Tolna Megyei Népújság, 1979. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-11 / 187. szám
S^PÜJSÄG 1979. augusztus 11. Tisztavatás, vízi és légi parádé, tűzijáték Toon a SALT-2.-ről Augusztus 20. Budapesten Augusztus 20-án ismét megrendezik Budapesten, a Parlament előtti Duna-szaka- szan a már hagyományos vízi és légi parádét, a Kossuth Lajos téren ünnepélyesen avatják néphadseregünk új tisztjeit, este színpompás tűzijáték nyújt látványosságot — tájékoztatták az újságírókat pénteken a Magyar Néphadsereg, a Magyar Honvédelmi Szövetség és az Ifjú Gárda országos parancsnokságának képviselői a Magyar Néphadsereg művelődési házában. A már esztendők óta kialakult programnak megfelelően 20-án délelőtt 10 órakor a Parlament előtti Kossuth Lajos téren ünnepélyesen avatják a Magyar Néphadsereg főiskoláin idén végzett tiszteket. A tisztavatást követően kezdődik a vízi és légi parádé, amelynek rendezője ezúttal is a Magyar Honvédelmi Szövetség budapesti szervezete. Az igen látványosnak ígérkező, nehéz mutatványokkal teli programban részt vesznek a Magyar Néphadsereg kijelölt alakulatai, az MHSZ és a különböző sportegyesületek sportolói, akik már javában készülnek a bemutatóra. Az idén először szovjet, NDK- beli, és csehszlovák pilóták is „vendégszerepeinek” a Duina fölött. A budapesti honvédelmi nap fél tizenkettőkor kezdődik, Megszólalnak a- fanfárok, majd zászlókkal díszített motorcsónakok tűnnek fel ék alakban a Dunán. Utánuk különböző méretű hajók következnek, egyebek között az alkotmány törvénybe iktatásának 30. évfordulóját, a KGST megalakulásának 30. évfordulóját, a nemzetközi gyermekévet, a gazdasági építőmunkát, a honvédelmet köszöntő jelmondatokkal és dekorációkkal. Eközben -a Duna fölött a levegőben zászlós helikopterek nyitják meg a légi parádét. A motoros és a vitorlázó repülők után elhúznak a Magyar Néphadsereg nagy sebességű gépei, majd egyéni és kötelék műrepülésben gyönyörködhetnek a nézők. Ezután az egyik leglátványosabb eseményre, az ejtőernyősök bemutatójára kerül sor, 12 óra körül. Alkotmányunk ünnepén — immár 15. alkalommal — ez évben is tűzijátékban gyönyörködhetnek a budapestiek és a város vendégei. A látványos „tűzesést” vízi koncert előzi meg. a Parlament előtti Duna-szakaszon a Magyar Néphadsereg összevont zenekara ad hangversenyt a egyik SZOT-hajó fedélzetén. A hajót színes reflektorok fényjátéka kíséri. Ezután kezdődik este 9 órakor a félórás tűzijáték: a petárdákat, a röppentyűket hagyományos helyükről, a Citadelláról és a Gellért- rakpartról lövik fel. Az augusztus 20-i parádé vendégei lesznek a X. országos Ifjú Gárda szemle részt vevői is. (MTI) Rodrigo Carazo Nicaraguában Rodrigo Carazo, Costa Ri- ca-i államfő, aki hivatalos látogatáson tartózkodik Ma- naguában, oktatásügyi és mezőgazdasági egyezményeket kötött a nicaraguai vezetéssel. Ezenkívül szerződések születtek több más gazdasági kérdésben is. Rodrigo Carazo — az első államfő aki a forradalom győzelme óta Nicaraguába látogatott — elégedetten szólt tárgyalásainak eredményeiről. Carazót érkezésekor több mint 100 000 ember fogadta nagy lelkesedéssel és Costa Ricáról nevezték el Managua egyik régi negyedét. . Tömegsírt fedeztek fel pénteken Managuában a Somoza-féle nemzeti gárda egyik volt gyakorlótáborának udvarán. Becslések szerint a tömegsírba több száz kivégzett hazafit temettek, alig egy-másfél hónapja. Belfasti évforduló Tíz évvel ezelőtt küldték az angol katonákat Észak- Irországba. Képünkön: felgyújtott autóbusz és álarcos jelzi a belfasti utcákon az erőszakhullám erősödését az évfordulón. Malcolm Toon, az Egyesült Államok távozó moszkvai nagykövete — változtatva még néhány hete is hangoztatott véleményén — a SALT—2. jóváhagyására biztatta a szenátust. Toon az amerikai külpolitikai társaság egy összejövetelén tartott beszédében New Yorkban. Kijelentette: ha a szenátorok módosításokat eszközölnének a szerződés szövegén, ez annak „halálát” jelentené. Toon arra is figyelmeztetett, hogy a szerződés módosítása vagy elvetése rontana az Egyesült Államok és nyugat-európai szövetségesei viszonyán, „játékteret engedne Moszkvának” és rendkívül megnehezítené a szovjet—amerikai kapcsolatokat minden téren. PANORÁMA BUDAPEST Dr. Szarka Sándornét, a Magyar Rádió külügyi osztályának elhunyt nyugalmazott vezetőjét mély részvéttel búcsúztatták el pénteken a Farkasréti temetőben. A rádió elnöksége nevében dr. Kiss Kálmán elnökhelyettes, a munkatársak nevében pedig Kaposi István emlékezett meg dr. Szarka Sándorné életéről és munkásságáról. PÁRIZS Ellopták a francia kupát a Nantes klubhelyiségéből. Egy ismeretlen telefonáló szerint longwy-i vasmunkások tiltakoznak ily módon amiatt, hogy az észak-lorrainnei vasüzemek felújítása után sok munkás maradt állás nélkül. A 3200 grammos ezüsttrófeát visszaadják majd a kupagyőztesnek, mégpedig akkor, amikor az FC Nantes a Strasbourggal játssza a bajnoki mérkőzést a longwy-i stadionban. DAR ES SALAAM Nyerere tanzániai államfő pénteken meglepetésszerűen annak a véleményének adott hangot, hogy a Zimbabwe Hazafias Front valószínűleg mégis elfogadja a lusakai nemzetközösségi konferencián előterjesztett brit javaslat két alapelemét. Tiltakozó akció Elhagyták Svájc mexikóvárosi nagykövetségét azok a politikai aktivisták, akik egy hete foglalták el az épületet, tiltakozva letartóztatott hozzátartozóik eltűnése miatt. A Pershing-program kockázatai Péntek esti kommentárunk. Még javában tart az amerikai szenátusban a SALT-vita, Nyugat-Európát azonban már újabb fegyverkezési hírek aggasztják. Nevezetesen: az úgynevezett Pershing-terv, amelynek keretében a NATO Pershing—2. és szárnyasrakétákat akar Olaszország. Belgium, Hollandia, az NSZK és Anglia területén elhelyezni. Hogy milyen fegyvertípusról van szó? Nyugat-európai szakértők szerint félelmetesről. Ezekkel a rakétákkal ugyanis például Itália területéről elérhető a Szovjetunió, de sebezhető bármely európai szocialista ország. Bevetésük a NATO-pa- rancsnokság hatáskörébe tartozik, s a szuverén országoknak ebbe nincs beleszólásuk. Vagyis olyan veszélyes fegyvereket telepítenének az öt nyugat-európai állam területére, amelyek felhasználása kizárólag a NATO, még pontosabban a Pentagon hatáskörébe tartoznék. Érthető, hogy Tom Rossnak. a Pentagon szóvivőjének bejelentése — miszerint az USA „komolyan fontolóra vette” a hatszáz rakéta nyugat-európai elhelyezését, — heves ellenérzést váltott ki. Az Olasz Kommunista Párt állásfoglalása például hangsúlyozza: a tervezett lépés kockázatos ellencsapásnak tenné ki a nyugat-európai országokat. Mi más lehet a veszedelmes program célja, mint a SALT —2. kedvező hatásának csökkentése, az egyenlő biztonság elvének fölrúgása! Napjainkban csakugyan ingatag a világ erő- egyensúlya, s éppen ezért sokkalta súlyosabb felelősség terheli mindazokat, akik a kialakult erőviszonyokat meg akar-4 ják változtatni. Nyilvánvaló, hogy a Pershing—2. és a szárnyasrakéták Nyugat-Európába telepítése a világnak éppen abban a térségében jelentene nem kívánt feszültséget, amely a földkereség sorsának alakulására döntő befolyással bír. Az amerikai stratégák törekvése aligha járul hozzá a kölcsönös bizalom elmélyítéséhez. Ügy látszik, a szavak és a tettek között bizonyos körök még mindig nem óhajtanak egyensúlyt teremteni. A jelekből ítélve ez a szándék enyhén szólva megkérdőjelezhető. GYAPAY DÉNES Nyugat-Európa KommunisvaK es a itozos Piac Nyugat-Európában, különféle találkozókon, kongresz- szusokon, összejöveteleken gyakran lehetünk tanúi egyfajta sajátos szűkkeblűség- nek, amely nagyjából abban nyilvánul meg, hogy némely szónokok nemes egyszerűséggel Európáról beszélnek, vitatkoznak, holott legfeljebb ha kontinensük nyugati fele érdekelt a szóban forgó témában. Csupán egyetlen példa: májusban, Münchenben tartotta kongresszusát az Európai (!) Szak- szervezeti Szövetség, amely, mint a közös piaci tagállamok munkásszervezeteinek nemzetközi központja jött létre 1973-ban. Csatlakoztak hozzá az Európai Gazdasági Közösségen kívüli országok — mint például néhány semleges ország — szakszervezetei is. A most megválasztott új elnök, zárszavában közölte, hogy „ebben a teremben Európa gyakorlatilag valamennyi szakszervezete képviselteti magát”. Holott mindössze 18 ország 33 szervezetének képviselői vettek részt a kongresszus munkájában. Nem csak a szakszervezeteket jellemzi ez a szűkkeb- lűség. Voltaképpen helytelen a Közös Piacot Európai Gazdasági Közösségnek, s a közelmúltban megválasztott képviselőházát Európa-par- lamentnek nevezni. Nyilvánvaló, hogy ezt a szóhasználatot nem csak a véletlen tartja fenn, hanem politikai tartalma, háttere is van. Bizonyítja ezt a térségben — Nyugat-Európában — érdekelt néhány kommunista párt nyilvánosságra hozott álláspontja is. A témát ismét időszerűvé tette a közös piaci parlament június első felében lezajlott megválasztása is. Már a kampány időszakában megismerhettük a kommunisták álláspontját. Különösen az olasz és a francia kommunisták tulajdonítottak nagy fontosságot véleményük világos megfogalmazásának. S bár a választási eredmények alighanem mindenkinek csalódást okoztak, fontos felidézni néhány gondolatot ezekből az állás- foglalásokból. Mielőtt azonban erre rátérnénk, szenteljünk némi figyelmet az említett csalódásnak, amely kétségtelenül különböző mértékű volt. A szocialista-szociáldemokrata pártok nagyon remélték, hogy sikerül többséget szerezniük a parlamentben. Hasonló reménységet tápláltak magukban a kereszténydemokraták és a konzervatívok is. A célt egyik nagy tömörülés sem érte el. Tény azonban, hogy ebben a képviselőházban a 410 képviselői hely többségét jobboldali képviselők foglalják el. A szocialisták 115, a kommunisták pedig 44 mandátum felett rendelkeznek. A munkáspártok képviselői tehát együttesen sem rendelkeznek abszolút többséggel. Mégis az ő feladatuk, hogy az újonnan megválasztott testületben a dolgozó osztályok érdekében síkra szánjanak a kampány során hangoztatott célkitűzéseik megvalósításáért. A kommunisták részéről az erre való készség nyilvánvaló. A kilenc közös piaci országból mindössze háromban sikerült a kommunistáknak olyan választási eredményt produkálniuk, amely lehetővé teszi képviselők küldését a parlamentbe. A hagyományoknak megfelelően csak Olaszországban és Franciaországban jutottak jelentős számú szavazathoz a kommunisták. Az „Európa- parlamentben” 24 olasz, 19 francia és 1 dán kommunista képviselő kapott helyet. Az OKP választási programjában nagy hangsúllyal szerepelt egy gondolat, amelyet ezúttal is érdemes idézni: „A fejlődés érdekében folytatott nemzetközi együttműködési politika nyilvánvalóan megköveteli a világméretű enyhülés és egymás mellett élés folytatását és megszilárdítását.” Természetesen ehhez a gondolathoz kapcsolva a nyugat-európai kommunisták síkraszállnak az elzárkózás és a diszkrimináció ellen is, szorgalmazzák a szocialista országokkal való politikai és gazdasági kapcsolatok elmélyítését a Helsinkiben elfogadott alapelveknek megfelelően. Ugyancsak fontosnak tartják az EGK és a KGST közti kapcsolat rendezését, amely szerintük „központi kérdés az egymás mellett élési és együttműködési politika szempontjából”. Lehetőséget látnak például arra, hogy a két gazdasági szervezet között hamarosan létrejöjjön egy közvetlen egyezmény, amely hosszú távra meghatározná a lehetséges együttműködés kereteit és tartalmát. Természetesen a nemzetközi, vagy konkrétabban a kelet—nyugati kapcsolatok formálása mellett a nyugateurópai kommunisták jelenleg elsődleges feladatuknak azt tekintik, hogy saját hazájukban, illetve a Közös Piac országaiban védelmezzék a dolgozók érdekeit, javaslatokat tegyenek a teljes foglalkoztatottság megvalósítására, s elutasítsák azokat a törekvéseket, amelyek arra irányulnak, hogy az elhúzódó tőkés válság terheit a dolgozókra hárítsák. Minthogy az említett nyugat-európai parlamentben jelentős számban jutottak mandátumhoz szakszervezeti vezetők is — akik ugyancsak a teljes foglalkoztatottság elérését tekintik céljuknak —, a kommunista pártok a velük való közös fellépést is lehetségesnek tartják, akár a szocialistákkal való együttműködést mindazokban a kérdésekben, ahol erre alkalom adódik. T. T. . Ebben a strassbourgi épületben tartja üléseit a Közös Piac parlamentje
