Tolna Megyei Népújság, 1979. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-25 / 250. szám

XXIX. évfolyam, 250. szám. ÄRA: 1,20 Ft 1979. október 25., csütörtök Mai számunkból válságról válságra (2. old.) NYUGDÍJBAN A MUNKAERŐ- TARTALÉK? (3. old.) MÉG EGYSZER A VASÁRNAPI MÉRKŐZÉSEKRŐL (6. old.) (5. old.) MÖDSZERVÄSÄR szekszárdon Közéleti tevékenység A közéleti tevékenység és a politikai tevékenység egymásra vonatkozó, de nem azonos fogalmak. A köz­élet — a magánélet tevékenységi körén túl — a tár­sadalmi tevékenység minden területén és annak legkü­lönbözőbb válfajaiban megnyilvánul, vagy megnyilvá­nulhat, mint valamely tevékenység folytatása szerveze­ti keretek között biztosító. A közéleti tevékenység en­nek következtében, azaz érdektranszformáló, érdek- képviseleti és érdekérvényesítő sajátossága okán poli­tikai jelentőségű is, de közvetlenül még nem politikai természetű tevékenység. Valamely tevékenységnek po­litikai jelentőséget a politikai erőviszonyok adnak, s nem föltétlenül belső természetből fakad. Egy olvasó- egylet szervezése, mint kulturális közéleti tevékenység lehet politikai jelentőségű, de közvetlenül nem politi­kai tevékenység. A közéleti intézmények politikára irányultsága viszont — abban a pontos értelemben, hogy az pártelvűséget jelent — már mindig közvetlen politikai akciók következménye. Széchenyi és Kossuth, akik ugyan nem kétségesen mindketten politikusok voltak, merőben másként fog­ták föl a közéleti tevékenység jelentőségét, és másként is kívánták azt irányítani. Széchenyi a kaszinók, ló­versenyek, egyletek közéleti intézményeit, mint a ma­gánnyomorúságból való kilépést, de a pártpolitikától érintetlen közélet szerveződését kívánta. Kossuth pe­dig — például a magyar ipar védelmében általa kez­deményezett mozgalmat — mint gazdasági közéleti te­vékenységet közvetlenül politikai jelentőségűvé avatta a függetlenségi mozgalom részeként. A magántevékenységgel szemben a közéleti és poli­tikai tevékenység azonos jellegű, de ezen azonosság a különneműségek egysége. A közéleti tevékenységnél mindig adott az az esély, hogy politikai szempontból tekintve megmarad a testületiség szintjén, azaz nem vált át politikára. A munkásmozgalom történetében is ez nyilvánult meg a szakszervezetek, a munkavállalók szakmai közéletének intézményeinél mindenkor, ami­kor az úgynevezett ökonomizmus, a pártpolitikailag semleges, gazdasági érdekérvényesítés célja kizáróla­gossá erősödött. A közélet ugyanakkor nemcsak politikai szempontból tekinthető, hiszen — ha ez a politika oldaláról nézve részleges is — megvannak a saját szempontjai. A gaz­dasági, szakmai, művészeti, sport, művelődési, vagy a szabad idő sajátos eltöltésével kapcsolatos közéleti in­tézmények és a bennük folytatott, tevékenység az adott társadalmi sáv szervezettségét és nyilvánosságát hiva­tott biztosítani. Egy kereskedelmi kamara egy írószö­vetség, egy bélyeggyűjtő egylet a közélet sajátos terei­nek -sajátos intézményei, amelyeknek igazán magától értetődő természete, hogy a kereskedésnek, az iroda­lomnak, vagy a bélyeggyűjtésnek a közéleti szervezett­ség adta biztonságot nyújtson. Az ezzel járó sajátos érdekreprezentálás persze a politikai szintekhez kap­csolja ezen tevékenységet, de önmagában ez még nem avatja politikai természetűvé, csak a politika rendsze­rének külső környezetévé, amely nem biztos, hogy a politika által szervezett. Ezzel szemben számos esetben az uralkodó politikai állapotok kiválthatnak olyan kényszerhelyzeteket, hogy bizonyos politikai törekvések csak közéleti tevékeny­ségként álcázva létezhetnek, s politikai alternatívák temetkezési egyletekbe, művészeti szövetségekbe, vagy egy sportkörbe bújnak meg, kiszorulván