Tolna Megyei Népújság, 1979. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-28 / 253. szám

1979. október 28. Nevezetes dátum 1963. március 3. Ekkor alakult meg az első lakásszövetkezet Szek- szárdon, a déli kertvárosban. Negyvenhét tanácsi értékesí- tésű szövetkezeti lakást ad­tak át ezen a napon a tulaj­donosoknak. A Kertvárosi Lakásfenntartó Szövetkezet elnöke Töttös János volt, aki rövidebb megszakításokkal ma is vezetőségi tagja a jog­utód szövetkezetnék. — A III. ötéves terv idő­szakában újabb három szö­vetkezet alakult, három épü­lettel, 117 lakással — tájé­koztat Benizs Sándor, a la­kásszövetkezeti titkárság tit­kára. — A tervidőszak végé­re összesen négy szövetkezet működött a megyeszékhelyen, 164 lakással. E lakásszám az országos átlaghoz, valamint a többi megye lakásszövetke­zeti mozgalmához képest igen alacsony volt. A lakás­szövetkezeti mozgalom az erőteljesebb lakásépítési programmal együtt bontako­zott ki megyénkben. SZERVEZETT KERETEK KÖZÖTT A kezdetre jellemző volt még az „Egy épület, egy szö­vetkezet” elv. Ez gátolta a hatékonyabb házkezelési munka szervezését. Amikor ez az elv érvényesült, akkor még csak az volt a szövetke­zetek feladata, hogy gondos­kodjanak az állam által fel­épített lakóépületek üzemel­tetéséről, az önkormányzati rendszer működtetéséről, az épületek felújításáról. A Mi­nisztertanács 1969. augusztu­sában bízta meg a SZÖ- VOSZ-t azzal, hogy a lakás- szövetkezetek képviseletét is ellássa. Ekkor kaptak ilyen irányú feladatot a MESZÖV- ö'k is, ekkor került szervezett keretek közé megyénkben is a lakásszövetkezeti mozga­lom. — E szervezeti változások eredményezték a gyorsabb ütemű fejlődést, a szövetke­zeti előnyök biztosítását is. A megyei és az összehangolt or­szágos szövetségi munka eredményeképpen a szövet­kezeti mozgalom biztosította tagjainak jogszabályi úton a lakásszervezés, -építés és -fenntartás legkedvezőbb pénzügyi és hitelfeltételeit. Többek között az 1 százalékos kamatozású hitelt 35 évi le­járatra, azt, hogy valamennyi munkáltatói kedvezményt be­hozhatnak az építtetők a szö­vetkezetbe, hogy egyes mun­kálatok elvégzésénél forgal- miadó-mentességet élveznék, házilagos építkezést folytat­hatnak, a lakás'karbantartás- poz, -építéshez forgalmiadó­mentes anyagbeszerzési lehe­tőségük van... Ezeket az elő­nyöket természetesen diffe­renciáltan élvezik a lakásszö­vetkezetek. Azt is meg kell mondani, hogy e lehetősége­ket még korántsem merítet­ték ki teljesen szövetkezete­ink. A IV. ötéves tervben a la­kásszövetkezeti mozgalomban intenzívebb szakasz kezdő­dött. A lakásfenntartó szö­vetkezetek mellett ekkor kezdtek kibontakozni a lakás­építő és fenntartó szövetke­zetek is. Elsőként a Dombó Pál Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezet alakult meg 1971. július 8-án, dr. Fazekas Dénes vezetésével, aki ma is elnöke a szövetkezetnek. A dombóvári példát követték 1973-ban Bonyhádon, Tamá­siban, Bátaszé’ken, Tolnán, Simontornyán, Szekszárdon. Mintegy 300 lakás felépítésére szövetkeztek ebben az idő­ben. A tervidőszak végére már tizenegy lakásépítő szö­vetkezet működött