Tolna Megyei Népújság, 1979. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-28 / 227. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam, 227. szám. ARA: 1,20 Ft 1979. szeptember 28., péntek Mai számunkból HÜSKOMBINÄT- ÉPÍTKEZÉS (3. old.) CSALÄD — OTTHON (4. old.) TOLNAI VL— BP. POSTÁS 15-10 (6. old.) FOTO (5. old.) Befejeződött az országgyűlés őszi ülésszaka Az 1972-es egészségügyi törvény végrehajtásáról szóló miniszteri beszámoló fölötti vitával folytatódott csütörtö­kön a Parlamentben az országgyűlés őszi ülésszaka. Ott volt Kádár János és Lázár György is. Apró Antal, az országgyű­lés elnöke a vitában elsőként dr. Lakatos Pál (Komárom m. 5. vk.) képviselőnek adta meg a szót. A tatabányai tbc-szanatórium igazgató fő­orvosa az egészségügyi, va­lamint az építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszter, ille­tőleg az Országos Környezet- védelmi Hivatal figyelmébe ajánlotta a Tatabányai Ce­mentgyár káros környezeti hatásainak megvizsgálását. Megállapították ugyanis, hogy amíg más városrészek­ben a lakók mintegy 8—9 százaléka szenved légúti be­tegségben, a cementgyári la­kótelepen csaknem 25 száza­léka. A továbbiakban az át­fogó szűrővizsgálatok beve­zetését szorgalmazta. Koszolánczi Jánosné (So­mogy m. 2. vk.), a Kapos­vári Ruhagyár varrónője kérte, hogy a kórházak gyógyszerfelhasználási kere­tét annak figyelembe véte­lével változtassák meg. A kórházakban ugyanis „feszít a keret” néha már-már a zükséges ellátást akadályoz- a. Solyomi Gyuláné (Bp. 66. vk.), a Soós István élelmi- szeripari szakközépiskola ta­nára hangoztatta: a jövőben nagyobb figyelmet kell szen­telni a gyermekétkeztetésben a mennyiségi és főleg a mi­nőségi követelmények betar­tására, annál is inkább, mert a tapasztalatok szerint a gyermekeknek körülbelül harmada megfelelő reggeli étkezés nélkül megy az is­kolába. Az egészségügyi miniszter válasza: Dr. Schultheisz Emil elöl­járóban köszönetét mondott a megszívlelésre méltó, hasz­nos felszólalásokért, amelyek széles társadalmi rétegek — a választó polgárok — véle­ményét is közvetítették segí­tő szándékkal, bírálattal. — Az alapellátásban nem­csak a körzeti orvosi, hanem az üzemegészségügyi ellátás­ban is már valóban túllép­tünk a mennyiségi fejlesztés szükségességén; elérkeztünk a minőségi fejlesztés szaka­szába — mondotta. .— Az egyetemekről olyan orvoso­kat kell kibocsátanunk, akik elméletileg és szakmailag jól felkészültek — elsősorban a gyakorlatra. — A rehabilitáció kapcsán kitért a miniszter arra, hogy a jelenlegi rendelkezések fe­lülvizsgálatakor egy fogal­mat is tisztázni kellett. Csökkent munkaképességű emberek helyett megválto­zott munkaképességűekről kell beszélnünk. Ez ugyanis a későbbi jogi szabályozás folyamán segít abban, hogy megnyugtató legyen ennek az igen népes és — egyéni és társadalmi szempontból egyaránt — fontos réteg helyzetének a rendezése. — Beruházási lehetősé­geink — mint ismert — kor­látozottak. A kormány úgy határozott, hogy a felújítá­si és beruházási keretek ilyen célú összpontosításával kell javítani a helyzeten. Koncentrált fejlesztésre van szükség, hogy ne aprózzuk szét erőinket. Igen jól tük­röződött a vitában, hogy nem fejeződött — nem is feje­ződhetett — be az egészség- ügyi törvény végrehajtása. Folytatni kell ezt a munkát, s a képviselők is ahhoz ad­tak biztatást, hogy a meg­kezdett úton haladjunk to­vább. Mind az elismerő sza­vakat, mind a bírálatokat köszönöm a 200 000 egész­ségügyi dolgozó nevében. Az elismerés erőt ad erőfeszíté­seink folytatásához, a bírá­ló szó pedig segít abban, hogy ezután is helyes úton járjunk. — Feladataink — a legfia- talabbaktól az idős korú nemzedék ellátásáig — tár­sadalmi méretekben jelent­keznek, túlnőnek az egész­ségügy keretein. De mind az egészségügyi, mind a szociál­politikai feladatokat egysé­ges szemlélettel kell kezel­nünk és megoldanunk az em­berért! Az emberért kell munkálkodnunk. Az országgyűlés dr. Schul­theisz Emilnek az egészség- ügyi törvény végrehajtásáról szóló beszámolóját és a fel­szólalásokra adott válaszát egyhangúlag tudomásul vet­te. Beszámoló a népi ellenőrzés munkájáról