Tolna Megyei Népújság, 1979. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-12 / 188. szám
8 NÉPÚJSÁG 1979. augusztus 12. Komplett sörgyárak A cseh Pilsner Urquell, a Budweiser Budvar, a Staro- pramen, a Zlaty bazant, s több más csehszlovák sörfajta világszerte kedvelt és keresett. A csehszlovák sörgyárakban évente több mint kétmillió hektoliter sör készül. A gyártási hagyományban a nyugat-csehországi Plzen városé az elsőség, itt már a XI. és a XII. században főzték a sört a házi sörfőzdékben. A sörgyári berendezések gyártásának is hagyománya van ma már. Csehországban az 1869-ben Hradec Králové- ban létesült gépgyár kezdte el az ilyen berendezések készítését, ez volt a mai Győzelmes Február Üzemek közvetlen elődje. Jelenleg is a sör- és cukoripari berendezések gyártása a Hradec Králové-i üzem fő programja. A vállalat legkülönbözőbb típusú és teljesítményű komplett sörgyárai — évi 20 000 hektoliter teljesítménytől egymillió hektoliteres teljesítményig — termelnek az európai országokban, Dél-Amerikában és a Közel-Keleten. Az első két komplett csehszlovák sörgyárat Jugoszláviába exportálták 1926-ban, Magyarországra 1927-ben, Lengyelországba 1929-ben szállítottak sörgyárat. A Szovjetunió 1965 óta vesz komplett csehszlovák sörgyárakat és sörgyári berendezéseket. A Hradec Králové-i üzem 1975- ig 11 szovjet köztársaságba, összesen 74 gyárat szállított, s e sörgyárak mindegyike évi 30 ezer hektoliteres kapacitású. Moszkvában, Kijevben és Szimferopolban évi 1 millió hektolitert előállító cseh sörgyárakat helyeztek üzembe. Ezeket továbbiak is követik, Harkov, Krasznodar, Szverd- lovszk és Leningrád számára. Az egyik „milliós” kapacitású sörgyár Moszkvában az olimpiai játékok idején látja el sörrel a szovjet fővárost. Százharminc nap pihenésre Szórakozás Szibériában A Szovjetunióban minden dolgozónak körülbelül 130 napja van évenként pihenésre (hetenként a két szabadnap, az ünnepek, aztán a szokásos évi szabadság). G. Orlov szovjet filozófus azt mond- ja; hogy a szabad idő — az év egyharmada! — kihasználásának sokfélesége „garancia arra, hogy az ember mindig megőrizheti a maga egyéniségét”. . * Szajanogorszk, az egyik jellegzetes szibériai város hétköznapjai meggyőzően igazolják a fenti megállapítást. A város mindössze hároméves. Születését a Száján— Susenszkoje vízi erőmű építésének köszönheti. Az erőmű, ha majd mind a három aggregátját teljesen üzembe helyezik (6,4 millió kilowatt), a legnagyobb vízi erőmű lesz a világon. Az építkezés nép- gazdasági szempontból óriási, jelentőségű, de legalább ekkora gondot fordítanak az ún. „belső használatra” szánt objektumok építésére. A városban hatalmas művelődési központ épül, mozival, hangversenyteremmel, táncteremmel. Lesz benne diszkó, és sokféle helyiség a szakkörök, a különféle műkedvelő csoportok számára. Az újabb és újabb lakótelepek az iskolákkal, garzonházakkal, óvodákkal, bölcsődékkel, könyvtárakkal, zeneiskolákkal párhuzamosan épülnek. 1978 decemberében a 800 ezer lakosú Krásznojarszk- ban a nagy területi központban opera- és balettszínház nyílt. Építésének költsége kereken 9 millió rubel. A forradalom előtt mindössze egy múzeum és öt kocsma volt a városkában. Ma fejlett iparán és sokféle iskoláján kívül öt színháza, 60 mozija, nagy kultúrpalotája, több mint száz könyvtára, szimfonikus zenekara, cirkusza, tánctermei, éttermei, cukrászdái vannak, ahol esténként szórakozhat a fiatalság. Nemkülönben sportolhat is: erre a célra különféle sportpályák, sporttelepek, tornatermek, stb épültek. Mint láthatjuk, bőven van lehetőségük szórakozásra és a lehetőségek évről évre bővülnek. ♦ Krasznojarszk — nem kivételes helyzetű város. Kemerovóban gyönyörű új hangversenyterem nyitotta meg kapuit, Norilszkban képtár, Ir- kutszkban orgonazeneterem. Ilyen hírekről gyakran hallani Szibériában. A táj zord éghajlati viszonyai, valamint az, hogy oly távol vannak az orosz kultúra híres központjaitól, indokolttá teszi, hogy különös gondot fordítsanak a szibériai ember pihenési és szórakozási lehetőségeire. * A híres Bajkál—Amur vasúti fővonal építkezésein nem egészen fél évvel azután, hogy az első önkéntes brigádok kirakodtak,- már megnyíltak az első klubok és könyvtárak. Tíz hónap múltán az építkezés több szakaszán már nézhették a moszkvai tv adásait. A tajga és az északi tundra tágas térségein helikopterek és motoros hajók száz meg száz mozgó könyvesboltot, könyvtárat, kiállítást szállítanak. Gyakorlatilag a Szovjetunió minden hivatásos színháza (számuk jelenleg 574) ilyen vagy olyan formában patronálja a szibériai városokat és azokat a nagy építkezéseket, ahol e hatalmas terület lakosságának többsége él. A gazdaság és a kultúra párhuzamos fejlődése — fontos sajátosság, amely jellemző Szibéria meghódításának jelenlegi szakaszára. BORISZ IVANOV A második világháborút követő években a Szovjetunió sokoldalú és önzetlen segítségével a magyar népgazdaság — a komoly veszteségek ellenére — gyorsan helyreállt. Magyarországon szovjet műszaki közreműködéssel 1945 óta 140 nagy ipari létesítmény épült. A két ország. kereskedelmi kapcsolatai szilárdan és dina-’ mikusan bővülnek. Amíg áruforgalmuk értéke 1967-ben 1 milliárd-64 millió rubel volt, 1977-ben 4 milliárdra, 1978- ban pedig már 4,5 milliárdra nőtt ez az érték. A Szovjetunió Magyar- ország legfontosabb kereskedelmi partnere. A Szovjetunióval folytatott kereskedelem éppen egyharmada az ország teljes külkereskedelmi forgalmának. A jelenlegi ötéves tervidő-' szakban Magyarország a szovjet megrendelőknek 32 ezer Ikarus autóbuszt, 154 ezer autóbusz- és trolibusz-hátsó- hidat szállít. Ugyanebben az időszakban a Szovjetunió 30 ezer teher- és 200 ezer személygépkocsit küld Magyar- országnak. A magyar építőanyag-ipar, a kohászat, a bányászat, a vegyipar és petrolkémia, a villamos energetika további fejlesztésére a Szovjetunió különféle berendezéseket — többek között 1760 megawattos atomerőművet (Paks), 1 millió tonna acél kapacitású konverteres acélművet (Dunaújváros), 1.2 millió tonna teljesítményű cementművet (Észak-Magyarország), bánya- nyitási eszközöket (Tatabánya—Bicske) — szállít Magyarországnak. Szovjet és magyar külkereskedelmi szervek között megállapodás született, melynek megfelelően Magyar- ország építőipari szerkezeteket, technológiai, hőtermelési és ventillációs berendezéseket, 2—2 csirke- és hústyúk- gyárat szállít a Szovjetuniónak. A csirkegyárak teljesítménye évente 10,6 millió broyler, a hústermelő üzemeké egyenként 400 ezer darab tyúk. A Szovjetunió 1978-ban több mint 7 millió tonna kőolajat. 