Tolna Megyei Népújság, 1979. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-02 / 230. szám

XXIX évfolyam, 230. szám. ARA: 1,20 Ft 1979. október 2., kedd Mai számunkból MILYEN ENERGIÁVAL FÜTHETÜNK? (3. old.) TÉVÉNAPLÖ (4. old.) TESTEDZÉS — EGÉSZSÉGVÉDELEM (6. old.) (3- old.) HÄT AKKOR SZÜRET... Felmondtak a vállalatnak Nem lehet valóságos a verseny, ha nincsenek igazi nyertesek és vesztesek. A közepes fejlettségű népgazda­ságunkat alkotó vállalatok versenyében különösen nél­külözhetetlenek az éles kontrasztok, a határozott pólu­sok. Mivel az élenjárók látványos anyagi ösztönzési le­hetőségei korlátozottak, előtérbe kerül a lemaradókkal, az életképtelenekkel szembeni következetesség. A sze­lektálás nemzeti önvédelem. Hiszen a korszerűtlen, rá­fizetéses üzemek nem termelik, hanem fogyasztják ér­tékeinket. A rosta mégsem dolgozik. A közvélemény türelmetlen. Mi is a tényleges helyzet? Igaz, annál több történik, mint amiről a lakosság tud, de ez a lehetségesnél, a szükségesnél azért kevesebb. A kormányzati szervek 31 rossz hatásfokú vállalatot utasítottak termelési szerkezetük felülvizsgálatára, belső tartalékaik feltárására, a szükséges cselekvési progra­mok, intézkedések kidolgozására. Tizenkét jelentős ex­portáló vállalatinál felmondták az állami támogatást. A Pénzügyminisztérium 17 termelőszövetkezetnél és öt állami gazdaságnál kezdeményezett átfogó vizsgálatot — a döntően belső hibákból és nem a természeti viszo­nyokból adódó és ismétlődő veszteségek ókainak feltá­rására, felszámolására. Valami tehát elkezdődött, és ez nem is kevés. Intézkedéseikkel a vezetők felszámolták a vesztesé­get, a gazdálkodás hiányosságait, az Észak-magyarorszá­gi Kőbánya Vállalatnál. A Lenfonó- és Szövőipari Vál­lalat intézkedési terve rövid távon szintén megoldást ígér. Megszüntettek két régi veszteséges gyárat (Dráva- szabolcson és Kaposváron), csökkentik a lenszövetek termelését. A kevesebb lent a kedvezőbb adottságú te­rületeken termelik meg, s így a felvásárlási ártámoga­tás is mérsékelhető. Jobban kihasználják a megmaradó termelési kapacitásokat, csökkentik a gyártási költsége­ket, s igy a kevesebb termelés gazdaságossá válik. Más gépipari, nehézipari és könnyűipari vállalatok olyan intézkedési tervet készítettek, amelynek végre­hajtásával középtávon — az 1980-ban életbe lépő ter­melői árrendezések hatását is figyelembe véve — fel­számolják a meglévő veszteségforrásokat. Több vállalat jövője azonban eddig még nem rendeződött. A gondok és a megoldásra váró tennivalók sokfélék. A vállalatok egy csoportjánál a hatékony munka megalapozásához egy-egy termékcsoport ügyeinek rendezése, esetenként minisztériumi segítség szükséges. Számottevő anyagi­pénzügyi támogatásra persze sehol nem számíthatnak, de arra igen, hogy például jobban bevonják a vállala­tokat az államközi szerződések előkészítésébe, s így a VI. ötéves tervben nem kell majd bizonyos termékeket ráfizetéssel exportálni. A vállalatok következő csoportjánál a problémák nem oldhatók meg egy-egy termékhez kapcsolva, a tevé­kenységük egészére ható döntésekre van szükség. Végül vannak olyan területek, ahol a gazdaságtalan tevékeny­ség túllép a vállalati kereteken, s az egész gyártási ág­ra kiterjed. Az eddigi intézkedések és javaslatok nem elégségesek — nem eléggé átfogóak, koncepcionálisak és következetesek — vállalati és szakágazati sorskérdések