Ezt követően Szakali Jó­zsef államtitkár, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke számolt be a népi el­lenőrzés munkájáról. A népi ellenőrzésről: — A beszámolóra nagy fe­lelősséggel, reális számvetés alapján készültünk — mon­dotta az államtitkár. — Er­re kötelez bennünket, hogy a népi ellenőrzés — fennállá­sa óta ilyen formában — elő­ször tesz jelentést az ország- gyűlésnek, továbbá az, hogy két évvel ezelőtt párt- és állami határozatok születtek az álla­mi ellenőrzési rendszer és ezen belül külön a népi ellenőr­zés továbbfejlesztésére. Jó alkalom ez most arra, hogy mérlegre tegyük a népi el­lenőrzés eddigi tevékenysé­gét, fejlődését, munkájának hatékonyságát. — Az elmúlt 20 év tapasz­talatai igazolják, hogy szo­cializmust építő társadal­munkban a népi ellenőrzés rendszere bevált, alapvetően betölti hivatását. Munkájá­ban rászolgált a bizalomra, a szocialista demokrácia je­lentős tényezőjévé vált. Az­zal, hogy a dolgozók tízezreit aktivizálja, vonja be a köz­ügyek intézésébe, fontos sze­repet tölt be az irányítás színvonalának növelésében, a végrehajtás minél kedvezőbb feltételeinek megteremtésé­ben. A népi ellenőrzés — a maga lehetőségeit hasznosít­va — a vezetés minden Dr. Szakali József állam­titkár, a Központi Népi El­lenőrzési Bizottság elnöke i)eszámol a népi ellenőrzés munkájáról. (Képtávírón­kon érkezett.) szintjén hozzájárul a dönté­sek jobb megalapozásához, végrehajtásának elősegítésé­hez, a rend és a fegyelem megszilárdításához, a dolgo­zók kezdeményezéseinek fel­karolásához, a jó tapasztala­tok terjesztéséhez. Olyan el­lenőrzési intézmény, amely egyre inkább alkalmas a ve­le szemben támasztott poli­tikai és szakmai követelmé­nyek teljesítésére. — Rendeltetésének megfe­lelően a népi ellenőrzés sok­rétű feladatokat lát el, ezek jelentős része szorosan kap­csolódik a kormányzati fel­adatok megoldásához. Mun­kánkban mindinkább a fő feladatok megoldásának át­fogó, elemző vizsgálata — a gazdaságpolitika és a társa­dalompolitika legfontosabb napirenden levő kérdései — kerülnek előtérbe. Nagy súlyt helyezünk azoknak a ténye­zőknek a vizsgálatára, ame­lyek alapvetőek az egész gazdálkodás színvonala és eredményessége szempontjá­ból. A területi ellenőrzéseket is beleértve, több száz vizs­gálatot végeztünk például az intenzív gazdaságfejlesztés témaköreiben, mindenekelőtt a termelő berendezések és a munkaerő kihasználása, az anyaggazdálkodás, a külke­reskedelem, a beruházási te­vékenység számos területén. — Ugyanakkor nagy fi­gyelmet fordítottunk a la­kosság anyagi, szociális, kul­turális és egészségügyi ellá­tásának ellenőrzésére. A vizsgálatok e tevékenységek­nek is széles körét fogták át. Kiterjedtek az oktatás, a közművelődés, a szociális gondoskodás, a testnevelés, az orvosellátottság, a gyó­gyítás, a megelőzés több fontos kérdésére. — A vizsgálatokkal a je­lenségek fő összefüggéseit, az egyes tényezők hatását, a kiváltó okokat kerestük. Munkánkban még nagyobb hangsúlyt kívánunk helyezni azokra a vizsgálatokra, ame­lyek a hibák megelőzését szolgálják. Úgy véljük, ez igen fontos szerepe az el­lenőrzésnek, mert módot ad rá, hogy kellő időben meg- tegvük azokat a hatékony intézkedéseket, amelyekkel elkerülhetőek a kárt okozó, súlyosabb hibák. így lehetőség nyílik arra is, hogy javaslatokkal segít­sük azoknak a helyi vagy központi intézkedéseknek a kialakítását, amelyek a fel­tárt hibák megszüntetését, ismétlődésük elkerülését szolgálják. Munkánkban még inkább arra törekszünk, hogy az ellenőrzés a jó ta­pasztalatokat, az újszerű kezdeményezéseket is feltár­ja, segítse elterjesztésüket, az ehhez szükséges feltéte­lek megteremtését. — A XI. kongresszust kö­vetően a kormány átfogób­ban foglalkozott az ellenőr­zés fejlesztésével és újabb, magasabb követelményeket állított elénk. Fölmérve hely­zetünket, fogyatékosságain­kat, a többi között megálla­pítottuk, hogy erőinket el­apróztuk, sokat markoltunk, és ezért nem jutott elég idő és energia a tapasztalatok hasznosítására, javaslataink megvalósításának figyelem­mel kísérésére. A lehetsé­gesnél kisebb mértékben tudtunk a mindennapi