Tolna Megyei Népújság, 1979. október (29. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-02 / 230. szám
XXIX évfolyam, 230. szám. ARA: 1,20 Ft 1979. október 2., kedd Mai számunkból MILYEN ENERGIÁVAL FÜTHETÜNK? (3. old.) TÉVÉNAPLÖ (4. old.) TESTEDZÉS — EGÉSZSÉGVÉDELEM (6. old.) (3- old.) HÄT AKKOR SZÜRET... Felmondtak a vállalatnak Nem lehet valóságos a verseny, ha nincsenek igazi nyertesek és vesztesek. A közepes fejlettségű népgazdaságunkat alkotó vállalatok versenyében különösen nélkülözhetetlenek az éles kontrasztok, a határozott pólusok. Mivel az élenjárók látványos anyagi ösztönzési lehetőségei korlátozottak, előtérbe kerül a lemaradókkal, az életképtelenekkel szembeni következetesség. A szelektálás nemzeti önvédelem. Hiszen a korszerűtlen, ráfizetéses üzemek nem termelik, hanem fogyasztják értékeinket. A rosta mégsem dolgozik. A közvélemény türelmetlen. Mi is a tényleges helyzet? Igaz, annál több történik, mint amiről a lakosság tud, de ez a lehetségesnél, a szükségesnél azért kevesebb. A kormányzati szervek 31 rossz hatásfokú vállalatot utasítottak termelési szerkezetük felülvizsgálatára, belső tartalékaik feltárására, a szükséges cselekvési programok, intézkedések kidolgozására. Tizenkét jelentős exportáló vállalatinál felmondták az állami támogatást. A Pénzügyminisztérium 17 termelőszövetkezetnél és öt állami gazdaságnál kezdeményezett átfogó vizsgálatot — a döntően belső hibákból és nem a természeti viszonyokból adódó és ismétlődő veszteségek ókainak feltárására, felszámolására. Valami tehát elkezdődött, és ez nem is kevés. Intézkedéseikkel a vezetők felszámolták a veszteséget, a gazdálkodás hiányosságait, az Észak-magyarországi Kőbánya Vállalatnál. A Lenfonó- és Szövőipari Vállalat intézkedési terve rövid távon szintén megoldást ígér. Megszüntettek két régi veszteséges gyárat (Dráva- szabolcson és Kaposváron), csökkentik a lenszövetek termelését. A kevesebb lent a kedvezőbb adottságú területeken termelik meg, s így a felvásárlási ártámogatás is mérsékelhető. Jobban kihasználják a megmaradó termelési kapacitásokat, csökkentik a gyártási költségeket, s igy a kevesebb termelés gazdaságossá válik. Más gépipari, nehézipari és könnyűipari vállalatok olyan intézkedési tervet készítettek, amelynek végrehajtásával középtávon — az 1980-ban életbe lépő termelői árrendezések hatását is figyelembe véve — felszámolják a meglévő veszteségforrásokat. Több vállalat jövője azonban eddig még nem rendeződött. A gondok és a megoldásra váró tennivalók sokfélék. A vállalatok egy csoportjánál a hatékony munka megalapozásához egy-egy termékcsoport ügyeinek rendezése, esetenként minisztériumi segítség szükséges. Számottevő anyagipénzügyi támogatásra persze sehol nem számíthatnak, de arra igen, hogy például jobban bevonják a vállalatokat az államközi szerződések előkészítésébe, s így a VI. ötéves tervben nem kell majd bizonyos termékeket ráfizetéssel exportálni. A vállalatok következő csoportjánál a problémák nem oldhatók meg egy-egy termékhez kapcsolva, a tevékenységük egészére ható döntésekre van szükség. Végül vannak olyan területek, ahol a gazdaságtalan tevékenység túllép a vállalati kereteken, s az egész gyártási ágra kiterjed. Az eddigi intézkedések és javaslatok nem elégségesek — nem eléggé átfogóak, koncepcionálisak és következetesek — vállalati