a családok anyagi terheit nézzük, akár a szükséges hitelfedezet felől közelítünk — elengedhetetlen a fokozottabb pénz- takarékosság és a betétek további növekedése. A fentiek igazát nem tagadja, hogy ma már nem le­het a takarékosság gondolatkörét kizárólag a betétek és lakásépítés értékeléséhez kötni. Világméretű jelenség, hogy az anyagi és szellemi ja­vak összességében előtérbe került a takarékosság gon­dolatának tudatosítása. Ha a világ számos országa szá­mára követelmény a takarékosság, akkor ez számunk­ra létfontosságú: részben természeti kincseink szűkös­sége, részben hazánk további fejlődésének kibon'*koz- tatása miatt. Országunk jövőbeli fejlődésének egyik kulcskérdése az, 'hogy a gazdaság belső működése a külső tényezők hatásától elválaszthatatlan. Az elv gyakorlati érvényre juttatása az eddig alkalmazott feltételrendszer változ­tatását, új közgazdasági szabályozók bevezetését jelenti 1980. január 1-től. Tehát igen rövid időn belül válla­latainknak át kell értékelniük a korábban folytatott gazdálkodási magatartást, kellő rugalmassággal és a lehetőségek jobb kiaknázásával igazodni a változó és szigorított feltételekhez. Ebből eredően a fokozottabb takarékosság, mint kö­vetelmény kiterjed az ipari, mezőgazdasági üzemek és intézmények egész gazdálkodására. Maga a takarékos­ság szinte mindent átfogó új értelmezést kap, s a ter­meléssel összefüggő feladatokra éppúgy meghatározó, mint a termelt javak felhasználására. A Központi Bizottság határozatai — a XI. kongresz- szus óta — több ízben szabták meg a gazdálkodó egy­ségek feladatául a termékszerkezet átalakítását, a gaz­daságosság érvényre juttatását, a munkaerő hatéko- \ nyabb felhasználását, a termelékenység javítását, a tartalékok feltárását, a munkaszervezést és a fokozot- i tabb takarékosságot. E feladatok végrehajtása alapvető célunk, és egyben feltétele a lakosság élet- és munkakörülményei további javításának. Köztudott, hogy a megtermelt javak je­lentős hányada országunk lakossága fogyasztási — élel­miszer, ruházat, energia és iparcikk — igényeinek ki­elégítését szolgálja. Életszínvonal-politikánk távlati céljának megvalósításához így két tényező mindjobban közelítő összhangja szükséges, a sokoldalúan gazdasá­gos termelés és a különféle javakat ésszerűen fogyasztó emberi magatartás. Ez több mint takarékosság, ugyan­akkor elérhetetlen a vállalatok és családok széles/körű, mindenre kiterjedő takarékoskodása nélkül. A közelmúltban lezajlott budapesti pártaktíva-érte- kezlet egyik emlékezetes kérdése volt: „kinek, hol és mikor” kell takarékoskodnia a jövőben. Az elhangzott válasz vitathatatlan egyértelműséggel szögezte le, hogy „ma és holnap, mindenütt és mindenkinek” többet kell tennie javaink ésszerű, takarékos és gazdaságos fel- használásáért. MÁTYÁS ISTVÁN, az MSZMP Tolna megyei Bizottsága gazd. pol. osztályvezetője T Koszorúzás, nagygyűlés, munkahelyi ünnepségek Ünnepi program november "7-re A hagyományoknak meg­felelően ünnepük az idén megyénkben a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom hatvankettedik évforduló­ját. A városokban, közsé­gekben megkoszorúzzák a szovjet hősi emlékműveket, a szovjet hősök sírjait és ünnepi nagygyűléseken em­lékeznek meg az évforduló­ról. Ünnepségeket rendeznek az üzemekben, intézmények­ben, iskolákban is és több helyütt ez alkalommal adnak át kitüntetéseket, jutalma­kat. A megyeszékhelyen no­vember 6-án délután az al­sóvárosi temetőben és a Felszabadulás téri emlékmű­nél koszorúzási ünnepséget rendeznek, majd este 6 óra­kor kezdődik meg a megyei művelődési központban az ünnepi nagygyűlés. Pakson hétfőn kezdődik a rendez­vénysorozat, a lőtéri sport- programmal. Kedden dél­után az ifjúsági házban tart­ják az ünnepi nagygyűlést, ezután a felnőtt fúvószene­kar ad műsort. A nagygyű­lés után rendezik meg a koszorúzási ünnepséget. Dombóvárott kedden délelőtt rendezik a koszorúzási ün­nepséget a felszabadulási emlékműnél, este pedig ün­nepi nagygyűlés lesz a váro­si művelődési otthon szín­háztermében, majd ezt elv­társi találkozó követi a Ho­tel Dombóvárban. Bonyhá- don kedden délután rendezik meg a koszorúzási ünnepsé­get a szovjet hősök emieiv- művénél. Tamásiban is kedd délután lesz a koszorúzási ünnepség a szovjet hősök emlékművénél és a temető­ben, majd négy órakor ün­nepi nagygyűlést tartanak a művelődési otthonban. Este fél 6-kor adják át ünnepélye­sen az úttörőházat. Több helyütt sportrendez­vényeket is tartanak, így Si- montornyán szerdán az „Ed­zett ifjúságért” akció kere­tében