Tolna Megyei Népújság, 1979. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-26 / 225. szám

1979. szeptember 26. rtEPÜJSÄG 5 A mezőgazdaság őszi ellátása Bőven van traktor, késik a káliműtrágya Traktorok, munkagépek nagy választéka A mai ismereteink szerint a mezőgazdasági ártámogatás jövőre egyes cikkeknél elmarad, másoknál lényegesen csökken. Ez indokolná mindenekelőtt azt, hogy amely gazdaságban rendelkeznek megfelelő anyagi eszközzel, vásá­roljanak gépeket, berendezéseket. Az érdeklő­dés azonban az ártámogatás várható elmaradása ellenére is kicsi. Az AGROKER szekszárdi központi telepén bőségesen áll rendelkezésre erőgép, és különféle munkagép, amely nemcsak a mostani őszi munkára vethető be. A vá­sárlási kedv csökkenése máris érezhető a betakarí­tásban. Hiszen idén csak annyi gépet vásároltak a vállalattól, amennyi a se­lejtezésre szükséges. A gép­park korszerűsítése, szinten tartása ezekben a hónapok­ban még kedvezőbb áron válna lehetővé. Hasonló a helyzet a műtrágyavonalon is, hiszen a tavalyi kiszállí­tásnál lényegesen keveseb­bet vittek el a mezőgazda- sági üzemek. S tudjuk jól, hogy a kevés műtrágya ke­vés termést ad, s ez minden­képpen bevételkieséssel jár, amely újabb pénzügyi prob­lémákat okozhat. A mezőgazdasági üzemek vezetőinek múlt heti megyei értekezletén is szóba került ez a téma, hiszen közérdek­ről van szó, a csoportérde­ket nem lehet a mezőgazda- sági érdek fölé helyezni. Az a helyzet, hogy a jövő évi rendelést az idén adják meg az iparnak — számos gép­nél több, mint fél évvel előbb kell a kereskedelem­nek az iparhoz eljuttatni a rendelést. S nem is beszél­ve a külkereskedelem „elő- retartásáról”. Arról van szó, hogy a gépesítést nem sza­bad visszafejleszteni, óvatos­kodással csak a következő évek nagy feladatainak meg­oldását teszik nehezebbé. A mostani őszi munkák előtt Biczó Ernő, az AGRO­KER igazgatója elmondotta, hogy e két gondjuk a jelen­tős, hiszen mindent tudnak adni a talajelőkészítéshez, a vetéshez: betakarítógépe­ket, talajelőkészítőket és vetőgépeket, természetesen traktorokat is. A burgonyá­hoz, a cukorrépához is megvannak a betakarítok, a készlet gondtalanná tehetné a betakarítást —. ha a te­lepről elvinnék a gazdasá­gok. A trágyaszórók válasz­téka jó, hiszen a nagy T 80-as mellett kis teljesít­ményűek is vannak. A kü­lönféle szállítóeszközök, pót­kocsik — most van 6,5 ton­nás is —, szalagok zavarta­lanná tehetik a termés mag­tárba juttatását. A kukorica­betakarításhoz előkészítet­ték az SZK-kombáinokat és nagyobb mennyiségű E— 516-ost is várnak, amelvek még befoghatok a kukorica betakarításához. A naprafor­gó-adapter igényeket nem tudják teljes mértékben ki­elégíteni. A tavaly megren­delt mennyiségnél többet adtak el, ám a búza kifa­gyása miatt nagyobb terüle­ten vetettek a gazdaságok­ban napraforgót, így a be­takarító eszköz — mert az ipar csak a rendelt meny- nyiséget gyártja —, hiány­cikk. Érdemes volna többet fog­lalkozni a kukorica vegysze­res tartósításával, illetőleg silózásával. Az előbbi témá­hoz tartozóan elmondhatjuk, hogy a fólia és a ponyva­készlet bőséges, a propion- sav is beszerezhető, így ha a szarvasmarha-állománnyal etetik az abrakot, kiválóan megfelelő a fólia-savas tartó­sítás. Várhatóan a következő években a csőtörők ismét di­vatba jönnek. Idén tizenket­tőt adtak el — jelezve ezzel azt, az iparnak címezve, hogy az energiatakarékos górés- szárítás-tartás miatt megnő a szerszám iránt a kereslet. A vetéshez, talajmunkák­hoz vannak jó erőgépek, a választék még egy évben sem volt ilyen: Zetor, Rába—180. K—701 és T—150, valamint MTZ-traktorok várják a mun­kába fogást.-Az ezekhez szük­séges munkagépek is igen nagy választékban raktáron vannak. Jó hír az is, hogy az erő- és munkagépek gumi­köpenyeiből is kielégítő az ellátás, a választék. Minden műtrágyarendelést kielégítettek, jórészt a hely­színre szállították. A válasz­tékkal van egy kis gond ugyanis a kálisó még nem ér­kezett meg. Az AGROKER költségére harmincezer tonna műtrágyát az üzemekbe úgy szállítottak ki, hogy ezért a közös gazdaság csak jövőre fizeti ki. Sőt: tárolási díjat fizetnek a tavaszi felhaszná­lású műtrágyákat fogadó gaz­daságoknak. A műtrágyagyá­rak folyamatos munkája miatt szükséges ilyen akciót tartani, kedvezményt adni a gazdaságoknak. Körülbelül százmillió forint értékű mű­trágyát tudnak ilyen rend­szerben kivinni a gazdasá­gokba. Az alkatrészellátás a mos­tani őszi munkák előtt nem olyan gond, mint tavaly volt. Néhány alkatrész hiánya azonban zavarja a földeken a munkát, ezen úgy próbálnak segíteni, hogy a MEGÉV és az AGROKER nyilvántartás­rendszerét egyeztetik, s ha bárhol valamely hiánycikket keresnek, perceken belül, az országban felderítik és kiad­ják. Egyébként a szekszárdi telepen bevezették az őszi ügyeletet, naponta és hétvé­geken is nyújtott műszakban dolgoznak a raktárakban... PÁLKOVÁCS JENŐ Moziszervizesek A Tolna megyei Moziüze­mi Vállalat Sárdi János ne­vét viselő szocialista brigád­jának feladata a megye va­lamennyi lejátszó készüléké­nek karbantartása, javítása, felújítása. — Tizenketten vagyunk, ebből négyen közvetlenül a szervizben, de van kö­zöttünk kőműves, asztalos, villanyszerélő és adminiszt­rátor is — mondta Berekali JánoSné, a brigád vezetője. — A megyéből érkező be­jelentések alapján megyünk ki a helyszínre, s ott mér­jük fel, hogy javítással, vagy gépcserével háríthatjuk-e el a hibát — kapcsolódott ' be beszélgetésünkbe, Cziráki László műhelyvezető. — Ha­vonta négy-öt gépen teljes tmk-javítást kell csinálnunk, olyankor „vetjük be” tarta­lék gépeinket. — A brigádvállalásunk jó részét már teljesítettük, fgy parkosítottunk, raktárakat hoztunk rendbe, óvodát, is­kolát patronálunk, kollektív rendezvényeket szerveztünk, közös színház- és moziláto­gatáson vettünk részt. A Sárdi János nevét vise- ■lő brigád részt vesz a válla­lat anyag-, energiatakarékos­sági akciójában is. — Jó néhány községben leszereltük az eddigi villany­kandallókat, másféle fűtő­eszközzel pótoltuk. Kevesebb hősugárzót alkalmazunk, na­gyobb figyelmet szentelünk annak, hogy feleslegesen se­hol se égjenek a villanyok — mondta a műhelyvezető. Berekali Jánosné elmond­ta, hogy a brigádtagok vala­mennyien — továbbképzése­ken vesznek részt. Van aki munkájával kapcsolatos, má­sok politikai, szakszervezeti továbbképzésen. (Sá) A 'maga idejében Nem ment el továbbképző tanfolyamra egy termelőszö­vetkezeti műhelyvezető ta­valy nyáron, aratás idején, és ez belekerült a közelmúlt­ban készített minősítése szö­vegébe. De csak megjegyzés­ként. A minősítést tárgyaló és teljes egészében jóváhagyó vezetőségi ülésen nagy mél­tatlankodással beszéltek az esetről, mondván, nem elő­ször történik, hogy egy tan­folyamot alkalmatlan időben akarnak rendezni.. Valóban furcsa aratáskor „behívni” a gépjavítás irá­nyítóit, legfőbb helyi szak­értőit. Miféle meggondolás le­het? Vagy éppen meggondo­latlanság. Aki szervezett, va­lószínűleg elfelejtette már, mikor is kell aratni. G. J. HITELEK A MEZŐGAZDASAGI TERMELÉSHEZ Mezőgazdasági termelési hi­telt mindenki igényelhet — az OTP-től vagy a takarék- szövetkezettől —, aki mező- gazdasági művelésre alkal­mas földterülettel — kert, udvar, bérlet, stb. — rendel­kezik és azt növénytermesz­téssel vagy állattenyésztéssel, állattartással kívánja haszno­sítani. A háztáji és kisegítő gazdaságok kölcsönt igényel­hetnek zöldség- és gyümölcs- termelésre, állatok beszerzé­sére, gazdasági épületeik kor­szerűsítésére, eszközök vásár­lására, stb. A kistermelők az önellátás célját szolgáló termelésre ál­talában 15 ezer forintot kap­hatnak, évi 8 százalékos ka­matra. A hitel visszafizetésé­nek ideje legfeljebb 5 év le­het. A szerződés nélküli terme­léshez, például állatvásárlás­ra, táp, takarmány és felsze­relés (önetető, önitató) be­szerzésére, istálló és ÓL kor­szerűsítésére, esetleg új léte­sítésére hitel vehető igénybe. A kölcsön összege 15 ezer fo­rintig terjedhet — a lejárata pedig a megtérülést figye­lembe véve — legfeljebb 5 év, a kamat 8 százalék. Szarvasmarha-tenyésztés és -hizlalás esetén az állat be­szerzésére maximálisan 50 ezer forint összegű, évi 6 szá­zalékos kamattal kapható kölcsön. A visszafizetés ideje 5 esztendő is lehet. Ehhez kapcsolódóan, istállóépítés cí­mén további 25 ezer forint igényelhető, a kamat ebben az esetben évi 8 százalék. Növénytermesztés és állat- tenyésztés esetén — hitel­célonként — 25 ezer, legfel­jebb 50 ezer forint vehető igénybe. A visszafizetés idő­tartama, a szerződés lejára­tától függően 5 év lehet. A korszerű állathizlaló rendszerek kialakításánál, ha a kivitelező az ÁFÉSZ, vagy a tsz, 50 ezer forint, 5 éves lejáratú kölcsön vehető igény­be, évi 6 százalékos kamat mellett. Mezőgazdasági kisgép be­szerzésére — 20 százalékos saját hozzájárulás mellett — 50 ezer forintig terjedő köl­csön vehető igénybe, amelyet öt év alatt kell visszafizetni. Feltétel: csak állami, vagy szövetkezeti szervtől lehet gé­pet vásárolni. A- történelmi borvidékeken szőlőtelepítésre is igényelhető kölcsön. Ennek összege 25 ezer forintig terjedhet, ka­mata évi 6 százalék. Lejárata a termőre fordulás évétől függően 5—10 év. Amennyi­ben a telepítendő terület meg­haladja a 400 négyszögölt, a helyi tanács telepítési enge­délyére is szükség van a hi­tel folyósításához, és fel kell tüntetni a telepítendő szőlő fajtáját. Ugyanilyen feltételekkel kaphatnak kölcsönt gyümölcs telepítésére, illetve felújításá­ra. Szőlő és gyümölcs telepí­tésénél a feltételek hiánya esetén — ha például az elő­írtnál kisebb a földterület — 15 ezer forint’vehető igénybe, 5 évre, 8 százalékos kamattal. A szakcsoportban lévő mé­hészek részére is folyósítanak kölcsönt, ha mézértékesítési szerződést kötnek, s évente és méhcsaládonként legalább 24 kiló mézet értékesítenek. A méhészet fejlesztésére 50 ezer forintig terjedő, '1982. december 31-ig visszafizeten­dő . kölcsönt lehet igénybe venni. A kamat évi 8 száza­lékos, amelyből a méhészt csak 2 százalék terheli, a fennmaradó 6 százalékot a Hungaronektár viseli. MAXIMUM, FEDEZET Az egy személy részére, több címen folyósítható köl­csön felső határa 75 ezer fo­rint lehet. Például az a gaz­da, aki szerződést köt szarvas- marha tenyészállat beszerzé­sére, 50 ezer forintos kölcsönt igényelhet, ugyanakkor — istállóépítésre — további 25 ezer forintot vehet fel. GYÜMÖLCSSZÜRET UTÁN Sajnos, sok kertben a dé­delgetett, gyümölcstől roska- dó fák a szüret után azonnal mostohagyerekké válnak, nö­vényvédelmükre, további ápolásukra nem sok figyelem jut. Pedig a jövő esztendő si­kere, a termés gazdagsága múlhat azon, ha ilyenkor el­szaporodnak a kórokozók és kártevők, mert a kerttulajdo­nos a szüret után a követke­ző év tavaszáig rá sem néz fáira. A korán termő fákat, cser­jéket, s a szamócát a áyü- mölcsérés után sem szabad gondozatlanul hagyni. A vé­dekezés költsége alig néhány forint, de az elveszthető ter­més már számottevő lehet. Ilyenkor tűnnek fel például a szövőlepke hálós fészkei, amelyekben nyüzsögnek a kis hernyók. Vágjuk le és éges­sük el a fertőzött ágakat, mi­előtt a kártevők szétmásznak. Gondosan helyezzük el, cse­réljük a hernyófogó öveket, így is sok kártételtől ment­hetjük meg fáinkat. Irtsuk gyümölcsösünkben, kertünkben a gyomokat, hi­szen sok tápanyagot, vizet vonnak el haszonnövényeink­től. s egyben sok élősdi, be­tegség gazdanövényei is. A Ditrifon 50 WP, Orthocid 0,2 százalékos oldata jól védi a fákat. A málna és a ribisz­ke kártevői ellen is elenged­hetetlen védekezés a gombák és főleg a hajtáskárosító ro­varok ellen. Az Orthocid, vagy Zineb 0,2 százalékos ol­data és a Bi 50 EC 0,1 száza­lékos keveréke a leggyako­ribb kártevők ellen hatásos. Hogyan szaporodik a Érdekes helyzet alakult ki a Paksi Tég­lagyárban, meglehetősen nehéz és ellent­mondásos. Nagy a létszámhiány a gyártás­ban, ezért kisebb a teljesítmény és kisebb a pénz. Kevesebb annál, mint amennyi le­hetne, ha úgy produkálnának, mint más hasonló technológiájú téglagyárban. Las­san már ott tart a gyár, hogy csak a ne­vében téglagyár. Pedig mindent megka­pott a vállalattól, hogy élni, termelni tud­jon: a megrepedezett kemence helyrehozá­sához, a 6-os út fölött húzódó kiszállító híd megerősítéséhez milliókat költöttek erre a kis üzemre: A legfőbb ellentmondás az, hogy a lét­számhiányt nyolcan-tízen még tetézik iga­zolatlan hiányzásaikkal. Eltűnnek két-há- rom, vagy öt napra is. Csáki Béla üzem­vezető azt mondja, nem alkoholistákról van szó, hanem dolgozni tudó emberekről, akik egyszerűen csak „lazítanak”. Történt elbocsátás néhány esetben, de ez sem hat mindenkire. Pedig az lenne az érdeke valamennyi dolgozónak, hogy nagy szorgalommal és kitartással végezze munkáját, részben pó­tolva a létszámhiány miatt eleve adódó kiesést. Magyarán: ráverni kellene, nem pedig eltűnni. Megtörténik, hogy valaki összeveszik a munkatársával és egyszerűen odébbáll. Más be sem megy. Pedig kiváló munkaerő. Valaki annyi napot sem telje­sített, hogy a családi pótlékot kifizethessék neki. Nem a munkát csak most ízlelgető ember, hanem felelőtlen, háromgyerekes. Hogyan szaporodik a tégla? Nyilván úgy, ha folyamatosan készítik, szorgalma­san. Nem pedig paksi módon, amikor a három elszedő közül csak kettő vagy ép­pen egy jelenik meg a munkahelyen. A kisméretű téglára szükség van, nem lehet nélkülözni A paksi téglagyárnak ilyen szempontból van jövője. A lazításra hajlamos emberek példát vehetnének a gyár műhelyében dolgozó brigádról. Ott teljes a létszám, jó a pro­dukció és a keresetet sem keveslik. Meg­dolgoznak a pénzért, meg is kapják. G. J. A gumiköpenyek tárolására nyitott raktárt építettek

Next

/
Oldalképek
Tartalom