a politikai nyilvánosságból. Az azonban, hogy valamely politikai áramlat esetleg ilyen mimikrire kényszerül, okozhatja ugyan a közélet egyes tereinek erőteljes átpolitizálódá- sát, a közélet egészét azonban mégsem változtathatja át közvetlenül politikaivá soha. A közélet jelentősége tehát a társadalom számtalan sajátos tevékenységének intézményileg is biztosított és sajátos nyilvánosságát adó szervezettség. A részleges érdekek tömegét megjelenítő közéleti intézményekben folytatott tevékenység valamilyen formában mindig kapcsolódik a politikai tevékenységhez, vagy mert szerves bázisa politikai alternatíváknak, vagy mert el­lenáll valamely politizációnak, vagy mert eleve benne . bújnak meg bizonyos alternatív törekvések. A kap­csolatok sokágúsága és részleges összemosódása azon­ban soha nem jelenti azt, hogy valamely politika tel­jes egészében át tudná politizálni a közélet egészét, sem azt, hogy a politika rendszere föloldódna a köz­életben. A közéleti személyiségek — akik sem pozí­cióik, sem személyiségük, sem konkrét munkájuk vo­natkozásában nem azonosak a hivatásos politikusokkal — igen gyakran ingáznak a politika és a közélet kö- j zött, ami szintén csak a közélet és politika azonossá- j gon belüli különbségeire utal. A közéleti és a politikai tevékenység elemző elkülö- < nítése nem utolsósorban politikai szempontból fon- ji tos. Csak így minősíthetők arányosan az eredmények, érdemek és felelősségi viszonyok, s ez által kerülhető el az a politikai farkasvakság, amely a differenciálat- ; lanság homályában minden tevékenységet sajátjának vél. Az enyhülési politika védelmében Marchais levele Giscardtioz Az ENSZ leszerelési hete alkalmából Georges Mar­chais, az FKP főtitkára Gis- card d’Estaing francia állam­főnek küldött levelében hitet tett a béke megszilárdítása, az enyhülés és a leszerelés mellett. A francia kommu­nisták létfontosságúnak te­kintik a leszerelést és úgy vélik, hogy a népek bizton­ságos élethez való joga alap- • vető emberi jog — állapítja meg Georges Mardhais. Az FKP főtitkára a levél­ben állást foglalt amellett, hogy Franciaország és a fran­cia nép fókozott mértékben vegyen részt a fegyverkezési hajsza csökkentéséért vívott küzdelemben, majd leszöge­zi: a békés egymás mellett élés és az együttműködés ja­vára megváltozott nemzetkö­zi helyzetben Franciaország­nak feltétlenül lépéseket kell tenni anná'k érdekében, hogy a politikai enyhülés folytatódjék és elmélyüljön, Leszerelési akcióhét Az ENSZ-közgyűlés rend­kívüli leszerelési ülésszaka határozatának megfelelően szerdán leszerelési akcióhét kezdődött. Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára üzenetében, ame­lyet ebből az alkalomból tett közzé, felhívta a figyelmet arra, hogy az egyre korsze­rűbb tömegpusztító fegyve­rek arzenálja állandóan nő. A világszervezet főtitkára üzenetében rámutat: a lesze­relési akcióhét célja ismét emlékeztetni az egész embe­riséget arra, hogy az Egye­sült Nemzetek Szervezetének első rendű feladata a tartós béke megteremtése. s a kiegyensúlyozott fegy­verzetcsökkentés útján meg­szilárduljon. A dokumentum a továb­biakban rámutat az új ame­rikai rakéták nyugat-európai elhelyezését célzó tervek ve­szélyes voltára. Az Egyesült Államok és a NATO a kato­nai kiadások további, jelen­tős növelését követeli, kam­pány folyik háborús pszichó­zis keltésére, még pusZtítóbb és még drágább fegyver­rendszerék kidolgozásának igazolására és dicsőítik az úgynevezett európai védelem megteremtését célzó terve­ket, amelyeket a francia nép már huszonöt évvel ezelőtt elvetett — emlékezett rá a levél. Az európai katonai poten­ciál növelését célzó kam­pánnyal szemben Francia- ország nem maradhat tétlen, hanem mindent