Tolna Megyei Népújság, 1979. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-18 / 218. szám

/ Világ proletárjai, egyesüljetek AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam, 218. szám. ARA: 1,20 Ft 1979. szeptember 18., kedd Mai számunkból DOLGOS NAPOK ÖCSÉNYBEN (3. old.) ÓVODAI HELYZETKÉP DOMBÓVÁRRÓL (3. old.) ÍIKERES PÄLYAAVAT0 SZEDRESEN (6. old.) EDZŐTABOROZÄSSAL KÉSZÜLTEK (6. old.) Értekezlet Pesten Megjött a telexértesítés, hogy másnap három osz­tályvezető jelenjék meg a vállalati központban, fontos megbeszélésen. Az érintettek, legyen bármi más lénye­ges dolguk, félretehetik azt, s vághatnak neki az útnak hajnalok hajnalán, lévén a központ a fővárosban, ők meg onnét kétszáz kilométerre. Persze, a vállalati mű­ködésnek ilyesfajta vonásai is természetesek, mi több, szükségesek, ha... Ha a megbeszélés valóban fontos témát ölel fel, ha nélkülözhetetlen a személyes jelen­lét, ha ráadásul a három ember jelenléte elengedhetet­len. Sajnos, a szóban forgó értekezleten — ahol a vál­lalat hat gyárát tizennyolc fő képviselte, s a központot majdnem ugyanennyien — rövid félóra alatt kiderült: fölöslegesen szólt a gyülekezőt hirdető trombita. Az előadó tudniillik azt tudatta a megjelentekkel, hogy ha majd lesz elektronikus kisszámítógépe a vállalatnak — mostani állapot: megrendelték —, akkor miként „vi­szik gépre” az anyagnyilvántartást, de csak úgy, ha a gyárak... S itt hosszú fölsorolás következett, mi min­dent kell majd a gyáraknak megtenniük, akkor, ha — a vállalati központ elkészíti a nyilvántartás fölállításá­nak rendező elveit, egységes módszertanát. Addig vi­szont a vállalatok semmit nem tehetnek, így az érte­kezés egyetlen értelme: most már tudják, majd lesz va­lami ... Példa ez persze, s talán — reménykedjünk — nem is tipikus eset. Az azonban bizonyos, hogy miközben — a Minisztertanács két egymást követő határozata alap­ján — az államigazgatásban lényeges erőfeszítésekre kényszerülnek az ügyviteli költségek csökkentése ér­dekében, a válalati szervezetnél alig tapasztalható an­nak érzékelése, hogy új szelek fújnak a gazdálkodás­nak ezen, a sokáig mellékesen kezelt terepén is. Amit az is bizonyít, hogy az ún. vállalati általános költsé­gek a legutóbbi esztendőkben minden más költségfaj­tánál gyorsabban növekedtek. S emögött nemcsak fö­lösleges kiadások húzódnak meg, hanem — és első­sorban, döntő fontossággal — az is ott áll, hogy a le­hetségesnél jóval kisebb a gyárak, gyáregységek, te­lephelyek önállósága, hatásköre. Olyasmiben is a vál­lalati központ dirigál, amiben ez szükségtelen, amit a helyiek sokkal jobban tudnak, ismernek. S nemcsak a több telephelyű válalatoknál divat a túl gyakori be­rendelés gyakorlata, hanem a különféle irányító szer­vek munkastílusára is; persze, a főváros említése a címben pusztán jelkép, hiszen akkor sem más a hely­zet, amikor megyéket szel át, s vezet más közigazgatá­si egységbe — legtöbbször jó távolra — az útirány. Némi képet kaphatunk e közpénzű utaztatás lehető­ségeiről, ha leírjuk: a szocialista iparban 1413 cég — vállalat és szövetkezetek — tevékenykedik, ezek azon­ban 9430 ipartelep birtokosai. Mégha tudomásul vesz- szük is, hogy a telepek egy része ugyanazon a földrajzi helyen található, mint a vállalati központ, akkor sem zsugorodik kicsinnyé az előbbi számadat. Ráadásul nemcsak az utazásokról van szó, hanem a sürgősre, meg azonnalra kért