eldöntésére. A tevékenységük gazdaságtalan voltát ugyan sehol nem vitatják az érintett vállalatoknál, ám a termelés fenntartását, a hazai ellátásra és export­érdekekre hivatkozva nélkülözhetetlennek tartják. A munkások, a beosztott dolgozók, a gazdaságtalan tevékenység kialakulásában jórészt vétlenek, megszün­tetésében sem vállalhatnak aktív szerepet. Mégis indo­kolt, hogy személyes jövedelmük alakulásában érzékel­jék végzett munkájuk rossz hatásfokát. A megoldás, bár érdekeket sért, igazságos. Egy egész ország lehet vétlen a cserearányromlás okozta külpiaci veszteségekben, ál­lampolgárai azonban mégis kénytelenek, bármennyire is kellemetlen hatásaival számolni, munkájukkal az új helyzethez alkalmazkodni. A vezetők személyes felelőssége a vállalat eredmé­nyes gazdálkodásáért vitathatatlan. Akik nem érzékelik az idők változását és nem képesek a merőben új köve­telményekhez felzárkózni, azoktól búcsút vesznek. A prémiummegvonásokon kívül már több helyütt sor ke­rült vezetőcserékre is. A vezetők anyagi érdekeltségé­nek erőteljes fokozását szintén tervezik. Megszüntetik a prémiumok felső határát, a kifizetések alapjává pedig a bérköltségek helyett az adózás utáni nyereség mérté­ke, vagyis a jövedelmező gazdálkodás válik. Nemcsak a felemelkedés lehetősége, a veszteséges vál­lalatok köre is nyitott. Kilépnek belőle azok, amelyek vezetői jól végiggondolták és következetesen végrehajt­ják feladataikat. De nyomban új vállalatok léphetnek helyükbe. Nem azért, mert rosszabbul dolgoznák, ha­nem azért, mert a piaci, gazdasági feltételek megvál­toztak. Egyebek közt az 1980-as árrendezés, bár nem teremt merőben új helyzetet, azért módosítja, ponto­sabbá teszi az eddigi értékítéleteket. Úgy is mondhat­nánk, hogy a versenyben elért pozíciók megtartása, szün­telen fejlesztést, kezdeményezést, megújulást kíván. E verseny kiugró, netán világra szóló eredményei vonzó példák, előrelendítő szerepük vitathatatlan. De ugyanígy közelebb kerülünk céljainkhoz, az ország gaz­dasági felemelkedéséhez azzal is, hogy időben felismer­jük és elismerjük az esetleges kudarcokat, megtanulunk bátran szembenézni és következetesen szakítani a nem gazdaságos tevékenységekkel. kovács József Tudósítóink írják A háztáji sertéstartásról Hajdan elválaszthatatlan volt a falu képétől a kora reggeli ostorpattogás, amikor a kondás meg a gulyás ki­hajtotta az állatokat a legelő­re. Miután belterjeSedett az állattartás, a legtöbb helyen elszoktunk e látványtól. Pár hónap óta azonban a hét ele­jén újra régi emlékeket idéző disznóvisításokra ébredek. Tudom már, szállítás van a faluban. Koloh Istvánná németkéri szerződtető érdeklődésemre elmondja, hogy amióta rend­szeres a hízott sertések fel­vásárlása, elszállítása, meg­nőtt a faluban a tenyésztési kedv. 1976-ban: 1232 mázsa, 1977-ben: 1992, 1978-ban 3142 és 1979-ben várhatóan 3800 mázsa kerül felvásárlásra. Ez majdnem ugyanennyi sertést is jelent. Ha hozzáadjuk eh­hez a tsz által leszállított 2600 mázsát, könnyen kiszá­mítható, hogy a község min­den egyes lakosa 2,8 mázsa sertést ad országunk asztalá­ra. Arról nem is beszélve, hogy kb. 1200 sertést vágnak le évente saját szükségletre. Többen hármat, négyet is. Hosszú távon is biztosított­nak látszik a tenyésztés. Akadnak szép számmal olya­nok is, akik évente 20—50 sertésre kötöttek szerződést. Számuk 55. Hogy ilyen ered­ményeket mutathat