lesznek versenyek, Nagydorogon a KISZ szerve­zésében kispályás labdarúgó­mérkőzéseket rendeznek. New York, ENSZ Magyar felszólalás Az ENSZ-közgyűlés szo­ciális, kulturális és humani­tárius bizottságában az em­beri jogokkal kapcsolatos napirendi pontok vitájában felszólalt Erdős André, a magyar küldöttség tagja is. Beszédében hangsúlyozta: az ENSZ tevékenységét ezek­nek a jogoknak a maradék­talan megvalósítása terén nem új szervek és intézmé­nyek létrehozásával, hanem az eddig hozott határozatok végrehajtásával lehet javí­tani. Jelenleg éppen azok az or­szágok szorgalmazzák az ENSZ szerkezetének meg­változtatását, amelyek elzár­kóztak az emberi jogok dur­va és tömeges megsértését elítélő határozatok támoga­tásától. A magyar küldött rámu­tatott, hogy az emberi jo­gokkal foglalkozó új intéz­mények létesítése elterelné a figyelmet a lényegi teen­dőkről ezen a téren és nem javítaná az általános politi­kai légkört sem. Közgazdasági ankét a Bőrdíszműnél Ötvenöt éve, 1924-ben a vi­lág takarékpénztárai elha­tározták, hogy október 31-ét a takarékosságnak szentelik. Tegnap délután a Rákospalo­tai Bőr- és Műanyagfeldol­gozó Vállalat szekszárdi gyárának kultúrtermében tartották ünnepségüket a ta-< karékpénztár, a takarékszövet­kezetek és a Posta. A megye- székhely harminc vállalatá­nak igazgatóinak, illetve ve­zető munkatársainak részvé­telével rendezett fórumon megjelent Mátyás István, az MSZMP Tolna megyei Bi­zottsága gazdaságpolitikai osztályának vezetője, dr. Ka- locsay Tamás, az OTP Köz­gazdasági főosztályának ve­zetője, Deli Sándor, a Szak- szervezetek Tolna megyei Tanácsának titkára. A megnyitót dr. Kelemen Sándor, a megyei ta­nács ipari osztályának ve­zetője, a közgazdasági tár­saság tagja tartotta. Felkér­te a megjelenteket, hogy az aktuális gazdaságpolitikai, közgazdasági kérdésekről, a gazdálkodással, a takarékos­sággal összefüggő kérdések gyakorlati megvalósulásának tapasztalatainak lehetőségei­vel foglalkozzanak hozzászó­lásaikban. Ezt követően Szi­getvári Ernő, az OTP igazga­tóhelyettese tartott rövid be­számolót a takarékpénztár, a takarékszövetkezetek és a Posta munkájáról. Elmondot­ta, hogy a közgazdasági an­két, az itt elhangzó hozzá­szólások, Ötletek, javaslatok bármilyen ünnepségnél töb­bet mondanak. Ezért a szo­kásoktól eltérően a Bőrdísz­műben tartott rendezvény rendhagyó, de ez kapcsolja a gazdasági élethez, amely a tennivalók közül a legfonto­sabbra, a takarékosságra he­lyezi a hangsúlyt. A bevezető előadások után hozzászólásokra került sor. A hozzászólásokra lapunkban visszatérünk. Heti időjárás-előrejelzés Erősen felhős, esős idő Nemzetközi egyezménytervezet Az osztrák fővárosban be­fejeződött az az 58 ország és számos nemzetközi szervezet képviselőinek részvételével megtartott kétéves tárgyalás- sorozat, amelynek eredménye­ként nemzetközi konvenciót dolgoztak ki a hasadóanya­gok védelméről. A nemzetközi konvenciót 1980. március 3-án Bécsben és New Yorkban egyidejűleg bocsátják aláírásra. Mint a Nemzetközi Atom­energia Ügynökség köreiben hangsúlyozzák, az új doku­mentum jól kiegészíti majd az atomsorompó-egyezményt és fontos lépést jelent az atomenergia békés célú fel- használásában való együtt­működés terén. Az elmúlt hét második fe­lében szokatlanul hideg idő­járás uralkodott Európa nagy részén. A középső és a ke­leti területeken a hőmér­séklet 6—10 fokkal elmaradt az évszakra jellemző érté­kektől. Ezt a „korai telet” északkeleti irányból érkező, sarkvidéki eredetű levegő okozta, . ami fokozatosan a Kárpát-medencét is kitöltöt­te. így mérhettek derült éj­szakákon nálunk is —10 fo­kos minimumokat. A hét legvégén azonban változás állt be időjárásunkban, dél­nyugatról enyhe, nedves léghullámok érkeztek térsé­günkbe. A felhőzet borult­ságig megnövekedett, és or­szágszerte hullott csapadék. Az enyhe levegő és a felhő­zet hatására az éjszakai fa­gyok megszűntek. A hét második felében jobbára erősen felhős idő várható, esőre, záporra szá­mítani kell. Fagy nem való­színű, hajnalban plusz 3, plusz 8 fok közötti hőmér­sékleti értékek várható^, ko­ra délután pedig 10 fok kö­rül alakul a hőmérséklet. A hét legvégén, a jövő hét első napjaiban már kevesebb lesz a felhőzet mennyisége, csa­DUNÁNTÚL padéknak is kisebb a való­színűsége, a minimumok né­hány fokkal csökkennek. A talajnedvesség Tolna megyében 0—50 crn-en 25— 30 százalék, 50—100 cm-en 20—25 százalék. FELHŐS 06 m SZELES DERÜLT SZÁRAZ ZIVATAF KÖDÖS PÁRÁS Dr. Kelemen Sándor megnyitja az ankétot

Next

/
Oldalképek
Tartalom