Tolna Megyei Népújság, 1979. október (29. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-27 / 252. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam, 252. szám. ARA: 1,20 Ft 1979. október 27., szombat Mai számunkból A PROGNÓZIS VIHART JELEZ (2. old.) ÍGY LÄTJÄK A SZÉKHÁZBÓL <3. old.) TÁRSADALMI ÖSZTÖNDÍJASOK — ITTHON (3. old.) OLVASÓSZOLGÁLAT JOBB CIPÓK (7. old.) Az építők tartalékai Vannak ilyenek, mert hiszen — a leginkább kézenfekvő bizonyítékért nyúlva — 1979. januárja és augusztusa között a kivitelező építőiparban a termelés — az előző év hasonló időszakához mérten — 1,6 százalékkal, ám az egy fizikai foglakozásúra jutó teljesítmény négy százalékkal nőtt. Továbbá: valamelyest szűkült a munkában lévő építmények köre — 1978. augusztusához képest félezer darabos a mínusz —, vélhető tehát: gyorsul az átadás. Mindezekre a magyarázat: a tartalékok egy részének hasznosítása. A közelmúltban zajlott le az építő- és az építőanyagipar országos szervezési értekezlete. Ott a legtöbben úgy fogalmaztak: nincs külön termelés és külön szervezés, ez egyetlen folyamat, s ezért a tartalékok föltárása. kamatoztatása is ezen a módon értelmezendő. Kétségtelen: hosszú éveken át — a szorító igények miatt — az építőiparban a termelésnövekedésre került a hangsúly. Napjainkban nem a mennyiségi fejlődés a lényeges, hiszen most és /a következő esztendőkben ennek mértéke egy-két százaléknál nem lesz nagyobb. A cél: a korábbiaknál kisebb fajlagos ráfordítások, költségek, rövidebb kivitelezési idő. A sok megbízás a cégek túlnyomó része számára lehetőséget adott a válogatásra, a mindent megmagyarázásra — tisztelet a kivételnek —, azaz a személyi és szervezeti fegyelmezetlenségre. Most megfordulóban a széljárás: a szőkébb mozgási terep szilárdabb fegyelmet követel, elengedhetetlenné teszi a tervszerűbb munkát. Magasabbra kerül a mérce; van miért emelni. Így például: 1971 és 1978 között megháromszorozódott az építőipar eszközálománya, ám az egységnyi állóeszközre jutó saját termelés értéke csökkent; romlott az eszközhatékonyság. Bizonyos darutípusoknál, földmunka- gépeknél a munkarenden belüli állásidő aránya ötven százalék. Most a mérleg másik serpenyőjébe helyezve egy tényt: kezdeti lépések tapasztalhatók a vállalatok- * nál a nagy értékű gépek egymásnak történő ideiglenes átadására s ezzel a fokozott kihasználásra. Ez a kétarcúság sok minden másban is meglelhető azon a bonyolult telepen, amit köznapian úgy nevezünk: építés. Tizenkét, tizenhárom százalékát adja a nemzeti jövedelemnek az építőipar, amelynek termelése 1970 és 1978 között megkétszereződött, s tavaly túlhaladta a 158 milliárd forintot. A látszatra száraz adatok mögött valójában az áll, hogy nincs olyan népgazdasági terület, ahol csak átmenetileg is nélkülözni tudnák az építőmunkások keze nyomat. S mert ez igaz, a tartalékok ügye sem belső dolog, ami a szakma keretein belül marad, hanem össztársadalmi érdekeltséget magában hordó teendő. Ez ad valós felelősséget, ez közvetít nemes sürgetést. Van mire sürgetni. Vállalaton belül az egyes részlegeknél és a vállalatok között például rendkívül nagyok a hatékonysági, szervezési, teljesítménybeli különbségek. A hetvenes években a korábbiakhoz képest fordulat következett be: az építőipar termelésnövekedésének 97 százalékát a termelékenység emelkedése fedezte. Ami fontos: a termelékenység és a bér gyarapodása egy úton, egy ritmusban futott. A népgazdaság