Tolna Megyei Népújság, 1979. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-03 / 231. szám

e Képújság 1979. október 3. Atlétika líj megyei csúcs Szombaton és vasárnap a Szekszárdi Dózsa minősítő versenyén egyik legrégebbi csúcsot döntötte meg Sza­kács Miklós, a Dunaföldvári Szöv. SE ifjúsági versenyző­je. Rúdugrásban, tízpróba közben 350 centimétert., ug­rott, ami új megyei ifjúsági csúcs és egyben felnőtt csúcsbeállítás is. (Régi ifjú­sági: Garamvölgyi László, Bátaszéki VSK 331, 1957. Felnőtt: Hortobágyi László, Dunaföldvár 350, 1964.). * Hírt adtunk már a szek­szárdi sikerekről a kismara- tonin. A verseny végső érté­kelése most történt meg, mi­szerint a Szekszárdi SI I. csapata a 2. helyet, II. csa­pata a 4. helyet szerezte meg. így a kismaratoni vég­ső mérlege a következő a szekszárdiak szempontjából: 1. hely: 1, 2. hely: 2, 4. hely: 1. Ehhez csak gratulálni le­het. Biztos győzelem A kosárlabda NB II. leg­utóbbi fordulójában a Dom­bóvári VSE férfiegyüttese a Győri KTMF együttesét fo­gadta és 93-61 (43-24) arány­ban legyőzte. DVSE: Töl­gyes (16) Kollár T. (6), Ta­mási (10), Ács (29), Ruzicska (18). Csere: Bálind 10), Ha­raszti (—), Dékány (2), Kol­lár J. (—), Tahi (2). A vas­utascsapat végig nagy fö­lényben játszott és biztosan nyert ,a főiskolás együttes ellen. A hazaiaknál Ács, Ru­zicska, Tölgyes teljesítmé­nye emelkedett ki. Végeredmény • A Dél-magyarországi Lo­vas Szövetség értékelte az 1979. évi bajnokságot, mely három fordulóból állt. A szedresi Hunyadi Termelő- szövetkezet lovas szakosztá­lya is itt szerepelt és az elő­ző évek eredményeihez vi­szonyítva, kitűnően. Az ösz- szesített értékelés szerint az ifjúsági díjugratásban Cseh Péter, a Szedres színeiben lovagló versenyző szerezte meg az első helyet. Ugyan­ebben a kategóriában Lökös József 3. lett. A felnőttek díjugratásában is dicséretes helyezésük, hisz Horváth Já­nos a népes mezőnyben má­sodikként fejezte be az évadot. Szedresen egyre inkább népszerű, közkedvelt a lo­vas sport. Néhány tehetséges fiatal ismerkedik a sportág­gal, akiktől további jó sze­replést, helytállást várha­tunk. Az új pálya felavatá­sa is további lendületet és érdeklődést sejtet. Minden bizonnyal Dalmand és Si- montornya után a szedresi lovasok is felzárkóznak az élmezőnyhöz és csapatver­senyben is jelentős szerep­hez jutnak. Volán-kupa A közelmúlt hetekben több rangos sporteseménye volt a megyeszékhelynek. A hét vé­gén ismét egy országos ver­senynek adott otthont Szek- szárd. A Volán vállalatok női és férfi kézilabdacsapatai ta­lálkoztak a Volán-kupa orszá­gos döntőn. Az őszi, jellegzetes időjárás egyáltalán nem kedvezett a csapatoknak, miképpen az sem a versenybíróságnak, hogy egy-két csapat a férfi és női mezőnyből egyaránt távol­maradt, így az előre elkészí­tett sorsolást „reformálni” kellett. A budapestiek I. szá­mú férfi és női csapata is ki­harcolta az országos döntő­ben való részvételt, ennek el­lenére csupán a 21-es számú vállalat női gárdája jelent meg. Kívülük a szolnokiak maradtak még otthon. Szemerkélő esőben, négy pályán kezdődtek a mérkő­zések. A nőknél két hármas csoportot alakítottak ki, majd a körmérkőzéseket követően helyosztókat játszottak. Akik látták tavaly a Veszprémben rendezett döntőt, azoknak nyomban feltűnt a győztes pé­csi lányok gyengélkedése. A selejtező mérkőzéseiken si­mán veszítettek ellenlába­saikkal szemben, így már ti­zenegy órakor útra készek * voltak. Mielőtt azonban el­indultak — csapatvezetőjük — ha fájó szívvel is — a ver­senybíróság asztalára helyez­te az egy évig dédelgetett vándorserleget. A döntőben két alföldi csa­pat, a Szeged és a Békéscsaba gárdája találkozott, mely vég­re változatos küzdelmet, az ínyencek számára is jó kézi­labdázást hozott. A hajrá­ban a csabaiak kerekedtek felül. A tatabányaiaknak pe­dig a hazai gárda két vállra fektetése a bronzérmet jelen­tette. A férfiaknál az irányított sorsolás alapján kezdődött a ^ játék. A nyolc csapat közül a Székesfehérvárt „kiemelték”, s a hét csapat egy négyes, il­letve hármas csoportot alko­tott. A négyesben egyenes ki­eséses rendszerben játszottak és a két győzteshez csatlako­zott a fentebb említett csapat, A férficsapatok döntőjét a Tatabánya és a Székesfehérvár együttese vívta. Csíkos mezben a Tatabánya. A szekszárdiak (fehér mezben) nem bírtak a tatabányaiak­kal, így csak a 4. helyen végeztek. míg az utóbbiban a nőkhöz hasonlóan körmérkőzések voltak. A papírforma érvé­nyesült, mivel a mezőny két legütőképesebb férfigárdájá­nak, a Székesfehérvárnak és a Tatabányának a selejtezők nem jelentettek különösebb akadályt — így megismétlő­dött a tavalyi döntő, melyből a tatabányaiak kerültek ki győztesen. Részletes eredmények: Nők: Békéscsaba—Pécs 7-4. Békés­csaba—Tatabánya 7-4, Tata­bánya—Pécs 5-0, Szeged— Szekszárd 12-8, Szekszárd— Kecskemét 2-2, Szeged—Kecs­kemét 16-2, Tatabánya—Szek­szárd 11-4, Békéscsaba—Sze­ged 12-8. Végeredmény: 1. Békéscsaba, 2. Szeged, 3. Ta­tabánya. Férfiak: Szeged— Pécs 14-10, Tatabánya—Pécs 20-13, Tatabánya—Szeged 15-7, Budapest 21.—Békéscsa­ba 15-11, Székesfehérvár— Budapest 21. 11-10, Békéscsa­ba—Székesfehérvár 12-12, Szeged—Budapest 21. 13-10, T atabánya—Székesfehérvár 17-10. Végeredmény: 1. Tata­bánya, 2. Székesfehérvár, 3. Szeged. — bálint — Világszínvonalon a magyar futball — mármint a labda! Ki­fogástalan készítéséért, nagy té­telű forgalmazásáért előkelő he­lyen jegyeznek bennünket a sportcikkek nemzetközi kereske­delmében. Jó ideje már minden irányban pörgetik a földgömböt, ha a címzett országokat akarják meg­mutatni a magyar sportlabda készítői, exportőrei. A forgal­mazó cég: az ARTEX Külkeres­kedelmi Vállalat, Európa egyik legnagyobb labdaexportőre. — Kontinensünk úgyszólván minden országa vásárol tőlünk — mondja Rádi Ferenc kereske­delmi igazgató. — Eljutnak ter­mékeink Ázsiába, Afrikába, In­donéziától Japánig, Marokkótól Iránig sokfelé, még az Egyesült Államokban is rúgják focijain­kat. Egymillió darab kel el éven­ként. Ennek több mint 90 százaléka futball-, a többi főleg kézilabda, kisebb tétel­ben rögbi- és röplabda, „tö­mény” portékaként pedig ipari vattával vagy szőrrel kitömött (egy-négy kilogrammos) izom­erősítő medicinlabdákat is el­adunk. Mellesleg a kínálati lis­tán ott vannak különféle lab­dajátékokhoz szükséges kapuk és hálók is. Állandó partnerként mintegy 30 ország vásárol tőlünk külön­féle labdákat. Sportáganként el­térőek a külső jellemzők — mé­ret, rugalmasság, szíri, mintá­zat —, kisebb vagy nagyobb a rendelés. Állandó tényező vi­szont a jó minőség, amit a leg­igényesebb vevők is igazolnak — folyamatos vásárlással! Az állandó rendelők közé tartoznak olyan világhírű sportcikk-keres­kedő és -gyártó cégek, mint a francia ADIDAS, az NSZK-beli Derby-Star, a dán Select Sport és a svéd Svenska Select. A siker csúcsa pedig: a Nem­zetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) engedélyezte, hogy AR- TEX-labdákkal játsszanak a leg­rangosabb nemzetközi futball- parádékon, például a világbaj­nokságokon is. Hajdanvolt grundunk rongy­lasztijáról mindenki tudta, ho­gyan és miből készül, hisz ma­gunk gömbölyítettük rúghatóvá: harisnyaszárba tömtük-csavar- gattuk a ringy-rongyokat, a jobbakba egy-két marék kóc is került valahonnan. Mindig ki­bírt egy meccset, még fejelni is lehetett vele. Hány világklasz- szissá lett sportolónk futballkar- rierje sarjadt e grundokról, ahol olykor egy-egy féltégla volt a kapufa? A mai magyar „bőrgolyó”- nak marhabőr az alapanyaga és minden változat gumibelsője ön­záró szelepes. A fűzős labda tel­jesen a múlté, már sehol sem gyártják a világon. Mindmáig öröklődött viszont a technológia leglényegesebb mozzanatai kö­zül az, hogy a gömbhéj-szelete­ket (pontosabban: a különböző geometriai formájúra szabható részeket) kézzel varrják össze. Belülről! Az utolsó néhány tu­cat öltés előtt a már igencsak merev bőrköpenyt kifordítják, a fonákjáról a színére. Egy vaskar segítségévei és kézi erő­vel! A szíjgyártó mesterség egyik legnehezebb fogása ez, vasmarkú emberek kellenek hozzá. Ezzel szemben kifino­mult tapintó érzék és rendkívül éles szem adhat csak szakértel­met az egyes labdákhoz szüksé­ges nyersanyagszeletek összevá- logatásához. Minden minőségi mutatóban pontosan egyezniük kell a bőröknek: vastagságban, puhaságban, tömítettségben. A kívánt tulajdonságokat a szelet szabása előtt hasítással vagy faragással, majd megfele­lő nyújtással, hengerléssel, csi­szolással, vasalással, mindkét oldal megmunkálásával érik el. Belülre textilalátétet ragaszta­nak, kívülről a bőr újabban poliuretános kezelést kap, ami növeli a víztaszító képességét. A kézi szórópisztollyal vagy gé­pi öntéssel történő festés-lakko­zás után a megrendelő igénye szerint kombinálják a színeket a kívánt mintázatú labdákon. A legnagyobb az 5-ös méretű fut­ball, kerülete 68—71 cm, súlyára 397—453 gramm az elpírás, belső nyomása 0,7—0,8 atmoszféra. A legkisebb az 54—56 cm kerületű női kézilabda, viszont ennek kell kibírnia a legnagyobb, 0,8— 1 atmoszféra nyomást. Az ARTEX által exportált mennyiségnek körülbelül az egytizede (tehát évenként 100— 120 ezer) a hazai „fogyasztás”: a válogatottakban, az egyesüle­tekben, iskolákban és másutt. TÓTH FERENC Kézilabda NB II Szekszárdi Spartacus—Za­laegerszeg 12-7 (7-2). Szek- szárd, 50 néző. V.: Hornyik, Vaskó. Szekszárdi Sparta­cus: Tóth — Simonná, Fausztné, Hosnyánszkiné, Gaszler, Zsinkó, Vasadi. Cse­re: Varga, Fritz, Katzenber­ger, Kadosa, Niki. A 6. per­cig egyik csapatnak sem si­került gólt szerzni. A ha­zaiak sorra hagyták ki hely­zeteiket, míg a vendégek lö­véseit Tóth jó érzékkel tet­te ártalmatlanná. Fokozato­san átvette a játék irányítá­sát a Spartacus és a 15. percben már 5-1-re elhúzott. A következő öt percben is­mét nem esett gól, aztán 5-2-re szépítettek a zala­egerszegiek. Simonná két gólja állította be a félidő eredményét. Szünet után az addig szemerkélő eső rázen­dített, a játék színvonala nagyat „esett”. Két gyors vendéggól után Simonné volt kétszer eredméhyes, így 9-4-re módosult a találkozó állása. Egy perc alatt két gólt lőtt a vendégcsapat, amelyekre Simonné és Kado­sa válaszolt. Büntetőből szé­pített a zalai gárda, s bün­tetőből szerzett góllal állí­totta be a végeredményt Zsinkó. Értékes két pont bir­tokába került a kiesés ellen harcoló szekszárdi csapat. Gólszerzők: Simonné 8, Zsinkó 2, Hosnyánszkiné, Kadosa. Labdarúgás Országos bajnokság Szekszárdi Dózsa—Mohács- Véméndi TE 0-0. V: Fritschi. A Szekszárdi Dózsa serdülő­csapatában a következő já­tékosok kaptak helyet: Cseh — Papp, Málinger, Fodor, Ki­lián, Sárközi I., Juhász, Kiss, Földesi, Töttősi, Sárközi II. Csere: Bogos, Hagymási, Till. Edző: Török Bálint. Sok ki­hagyott helyzet, igazságos döntetlen. Jók: Papp, Kilián, Sárközi L, Juhász. Szekszárdi Sí—Várpalota 9-0 (7-0). V: Farkas. Szekszár­di Sí: Kalmár — Popp, Stumpf, Tóth, Hahn, Ferkelt, Krasznai, Fekete, Kurtnacker, Bencze, Molnár. Csere: Schatz. Edző: Újvári Mihály. Szinte végig egy kapura ját­szott a sportiskola serdülő­gárdája, de szünet után csak két gólt szerzett. Gólszerzők: Kurtnacker 4, Bencze 2. Hahn. Fekete, Tóth. Jók: Bencze, Molnár, Tóth, Hahn. Szekszárdi Dózsa—Mohács- Véméndi TE 4-2 (2-1). V: Ko­vács. A Dózsa ifjúsági együt­tesének kezdő csapata: Hor- vai — László, Tóth. Jakab, Klopcsik, Nagy, Horváth, Fo­dor, Szabó V., Kiss, Sörös. Csere: Csobot, Szabó Gy., Puskás. Edző: Kovács István. Jó iramú mérkőzésen meg­érdemelt szekszárdi siker. Gólszerzők: Horváth, Kiss, Szabó Gy., Tóth (11-esből). Jók: Horváth, Kiss, Klopcsik, Nagy. Szekszárdi Sí—Várpalota 2-0 (1-0). V: Varga. Szekszár­di Sí: Hujbert — László, Bölcsföldi, Komáromi, Erdei, Kiss, Pap, Wirth, Spiel, Ka­pás, Fábián. Csere: Bencze, Joó. Edző: Jerabek Jenő. Egyenrangú ellenfelek küz­delméből a szerencsésebb szekszárdi ifjúsági csapat ke­rült ki győztesen. Gólszerzők: Spiel, Pap. Jók: Pap, Bölcs­földi, Hujbert, László. Pincehely Bátaszéken Ma délután 15 órai kezdettel kerül sor a közös meg­egyezéssel vasárnapról elhalasztott Bátaszék—Pincehely labdarúgó-mérkőzésre. A találkozóról lapunk holnapi szá­mában adunk tájékoztatót, ugyanakkor közöljük a megye- bajnokság felnőtt- és ifjúsági táblázatát a mérkőzés alap­ján. Mindkét csapatunk győzött Simonné (Sz. Spartacus) nyolc góllal járult hozzá csapata győzelméhez Dombóvári Kesztyű—Győ­ri Magasépítők 18-13 (9-8). Dombóvár. V.: Ballay, Nagy III. Dombóvári Kesztyű: Kecskés — Balogh, Erdész, Szili, Kolossá, Deli, Mayer. Csere: Fazekas, Pataki. A vendég győriek kezdtek jobban és előbb 5-3-ra; majd 6-5-re vezettek. A folytatás­ban feljavult a kesztyűgyári együttes játéka és 7-6-nál átvették a vezetést. A félidő hajrájában tovább növelték előnyüket a hazaiak, de az utolsó percek megtorpanása felhozta a győrieket, akik egy gólra ledolgozták hátrá­nyukat. A második félidő elején ismét háromgólos előnyre tett szert a pályavá­lasztó csapat, majd a félidő derekán már 15—10-re ve­zettek. Továbbra is ők irá­nyítottak, előnyüket már nem engedték ki kezükből és végeredményben biztosan győztek öt góllal. A dombó­vári csapat játékosai jobban alkalmazkodtak az esőhöz, a csúszós talajú pálya nyújtot­ta irreális körülményekhez. A kesztyűgyáriak gólszerzői: Erdész, Mayer 8—8, Balogh, Pataki. Jók Kecskés (a me­zőny legjobbja), Erdész, Mayer. A győztes: a Békéscsaba és a Tatabánya Felvételünk az Sz. Sí—Várpalota ifjúsági mérkőzésen készült Labdáról labdára...

Next

/
Oldalképek
Tartalom