és 1975. december 31-ig 191 lakást át­adtak, 193 lakást még építet­tek és 300 lakás volt szerve­zés alatt. — A gyorsabb ütemű fej­lődést akadályozták az akkor kialakult viták, a hirtelen megnőtt árak és a hitelmaxi­mumok nem megfelelően ösz­tönözték. Az építhető lakás- nagyságok akkoriban nem voltak behatárolva. Ez kivál­totta a „luxuslakás”-vitákat. A láneházi építéstől megvonták a telepszerű többszintes hitel- nyújtási feltételeket. Emiatt mintegy 300 lakás felépítése hiúsult meg. KISIPAROS­MŰHELYEK A megtorpanás ellenére is volt fejlődés, sőt ebben a tervidőszakban indult el Székszárdról egy új kezde­ményezés. A Szekszárdi Mű­helyépítő és Fenntartó Szö­vetkezet keretében szövetke­zeti formában épültek mega kisiparosműhelyék. E kezde­ményezés azóta több követő­re talált az országban, és egy­re nagyobb iránta az érdek­lődés megyénkben is. Az V. ötéves terv időszaká­ra 900 lakást terveztek. Nap­jainkig 533 lakás felépült, 473 építés alatt áll, és mintegy 180 lakás építését mos szer­vezik. Ha. a IV. ötéves terv lakásszámait vesszük alapul, akkor megállapítható: az V. ötéves terv egy-egy évére több lakásátadás jut, mint az egész korábbi tervidőszakban. A fejlődés tehát ugrásszerű­nek mondható. — A tervidőszak alatt a szövetkezeti egyesülésekkel erőteljes koncentráció követ­kezett be. A tervidőszak ele­jén még 31 szövetkezet volt. Ma, a lakás- és taglétszám emelkedése mellett 21 szövet­kezet van. Ezek lényegesen nagyobb hatékonysággal dol­goznak. — Kiemelt gondot fordítot­tunk arra, hogy a folyamato­san építő és megfelelő taglét­számú szövetkezetekben ki­alakuljon a függetlenített ügyintéző szervezet. Ennek megszervezéséhez, elhelyezé­séhez a szövetkezeték jelen­tős erkölcsi és anyagi támo­gatást kapták a megyei, a dombóvári, a szekszárdi ta­nácstól. Sok segítséget kap­tak megyei szövetségünktől is. FIATALOK ÉS FIZIKAIAK A szövetkezeti taglétszám országosan 32,1 százalékkal, megyénkben 48,3 százalékkal nőtt. A létszámnövekedés megyénkben az országos át­lag fölött van. Az összes ta­gok közül 52,4 százalék nő. A fiatalok aránya a lakás- fenntartó és a lakásépítő szö­vetkezetekben a lakáshoz ju­táskor mintegy 60—75 száza­lék között mozog. A fizikai dolgozók aránya az összes taghoz viszonyítva 60 száza­lék. — A VI. ötéves tervben a telek- és a kivitelezői ellátott­ság figyelembevételével lehe­tőségeink szerényebbek lesz­nek. Telepszerű, többszintes lakásépítési formában sze­retnénk felépfttetni 794 la­kást. A kiesést 60 csoportos, korszerű családi ház és mint­egy 44 egyedi többszintes la­kás felépítésével kívánjuk pó­tolni. Az arányokban azon­ban eltolódás várható. Az el­következendő időszakban na­gyobb gondot kívánunk for­dítani a 15 évnél idősebb la­kásállomány felújítására. — Célkitűzéseinket azonban csak úgy tudjuk megvalósíta­ni, ha a megyei tanács ter­veiben lakásszámaink cím­zetten szerepelnék majd és sorolással biztosított lesz az építőipari kapacitás is. Hang­súlyozom : eredményeinket eddig is a tanácsok hatékony támogatásával tudtuk megva­lósítani. A jövőben is szá­mítunk erre a hatékony tá­mogatásra. Az is nagyban