és szakágazati sorskérdések eldöntésére. A tevékenységük gazdaságtalan voltát ugyan sehol nem vitatják az érintett vállalatoknál, ám a termelés fenntartását, a hazai ellátásra és exportérdekekre hivatkozva nélkülözhetetlennek tartják. A munkások, a beosztott dolgozók, a gazdaságtalan tevékenység kialakulásában jórészt vétlenek, megszüntetésében sem vállalhatnak aktív szerepet. Mégis indokolt, hogy személyes jövedelmük alakulásában érzékeljék végzett munkájuk rossz hatásfokát. A megoldás, bár érdekeket sért, igazságos. Egy egész ország lehet vétlen a cserearányromlás okozta külpiaci veszteségekben, állampolgárai azonban mégis kénytelenek, bármennyire is kellemetlen hatásaival számolni, munkájukkal az új helyzethez alkalmazkodni. A vezetők személyes felelőssége a vállalat eredményes gazdálkodásáért vitathatatlan. Akik nem érzékelik az idők változását és nem képesek a merőben új követelményekhez felzárkózni, azoktól búcsút vesznek. A prémiummegvonásokon kívül már több helyütt sor került vezetőcserékre is. A vezetők anyagi érdekeltségének erőteljes fokozását szintén tervezik. Megszüntetik a prémiumok felső határát, a kifizetések alapjává pedig a bérköltségek helyett az adózás utáni nyereség mértéke, vagyis a jövedelmező gazdálkodás válik. Nemcsak a felemelkedés lehetősége, a veszteséges vállalatok köre is nyitott. Kilépnek belőle azok, amelyek vezetői jól végiggondolták és következetesen végrehajtják feladataikat. De nyomban új vállalatok léphetnek helyükbe. Nem azért, mert rosszabbul dolgoznák, hanem azért, mert a piaci, gazdasági feltételek megváltoztak. Egyebek közt az 1980-as árrendezés, bár nem teremt merőben új helyzetet, azért módosítja, pontosabbá teszi az eddigi értékítéleteket. Úgy is mondhatnánk, hogy a versenyben elért pozíciók megtartása, szüntelen fejlesztést, kezdeményezést, megújulást kíván. E verseny kiugró, netán világra szóló eredményei vonzó példák, előrelendítő szerepük vitathatatlan. De ugyanígy közelebb kerülünk céljainkhoz, az ország gazdasági felemelkedéséhez azzal is, hogy időben felismerjük és elismerjük az esetleges kudarcokat, megtanulunk bátran szembenézni és következetesen szakítani a nem gazdaságos tevékenységekkel. kovács József Tudósítóink írják A háztáji sertéstartásról Hajdan elválaszthatatlan volt a falu képétől a kora reggeli ostorpattogás, amikor a kondás meg a gulyás kihajtotta az állatokat a legelőre. Miután belterjeSedett az állattartás, a legtöbb helyen elszoktunk e látványtól. Pár hónap óta azonban a hét elején újra régi emlékeket idéző disznóvisításokra ébredek. Tudom már, szállítás van a faluban. Koloh Istvánná németkéri szerződtető érdeklődésemre elmondja, hogy amióta rendszeres a hízott sertések felvásárlása, elszállítása, megnőtt a faluban a tenyésztési kedv. 1976-ban: 1232 mázsa, 1977-ben: 1992, 1978-ban 3142 és 1979-ben várhatóan 3800 mázsa kerül felvásárlásra. Ez majdnem ugyanennyi sertést is jelent. Ha hozzáadjuk ehhez a tsz által leszállított 2600 mázsát, könnyen kiszámítható, hogy a község minden egyes lakosa 2,8 mázsa sertést ad országunk asztalára. Arról nem is beszélve, hogy kb. 1200 sertést vágnak le évente saját szükségletre. Többen hármat, négyet is. Hosszú távon is biztosítottnak látszik a tenyésztés. Akadnak szép számmal olyanok is, akik évente 20—50 sertésre kötöttek szerződést. Számuk 55. Hogy ilyen eredményeket mutathat fel a község lakossága, abban köz- rejtászik a tsz sertéshizlalási akciót segítő tevékenysége is. Uhrin Lajos tsz-elnök így összegzi mindezt: — Igyekszünk a magunk részéről maximális támogatást adni az állattartóknak. Háztáji ügyintézőnk bonyolítja le a szerződést, a szállítással kapcsolatos tennivalókat. Az átvételi helyre történő szállítást a tsz végzi. Szükség szerint biztosítjuk a kukoricát, takarmánybúzát, egyéb szemes takarmányokat, s az alomszalmát. Mintegy 20 hektárnyi lucernásunk áll a kistermelők rendelkezésére. A községben 4 elárusító helyen szerezhető be takarmány. Az ellátásban fennakadás az utóbbi hónapokban nem volt. Hazánkban legkedveltebb húsféleségünk a sertéshús. A németkéri tenyésztők segítik a folyamatos és jó ellátás biztosítását. Nagyfalusi Albert BIZALOM A TSZ IRÄNT Tevel, Bonyhádvarasd és Kisdorog községekben a háztáji gazdaságokban kedvelt a sertéstartás. Nemcsak vásárolt malacokkal, az anyakocatartás is állandóan növekszik. A saját szükségleten túlmenően elismerésre méltó a jó hozzáállás, mellyel segítik az ország sertéshússal történő ellátását. A három községben 1400 hízott sertésre kötöttek a kistermelők több évre szóló szállítási szerződést. Tevelen 800, Bonyhád- varasdon 250 és Kisdorogon 350 darabra. A teveli Kossuth Mgtsz az említett három község közös gazdasága. A vezetőség szívügyének tekinti és sokoldalúan segíti a kistermelők állattartását és köztük kiemelten a sertéstartást. A termelőszövetkezet az elsők között állította be a háztáji agronó- must, Deák Ignác személyében, aki ügyszeretettel szervez, agitál hasznos tanácsokat ad az állattartóknak, tolmácsolja az észlelt problémákat a tsz vezetői felé. A tsz 30 darab kocasüldőt adott ki térítés mellett a kistermelőknek. A takarmányellátás biztosított. A Bonyhád és Vidéke ÁFÉSZ forgalmazásában szinte zökkenőmentes a tápellátás, esetenként e téren . még Kisdorogon jelentkezik kisebb probléma. A tsz gondoskodik a hízott sertések elszállításáról is. Elismerésre méltó a kistermelők bizalma a tsz iránt, a sertésszállításkor szinte elvétve megy ki kistermelő a mérlegelés, átvétel színhelyére. A jó sertéstartási kedvet rontja az anyakocák mesterséges megtermékenyítésével kapcsolatos gond. Amíg a tsz apaállatot tartott, a kora reggeli órákban az érdekeltek odahajtották az anyakocákat, most sok esetben várakozni kell, mire az inszemináló megérkezik, s ez több esetben munkakiesést jelent. Ambrus Lukács HARMINCSZÁZALÉKOS növekedés A hízott sertés árutermelésből — mely az utóbbi időben emelkedő tendenciát mutat — a nagyüzemi gazdaságok mellett a kistermelők is kiveszik részüket. Ezt bizonyítják a KSH adatai mellett Horváth Károlynak, a Koppány menti Egyesült Mgtsz állattenyésztési főága- zatvezetőjének szavai is. — A három községből — Értény, Koppányszántó és Nagykónyi — mintegy 8200 sertést értékesítenek 1979- ben. Ebből 2000 megy a háztájiból, mely több éves szerződéses alapon „szállítódik” a termelőszövetkezeten keresztül. Az idei évben eddig 1505 sertés „ment el”, ami a tavalyi hasonló időszakban elszállított 1120-hoz viszonyítva emelkedést mutat. Nőtt a tenyésztési kedv mindhárom községben. A hízók mellett évi 5—6 ezer malacot és süldőt értékesítenek a tamási és a tabi piacon. — Azok a termelők, akik húsz darabon felül kötnek tenyésztési szerződést, 50 fillér mennyiségi felárat kapnak. Ezenkívül a tsz ad el kész tápként malactápot. Kétszáz négyszögölig vásárolhatnak lucernát — sertéseknek. Szükséglet szerint vehetnek árpát, búzát, kukoricát állami felvásárlási áron. A tápellátást a Kop-Ka ÁFÉSZ biztosítja, igaz nem mindig zavartalanul. Megszervezték a szállítást — háztáji agronó- mus közreműködésével — kedvezményes fuvartérítéssel. Jövőre még többet várnak a háztájiból. A kocalétszám és az értékesítés is 30 százalékos növekedést mutat. Ékes László AZ IDÉN 1850 HÍZÓT ADTAK LE Magyarkeszin a háztáji és kisegítő gazdaságokban évről évre növekvő a kocatartási és a süldőhizlalási kedv. 1976-ban 600 anyakoca volt a községben. A termelőszövetkezeten keresztül 1120 hízó sertést értékesítettek, illetve adtak át a gazdák a húsipari vállalatnak. Az 1979-es gazdasági évre az anyakocák száma ezerre emelkedett. A gazdák éltek a több évre szóló sertéshizlalási szerződés adta lehetőséggel. A tervkészítés idejéig négyszáz gazda 1800 hízó sertésre kötött szerződést a termelőszövetkezeten keresztül. Harmincán vállalták a 20 db-on felüli hizlalást. Évközben ötvenen kötöttek még több évre szóló szerződést. A harmadik negyedév végéig 1850 hízó került átadásra. A három év alatt szinte * megduplázódott az állam felé értékesített hízók száma. Mindehhez nagyban hozzájárult a helyi termelőszövetkezet segítsége mely biztosítja az apaállatok férőhelyét, abraktakarmányát és gondozását, a legelőket a kijáró sertések számára. A ter(Folytatás a 3. oldalon) Sárközi ouoda Szekszárdion Ünnepség volt tegnap dél- ;án a megyszékhelyen. A íros párt- és állami vezetői legifjabb korosztállyal, az mdásokkal közösen vették a megyeszékhely leg- abb gyermekintézményét, : Arany János utcai bólédét és óvodát. A maga- bb épületekkel körülvett 'ermekparadicsomot István jzsef, a megyei tanács el- ikhelyettese avatta fel. nnepi beszédében elmondta, Dgy az elkészült óvoda és jlcsőde jelentősen enyhíti férőhelyhiányt. A 15 mil- 5 forintos költséggel épí- tt 6 csoportos óvoda lehe- ivé tette, hogy az elmúlt /hez képest egyötödére, jgyvenre csökkent a férő- ;ly hiányában óvodába fel ;m vett gyermekek száma. Kitért arra, hogy a gyerekintézmények elkészítéséin igen sok társadalmi iunkát végeztek a megye- :ékhely dolgozói. Az óvoda külsőségekben Az avatóünnepségen István József elismeréssel szólt az építők jó munkájáról sokban különbözik az ország kizárólag fából készültek, hasonló gyermekintézményei- mégpedig a gyönki nyári tői. Az udvaron a játékok alkotótáborban a megyei fafaragók készítették azokat. Az összes függönyt, falidíszt és legtöbb bútort a decsi háziipari szövetkezet dolgozói készítették, jórészt társadalmi munkában. A bölcsőde 12 millió forintért szintén a TOTÉV kivitelezésében készült. A 80 újabb férőhely lehetővé teszi, hogy idén mindössze 20 bölcsődei felvételi kérelmet kell elutasítani Szekszárdon. A külsőleg az óvodáéval megegyező épület belülről azonban más képet mutat, mivel itt. a bútorokat, dekorációkat nem Decsről vásárolták. Köztudott, hogy a két gyermekintézmény más igazgatás alatt készült, a tanács más-más osztálya irányította a felszerelését, talán nem ártott volna mégsem, a kettőt jobban koordinálni. Mert így az egyébként nagyszerű bölcsőde kicsit szegényesnek mutatkozik az óvoda mellett.
