Tolna Megyei Népújság, 1979. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-19 / 219. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam, 219. szám. ARA: 1,20 Ft 1979. szeptember 19., szerda Mai számunkból a varos ÉS KÖRNYÉKE (3. old.) ÖN KÉRDEZ — MI VÁLASZOLUNK (4. old.) SZABÁLYSÉRTÉS VAGY BŰNCSELEKMÉNY? (4. old.) BNV 1979 (5. old.) Szekér Gyula a paksi atomerőmű-építkezésen Az építik behozták a lemaradást Ábrahám Pál Szekszárdon Az atomerőmű-építkezésen Szabó Benjamin kormánybiztos tájékoztatja Szekér Gyulát, a Minisztertanács elnökhelyettesét _____I T egnap két fontos esemény volt Tolna megyében. A kora délelőtti órákban Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, Ábrahám Pál építésügyi és városfejlesztési, Soltész István kohó- és gépipari, Simon Pál nehézipari miniszter kíséretében ellenőrző munkalátogatást tett a paksi atomerőmű építkezésén. A vendégeket, akik között ott volt Kovács Antal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága ipari, mező- gazdasági és közlekedési osztályának vezetője is, K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára és Szabó Benjamin, az atomerőmű-építkezés kormánybiztosa köszöntötte, majd az építkezésben érdekelt vezetők bevonásával megkezdődött a tanácskozás az atomerőmű-építkezés jelenlegi helyzetéről és a jövőbeni teendőkről. Szabó Benjamin kormány- biztos részletesen tájékoztatta a megjelenteket az építkezésen folyó munkákról, az építkezés meggyorsítása érdekében tett intézkedésekről. Elmondotta: a különböző intézkedések nyomán meggyorsult, tervszerűbbé, szervezettebbé vált az építkezés. Az atomerőmű építői a korábban mutatkozó elmaradást pótolták és határidőre helyére került a 250 tonna teherbírású daru. Ezzel lehetővé vált, hogy megkezdhessék a nagyberendezések beemelését. Szabó Benjamin részletesen ismertette az elkövetkezendő időszak feladatait is. Hangsúlyozta: az atomerőmű építői a jövőben is mindent megtesznek annak érdekében, hogy az ország első atomerőműve minél előbb áramot adjon. A beszámolót vita követte. A vitában részt vevők sokoldalúan elemezték az eddig elért eredményeket és azokat a teendőket, amelyek az elkövetkezendő időszakban az atomerőmű építői, irányítói, vezetői előtt állnak. A vitában részt vett K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára is. K. Papp elvtárs is a többi felszólalóhoz csatlakozott, amikor elismerte az erőműépítők derekas munkáját. Hangsúlyozta: az elmúlt időszakban tapasztalt lelkesedésre, szervezettségre, ösz- szefogásra van szükség a jövőben is, hogy a megyénkben épülő első atomerőmű minél előbb áramot adjon a népgazdaságnak. Szekér Gyula, a Miniszter- tanács elnökhelyettese is örömmel és elismeréssel nyugtázta az eddig elért eredményeket. A feladatokról szólva megállapította: az eddigi lendületet megtartva, sőt fokozva a szervezettséget, az összefogást erősítve, az eddiginél is jobb eredmények születhetnek. A mintegy négyórás tanácskozás után a vendégek megtekintették az atomerőműépítkezést. Az építkezésen tett látogatást követően Szekér Gyula és kíséretének több tagja visszautazott Paksról Budapestre. Ábrahám Pál építésügyi és városfejlesztési miniszter és Kovács Antal, az MSZMP KB ipari, mezőgazdasági és közlekedési osztályának vezetője K. Papp Józsefnek, a megyei pártbizottság első titkárának kíséretében Paksról Szekszárdra látogatott. A vendégeket Szekszárdon, a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat központjában Villányi József, a TÁÉV igazgatója és Kiss Sándor, a Tolna megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgatója köszöntötte. A vendégek ezt követően megtekintették a szekszárdi húskombinát építkezését. Az építkezés színhelyén Villányi József, Kiss Sándor és Mehring György építésvezető tájékoztatta Ábrahám Pál minisztert az itt folyó munkákról, az építők előtt álló feladatokról. A helyszíni szemlét követően a TÁÉV központjában folytatódott a látogatás, amelynek keretében a vendégek részletes tájékoztatást kaptak a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat eddig elért eredményeiről, a vállalat dolgozói előtt álló feladatokról. Harmincéves a magyar-szovjet tudományos együttműködés Ünnepi ülés a Parlamentben A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának rendezésében kedd este, a Parlament kongresszusi termében ünnepi ülést tartottak a magyar—szovjet tudományos-műszaki együttműködési megállapodás aláírásának 30. évfordulója alkalmából. Az elnökségben helyet foglalt Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Szent- ágothai János, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Márta Ferenc, az MTA főtitkára, Pál Lénárd, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, Osztrovszki György, az OMFB elnökhelyettese, a magyar—szovjet tudományos—műszaki együttműködési állandó albizottság magyar tagozatának elnöke, Pjotr Fedoszejev akadémikus, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának alelnöke, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnöke, Gennagyij Alekszenko, a tudományosműszaki állami bizottság el: nökhelyettese, a szovjet—magyar tudományos-műszaki együttműködési állandó albizottság társelnöke és Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Az ünnepségen részt vettek a magyar—szovjet tudományosműszaki együttműködésben érdekelt magyar minisztériumok, vállalatok, intézmények vezetpi, szocialista brigádok tagjai. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Marjai József nyitotta meg az ünnepi ülést. Marjai József megnyitó beszéde A Minisztertanács elnök- helyettese a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsa nevében köszöntötte az ünnepség résztvevőit, majd így folytatta: — A magyar—szovjet tudományos-műszaki együttműködésről 30 évvel ezelőtt aláírt kormányközi' megállapodás új fejezetet nyitott a két ország tudományos és műszaki kapcsolatainak történetében. — A szovjet tudósok segítségével olyan új tudományágak honosodtak meg hazánkban, mint az atomenergetika, a reaktorfizika és a részecskefizika. A hatalmas szellemi erőforrásokkal rendelkező Szovjetunióval kialakított tudományos kapcsolatok tették és teszik lehetővé számunkra, hogy — a KGST többi tagállamával együtt — egyenrangú partnerként kapcsolódjunk be a nemzetközi tudományos együttműködésbe olyan területeken is, amelyek önálló kutatásához saját erőforrásaink szűkösek lennének. A miniszterelnök-helyettes kiemelte az atomenergetika, a számítástechnika, az űrkutatás terén kialakult közös nagy nemzetközi programok jelentőségét, s méltatta a magyar és a szovjet termelő kollektívák, fejlesztőintézetek alkotó együttműködését, amelyek nyomán gyorsabban tudjuk fejleszteni termékek, termék- csoportok egész sorát. A Szovjetunióval kialakult tudományos és műszaki kapcsolatok jelentős mértékben járultak hozzá ahhoz, hogy a tudomány és a termelés területéh dolgozó magyar szakemberek szakmai látóköre bővüljön. Rámutatott, hogy a Szovjetunióval megvalósított tudományos-műszaki kapcsolatok kezdettől a szocialista internacionalizmuson, a testvéri segítségnyújtáson és a kölcsönös előnyökön alapulnak. Ma már bízvást mondhatjuk, szinte nincs a tudománynak, a gazdaságnak, az oktatásnak, a kultúrának olyan területe, ahol ne tapasztalnánk a két nép közötti baráti kapcsolatok hatását. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság kormánya mindig megkülönböztetett figyelmet fordított a magyar—szovjet kapcsolatok alakulására, nagy hangsúlyt fektetett a két ország közötti gazdasági és tudományos- műszaki együttműködés bővítésére, hatékonyságának növelésére. A jövőben további erőfeszítéseket kívánunk tenni annak érdekében, hogy a tudományos-kutatási és műszaki fejlesztési együttműködést még inkább a gazdasági kapcsolatok fejlesztésének szolgálatába állítsuk. Tovább kívánjuk fejleszteni a munkamegosztást a tudományos kutatásban, s törekszünk a fejlettebb együttműködési formák alkalmazására. Megnyitó beszédét zárva Kádár János szavait idézte: „Meggyőződéssel valljuk, hogy a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolataink további erősítése, fejlesztése megfelel népünk szocialista céljainak és igaz nemzeti érdekeinek.” Ezután Pál Lénárd mondott ünnepi beszédet. Az OMFB elnöke bevezetőül szólt a 30 évvel ezelőtt aláírt magyar—szovjet tudományos-műszaki együttműködési megállapodás történelmi jelentőségéről, egyebek között arról, hogy a szoros baráti kapcsolatok hatékony eszközt jelentettek annak idején a lerombolt magyar gazdaság (Folytatás a 2. oldalon). Értekezlet Szekszárdon: A mezőgazdaság időszerű termelési feladatairól A megye mezőgazdasági szövetkezeteinek elnökei, az állami gazdaságok igazgatói, a termeltető, ellátó, szolgáltató és szállító vállalatok részvételével tegnap nagyszabású értekezletre került sor Szekszárdon. Az előadó, Farkas István, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetője volt, s az időszerű tennivalókról szólt. Mint elmondotta, idén az őszi munkák sikere a termelőüzemeknél, a feldolgozó és forgalmazó vállalatoknál dől el. Aratáskor igen jó volt az időjárás, s így a nyári munkákban két hét előnyre tettünk szert. Hasonló a helyzet az őszi betakarítású növényeknél is. Kedvezőnek látszanak a feltételek arra, hogy minden őszi munkát időben befejezzünk — beleértve a mélyszántást is. A mezőgazdasági üzemek feladata mindenekelőtt az, hogy a következő hónapokban az egyes ágazatokat ért veszteségeket igyekezzenek ellensúlyozni. Az őszi munkák mindennapjára ütemtervet kell kidolgozni. A földeken folyó munkák mellett biztosítani kell az állat- tenyésztés növekvő termelését is. Az elkövetkező három hónap alatt 130 ezer hektár szántóról kell betakarítani a fő terményt és a mellékterméket, de betakarításra vár 37 ezer hektár rét, 4,2 ezer hektár zöldség, 2,2 ezer hektár gyümölcs és 7,9 ezer hektár szőlő termése is. El kell végezni az őszi vetést, szántást, a műtrágyázást és a szervestrágyázást is. Az őszi munkacsúcs nagy feladata a szállítás: ez az egész évi mezőgazdasági szállítás 60— 65 százalékát teszi ki. Minden eddiginél nagyobb területen terem az idén a kukorica. A cél: összességében növekedjék a betakarításra kerülő szemes kukorica mennyisége. A kukorica fajtaösszetétele és a kedvező időjárás, a legtöbb helyen biztosítja a biológiai beérést. A nedvességtartalom a tavalyinál alacsonyabb lesz. Ha a betakarítást 30—32 százalékos nedvességtartalommal kezdik meg, jelentős energiamegtakarítást érnek el, a beérett kukorica hektoliter-súlya 8— 10 százalékkal magasabb — ami nemcsak hozamtöbbletet, hanem jó minőséget is jelent. A beérett, 30 százaléknál nem nedvesebb kukorica hosszú ideig tárolható fólia alatt, addig, amíg a szárítására sor nem kerül. A nedves tárolás több módszerét (Folytatás a 3. oldalon) Ábrahám Pál építésügyi és városfejlesztési miniszter és kísérete a szekszárdi húskombinát építkezésén Pál Lénárd ünnepi beszéde
