Tolna Megyei Népújság, 1979. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-14 / 215. szám
2 NÉPÚJSÁG Koszigin és Mengisztu beszéde az etióp forradalom évfordulóján (Folytatás az 1. oldalról.) mányfő. „A független afrikai országokat önálló, a neoko- lonialista kizsákmányolástól mentes államoknak akarjuk látni, amelyek magabiztosan haladnák a gazdasági és társadalmi fejlődés útján, egyenjogú és tevékeny résztvevői a nemzetközi politikai életnek.” A Szovjetunió nem akar semmiféle előnyt kicsikarni a maga számára, nem törekszik politikai uralomra, s nem akar katonai támaszpontokat az afrikai kontinensen, nincsenek önző érdekei. Alekszej Koszigin végezetül elégedetten nyilatkozott Mengisztu Hailé Mariammal és a többi etiópiai vezetővel tartott tárgyalásairól, s köszönetét mondott azért a figyelemért, amelyben a szovjet küldöttséget részesítették. Magas szintű szovjet—etiópiai tárgyalások folynak Addisz Abebában. A képen balra a szovjet küldöttség. Koszigin miniszterelnökkel az élen, jobbra pedig az etiópiai, Mengisztu vezetésével. (Képtávírónkon érkezett.) PRAGA Magyar környezetvédelmi kiállítás nyílt csütörtökön Prágában, a Magyar Kulturális Központ székházában. A kiállítás a Hazafias Népfront környezetvédelmi fényképpályázata anyagának fel- használásával bemutatja, hogy milyen módszereket alkalmaznak Magyarországon a természeti értékek védelmében, a tájalakításban és a legkülönfélébb környezeti ártalmak elhárításában. Megnyitó beszédet Dániel István, a Hazafias Népfront Országos Környezetvédelmi Bizottságának tagja, valamint Milos Chvalina, a cseh kulturális minisztérium múzeumi, műemlék- és természetvédelmi főosztályának vezetője mondott. Mindketten rámutattak a két ország környezetvédelmi problémáinak hasonló voltára, és a megoldásukban való együttműködés, a rendszeres tapasztalat- és információcsere jelentőségére. Mengisztu Hailé Mariam Etiópia állam- és kormányfője válaszbeszédében először arról szólt, hogy Etiópia és a Szovjetunió népeinek barátsága hosszú múltra tekinthet vissza. Miután az etiópiai nép felszámolta a kizsákmányoló rendszert és a szocialista fejlődés útjára lépett, a két ország kapcsolatai új csúcsokra emelkedtek, sikeresen fejlődnek. Etiópia népének harca az imperializmus erőivel, nem volt könnyű. A tömegek azonban a Szovjetunió és a szocialista közösség más országainak támogatásával forradalmi elszántsággal küzdöt- ték le a nehézségeket. Etiópia nemzetközi szerepéről és egyéb külpolitikai kérdésekről szólva Mengisztu Hailé Mariam leszögezte: Etiópia az imperialista és reakcióellenes tábor, a szocialista közösség elválaszthatatlan része. A dél-afrikai helyzetet elemezve Mengisztu Hailé Mariam megállapította, hogy a Zimbabwe és Namíbia népének fegyveres harcától meggyengült és megrémült imperialista erők taktikát változtattak és törvénytelen választásokkal próbálják félrevezetni a nemzetközi közvéleményt. ..E kérdésben országaink álláspontja megingathatatlan, tudjuk, hogy folytatni kell a SWAPO-nak és a Zimbabwe Hazafias Frontnak nyújtott támogatást és segítséget.” Ázsiával foglalkozva megállapította, Kína az imperialista körökkel együtt a délkelet-ázsiai stabilitás megingatására törekszik, s Kína a Vietnam ellen végrehajtott agresszióval lényegében az imperializmus távol-keleti szövetségese lett. Mengisztu Hailé Mariam végezetül kifejezte szilárd meggyőződését, hogy Etiópia és a Szovjetunió kapcsolatai tovább erősödnek, s bővül együttműködésük a nemzetközi politikában. BUDAPEST Keserű Jánosné könnyűipari miniszter hazaérkezett az NDK-ból, ahol tárgyalásokat folytatott az NDK könnyűipari miniszterével, helyiipari miniszterével, a cellulóz- és papíripari miniszterrel, valamint a szerszám- és feldolgozógép-ipari miniszterrel. Értékelték az együttműködést és áttekintették a kapcsolatok bővítésének és fejlesztésének lehetőségeit. Keserű Jánosné megtekintette az őszi lipcsei vásár szakkiállításait is. GENF Genfben, a Nemzetek Palotájában folytatja munkáját az ENSZ konferenciája a hagyományos fegyverek konkrét fajtáinak betiltásáról vagy alkalmazásuk korlátozásáról. Összehívták az FKP Központi Bizottságát Űj út: késedelem nélkül mindenütt és mindenkivel ki kell bontakoztatnunk a harcot a hatalom politikájának meghiúsítására és demokratikus pozíciók kivívására — ezzel a címmel tartott beszámolót a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának szerdán megnyílt első őszi ülésén Herzog közgazdász, a Politikai Bizottság tagja. A L’Humanité csütörtöki számában két teljes oldalon közölt részleteket a beszámolóból. Philippe Herzog vitába szállt a kormány érvelésével, amely a kőolaj árának emelésére és a nemzetközi válságra kívánja szűkíteni a franciaországi gazdasági nehézségek magyarázatát. Hangsúlyozta: az infláció és a munkanélküliség fokozódásának oka az, hogy a kormány mindent a profitok növelésének szolgálatába állított. Herzog megállapította: kudarcot vallott — elsősorban a kommunisták által vívott harc eredményeként — a hatalom kísérlete a „nemzeti egyetértés” megteremtésére, nem tudta kifejleszteni az osztályegyüttműködés alapjait a nadrágszíj-meghúzó politika elfogadtatására, a nyugat-európai integráció népszerűsítésére. A hatalom számára ez annál is aggasztóbb, mivel célja éppen az FKP meggyengítése volt. Ez a terv azonban teljességgel kudarcot vallott. Herzog ezt Gis- card d’Estaing elnök és Francois Mitterrand, a nyugatnémet szociáldemokraták és az amerikai vezetők közös kudarcának nevezte. Az FKP befolyása — mondotta — nem csupán érintetlen, hanem megkezdődött erősödése. Az olajhiány elérte Indiát is. A képen: sorban álló teherautók és autóbuszok Uj- Delhi egyik üzemanyagtöltő állomásánál. (Képtávírónkon érkezett.) Uj NATO-terivek Fizetett hirdetés Ha nem látná az ember, nem hinné el. A francia Le Monde ■ oldalának élén végigfutó cím így hangzik: „Megkezdő: a harmadik világháború”. Fizetett hirdetésről van szó, a Belforts ö ötlettel reklámozza most megjelent kötetét. Sir John Hackett tábornok m: tháborúról szól. S támadó „természetesen a Varsói Szerződés. Hackett könyve annak a kampánynak része, amely jó ideje tart a Nyugaton, de az utóbbi időkben fölerősödött. Az alapállás: a Varsói Szerződés államai katonai fölényben vannak Európában mind a középhatósugarú rakéták, mind a hagyományos fegyverek, a páncélosok tekintetében. Következésképpen a NATO-államoknak ki kell egyenlíteniük ezt a hátrányt, csak így érezhetik magukat biztonságban. Nem vitás, nagyon fontos, hogy minden állam biztonságban érezze magát, ne tartson attól, hogy közeli vagy távolabbi szomszédai fenyegetik, katonai nyomást akarnak gyakorolni rá. Ez a békés egymás mellett élés nélkülözhetetlen föltétele, amelyet a szocialista országok is megkövetelnek maguknak, s nem akarják megfosztani ettől a másik oldalt sem. Nézzük meg tehát, mi a valóságos helyzet. A Varsói Szerződés államai nem akarnak megtámadni senkit. A különböző társadalmi rendszerű államok viszonyában azonban az erőket és a szándékokat a tények alapján mérik. Meg kell vizsgálni a fegyverzet színvonalát, a gazdasági erőt, és sok minden mást, ami mind hozzájárul az egyes csoportok katonai potenciáljához. Szocialista vélemény szerint a világban és földrészünkön az erők hozzávetőleges egyensúlyban vannak. Maga a nyugatnémet Fehér Könyv, amelyet a napokban jelentettek meg, leszögezi: „A Kelet és a Nyugat általános katonai erői ma kiegyenlítettek”. Még sincs e könyv egy véleményen velünk, mert miután leszögezte ezt a tételt, tüstént kiemeli az egészből Közép-Európát, ott is egykét fegyvernemet, és azt mondja, hogy ehelyütt a Varsói Szerződés van túlsúlyban. Számítanunk kell tehát arra, hogy a NATO megkezdi az előkészületeket a hadműveleti, vagyis az ezertől ötezer kilométerig terjedő hatósugarú atomrakéta-rendszer fölállítására. Ez derült ki egyebek között abból a NATO-szimpó- zionból, amely most zajlott le Brüsszelben tudományostársadalmi keretek között. De mivel egyik vezérszónoka Henry Kissinger volt, s fölszólalt Luns NATO-főtit- kár és a belga külügyminiszter is, nyilvánvaló, hogy az itt elhangzottak voltaképpen hivatalos véleményeket fejeznek ki. A volt amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy a NATO-nak mindenképpen el kell helyeznie a korszerű rakétákat Nyugat- Európa területén — függetlenül attól, hogy mikor indulnak meg az ezzel kapcsolatos kelet—nyugati tárgyalások. Különben — szerinte —, a nyolcvanas évek közepére „új válságok várhatók” földrészünkön. Mivel indokolja ezt a Cas- sandra-jóslatot? Nem vádolja támadó szándékkal a Szovjetuniót, de hozzáteszi: „Nem volt még a történelemben hatalom, amelyik katonai fölényét ne használta volna ki politikai célokra.” Valamennyi nyugati kormány hangoztatja a „Varsói Szerződés fölénye” tételt, véleményeltérések mutatkoznak azonban közöttük — főleg a nyugat-európaiak és az amerikaiak között — a teendőket és a módszereket illetően. Mi várható tehát? A NATO decemberi miniszteri ülésén valószínűleg úgy döntenek majd, hogy megkezdik a nyugat-európai atomfegyverkezési program előkészítését, s ezzel párhuzamosan kezdenek tárgyalásokat a Varsói Szerződés államaival. A nyugatnémet hadügyminiszter, Fehér Könynévek bemutatásakor így fogalmazott: „Három évünk van a tárgyalásokra, de azért a NATO nem fog várni a fegyverkezési előkészületekkel.” 1979. szeptember 14 Nyugat-Szahara: rendezési kísérlet Csütörtök esti kommentárunk. Egyes jelek szerint Rabatban kezd tudatosulni az a felismerés, hogy a volt spanyol gyarmattal, Nyugat-Szaharával, Marokkó „törököt fogott”. A foszfátban gazdag, 266 ezer négyzetkilométernyi területen 1975-ben a spanyolok távozása után Marokkó és Mauritánia megosztozott, de az alig 100 ezer lakosú ország a Polisario Front nevű felszabadítási szervezet vezetésével fegyveres függetlenségi harcot indított a két annektáló állam ellen. A helyzetet tovább bonyolította az, hogy a Polisario a szomszédos Algéria erőteljes támogatását élvezi, s ez csaknem háborús feszültséget idézett elő Marokkó és Algéria között. A Polisario gerillaharca oly hatékonynak bizonyult, hogy a „gyengébbik láncszem”, Mauritánia jobbnak látta lemondani Nyugat-Szahara hozzá került részéről a front javára. Marokkó válasza: csapataival megszállta ezt a területrészt is. Ugyanakkor néhány napja kivonta Mauritániából katonai alakulatait. Nyilvánvalóan ennek az az oka, hogy most jóval nagyobb sivatagi területet kell ellenőriznie. Marokkó kato’- nai pozíciója azonban — elsősorban utánpótlási vonalai jelentős meghosszabbodása miatt — még inkább sebezhetővé vált. Marokkó a diplomácia frontján is egyre inkább elszigetelődik. Legutóbb az el nem kötelezett országok havannai csúcskonferenciája marasztalta el, s felszólította, kezdjen