meg kell ten­nie a tömegpusztító fegyve­„Brazíliában az eltelt 15 esztendőben kiéleződtek a gazdasági és társadalmi problémák, az ország egyre inkább függőségbe került a nemzetközi tőkétől és elmé­lyült a szegényék és gazda­gok között tátongó szakadék” — mondotta Carlos Luis Pres- tes, a Brazil Kommunista Párt főtitkára, aki hosszú száműzetés után a közel­múltban tért vissza hazájá­ba. Prestes Rio de Janeiróban tartott első sajtókonferenciá­ján hangsúlyozta: „A hely­zet megváltoztatásához meg rek kifejlesztésének leállítá­sára — hangsúlyozza Mar- cháis. Az FKP főtitkárának leve­le pozitívnak értékeli Leo­nyid Brezsnyevnek a közel­múltban Berlinben tett egy­oldalú haderőcsökkentési ja­vaslatait, amelyek újabb le­hetőségeket teremtenek a fegyverzeték szintjének egyeztetett csökkentésére. Az FKP a dokumentum­ban javasolja, hogy Francia- ország álljon elő konkrét, a katonai enyhülés elmélyíté­sét és a kollektív biztonság megszilárdítását célzó javas­latokkal a küszöbönálló mad­ridi tanácskozáson, úgyszin­tén a leszerelési, köztük a nukleáris leszerelési tárgya­lásokon. A levél végezetül az FKP nevében követeli, hogy a le­szerelés problémáit tűzzék a franéia parlament napirend­jére. kell szilárdítani az ország ellenzéki erőinék egységét és a harcba be kell vonni a tö­megeket. A Brazil Kommu­nista Párt minden erejével hozzá kíván járulni ehhez a harchoz, amely elképzelhe­tetlen a kommunisták rész­vétele nélkül.” A politikus követelte, hogy haladéktalanul érvénytelenít­sék azokat a kommunista­ellenes törvényeket, amelye­ket az amerikai imperializ­mus nyomására fogadtak el, és hivatalosan vonják vissza a kommunista párt működé­sét tiltó rendelkezéseket. Moszkvába érkezett a dél-jemeni államfő Leonyid Brezsnyev, az SZiKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke fogad­ta szerdán Moszkvában Ab­dul Fattah Iszmáilt, a Je­meni Szocialista Párt Köz­ponti Bizottságának főtitká­rát, a JNDK Elnöki Tanácsá­nak elnökét, aki az SZKP Központi Bizottsága, a Leg­felsőbb Tanács Elnöksége és a szovjet kormány meghívá­sára hivatalos, baráti látoga­tást tesz a Szovjetunióban. A jemeni államfőt és kísé­retét katonai díszpompával fogadták. Üdvözlésére a re­pülőtéren megjelent Andrej Gramiko szovjet külügymi­niszter, Dmitrij Usztyinov honvédelmi miniszter, Borisz Ponomarjov, az SZKP KB Politikai Bizottságának pót­tagja, a kb titkára, valamint számos más szovjet közéleti személyiség és a Moszkvá­ban akkreditált diplomáciai képviseletet- sok tagja is. A Jemeni NDK Iszmail ve­zette küldöttsége szerdán délelőtt Moszkvába utazását megelőzően Taskentben meg­koszorúzta Lenin emlékmű­vét és az ismeretlen katona sírját. Leonyid Brezsnyev vezeti a szovjet tárgyaló küldöttsé­get a szovjet—dél-jemeni tár­gyalásokon, amelyek szerdán délután kezdődtek meg a Kremlben. A dél-jemeni kül­döttség vezetője Abdul Pat- tah rszmiail. A Népek Barátsága Érdem­renddel tüntette ki a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége Abdul Fattah Isz- mailt. A kitüntetést szerdán — a tárgyalások befejezté­vel — Leonyid Brezsnyev nyújtotta át a dél-jemeni ál­lamfőnek. Rio de Janeiro Prestes sajtóértekezlete Megkezdődött Dombóváron egy ÁFOR-báZis építése. Az elosztótelep tárolótartályai 20 ezer köbméter befogadó- képességűék lesznek. A benzin és az olaj Százhalombat­táról vezetéken érkezik majd Dombóvárra és erről a bá­zisról nagy teljesítményű tankautók szállítják tovább az ÁFOR üzemanyagtöltő állomásaira. A mintegy 200 millió forintos beruházás tervezett befejezése 1981. Földmunka a leendő tárolótartályok helyén GOMBÁR CSABA Munkában a vasbetonszerelők Készül á betontartályok zsaluzata SftFOR-bazis Dombouaron

Next

/
Oldalképek
Tartalom