se­gíti munkánkat, hogy tevé­kenységünket a MÉSZÖV el­nöksége figyelemmel kíséri, segíti és számon is kéri annak elvégzését — mondotta befe­jezésül Benizs Sándor. (Folytatjuk.) SZALAIJÁNOS Mit ad és mit kap a háztáji Nagyszékelyben? Nagyszékelyben az állattar­tásnak hagyományai vannak. Jelenleg a legtöbb állatot Heinbuch János nyugdíjas téesztag tartja. Évente lead 2—3 hízó bikát, szerződést idén húsz sertésre kötött, s most is naponta két tehenét feji. A községben hozzávető­leg 12 tehén van, évente le­adnák 1200 hízó disznót és 30 bikát. Lova most már csak négy gazdának van. Sokan foglalkoznak nyúltenyésztés- sel is. A téesz fogatai ház­ról házra járnak, összegyűj­tik a leadásra szánt sertése­ket, a központi telepre vi­szik, ahonnan az állatforgal­mi járművei szállítják tovább. Ez a járat kéthetenként is­métlődik, s egy-egy alkalom­mal 50 sertés indul a háztáji­ból útnak. Az állatok ellátása, etetése, nem kis gond. Mint másutt, itt is sokat segít a szövetke­zet: a háztáji állattartók ön­költségi áron kapják a tápot, a takarmánygabonát ter­ményforgalmi áron. A kaszá­ló 100 négyszögöléért évi 30 forintot fizetnek, s noha az ömlesztett szalma mázsán­ként ára 15 forint, legtöbben mégis a bálázott szalmát vi­szik, ami kétszer ennyibeke­rül. ^tÜÉPÜJSÁG 3^ Eßte hatkor az „„ ________ e ligazította a traktorosokat: ki melyik táblába menjen, hol szántson reggel 5-ig. Mon­dott még egy-két mondatot a balesetvédelemről is, aztán mindenkinek jó munkát kí­vánt. Elmúlt nyolc óra, amikor ráfordultunk a táblára. A traktorok reflektorai még messziről hunyorogtak, a táb­la túlsó végéről. Már javá­ban folyt az éjszakai szántás. A Szekszárdi Állami Gaz­daság kajmádi kerületének 170 hektáros tábláján két John Deere traktor húzta ma­ga után a Rábawerk típusú ekét. Mögöttük egy-egy gyű­rűshenger porhanyította a föl­det. A traktorokat Marosi István és Orsós Imre vezet­te. Marosi István már több esetben bizonyította: érti a szakmáját. Tavaly is, idén is első helyezettje volt a gazda­ságban megszervezett szántó- versenynek. — Én inkább éjjel dolgo­zom, legalább jut idő a ház­tájira. Nappal elvégzem ott­hon a munlkát, este meg itt. Ketten az Imrével egy éjjel 14 hektárral végzünk. Ma egy hete, hogy elkezdtük az éjjeli műszakot. Ügy gondo­lom, eltart még másfél hó­napig. A gépék éjjel-nappal dolgoznák, nincs idő vaká­Orsós Imre: Éjfélkor el­szívok. egy Románcot ciózni, a munkának menni kell. Orsós Imre huszonkét éves, két gyermek apja: — Néha megállunk, be­szélgetünk, éjfélkor eszünk egy-két katonát, elszívok egy Románcot, aztán vissza a gépre. Ide, erre a területre kukorica kerül, arrébb lucer­na. Jól meg kell munkálni a földet, ha jó termést akarunk. — Ha elromlik valamelyik gép, a másik behúzza Kaj- mádra, ha nem tudunk oda­benn segíteni, vége aznap éj­Marosi István: Nincs idő vakaródzni szakára a munkának. Ilyen­kor nincs ügyeletes szerelő majd az igazi nagy őski szán­tásnál, akkor lesz. No de bí­zunk abban, hogy semmi baj nem lesz reggelig, végzünk ezzel a tizennégy hektárral. * Nagyot ránt a traktor az eketesten, a vas a földbe ha­rap. A henger pozdorjává zúzza a hantokat. Éjszaka sem pihennek a gépek, nem áll a munka a földeken. sárközi Fotó: Bakó A vas földbe harap Barátságvonatok november 7-re Válaszolnak, intézkednek Államigazgatási napok Pakson Jó lehetőséget teremtenek Pakson a lakossággal való ta­lálkozásra a városi tanács ál­lamigazgatási napjai. így ne­vezik azt a fórumot, amelyen a tanács egy-két vezetője, to­vábbá két-három osztályveze­tője vagy előadója csaknem egész napra kimegy valame­lyik üzembe, városrészbe és válaszol a legkülönbözőbb kérdésekre. Az első államigazgatási na­pot a Paksi Állami Gazdaság központjában tartották Biri- tón, a másodikat pedig az atomerőmű-építkezés üzemi területén, a PAV-nál. Sok ér­deklődő kereste fel a tanács illetékes dolgozóit, tisztségvi­selőit, fejlesztéssel kapcsola­tos kérdésekkel, panaszokkal, érdeklődtek földügyekről, el­látási, oktatási és más dol­gokról. Dr. Tóth Lajos, Paks város Tanácsának V. B.-titkara úgy jellemzi az eddigi tapasztala­tokat, nagyon hasznosnak ígérkezik e fórum felújítása. Régebben, a várossá nyilvá­nítás előtt ugyanis volt már államigazgatási nap, legelsők között az országban. Rendsze­ressé kívánják tenni. Az idén még egy államigazgatási na­pot tartanak, a dunakömlődi városrészben. Később majd valószínűleg a konzervgyár következik. Dr. Tóth Lajos elmondta azt is, hogy ezeken a napokon meglátogatják a dolgozókat munkahelyükön, tehát nemcsak várják, hogy adott helyen felkeressék őket kérdéseikkel. Megnézik a munkakörülményeket, érdek­lődnek a gondokról. A Paksi Atomerőmű Vállalatnál tar­tott államigazgatási napon ott volt a tanácsi tisztségviselők csoportja mellett a helybeli jogsegélyszolgálat intézője is, így valóban minden kérdésre választ kaphattak a dolgozók, nem csupán a város életével kapcsolatosakra. A legtöbb kérés lakásügy­ben, bölcsődei, óvodai és is­kolai gondokkal kapcsolatban, továbbá adóügyben és város- fejlesztési témákban várható továbbra is, beleértve a ke­reskedelmi ellátást és a szol­gáltatás hiányosságait. Erre készülnek fel a jövőben tar­tandó napokra a paksi ta­nácsnál, két-'háromhavonként. (gemenci) Barátságvonaton 360 szov­jet fiatal érkezik hazánkba, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója al­kalmából: a komszomolisták az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda vendégeként október 28-a és november 10-e között Budapest és több nagyváros nevezetességeivel ismerkednek. Debrecenben, Hajdúszoboszlón október 29- én a KISZ-esekkel együtt ün­nepük meg a Lenini Komszo- mol megalakulásának 61. év­fordulóját, eljutnak még Sze­gedre, Nyíregyházára, Mis­kolcra, Szekszárdra, Kőszeg­re és Gyulára is. Budapesten részt vesznek a november 7-i ünnepségeken és ellátogatnak a Parlamentbe, múzeumokba. Az utazási iroda ugyan­ennyi magyar fiatallal a Szov­jetunióba indít barátságvona­tot. A magyar fiatalok bekap­csolódnak a moszkvai no­vember 7-i ünnepség esemé­nyeibe, részt vesznek a felvo­nuláson, több emlékhelyen koszorúznak és felkeresik Moszkva világhírű múzeuma­it is. (MTI) így látják a székházból (5.) Szántás, éllel

Next

/
Oldalképek
Tartalom