tárgyalásokat a Polisario Fronttal Nyugat-Szahara függetlenségéről. Úgy tűnik, hogy Rabat újabban már nem zárkózik el olyan mereven ettől a gondolattól. II. Hasszán marokkói uralkodó kedvezően nyilatkozott Habib Burgiba tunéziai elnök közvetítési javaslatáról, hogy az algériai és a marokkói államfő Tuniszban találkozzék és kísérelje meg a konfliktus politikai rendezését. Mohamed Fituri tunéziai külügyminiszter ez ügyben szerdán Algírba utazott, ahol Bendzsedid Sadli elnök fogadta őt. így hát némi remény mutatkozik arra, hogy az arab világ nyugati végén dúló konfliktus esetleg békés megoldást nyerhet. PÁLFI VIKTOR Tokió Tanácskozás Az el nem kötelezett országok havannai értekezlete volt a központi témája azoknak a tárgyalásoknak, amelyeket Ohira japán kormányfő folytatott a hivatalos látogatáson Tokióban tartózkodó Dzsajevardeno Sri Lan- ka-i elnökkel és a japán fővároson át hazatérő Adam Malik indonéz alelnökkel. Japán — amely az utóbbi időben több kezdeményező lépést tett a fejlődő országok irányában, most vonja le maga számára a konferencia tanulságait. Tokiót „meglepte”, hogy az értekezlet zárónyilatkozata a nyugati államokkal együtt Japánt is elítélte a dél-afrikai rendszerrel fenntartott szoros kapcsolatai miatt. Külügyminisztériumi források csütörtökön arra hivat-^ koztak, hogy Japán csak konzuláris viszonyban van Pretoriával, a kulturális érintkezés is korlátozott, a gazdasági cseréről azonban nem mondhat le „a japán gazdaság strukturális adottságaira való tekinettel”. Ismeretes, hogy a dél-afrikai rendszer Japán legfontosabb kereskedelmi partnere a fekete földrészen, a szigetország tőle szerzi be nyersanyagainak tetemes részét. A Aszahi Simbun vezércikkében megállapítja, hogy az el nem kötelezett országok bírálatát Tokió köteles figyelembe venni. Némi ultimátum, legalábbis nyomás jellege van mindennek. A Varsói Szerződés álláspontja szerint viszont a teendők sorrendje a következő kellene, hogy legyen: ratifikálni Washingtonban a SALT—2 megállapodást, s ez bizonyos fokig biztosítja a hadászati fegyverrendszerek világméretű egyensúlyát. Tüstént ezután le kell ülni tárgyalni a SALT—3-ról, ennek keretébe be lehet vonni az Európában lévő nukleáris fegyverek témáját is. Ezen túlmenően a szocialista államok készek a fegyverzetkorlátozás bármely kérdéséről tárgyalni. De éppen, mert egészében véve a Kelet és a Nyugat között katonai egyensúly van, a szocialista államok elítélik azokat a terve: két, amelyek alapján a NATO egyoldalú atomfegyverkezésbe akar kezdeni Nyugat- Európában. Minden jel szerint ennek a tervnek a lélektani előkészítését szolgálja a maga módján a Le Monde-ban megjelent fizetett hirdetés. Lehet, hogy Bonnban vagy az Elysée-palotában röstellik az ilyen módszereket, de bizonyos, hogy nem tiszták az ügyben. TATÄR IMRE i a n t Ä ni* a LAPZARTA BUDAPEST Lázár György, a Minisztertanács elnöke csütörtökön találkozott Piotr Jaroszewicz- cel, a Lengyel Népköztársaság minisztertanácsának elnökével, aki szabadságát tölti Magyarországon. A miniszterelnökök szívélyes, elvtársi légkörben eszmecserét folytattak a két ország kapcsolatairól. ♦ Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára csütörtökön Óbudára látogatott. Először tájékozódott a helyi politikai, gazdasági munítáröl és időszerű politikai kérdésekről tájékoztatót tartott a kerületi pártszékházban. BARACALDO Az ETA baszk szeparatista szervezet álarcos' terroristái csütörtökön a nyílt utcán lelőtték a Spanyol—Amerikai Bank fiókjának elnökét Bilbao egyik ipari külvárosában, Baracaidóban. a havannai értekezletről