fel a község lakossága, abban köz- rejtászik a tsz sertéshizlalási akciót segítő tevékenysége is. Uhrin Lajos tsz-elnök így összegzi mindezt: — Igyekszünk a magunk részéről maximális támoga­tást adni az állattartóknak. Háztáji ügyintézőnk bonyo­lítja le a szerződést, a szállí­tással kapcsolatos tennivaló­kat. Az átvételi helyre törté­nő szállítást a tsz végzi. Szükség szerint biztosítjuk a kukoricát, takarmánybúzát, egyéb szemes takarmányokat, s az alomszalmát. Mintegy 20 hektárnyi lucernásunk áll a kistermelők rendelkezésé­re. A községben 4 elárusító helyen szerezhető be takar­mány. Az ellátásban fenn­akadás az utóbbi hónapokban nem volt. Hazánkban legkedveltebb húsféleségünk a sertéshús. A németkéri tenyésztők segítik a folyamatos és jó ellátás biztosítását. Nagyfalusi Albert BIZALOM A TSZ IRÄNT Tevel, Bonyhádvarasd és Kisdorog községekben a ház­táji gazdaságokban kedvelt a sertéstartás. Nemcsak vásá­rolt malacokkal, az anyako­catartás is állandóan növek­szik. A saját szükségleten túlmenően elismerésre méltó a jó hozzáállás, mellyel segí­tik az ország sertéshússal tör­ténő ellátását. A három köz­ségben 1400 hízott sertésre kötöttek a kistermelők több évre szóló szállítási szerző­dést. Tevelen 800, Bonyhád- varasdon 250 és Kisdorogon 350 darabra. A teveli Kossuth Mgtsz az említett három község közös gazdasága. A vezetőség szív­ügyének tekinti és sokoldalú­an segíti a kistermelők állat­tartását és köztük kiemelten a sertéstartást. A termelőszö­vetkezet az elsők között állí­totta be a háztáji agronó- must, Deák Ignác személyé­ben, aki ügyszeretettel szer­vez, agitál hasznos tanácso­kat ad az állattartóknak, tol­mácsolja az észlelt problémá­kat a tsz vezetői felé. A tsz 30 darab kocasüldőt adott ki térítés mellett a kistermelők­nek. A takarmányellátás biz­tosított. A Bonyhád és Vidé­ke ÁFÉSZ forgalmazásában szinte zökkenőmentes a táp­ellátás, esetenként e téren . még Kisdorogon jelentkezik kisebb probléma. A tsz gon­doskodik a hízott sertések el­szállításáról is. Elismerésre méltó a kistermelők bizalma a tsz iránt, a sertésszállítás­kor szinte elvétve megy ki kistermelő a mérlegelés, át­vétel színhelyére. A jó sertéstartási kedvet rontja az anyakocák mester­séges megtermékenyítésével kapcsolatos gond. Amíg a tsz apaállatot tartott, a kora reg­geli órákban az érdekeltek odahajtották az anyakocákat, most sok esetben várakozni kell, mire az inszemináló megérkezik, s ez több esetben munkakiesést jelent. Ambrus Lukács HARMINCSZÁZALÉKOS növekedés A hízott sertés áruterme­lésből — mely az utóbbi idő­ben emelkedő tendenciát mu­tat — a nagyüzemi gazdasá­gok mellett a kistermelők is kiveszik részüket. Ezt bizo­nyítják a KSH adatai mel­lett Horváth Károlynak, a Koppány menti Egyesült Mgtsz állattenyésztési főága- zatvezetőjének szavai is. — A három községből — Értény, Koppányszántó és Nagykónyi — mintegy 8200 sertést értékesítenek 1979- ben. Ebből 2000 megy a ház­tájiból, mely több éves szer­ződéses alapon „szállítódik” a termelőszövetkezeten ke­resztül. Az idei évben eddig 1505 sertés „ment el”, ami a tavalyi hasonló időszakban elszállított 1120-hoz viszo­nyítva emelkedést mutat. Nőtt a tenyésztési kedv mindhárom községben. A hí­zók mellett évi 5—6 ezer ma­lacot és süldőt értékesítenek a tamási és a tabi piacon. — Azok a termelők, akik húsz darabon felül kötnek te­nyésztési szerződést, 50 fillér