egészén belül itt a legjobb a teljesítménybérben elszámoltak aránya: a fizikai foglalkozásúak 85 százaléka ennek alapján kapja keresetét, s munkanormák szeriinti bérhez jut minden száz fizikai állományú dolgozó közül 65. Ámde: még mindig hatalmas tartalékok rejlenek az egyösszegű utalványozás, az ún. minőségi prémiummal kombinált teljesítménybér, az önelszámoló brigádrendszer kiterjesztésében, amikhez azonban — el ne feledjük — nélkülözhetetlen a folyamatos munka feltételeinek megteremtése. Indokolt remény: a túlkereslet csökkenése — némely területen megszűnése — egészségesebbé teheti' a vállalati magatartást; rugalmasságuk fokozódását, változási készségük erősödését, kereskedelmi módszerek alkalmazását — például: gépkölcsönzés, anyagigények összevont kielégítése — kényszerítheti ki. Tavaly az átadott építmények átlagos megvalósítási ideje ötven nappal — 1977-hez képest 15 százalékkal — csökkent. A legutóbbi három évben folyamatosan mérséklődött az egy házgyári lakás tető alá kerüléséhez szükséges idő. Tény az ellénkező oldalról: csupán az igazolatlan hiányzások miatt egy ezer főnél többet foglalkoztató válalat egész évi munkaidőalapja vész el! Szinte mindenütt jelentősek a fölkínálkozó • tartalékok, hiszen az egy munkahelyre jutó dolgozók számának növelése — 1978-ban mindössze 33 fő volt az átlag — éppúgy lehetőség, mint az ipari épületek kivitelezési idejének — tavaly 515 nap az átlag, nemzetközi összehasonlítsban elfogadhatatlanul sok — rövi- \ dítése. Az MSZMP Központi Bizottsága egy esztendeje fogadta el az építőipar fejlesztésének fő irányait kijelölő határozatot, s az útmutatás leegyszerűsített, de igaz summázata annyi: jót s jól építeni. Amiből az azóta eltelt időben a korábbiaknál több példát láthattunk. A példák jellemzővé tétele azonosítható a tartalékok értő kamatoztatásával. VERESS TAMÁS Kádár János, az MSZMP KB első titkára Hort Schmittet, a párt elnökét üdvözli. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára pénteken a KB székházában fogadta a Nyugatberlini Szocialista Egységpárt küldöttségét, amely Horst Schmittnek, a párt elnökének vezetésével tartózkodik hazánkban. Elvtársi, baráti légkörben véleménycserét folytattak pártjaik tevékenységéről, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. A találkozón részt vett Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára és Horn Gyula, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője. Közlemény A NYUGAT-BERLINI SZOCIALISTA EGYSÉGPART KÜLDÖTTSÉGÉNEK LÁTOGATÁSÁRÓL A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására október 22. és 26. között látogatást tett Magyarországon a Nyugat-berlini Szocialista Egységpárt küldöttsége, Horst Schmitt pártelnök vezetésével. A delegáció tagja volt Heinz Thomaszik, a párt elnöksége irodájának és titkárságának tagja és Peter Klaar, az elnökség tagja, a Neukölln-i kerületi pártbizottság elnöke. A küldöttséggel megbeszéléseket folytatott Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. A megbeszéléseken részt vett Molnár Endre, a budapesti pártbizottság titkára és Horn Gyula, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője. A szívélyes, elvtársi légkörben lefolytatott megbeszélések során a tárgyaló felek tájékoztatták egymást pártjuk helyzetéről, tevékenységéről, áttekintették a nemzetközi élet, a nemzetközi kommunista mozgalom időszerű kérdéseit. Az MSZMP és a Nyugatberlini Szocialista Egységpárt képviselői egybehangzóan megállapították, hogy a nemzetközi életben a politikai enyhülés eredményeit mindinkább veszélyeztetik a reakciós imperialista erőknek a politikai légkör mérgezésére, a fegyverkezési hajsza fokozására irányuló törekvései. Úgy ítélik meg, hogy a jelenlegi helyzetben kiemelkedő jelentősége van a stratégiai támadó fegyverek korlátozásáról szóló SALT—2 egyezmény mielőbbi életbe léptetésének, valamint a közép-európai haderők és fegyverzetek csökkentéséért folytatott bécsi tárgyalások sikeres befejezésének. Az MSZMP és a Nyugatberlini Szocialista Egységpárt különösen fontos feladatának tekinti, hogy aktívan részt vegyen a politikai és katonai enyhülést, a bé(Folytatás a 2. oldalon). Az Elnöki Tanács ülése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Határozatot hozott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója alkalmából adományozandó kitüntetésekről, majd bírákat választott meg és mentett fel, továbbá egyéni kegyelmi ügyekben döntött.. A holland külügyminiszter pénteki programja Pénteken a Külügyminisztérium épületében befejeződtek Púja Frigyes külügyminiszter és a hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó Christoph A. van der Klaauw holland külügyminiszter tárgyalásai. A holland diplomácia vezetője délután vendéglátója, Púja Frigyes társaságában a Duna-kanyarba látogatott. Christoph A. van der Klaauw pénteki programján részt vett Bebrits Anna, hazánk hágai, illetve Johan Beelaerts van Blokland, a Holland Királyság budapesti nagykövete is. Rövid úton Dombóvárra Megyei NEB-ülés Kevesebb az újítás Tegnap délelőtt ülést tartott a Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Az ülésen elfogadtak egy utóvizsgálati programot. Azt ellenőrzik a népi ellenőrök, hogyan hajtják végre a tanácsok, azok szakigazgatási szervei és néhány kijelölt vállalat, intézmény a közérdekű bejelentésről szóló törvényt. Egy másik utóvizsgálatnak már az összefoglaló jelentését tárgyalták meg. Egy évvel ezelőtt volt országos ellenőrzés tárgya az újítómozgalom helyzete a belkereskedelemben. A megyei utó- vizsgálat meglepő eredménynyel zárult, nagyon lecsökkent az újítások száma. 1977- ben 75 újítást nyújtottak be — a vizsgált öt ÁFÉSZ-nél és két tanácsi vállalatnál —, egy évvel később 71-et, az idén az első félévben pedig 18-at. Ezenkívül más mutatók is hasonló romlást mutatnak. Végősoron azt állapították meg a népi ellenőrök, hogy a Belkereskedelmi Minisztérium 1977-ben indított újítási kampányát követően a vállalatok is intézkedéseket hoztak, majd a kampány alábbhagyott. Ebből következik a bizottság megállapítása is, hogy az újítómozgalmat sem szabad kampányfeladatnak tekinteni. Az év elején a nakiak sokat beszéltek a kisvasút megszüntetéséről. Legyünk pontosak, rosszallták. Most alig került szóba. Megértették a történések okát. Inkább arról beszéltek, hogy épül az új út. A rövidebb, ami alig harmadára csökkenti a távolságot Dombóvárig. Kinn jártunk az építkezésen. A kaposvári KÉV dolgozói éppen egy nevenincs vízfolyás fölött átívelő hi- dacskát építettek. Autódaru emelte be a súlyos betonátereszt a mederbe. A hiányzó útszakaszon egyébként az út alapjait már jórészt elkészítették. S bár az útépítést másfél hónapos késéssel kezdték, remélhető, az év végére befejezik. (Nakról készült magazinoldalunk a 4. oldalon található.) Kádár János fogadta a Nyugat-berlini Szocialista Egységpárt küldöttségét Utazik a betongyűrű az út alá