telefonok tömegéről, a papírhe­gyekről — hiszen „jó az, ha papír van róla” —, s -nindezek okán arról, hogy az indokolt értekezés, az in­dokolt papír rangja is devalválódik, s már arra sem fi­gyelnek az érintettek, amire kellene. Az előbbiekben említett 9430 ipartelep mindössze tizenkét százaléká­ban foglalkoztatnak háromszáznál több munkást, azaz meglehetősen kicsiny, áttekinthető termelőhelyek ezek, ahol nincs szükség a vállalati központ adta napi, ope­ratív beavatkozásra, még kevésbé diktátumra. Elkerülve a félreértéseket: a nagy vállalati szervezet­ben sokféle előny rejlik, különösen, ha a tevékenység valóban azt fogja át, amit a termelés technikai, tech­nológiai színvonala indokol, tehát például a fejlesztést, az értékesítés stratégiáját, a bérpolitika egységes elve­it, s így tovább. A tapasztalatok azonban nyomatéko­san arra figyelmeztetnek, hogy miközben sok fölös, párhuzamos tevékenység foglalja le a vállalati közpon­tok apparátusát, a tényleges központi feladatoknak csak töredékét látják el, azzal érlelve, mentve, magya­rázva a helyzetet, hogy nincs idő, erő rá ...! Tünet az értekezlet Pesten — vagy bárhol másutt —, ha nem szolgál mást, mint a központ fontosságát tu­datni azokkal, akik „valahol lent a gyrában gyáregy­ségben” tevékenykednek. Tünet, mert a szervezet mű­ködésének formális elemeit helyezi a középpontba, az alá- és fölérendeltséget, a hierarchiát testesíti meg a feladatok rangsorolásában, s nem a feladatok súlyát, szerepét véli elsődlegesnek. S ezért az igazán nagy veszteség — bár ez sem lebecsülhető — nem csupán az utazások ideje, költsége, a papírhegyek előállításá­nak ára — munkabérben, írógépkopásban, sokszorosí­tópapírban és festékben, postai díjban — s nem is a telefonálgatások, a telexezések forintjai a vészesek, ha­nem az, ami belőlük következik. A kezdeményező­készség lehűtése, az egymást keresztező intézkedések okozta zűrzavar, az a távolság, amely a működés le­hetséges és tényleges eredményeit elválasztja telephe­lyeken, gyáregységekben, vállalatoknál. LÁZÁR GÁBOR Tudósítóink írják A munkafegyelemről A késés minimális A Láng Gépgyár dombóvá­ri gyáregységében zárt rend­szerben folyik a termelés, a munkába érkezéskor és távo­záskor az úgynevezett óra­kártyán bélyegezni kell, ami eleve egy meghatározott ren­det, fegyelmet követel meg. Ezzel együtt természetesen előfordulnak munkaidő alatti eltávozások, ami csak kilépő­cédulával, tehát a vezető en­gedélyével történhet. Ez a megkötöttség kizárja, hogy indokolatlanul elhagyják a munkahelyet, mert a magán­ügyben történő eltávozás ide­jére munkabért nem kap a dolgozó. Ez az adminisztrá­ciós rend egyben le­hetőséget ad arra is, hogy el­lenőrizni, elemezni lehet a kilépések számát és okát. így különböző intézkedésekkel, szigorításokkal csökkenthető az úgynevezett törtnapi mu­lasztás. A tapasztalat sajnos az, hogy főleg a vidékről bejá­rók gyakran kapnak munka­A kedvezőtlenül indult, de végül is jól sikerült hét vége, a közönségnap után — két és fél nap alatt 203 ezer látoga­tót fogadtak —, hétfőn meg­kezdődtek az őszi BNV dol­gos hétköznapjai. Az első szakmai napon egyebek között az újjászerve­zett Bútoripari Egyesülés tagvállalatai találkoztak a kereskedelmi partnerekkel. A játékgyártók és kereskedők szakmai napján értékelték a játékgyártás fejlesztésére ho­zott határozatok végrehajtá­sát, ismertették a csaknem 300 millió forintos beruhá­zással bővülő, korszerűsödő játékipar gyártmányfejleszté­si és egyéb eredményeit, ame­lyek között kétségkívül ki­idő alatti időpontra tanácsi idézést, bár fogadóóra leg­több helyen munkaidő után is van. Észrevehető kiesést okoz például, ha a környező községekben tüdőszűrés fo­lyik, mert azt napközben végzik és a dolgozók egész napra kapnak igazolást. Ugyancsak kiesést jelent a személyi igazolvány cseréje is. A munkaidő alatti távollé­tek csökkentése mellett külö­nös gondot fordítanak a bel­ső fegyelem a termelőmun­kából való kiesés a veszte­ségek csökkentésére. Késés a gyáregységnél csak elvétve fordul elő. A szocialista bri­gádok vállalásai közt gyakran szerepel, hogy késés nem lesz a brigádnál, de a notó­rius későket, — ha esetleg lenne — az is fenyegeti, hogy a nyereségrészesedésüket csökkentik, ezt a kollektív szerződés is rögzíti. Arra is történt intézkedés, hogy a dolgozók munkaidő alatt le­hetőleg ,ne menjenek el a gyáron belüli ügyeiket intéz­ni. Ezt a feladatot a műhe­lyek adminisztrátorai elinté­zik. így az adategyeztetések, magasló a vásáron kötött megállapodás: egy amerikai cég egymillió dollárért ren­delt a Politechnika Ktsz nép­szerű bűvös kockáiból. A tervezettnél 20 százalék­kal több volt a nevezés a Kiváló Áruk Fóruma őszi pá­lyázatán, amelyen végül 47 gyártó 113 termékét találták méltónak a megkülönböztető jelzés használatára — jelen­tették be a KÁF titkárságá­nak oklevélkiosztó ünnepsé­gén. Elmondották egyebek között, hogy most első ízben minősítettek kiválónak láb­belit — a Duna Cipőgyár strapabíró Roily gyermek­cipőjét — és ugyancsak első­ként került a kiváló kategó­riába televíziókészülék, az különböző igazolások beszer­zése, ebédjegyek vásárlása, stb. nem jelenthet termelés- kiesést. Néhány évvel ezelőtt még gyakoriak voltak a fegyel­mik, de meghozták a kellő eredményt, ma már fegyel­mi tárgyalást csak nagyon ritkán kell tartani. A fegyel­mi helyzet megfelelő a Láng Gépgyár dombóvári gyáregy­ségében. OSZLÁNCZ1 JÁNOS Huszonöttel kevesebben Időszerű kérdésekről be­szélgetünk Fadgyas Istvánnal, a Tolnai Fonógyár igazgató­jával. Beszélgetésünk témá­ja a munkafegyelem, a munkaidő-kihasználás, a ha­tékonyabb gazdálkodás. A hosszúra nyúlt beszélgetés lényegét röviden így sum­mázhatjuk. — Történt néhány intézke­dés a munkafegyelem meg­szilárdítása érdekében. Job­ban ellenőrzik a kilépőjegyek (Folytatás a 3. oldalon) Orion energiatakarékos Ura­nus típusa. Több sajtótájékoztatót is tartottak ezen a napon. A Texelektro Szövetkezet kiál­lításán elmondották, hogy a hazánkban eddig még nem gyártott plüss anyagból kö­tött kombinációval készült felsőruházati cikkekből már tízezret rendelt a kereskede­lem. A MÉH Tröszt tájékoz­tatóján a hulladékgyűjtés eredményeiről számoltak be, hangsúlyozván a további tennivalókat is, például a ki­bocsátott papíráruk mindösz- sze negyedét tudják ismét hasznosítani. Szovjet küldöttség Budapesten Szovjet küldöttség érkezett hétfőn Budapestre Pjotr Nyi- kolajevics Fedoszejev akadé­mikusnak, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnökének, a Szovjet Tudományos Akadé­mia alelnökének vezetésével, hogy részt vegyen a magyar- szovjet tudományos-műszaki együttműködés 30. évforduló­jának rendezvényein. A kül­döttséget a Ferihegyi repülő­téren Pál Lénárd akadémi­kus, az OMFB elnöke, Fülöp József akadémikus, az MTA alelnöke és Nagy Mária, a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság főtitkára fogadta. Je­len volt Vlagyimir J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. Harcok Nyugat-Szaharában Több száz marokkói kato­na meghalt és százak estek fogságba vasárnap, néhány kilométerre Zaak helyőrség­től Nyugat-Szaharában, a Polisario Front egységeivel vívott csatában — jelentette a Polisario Front közlemé­nye. Az Algírban kiadott közle­mény szerint a Polisario Front harcosai nagy mennyi­ségű fegyvert és hadianyagot zsákmányoltak. Ugyancsak vasárnap a marokkói kormány azt jelen­tette, hogy az elmúlt hét csü­törtökén a Polisario Front 700 fegyverese támadást in­dított Nyugat-Szahara, a mauritániai kivonulást köve­tően Marokkó által megszállt részén. A gerillák 140 harci járművet vonultattak fel és tüzérségi erőket is bevetet­tek. A marokkói jelentés sze­rint a csatában a Polisario Front 90 harcosát ölték meg és 55 harci járművet elpusz­títottak. A csütörtöki ütkö­zetben a marokkói jelentés szerint öt marokkói katona sebesült meg. Az első szakmai nap a BNV-n Szeptember 17-től 28-ig Tanácsi vezetők továbbképzése Tengelicen Négy megye: Baranya, So­mogy, Zala és Tolna városi tanácsainak elnökhelyettesei, vb-titkárai, valamint a járási hivatalok elnökhelyettesei ré­szére tartanak szeptember 17. és 28. között továbbképzést Tengelicen a megyei tanács oktatási központjában. A tan­folyam hallgatósága alig ha­ladja meg a félszázat, de ez mit sem von le az esemény jelentőségéből. A szomszédos megyék tanácsainak, elnök- helyettesei, vb-titkárai és a járási hivatalok elnökhelyet­tesei 12 napon át rendkívül sok időszerű és hasznos tud­nivalóval gyarapíthatják a munkájukhoz szükséges is­mereteidet. A programban előadások és konzultációk váltják egymást. Tegnap a továbbképzést Császár Jó­zsef, a Tolna megyei Tanács általános elnökhelyettese nyi­totta meg, majd dr. Csiba Tibor, az MSZMP KB mun­katársa tartott előadást az államélet és a szocialista de­mokrácia fejlesztésének: kér­déseiről. István József, a me­gyei .tanács elnökhelyettese a tanácsok intézményirányítási feladatairól beszélt. Ma, ked­den Vidóczy László, a dom­bóvári Városi Tanács elnöke ismerteti meg a továbbkép­zés hallgatóságát a-városi ta­nácsok és a vonzáskörzetük­be tartozó községek tanácsai­nak együttműködési tapasz­talataival, majd dr. Kovács János megyei főügyész­helyettes a szövetkezetek ál­lami törvényességi felügyele­tével kapcsolatos munka ta­pasztalatait és feladatait is­merteti. Csütörtökön kerül sor arra az előadásra, melyet Grósz Károly, az MSZMP KB osz­tályvezetője tart társadal­munk erkölcsi és ideológiai arculatáról. E napon a tan­folyam résztvevői a délutáni órákban Dombóvárra láto­gatnak, ahol a városi tanács munkájával ismerkednek majd. A program szerint Ta­másiban a járási hivatal, Szekszárdon pedig a városi tanács munkájába lesz mód­juk bepillantani a tanács­vezetők részére rendezett to­vábbképzés hallgatóinak, akik tengelici tartózkodásuk 12 napja alatt számos köz­ponti szervünk vezetőjének előadásait hallgathatják és vitathatják meg. A tanfolyam zárónapján, a Tolna megyei Tanács titkára dr. Polgár Ferenc válaszol azokra a kérdésekre, melye­ket a tanácsi munka időszerű kérdéseivel kapcsolatban tesznek fel a hallgatók. A tanfolyam résztvevőinek az első napon dr. Csiba Tibor, az MSZMP KB munkatársa tartott előadást

Next

/
Oldalképek
Tartalom