mennyiségi felárat kapnak. Ezenkívül a tsz ad el kész tápként malactápot. Kétszáz négyszögölig vásárolhatnak lucernát — sertéseknek. Szükséglet szerint vehetnek árpát, búzát, kukoricát álla­mi felvásárlási áron. A táp­ellátást a Kop-Ka ÁFÉSZ biztosítja, igaz nem mindig zavartalanul. Megszervezték a szállítást — háztáji agronó- mus közreműködésével — kedvezményes fuvartérítés­sel. Jövőre még többet várnak a háztájiból. A kocalétszám és az értékesítés is 30 száza­lékos növekedést mutat. Ékes László AZ IDÉN 1850 HÍZÓT ADTAK LE Magyarkeszin a háztáji és kisegítő gazdaságokban évről évre növekvő a kocatartási és a süldőhizlalási kedv. 1976-ban 600 anyakoca volt a községben. A termelőszövet­kezeten keresztül 1120 hízó sertést értékesítettek, illetve adtak át a gazdák a húsipari vállalatnak. Az 1979-es gaz­dasági évre az anyakocák száma ezerre emelkedett. A gazdák éltek a több évre szóló sertéshizlalási szerződés adta lehetőséggel. A tervké­szítés idejéig négyszáz gazda 1800 hízó sertésre kötött szer­ződést a termelőszövetkeze­ten keresztül. Harmincán vállalták a 20 db-on felüli hizlalást. Évközben ötvenen kötöttek még több évre szóló szerződést. A harmadik negyedév vé­géig 1850 hízó került átadás­ra. A három év alatt szinte * megduplázódott az állam fe­lé értékesített hízók száma. Mindehhez nagyban hoz­zájárult a helyi termelőszö­vetkezet segítsége mely biz­tosítja az apaállatok férőhe­lyét, abraktakarmányát és gondozását, a legelőket a ki­járó sertések számára. A ter­(Folytatás a 3. oldalon) Sárközi ouoda Szekszárdion Ünnepség volt tegnap dél- ;án a megyszékhelyen. A íros párt- és állami vezetői legifjabb korosztállyal, az mdásokkal közösen vették a megyeszékhely leg- abb gyermekintézményét, : Arany János utcai ból­édét és óvodát. A maga- bb épületekkel körülvett 'ermekparadicsomot István jzsef, a megyei tanács el- ikhelyettese avatta fel. nnepi beszédében elmondta, Dgy az elkészült óvoda és jlcsőde jelentősen enyhíti férőhelyhiányt. A 15 mil- 5 forintos költséggel épí- tt 6 csoportos óvoda lehe- ivé tette, hogy az elmúlt /hez képest egyötödére, jgyvenre csökkent a férő- ;ly hiányában óvodába fel ;m vett gyermekek száma. Kitért arra, hogy a gyer­ekintézmények elkészítésé­in igen sok társadalmi iunkát végeztek a megye- :ékhely dolgozói. Az óvoda külsőségekben Az avatóünnepségen István József elismeréssel szólt az építők jó munkájáról sokban különbözik az ország kizárólag fából készültek, hasonló gyermekintézményei- mégpedig a gyönki nyári tői. Az udvaron a játékok alkotótáborban a megyei fa­faragók készítették azokat. Az összes függönyt, falidíszt és legtöbb bútort a decsi háziipari szövetkezet dol­gozói készítették, jórészt társadalmi munkában. A bölcsőde 12 millió fo­rintért szintén a TOTÉV ki­vitelezésében készült. A 80 újabb férőhely lehetővé teszi, hogy idén mindössze 20 böl­csődei felvételi kérelmet kell elutasítani Szekszárdon. A külsőleg az óvodáéval meg­egyező épület belülről azon­ban más képet mutat, mivel itt. a bútorokat, dekorációkat nem Decsről vásárolták. Köztudott, hogy a két gyer­mekintézmény más igazga­tás alatt készült, a tanács más-más osztálya irányította a felszerelését, talán nem ártott volna mégsem, a kettőt jobban koordinálni. Mert így az egyébként nagyszerű böl­csőde kicsit szegényesnek mutatkozik az óvoda mel­lett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom