Tolna Megyei Népújság, 1979. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-13 / 214. szám
A rtHPÜJSÄG Kiállítás A képzőművészeti világhét alkalmából számos kiállítás nyílik az ország bemutatótermeiben. Ezek közül most Bóka Dezső kaposvári tárlatáról mutatunk be egy képet. A Televízióból jelentjük Képernyőre kerül a Szeptember A stúdió szürke eget idéző, óriási körfüggönye mögött magával ragadó látvány fogadja a betérőt. A berendező építészek alapos, tetszetős munkát végeztek. Egy alföldi tanya elevenedik meg filmesek kamerái előtt: ház szobákkal, konyhával és a szükséges paraszti relikviákkal, a csűr, a raktárak, a kerekes kút, a kertecske a gyeptéglákkal, az öles hasábfák, a ragsztott nyári konyha, és sorolhatnánk még. Fejük felett hatalmas derítő lámpák árasztják a nappali fényt. A tanyaház napsütésben úszik. Az öreg Sipos István és felesége — Szirtes Ádám és Berek Kati — a tornácon pihennek. Reviczky Gábor a tévéjátékban a tanító figuráját alakítja, de most ő is a monitor előtt figyeli, miként próbálják a fiatalok Horvai István rendező irányítása mellett a Szeptember következő jelenetét. Sarkadi Imre nagy sikerű színházi darabjából készült tévéjátékot forgatnak. Egy tanyasi tanító szemszögéből ítéltetik és méretik meg a tsz-szervezés minden bonyolultsága, gondja, nehézsége, valahol az Alföld végtelen tanyavilágában. A tanító csodálattal járja be az öreg paraszt büszkeségét, a tanyát. Csakhogy új idők szelei fújdogálnak a tanyák körül is. — A tanító maga Sarkadi Imre, aki Balmazújvároson tanítóskodott egy esztendeig — mondja Reviczky Gábor. — Az író egy tanyasi család sorsán keresztül mutatja meg a termelőszövetkezetek szervezésével járó emberi tragédiákat, azok elkerülhetetlenségét. — A tanító tétova, határozatlan figura. Megérti az öreg Sipos ellenállását, drámáját, de mint szervező, szembekerül vele. Sipos István körül egy egész világ omlik össze, nem pusztán a földet kell elvesztenie, de addigi életvitelét is. Gyermekei sorra elhagyják. — Játszott már Sarkadi Imre valamelyik drámájában? — Nem, bár mielőtt eljöttem Kaposvárról, majdnem rámbízták az Oszlopos Simeont, — mondja a Vígszínházhoz szerződött színész. — Milyen aktualitása lehet ma ennek a darabnak, hiszen a tsz-ek szervezésének történelmi időszaka már régen lezáróit? — A színész számára elsősorban azt sugalmazza: annak az embernek a tragédiáját kell eljátszania a Szeptemberben, aki egész életét áldozta valamiért, eljutott valahová, megszerzett valamit, s a sors váratlan kény- szerűsége most mindettől megfosztja. A stúdióban folytatják az öreg Sipos tragédiájának felvételeit, azét a parasztemberét, aki saját egyéni drámája ellenére is megértéssel fogadja a jövőt. SZÉMANN BÉLA T Gustave Eiffel alkotása Jó üzlet a kilencvenéves torony 1887 januárjában kezdődtek el a munkák a Mars-mezőn. Általában úgy tudják, hogy a tornyot a párizsi világkiállításra építették, mások azt mondják, hogy a francia forradalom 100. évfordulójára konstruálta Gustave Eiffel. Mind a kettő igaz — a torony 90 évvel ezelőtt, 1889-ben lett kész. Nemcsak Párizst foglalkoztatta a terv, hogy egy ezer láb magas épület készüljön; mérnökök százai tépelődtek Angliában, az Egyesült Államokban, hogy a technika dicsőségét, országuk nagyságát eképpen hirdessék. 1885-ben hirdetett pályázatot a francia közmunkaügyi miniszter, amelyre 700 terv érkezett be. Ebből 18 minősült elfogadhatónak, de a legalaposabb és legésszerűbb Eiffelé volt. Ezt is fogadták el. A tervek szerint a torony alapja 125 m széles, a magassága 300 méter lett volna, sa költségek egymillió-ötszázezer frankra rúgtak. Mivel Eiffel maga fizette az építkezést, a szerződés szerint 20 esztendeig jogosult volt a torony jövedelmére. (Akkor úgy vélték, hogy 1910-ben le fogják bontani az építményt.) A „HIDEGEMBER” TÖRTÉNETE Eiffel igen elismert mérnöknek számított korában. 1832 decemberében született, Dijonban. Apja tekintélyes szőnyegszövő-dinasztia sarja volt, aki Napoleon lovasvadászai között is szolgált, s a császár bukása után Kölnbe emigrált. Eiffel a középiskolában filozófiát és matematikát tanult, majd egy kazánkovács és gőzgépgyártó üzembe szegődött. Később egy vasúttársaság alkalmazásában állt, s 26 éves korában egy hat pilléren álló, 500 méteres viaduktot tervezett. Miután megtervezett egy templomot, több pályaudvart (többek között a budapesti Nyugatit) számos üzemet, áruházat és vásárcsarnokot, s közben 42 hidat is felépített, elnevezték „hidegembernek”. Beutazta a világot, épített Oroszországtól Peruig. Tervei alapján készült a nizzai obszervatórium és a New York-i Szabadságszobor vasszerkezete. A torony igen gyorsan épült, 1888 áprilisában már állott a négy pilon, a párizsiak nagy része meg ször- nyülködött: micsoda borzalmas látvány — mondták — e szörnyű monstrum tönkreteszi Párizs látképét. «De a torony csak növekedett, s 1889 nyarán el is Irészült. A tervezett összeg többszörösébe került, pontosan 7 millió 299 401 frank és 31 centimes- be. Magassága 302 méter 755 milliméter, súlya 7 ezer tonna, a szegecsek száma 1 050 846 és 1710 lépcsőfoka van. Megnyitásának évében 1 896 967 látogatója volt. A mai napig is működik a hidraulikus lift, amely a II. emelettől a torony legfelső szintjére viszi fel a látogatókat. BEVÉTELEK, KIADÁSOK Csakhogy a toronnyal egy ideje gondok vannak. Nem bontották le, mint ahogy tervezték és húsz év eltelte után Gustave Eiffel — aki egyébként a torony III. emeletén lakott — ócskavasáron eladta Párizs városának. Közben meg is nőtt a torony, és súlyosabb is lett, a csúcsán ■tjeit így kezdődött az építkezés 1979. szeptember 13 Dunántúlt napló A Pécs város és vidéke ÁFÉSZ-nél az áruskálát szélesítették, így Jugoszláviából vásároltak három mintában 20x20-as méretű padlóburkolót, közel 5 millió forint értékben, 300 000 darabot. Csökkentették a fuvarköltségeket, jól szervezték az oda- vissza fuvart, például budapesti, téglási, kecskeméti és romhányi szállítások esetében. Szállítójárműveik oda és vissza is áruval megrakva járnak. Most már helyben veszik meg és helyben értékesítik a zöldárut 35 községben, kiiktatták a messzire szállítást; nincs törés, nincs romlás. Jobb minőségű és friss az áru. A pécsi Szuperéit Áruház szervezettebben, folyamatosabban szerzi be az áruféleségeit és javult a havi forgalom. Régebben ez hat és fél millió forint körül mozgott, míg az elmúlt két hónapban elérte a 19 milliót. A megyében 15 ABC-áru- házban új szervezési modellt vezettek be, vagyis minden üzlettéri reszortra felelőst neveztek ki, hogy folyamatos legyen a kiszolgálás. A „Munkád mellé add a neved!” versenyhez újabb tíz kereskedelmi egység csatlakozott, ezzel is erősítik az egyéni felelősséget, a vevő és eladó közötti közvetlen, kulturált kapcsolatot. A környezeti kulturáltságot, higiénés követelményeket harminc egységben javították. PETŐFI PÉPE Az egyik legnagyobb természeti csapásnak mondható Bács-Kiskunban a jégverés. Különösen az ültetvényekben — szőlő, gyümölcsösökben —, de a szántóföldi kultúrákban is, nagy károkat okoz minden esztendőben. Az úgynevezett jeges napok száma 15 körüli, az idén 12 alkalommal verte el a jég Bács-Kis- kun megye egyes részein a termést. A kalászosok, valamint a kukorica, napraforgó és egyéb növények jég verte területe eddig elérte a 12 ezer hektárt, s ezenkívül még több, mint 1600 hektáron okozott kárt a szőlő-, és gyümölcskultúrákban. Különö- nösen a bajai és a kiskun- halasi járás déli része a jégjárta terület, s á természeti csapás megelőzésére ez ideig nem volt lehetőség. Bács-Kiskun megye déli részén értékes ültetvények találhatók. Itt van egyebek között az ország legnagyobb összefüggő szőlőültetvénye, a Kunbajai Állami Gazdaságban, ezenkívül az egyéb szántóföldi termés ugyancsak kiemelkedő jelentőségű. A bácsalmási gazdaság például évente megtermeli az ország hibrid napraforgó-vetőmagját, amelyben éppen a tavalyi vihar és jégkár tett nagy pusztítást. Említhető, hogy néhány évvel ezelőtt csupán a Bajai Állami Gazdaságban 80 millió forintot fizetett ki a biztosító jégkár miatt. A megye déli részén évente átlagosan 150—250 millió forint közötti veszteség keletkezik a jégverés miatt. A becslések szerint évente a rakétás jégeső-elhárítással 150—200 millió forint megtakarítást lehetne elérni. Fontos feladat lenne a bázis kiépítése azért is, mert az ország különböző részével összehasonlítva, Bács-Kiskunban az egyik legtöbb azoknak a napoknak a száma. amikor pusztít a jégeső. Somotmi Néplap Háromhetes, bentlakásos könnyűgépkezelői tanfolyammal — 30 dolgozó részvételével — megkezdődött az idei tanév a Somogy megyei Építőipari Oktatási Központban amelynek a SÁÉV munkás- szállója ad otthont. Hét vál lalat küldte el munkásait a megye minden részéből: nemcsak az építővállalatok, hanem más ipari nagyüzemek is. Az első tanfolyamot számos másik követi. Az oktatási központban szervezik meg a mester szakmunkások tanfolyamát: a víz-, a gáz-, illetve központifűtés-szerelőkét, a szobafestőkét és mázolókét. Az épületasztalosok és a villanyszerelők részére továbbképző tanfolyamot indítanak; a felnőttszakmun- kás-képzés keretében pedig megszervezik a betonelem- gyártók és a kőművesek oktatását. Lesz művezetőképző- és brigádvezetőképző-tanfo- lyam is. Az idei tanévben mintegy 200—220 dolgozó vesz részt a különböző tanfolyamokon. Az oktatók vállalati szakemberek és szakiskolai, gimnáziumi tanárok. HÍRLAP A Budapesti Nemzetközi Vásár pénteken megnyitja kapuit. Ilyenkor ősszel — öltözködés, otton, szabad idő, háztartás, közlekedés, élelmezés jelszavakkal — a fogyasztási cikkek mutatkoznak be a látogatók előtt, amelyek közül bizonyára a korábbi évekhez hasonlóan nagy érdeklődés övezi majd a Videoton szórakoztató elektronikái ipari termékeit. Bár a BNV-n még nem szerepelt, mégis vásárdíjas a Videoton legújabb táskarádiója, a Plútó, Pécsett és Miskolcon nyerte meg a zsűri tetszését a katonai rádiók külső megjelenését utánzó, hangos-telefonként is üzemeltethető integrált áramkörös kisrádió. Évente százezer darab autórádió készül a Videotonban, s a három típus mél- J tán kap helyét a Videoton^ kiállítási területén. Csinosabb külsővel mutatkozik be a vásáron a jól ismert Star de Luxe magnós rádió. FEJÉR MEGYEI ( Lt fümi i.i VTA\ 1- | . Egykori francia karikatúra a toronyról és alkotójáról található a 165 tonna súlyú I rádióadó, tv-adó, egy rendőrségi állomás és egy tűzoltójelző berendezés. Csakhogy a torony fenntartására egyre több pénzt kell fordítani. Arról nincs szó, hogy az Eiffel-tornyot működtető társaság ráfizetne. 1978. december végéig 84 780 000 látogatója volt a toronynak. Az üzemeltető társaság szerződése ez év végén lejár. A városi vezetés úgy véli, hogy a társaság idáig is szép pénzt keresett, az sem lenne baj, ha a jövőben Párizs venné gondjaiba az építményt. A társaság ugyanis, csak akkor hajlandó a költséges rekonstrukciós munkát elvégezni, ha a magisztrátus további 30 évvel meghosszabbítaná a bérleti szerződést. Való igaz, hogy a torony jövedelmező, de a karbantartási munkák hihetetlenül magas összegeket emésztenek fel. Csak példaképp: egyedül a torony festéséhez 50 tonna anyagra van szükség. VIHAROS ÉLETRAJZ Amikor megnyitották, hatalmas ünnepséget rendeztek, amelyen a kor hírességei vettek részt; az akkori perzsa sah, a spanyol trónkövetelő, a sziámi király, Edison és Buffalo Bill. Voltak akik alpinistafelszereléssel, kívülről mászták meg a tornyot, s volt 1923-ban egy látogató, aki kerékpárral jött le a lépcsőkön. 1945-ben egy pilóta elrepült a' pilonok között. S akik még lejöttek? Az öngyilkosok száma meghaladja a 400-at, közülük egyetlen egy nő élte túl a halálos ugrást. A torony egyébként bevonult az irodalomba filmművészetbe, olyan művészek dicsőítették, mint Cocteau, Apollinaire, Breton, lefestette Chagall, s csaknem valamennyi modem francia festő. Több film is készült, amelynek főszereplője a torony volt, s ma is játszanak egy darabot Párizsban, a „Gyilkos Eiffel-torony” címmel. Az alkotó Gustave Eiffel, miután megnyerte a toronycsatát, belebonyolódott a Panama-csatorna építkezésbe, s azután szinte már semmit nem alkotott. 71 éves korában egy meteorológiai állomást helyezett el a torony tetején és kísérletezett egy különleges repülőgéppel is. 79 éves korában hunyt el, 1923- ban. SCHIFFER FERENC