mun­kában hasznosítható, opera­tív segítséget nyújtani a vezetésnek. Az utóbbi idő­ben számos intézkedést tet­tünk a munka színvonalá­nak emelésére, feltételeinek javítására, az operativitásá­nak erősítésére. Kétségtelen az előrelépés, de még kí­sértenek a munkában a ré­giekhez hasonló problémák. — Tisztában vagyunk az­zal, hogy a nagy horderejű kérdésekben nem lehet egyik napról a másikra vál­tozást elérni. Ezért nem mindig jogos a gyakran ta­pasztalható türelmetlenség. Az viszont tény, hogy a vizsgálatok nyomban, vagy rövid idő alatt elhárítható akadályokat, megszüntethető hibákat is felszínre hoznak, de gyakran ezekben sem, vagy csak a megengedhető­nél lassabban változtatnak érdemben. — A magunk részéről ar­ra törekszünk, hogy mun­kánk tanulságainak és a szo­cialista országok hasonló té­ren szerzett tapasztalatainak felhasználásával tovább ja­vítsuk a népi ellenőrzés működését, alkalmas mód­(Folytatás a 2. oldalon). Ikerlakás, fogorvosi rendelő Simontornyán a Várkert utcában hamarosan befejezik az építők egy fogorvosi rendelő és lakás, valamint mellette nagycsaládosoknak készülő ikerlakás építését. A nagyköz­ségi tanács költségvetési üzemének dolgozói a rendelőt a jövő hónapban átadják, s a másik két lakás decemberben lesz kész. Fotó: Sz. L. Beszámoló az V. ötéves terv időarányos végrehajtásáról Tanácsülés Dombóváron (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Dombóvár város Tanácsa legutóbbi ülésén az V. ötéves tervidőszak elmúlt három és fél évének eredményei alap­ján tekintette át a középtávú terv eddigi teljesítését s azt, hogy mit kell tenni a vissza- lévő feladatok végrehajtása érdekében. A tanács bevételi teljesí­tései ezen időszakban kedve­zően alakultak, a számított időarányos ütemhez képest mintegy 54 millió forint a túlteljesítés, a kiadások pe­dig a bevételek alakulásával összhangban vannak. 1979- ben a népgazdaság egyensú­lyi helyzetéből adódóan, szi­gorúbb feltételek (teremtőd­tek a költségvetési és fej­lesztési gazdálkodásban egyaránt. A tanácstagok, nagy felelősséggel vitatták meg a városi tanács elnöké­nek beszámolóját és minden felszólaló sok hasznos ta­náccsal igyekezett segíteni a tervidőszak visszalévő tenni­valóit. Többen, már ezen az ülésen — választókörzetük megbízásából — társadalmi munkafelajánlásokat tettek a város szépítése, fejlesztése érdekében, azért, hogy Dom­bóvár fejlődése a jövőben is töretlen legyen. Egységes vá­rosfejlesztési szemléletet kell kialakítani és annak gyakor­lati megvalósításában to­vábbra sem nélkülözhető az üzemek, vállalatok és a vá­ros minden polgárának haté­kony segítése. A tanácsülés egyetértett azzal, hogy fedezet és elő­irányzat nélküli kiadás a jövőben Dombóvár tanácsá­nál nem lehet. A következő másfél év feladatait a meg­kezdett létesítmények befe­jezésében, a minél nagyobb lakásszám teljesítésében, és a 24 tantermes iskola lehető leggyorsabb ütemű építésé­ben határozták meg. A tanácsülésen Horváth József, a megyei pártbizott­ság titkára „Kiváló társadal­mi munkáért” kitüntetést adott át Lehoczky Bélának, Szűcs Istvánnak, János Ger­gelynek és Kovacsik György­nek. MAGYARSZÉKI ENDRE Szocialista brigádmozgalom az építőiparban Az építő- és építőanyag­ipari szocialista brigádmoz- galömban javultak a fel­ajánlások teljesítésének mű­szaki és gazdasági feltételei — állapította meg csütörtöki ülésén az Építő-, Fa- és Épí­tőanyagipari Dolgozók Szak- szervezetének központi ve­zetősége, amely Podina Sebő titkár előterjesztése alapján áttekintette a mozgalom ed­digi fejlődését és megjelölte a további feladatokat. A ta­pasztalatok szerint a szak­mai szakszervezethez tartozó több mint 15 000 szocialista brigád mind igényesebb sa­ját munkájával szemben, s a korábbinál magasabb köve­telmények alapján kívánja ismételten kiérdemelni a megtisztelő címet. Az elő­irányzott mennyiségi felada­tok teljesítésén túl szorgos- kodnak a munka minőségé­nek és gazdaságosságának javításán. Ez tükröződik a XII. párt- kongresszus és felszabadulá­sunk 35. évfordulója tisztele­tére kibontakozott munka­versenyben is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom