Tolna Megyei Népújság, 1979. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-23 / 223. szám

1979. szeptember 23. MÉPÜJSÁG 11 Iskolaotthonos oktatás - Esztétikai nevelés A 96. évad Az Operaház háza táján Immáron hagyomány- nyá nemesedett, hogy a Ma­gyar Állami Operaház új szezonját Bartók Béla szín­padi alkotásaival kezdi meg. Nincs ez másként a 96. évad­ban sem, hiszen szeptember 19-én az Operaház A kék­szakállú herceg várával és a két egyfelvonásos balettel, A fából faragott királyfival és A csodálatos mandarinnal nyitotta meg kapuit. Az Er­kel Színházban 20-án gördült dalszínházát, nyugdíjba ment és helyére Mihály András került. Egyik nyilatkozatában Mi­hály András elmondotta, hogy feszültség támadt a nagyszerű és kevésbé jó elő­adások között. „Szeretném a színvonalat kiegyenlíteni, ha nem is teljesen, mert ez gyakorlatilag lehetetlen, de olyan átlagszintet teremteni, amelyet mindig, mindenki vállalni tud.” Ennek érdeké­ben az első fontos lépés volt, hogy szűkítették a reperto­árt — összesen 51 opera és 31 balett szerepel az 1979-80- as évad játékrendjén. A má­sodik, hogy növelték a be­mutatók és a felújítások szá­mát, valamint az olyan elő­adások megújítását, amelyek új zenei betanulást, új sze­replőket jelentenek, tehát bizonyos mértékig friss vér­keringést hoznak a művek színrehozatalában. SZTRAVINSZKIJ-PREMIER AZ OPERÁBAN Az első operaházi bemu­tatóra október 14-én kerül sor, méghozzá olyan Mozart- művel, amely eddig teljesen hiányzott az Operaház re­pertoárjáról. Az Idomeneót Magyarországon csak későn, először 1966-ban játszották Szegeden, tavaly pedig a Ze­neakadémián tartották kon­certszerű bemutatóját a fia­tal, de már világhírű Fi­scher Iván karmesteri irá­nyításával. Az operaházi ze­nei betanításra is ő vállalko­zott — az évad nagy részét külföldön tölti, jelenleg Münchenben dirigál, a leg­gyakrabban operákat —, s az előadás érdekessége, hogy Aser Tamás személyében prózai rendező állítja szín­padra Mozart művét. A dísz­letek már elkészültek Forray Gábor, a kosztümök pedig Makai Péter tervei alapján. Januárban dán balettestre kerül sor, amelyen Bournon- ville világhírű koreográfus Helsted és Paulli egy-egy művére komponált táncké­pét mutatják be, az est har­madik részében pedig fel­újítják Czerny—Lander nagy sikert aratott Etüdök-jét. Minden bizonnyal az évad nagy eseménye lesz a márci­us 1-i Rózsalovag-felújítás. Ferencsik János, aki az el­múlt évadban szerződött vissza az Operaházhoz fő ze­neigazgatónak, ezzel a nép­szerű Richard Strauss-ope- rával lép újra a közönség elé. fel először a függöny. Itt némileg eltérnek a hagyo­mánytól, ugyanis a Bánk bán helyett Erkel Ferenc másik nagy sikerű alkotása, a Hu­nyadi László került színre. Ennek oka, hogy az évad folyamán új rendezésben újítják fel a Bánk bánt. Mint ismeretes, az előző évadban az igazgatói poszton változás történt. Lukács Miklós, aki több mint tíz évig vezette az ország első Szovjet kísértet A szovjet iskolákban har­madik éve dolgoznak iskola­otthonos oktatási formában az első osztályok. Az iskolaotthonos okta­tás ... Néhány évvel ezelőtt még kevesen ismerték e ki­fejezést. Ma sok szovjet pe­dagógus és tudós megegyezik abban, hogy ilyen lesz a jö­vő iskolája. A következtetés levonására maga az élet késztet. A tu­dományos-műszaki forrada­lom korszakának információ­özönét egyre nehezebb bele­szorítani az iskolai progra­mokba. Ebből következik, hogy a tanulókat túlterhelik házi feladatokkal, szellemi fejlődésük érdekében hát­rányba került fizikai, eszté­tikai fejlődésük, szabad ide­jüket nem ésszerűen hasz­nálják fel. A moszkvai 710. számú is­kolában a Szovjetunió Pe­dagógiai Tudományok Aka­démiája folytatja a kísérle­tet, pontosabban ennek gyermek- és serdülőkori fi­ziológiai tudományos kutató intézete. — Igyekszünk tudományos alapon meghatározni a gyer­meki személyiség harmoni­kus fejlesztésének feladatait — mondja Galina Mánké, az intézet laboratóriumának ve­zetője. — A nap első felében tartjuk a „komoly” foglalko­zásokat: matematikát, nyelv- oktatást (nálunk első osz­tálytól kezdve idegen nyel­vet tanulnak a gyerekek), olvasást, természetrajzot... A nap második felét az esz­tétikának és a sportnak szenteljük. Közben naponta 11—12-ig kötelező a levegőn tartózkodás. Ezt dinamikus szünetnek nevezzük. Prog­ramját fiziológusok dolgoz­ták ki, akik különben azt ál­lítják, hogy a nap háromne­gyed részét a gyermeknek mozgással kell töltenie. Nálunk az órák a szokásos 45 perc helyett 35 percig tar­tanak. A tudósok úgy vélik, hogy a fiatal korosztályok fi­gyelme 15—20 percig kon­centrálható. A 710. számú is­kola gyakorlata igazolta ezt a megállapítást. A „rövidí­tett” órák nemcsak hatéko­nyabbakká váltak, de lehe­tővé tették az egyéni foglal­Foglalkoztatják a gyermekek képzeletét. Játékszoba Sport és esztétika — a legfontosabb tantárgyak. síelés az iskola parkjában Vidám kozásokra fordított idő növe­lését is. A napirend megváltoztatá­sa megvalósította az iskolá­sok sok nemzedékének dé­delgetett álmát: nem kell házi feladatot írniuk. Az is­kolában töltött többletidő alatt a tanulók elvégzik, amit ezelőtt házi feladatként adtunk nekik. Kísérleti iskolánk legérde­kesebb új kezdeményezése az alkotó fantázia fejleszté­sére szánt órák bevezetése. Ezeket Tatjána Penja, az in­tézet tudományos munkatár­sa vezeti. — Mi az esztétikai neve­lés? — mondja. — Minde­nekelőtt az alkotóképesség és -készség fejlesztése, neve­lés a szépség befogadására. Ebben a művészet játssza a főszerepet. Növeltük a zenei és képzőművészeti foglalko­zások számát, az esztétikai benyomásokat keltő kirándu­lások gyakoriságát, erősítet­tük a képzőkörök munkáját. Most olyan órák tervén dol­gozunk, amelyek fejlesztik az alkotó képzeletet. Az órákon kívül minden csütörtökön tárlatlátogatást szerveznek a Tretyakov-ga- lériába és a főváros más , képzőművészeti kiállításaira. Az Állami Operaház épülete A nézőtér. A mennyezeten Lotz Károly freskója mint betanító karmester. Az operát Mikó András állítja színpadra, a díszletek és a jelmez Makai Péter munká­ja. Ochs báró rendkívül ne­héz szólamában pedig az immáron nemzetközi rangú szegedi énekes, Gregor Jó­zsef mutatkozik be. Az ope­raházi bemutatók sorát egy magyarországi premier zárja: Sztravinszkij: The Rake’s Progress (ideiglenes címe A kéjenc útja) című alkotás, amelyet 1951-ben mutattak be Velencében. Az opera külön­leges zenei hangvételére jel­lemző, hogy a szerző felhasz­nálja benne a 18. századi operaszínpadok hagyománya­it (például a csembaló kí­sérte recitatívókat) átültetve a negyvenes évek hangzásvi­lágába. Az ősbemutató ren­dezője Mikó András, a dísz­letet ugyancsak Forray Gá­bor, a jelmezeket pedig Ma­kai Péter tervezi. Karmes­terként Mihály András mu­tatkozik be. Érdemes ezzel kapcsolat­ban idézni Mihály András egyik interjúját, amelyben arról szól, miért nyúl majd hatvanévesen az operakar­mesteri pálcához, bár a ve­zénylés számára egyáltalán nem jelent újdonságot, hi­szen a koncerttermekben, gyakran dirigál. „Az opera­vezénylés számomra inkább egyfajta kirándulást jelent, amikor is azt a sokféle zenei alapelvet, amit életemben megtanultam és a gyakorlat­ban kipróbáltam, hasznosít­hatom és ízelítőt adhatok be­lőle. Mindenekelőtt a dal­lam tiszteletéből, a zenei egyensúlyteremtésből”. ERNANI AZ ERKELBEN Az Erkel Színházban no­vember 4-én tartják Kodály Zoltán Háry Jánosának fel­újítását, Medveczky Ádám vezényletével. Ismét prózai rendező nevével találkozha­tunk. Az igen népszerű dal­mű színpadra állítását ugyan­is Ruszt József vállalta, s az előkészítő munkákban másik két vendégművész is részt vesz, Csikós Attila díszletter­vező és Vágó Nelly jelmez- tervező személyében. Aligha kétséges, hogy az operaszerzők népszerűségi listáját ma is Verdi vezeti. Mégis bizonyos művei hiá­nyoznak Operaházunk reper­toárjából. Ilyen az Ernani is, amelyet 1884-ben mutattak be először Magyarországon. A nagy olasz mester fiatal­kori alkotása azonban hama­rosan lekerült a játékrend­ről és majd nyolcvan eszten­deig pihent kottája a könyv­tárban. így szinte premier­nek számít majd új előadása, amelyet Békés András ren­dez, a díszletterveket Makai Péter készíti, a jelmezek lát­ványosságáról pedig Márk Fel járat az emeletre Tivadar gondoskodik majd. Említsük meg, hogy az opera szövegének új fordítója Da­los László. A bevezetőben már szó volt arról, hogy Erkel Bánk bánja is a felújítási tervek között szerepel. Nos, itt is vendég rendező nevével talál­kozhatunk, Vámos László­nak, a Fővárosi Operettszín­ház főrendezőjének szemé­lyében, aki nem először ta7 lálkozik a művel, hiszen te­levíziós változata is az ő munkája nyomán készült el. A zenei betanítást Borbély Gyula végzi, a képi meg­valósításban Forray Gábor és Márk Tivadar lesznek tár­sai. A tervek szerint az új szereplők április 25-én mu­tatkoznak majd be. Az évad utolsó hetei is­mét izgalmas baletteseményt ígérnek. Május 29-én Cranko, Scarlatti zenéjére kompo­nált Makrancos hölgyét mu­tatják be Forray Gábor dísz­let- és Gombár Judit jel­mezterveik felhasználásával. NEMCSAK ÍGÉRET Az évad folyamán hat opera új zenei betanítását is tervezik. Uj szereplők mutat­koznak be a Bohémélet című Puccini-operában, Wagner Az istenek alkonya című dalmű­vében, Mozart remek víg­operájában A szöktetés a szerájban és három Verdi- műben: a Don Carlosban, a Lombardokban és' az Aidá­ban. Nem hiányoznak majd az előadásokról az évek óta megszokott rangos külföldi vendégművészek sem. Ezút­tal azonban talán szám sze­rint kevesebb a meghívott, de minden bizonnyal a nem­zetközi zenei élvonal leg­jobbjaival találkozhatnak majd a műfaj kedvelői. Né­hány név a gazdag vendég­listából: Renata Scotto, Rai- na Kabaivanska, Galina Bo- riszova, Libuse Marova, Marton Éva, Kaly Krisztina. A férfi művészek közül — többek közöt — Jósé Carre­ras, Giacomo Aragall, Luigi Alva, Vlagyimir Atlantov, Jevgenyij Nyesztyerenko, Borisz Christoff, Pierro Ca- puccilli képviselik majd a nemzetközi operaművészetet. MÁTAI GYÖRGYI A nap első fele a „ko­moly” foglalkozásokkal telik. Az órán. A gyerekek szívesen ismer­kednek meg a gyűjtemények alkotásaival. Évente háromszor ankétot tartanak a gyermekek eszté­tikai fejlődéséről. Véleményem szerint azon­ban a 710. számú iskola kí­sérletének legfontosabb része a tanulók és tanáraik között kialakuló lelki kapcsolat, amelyet nem lehet semmi­lyen színes televízióval, mag­netofonnal vagy számológép­pel helyettesíteni. Nem lehet nélkülözni a gyermeki be­nyomásokra fogékony, a gyermekek felé nyitott szív­vel forduló nevelőt. MIHAIL SZIDUR

Next

/
Oldalképek
Tartalom