1 millió tonna szenet és kokszot, több mint 500 ezer tonna hengereltárut, 1 millió köbméter különféle faanyagot és 740 ezer köbméter fenyőfűrészárut szállított magyar megrendelőinek. A szovjet erőművekből évente 4 5 mil- .liárd kilowattóra energia érkezik Magyarországra. Több mint húsz éve exportálják a magyar autóbuszokat a Szovjetunióba. Mintegy 400 szovjet városi közlekedési vállalat használ Ikarus buszokat. Most folyik az olimpiai résztvevők és vendégek. szállítására szolgáló típus- kialakítása." A magyar gazdasági élet fejlődése szempontjából, nagy jelentőségű a szovjet—magyar timföld-alumínium egyezmény. A megállapodás alapján Magyarország timföldet szállít feldolgozásra a Szovjetunióba. Az alumíniumot visszaszállítják Magyar- országra. A Szovjetunióval folytatott együttműködés eredményeképpen Magyarország bekapcsolódott olyan kutatásokba is, amelyek korábban nem voltak az országban. Ezek közé tartozik az atomfizika és a világűrkutatás. Magyar tudósok jelentős munkát folytatnak a Dubnái Egyesített Atommagkutató Intézetben. Közel 5000 magyar fiú és leány szerzett diplomát a szovjet felsőoktatási intézményekben. A Vinnyica—Albertirsa villamos távvezeték sikeres üzembe helyezése fényes bizonyítéka a szocialista gazdasági integráció komplex programja valóra váltásának. Az albertirsai alállomás részére a különleges berendezéseket szovjet vállalatok szállították. A nagy teljesítményű transzformátort a magyar Ganz Műszergyár szállította. Szovjet és magyar tudósok megoldották a 800 megawattos hő- és atomerőművek kombinált levegőkondenzációs berendezésének tervezését, a korlátozott víztartalékkal rendelkező területek számára. A partnerek közösen három találmányt szabadalmaztattak, 18 országban. Fejlődő energetika Tíz éve létesítették az első energetikai rendszert Mongóliában. Az energetika azóta az ország dinamikusan fejlődő iparága. Jelenleg egymilliárd kilowattóra villamos áramot termelnek. Szovjet és mongol tudósok tervei alapján bővül tovább a hálózat. A cél a kétmilliárd kilowattóra termelés elérése. Ha ez sikerül, akkor az egy főre jutó villamosenergia-termelés a korábbinak ötszörösére nő. Életkörülmények Togliattiban A több száz autóbusz 20 perc alatt 35 ezer embert szállít a gyárba, az első műszakba. (Togliattiban, amelyet minden részletében megterveztek, az ipari és a lakónegyedet jelentős távolság választja el egymástól.) Bekapcsolják a légkondicionáló berendezéseket. Délelőtt 11 órakor leáll a fő szerelőszalag — kezdetét veszi az ebédszünet. A váltás valamennyi munkása egyidő- ben ebédel — a megterített asztalok mellett 15 perc alatt elfogyasztják az ételt, a négy- fogásos ebéd ára 40 kopek. A dolgozók különböző diétás ételek közül is válogathatnak. Amíg a szerelők ebédelnek, addig a takarítógépek megtisztítják a vibrációt elnyelő padlózatot. Az ebédidő hátralévő 30 percét a dolgozók kedvük szerint töltik el. A legkedveltebb szórakozás a sakk, a dominó, sokan olvasnak, mások pingpongoznak vagy a labdát rúgják. Délután négy órakor az autóbuszok a gyárkapuk előtt várják és viszik tíz irányba az utasokat. Minden más szolgáltatás (élelmiszerüzletek, óvodák, bölcsődék, mosodák, fodrászat, stb.) a mikrorajonban található, ahol a dolgozók élnek, s az sem mellékes hogy mindezek a lakóházaktól számított 300 méteres körzetben vannak. A lakóházakat az állam építette és ingyenesen juttatta a gyár dolgozóinak. A lakbér alacsony. A Szovjetunióban a családi költségvetésnek mindössze 3 százalékát teszi ki a lakbérre fordított kiadás. Az estét, mint a világon mindenütt, Togliatti dolgozói is családi körben szeretik eltölteni, vagy szívesen járnak egymáshoz vendégségbe. Persze, a fiatalok niás kedvtelés után néznek: hangversenyre, zenés szórakozóhelyekre, moziba mennek. Háromezer ember szakkörökben hódol kedvenc művészeti ágának — az este a próbák ideje, a sportolóknak pedig az edzéseké. Büszkék arra, hogy Togliattiban négy világbajnok, két Európa-bajnok található, tízen pedig a Szovjetunió bajnoka címet nyerték el. Togliattiban sokan űzik a téli sportokat — nyáron pedig a vitorlázást. A legtöbb szurkolót az autóversenyek, azon belül pedig az ügyességi versenyek vonzzák. LEONYID KORENYEV denki ismeri” — folytatja tovább. „A fúrókalapáccsal együtt azok közé a sűrített levegővel működő szerszámok közé tartozik, melyek köny- nyen összetörik a legkeményebb kőzetet is. Lényeges hátrányuk viszont, hogy a hosszabb ideig ezzel dolgozók gyakran szenvednek érbetegségekben: a szerszám túlságosan erős rezgése igen kedvezőtlenül hat a vérerekre.” A világ szakemberei több mint ötven évig azon fáradoztak, hogyan lehetne a rezgések számát csökkenteni. Erőfeszítésük nem sok eredménnyel járt, a beteg munkások száma egyre nőtt. — „Mi 1969-ben kezdtünk ezen a feladaton dolgozni” — emlékszik vissza Lada mérnök. „Újra kezdtük a kísérletezést; kipróbáltunk mindent, amit lehetett. Nyilvánvaló volt számunkra: részleges szerkezeti változásokkal nem érünk el eredményt. Más utat kerestünk tehát: egy teljesen új konstrukciót kellett megvalósítani.” Több • éves megfeszített munka után készült el az új fejtőkalapács mintadarabja: a rezgésszám a megengedett határ alá csökkent. Találmányuk sikert aratott, jóformán az egész világon szabadalmaztatták. Fel sem lehet mérni, hány ember egészségét védi ez az új, biztonságos munkaeszköz ; így természetesen a csehszlovák bányászoknak is értékes ajándék. A próbasorozat, amelyet 1978 tavaszán gyártottak le, minden tekintetben megfelel, úgyhogy most fejeződnek be az előkészületek a sorozat- gyártás megkezdésére a Prága melletti Roztoky u Be- rouna város Permon nevű üzemében. MARIE HOLECKOVA Mindig nagy élményt jelent találkozni egy feltalálóval. Mirko Lada mérnök, a műszaki tudományok kandidátusa, különösen érdekesen tud beszélni magáról, munkájáról. — „A háborúnak már vége volt, amikor elgondolkoztam a jövőmön” — emlékszik visz- sza a múltra. „Mindig érdekeltek a műszaki problémák, de az egyetemek akkoriban éppen hogy csak megnyitották kapuikat. Az ország újjáépítésében minden munkáskézre szükség volt, ezért elmentem a zacléri medencébe egy kőszénbányába. Akkor volt a kezemben először fejtőkalapács és a saját bőrömön tapasztaltam: milyen is a bányamunka. Nem is sejtettem, hogy egyszer részem lesz e nehéz munka megkönnyítésében...” Mirko Lada ma a Prága melletti bechovicei Állami Géptervezési Intézet osztály- vezetője. Harmincévi kutatómunkája során több találmánya könnyítette már az emberek munkáját különféle iparágakban. — „A fejtőkalapácsot manapság már majdnem minA bányászok egészségét kímélő „antivibrációs” fejtőkalaoács Mirko Lada az új típusú fejtőkalapács feltalálója Az új krasznojarszki opera nézőtere Ajándék a bányászoknak
