Tolna Megyei Népújság, 1979. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-10 / 186. szám
A^PÜJSÁG Országjáróknak Új látnivaló Mezőkövesden A szombathelyi Mayer-gépgyár lokomobilja a múlt század végéről HIDEG HÚSLEVES Hozzávalók: 2,5 dl víz, fél leveskocka (húsleveskocka), 1 tojás, szerecsendió, só 1/2 doboz gomba, petrezselyem. Húsleveskockát forró vízben felfőzzük, majd lehűtjük. Ha lehűlt, tetejéről leszedjük a zsírt. A tojást szerecsendióval, sóval 1 evőkanál vízben elkeverjük, majd habosra verjük. Majd egy kivajazott csészébe öntjük és forrásban lévő vízzel telt edénybe tesszük a csészét, hogy a tojás besűrűsödjön. Ha kihűlt, kockákra vágjuk. A gombát felszeleteljük. A tojáskockákat, a gombát és az apróra vágott petrezselymet a hideg húslevesbe tesz- szük. Máris fogyasztható. MADRIDI PARADICSOMLEVES Hozzávalók: 2,5 dl víz, 1 kávéskanálnyi húslevespor, 1/4 kg paradicsom, fél paprika, turbolya, só, bors, 2 kávéskanál cseresznyelikőr, 1 evőkanál felvert tejszín. A vizet, a húslevesport, feldarabolt paradicsomot és paprikát a fűszerekkel együtt feltesszük főni, és fedő alatt körülbelül 20 percig pároljuk. Majd szűrőn átszűrjük. Tálalás előtt a likőrrel ízesítjük és a tányérba öntve tetejére tesszük a tejszínhabot. Részrehajlás Egy londoni bíró sajátos elv szerint ítélkezik özvegyek kártalanítási kereseteiben. A kevésbé vonzó hölgyeknek magasabb, a csinosabbak- nak alacsony összeget ítél meg. Indoklása: az utóbbiaknak nem kell annyira a pénz, hiszen jó esélyeik vannak egy újabb házasságra. Mezőkövesden a Kőrisfa utca 27. számú portán a szín alatt és a szabadban mező- gazdasági erőgépek sorakoznak. Többségüket már csak az idősebbek ismerhetik, vagy láthatták használatban. Lokpmobilok, szívógázmotorok, olajüzemű gépek, különböző stabil motorok sorakoznak. Van, amelyik a századforduló előtt született, van, amelyik a húszas-harmincas évek fordulóján, összességükben a század első felének, de mindenképpen első harmadának mezőgazdaságigép-történetét tükrözik. Van itt 1904-ből származó, a Clayton és Shuttle- worth angol cég által gyártott öreg masina, a Ganz gyár több terméke, a Ma- yer-féle szombathelyi motorgyár, a Schlick-Nicholson cég gépe, a miskolci egykori Fried-féle gépgyár meg Herz Jenő több masinája. Nagyhírű és elfeledett cégek termékeinek egész sora. Van már gép, amelyen HSCS felirat olvasható, azaz a Hoffer— Schrantz—Cayton—Shuttke- wort egyesített részvénytársaság (később Vörös Csillag Traktorgyár) nagyon-nagyon régi terméke, a Bánki— Csonka szabadalom alapján készült Ganz-gyártmányok közül egy, a századforduló előttről, egy 1904-ből, a hazai motorgyártás tizedik és tizenötödik évéből és a két gépen az eredeti Bánki és Csonka szabadalmaztatta' porlasztó található. Nehéz lenne felsorolni, mely gyár, milyen gyártmánnyal van jelen a közel hatvan erőgép gyűjteményében. Robosztus, könnyen vontatható lokomo- bilok és nehézkes, már-már ijesztő külsejű stabil gépek váltják egymást. E gazdag és Magyarországon egyedülálló gyűjtemény most került állami tulajdonba. A gépeket Hajdú Ráfis János mezőkövesdi lakos, a Kőrisfa utca 27. számú ház és telek gazdája gyűjtötte össze magánszorgalomból. Hajdú Ráfis János tősgyökeres mezőkövesdi, a szakmája autószerelő, utoljára a MEZŐGÉP Vállalat helyi gyáregységében volt meós. Gyűjtőszenvedélye nem új. Elhalt szülei tárgyi emlékeit, a mezőgazdasági művelés eszközeit, a paraszti háztartás és gazdálkodás mindennapos tárgyait már gyerekkorában kezdte gyűjteni, őrizgetni. Gyűjtőmunkájának második lépéseként a népi kovácsművesség iránti érdeklődéstől vezérelve kezdett kutatni, gyűjteni, s eközben figyelt fel a régi lo- komobilokra és stabil gépekre. Ennek tíz esztendeje. Ettől kezdve tudatosan járta az országot, gépek után kutatott. Ahol talált ilyesmit, megpróbálta megvásárolni. Valamennyi gép magántulajdonból került ide. És nem is kis summáért. A gyermektelen házaspár minden keresetét erre a nemes hobbira költötte. Szenvedélyévé vált a régi mezőgazdasági motorok kutatása, tanulmányozása. Beszerezte az elérhető szakirodalmat. Tanult, képezte magát, hogy mind jobban megismerje ezt a területet. És ahogy tágult látóköre, bővült szakismerete, annál tudatosabban, célirányosabban fejlesztette gyűjteményét, kutatta fel az országban még fellelhető régi mezőgazdasági motorokat. Ilyen gépeket egyetlenegy múzeum sem gyűjtött, gyakorlatilag tehát elhanyagolt múzeumi terület talált Hajdú Ráfis Jánosban igen lelkes és jó gazdára. Gyűjtőszenvedélyével múzeumot alapított, mert a gyűjteménynek hamar híre kelt és a közelmúltban hivatalosan is múzeummá lett a mező- gazdasági gépek gyűjteménye, Hajdú Ráfis János az elmúlt év végén felajánlotta gyűjteményét az államnak, így került az a Borsod megyei múzeumi szervezet kezelésébe, lett belőle múzeumi anyag, a kiállításra felhasznált ingatlanrésszel együtt és Hajdú Ráfis János, valamint felesége, aki korábban a helyi könyvesboltban dolgozott, a megyei múzeumi szervezet munka- vállalója lett. Elkészült az állandó kiállítás. Minden egyes öreg gépnek, szerszámnak, egyéb kiállítási tárgynak megtervezték a helyét, hogy a látogató az udvart félkörben átsétálva képet kapjon a tovatűnt évtizedek mezőgazdasági gépeiről. Először a nagymotorokkal találkozik, majd a kisebbekkel, ezt követően a motorizáció előtti mezőgazdasági gépekkel és egyéb eszközökkel. BENEDEK MIKLÓS 1979. augusztus 10. Konyhatörténet „Némely étkek készítési módgya” ízléses minikönyv került a könyvesboltokba XVIII. századi étkek receptjeivel; Schram Ferenc gyűjtésében, „Némely • étkek készítési módgya” címen. A könyvecske a magyar konyha változásai előtti időkre nyúl visz- sza régi ízekért. A receptekből kiderül, • hogy a hajdani tehetős családok másképp főztek, más fűszereket használtak, mint mi manapság. A fő különbség: paprikát még nem tettek, tehettek az ételbe, a bors volt az alapvető ízesítő. A burgonya már elindult ugyan hódító útjára, de még csak az út legkezdetén tartott. A kötetke egyetlen burgonyás receptet említ. Az ételek zöme édeskés ízű volt. A bő levű húsételek változatai mellett elég egyhangúnak látszik a tészták, édességek választéka, viszont sokféle befőtt, lekvár, kompót szerepelt az étlapon. Egy kis ízelítő a könyvben szereplő receptekből: Uborkaleves, vagy cibere: szűrd le a kovásszal savanyított uborka levét, verd fel egy kis tiszta liszttel és egy tojásnak sárgájával, de előbb az uborka levét forrald fel és úgy habard fel liszttel és tojással, aztán ismét forrald fel. Piríts kenyeret, aprítsd kockára, add fel, jó savanyú leves. Olasz káposzta (ma kelkáposztának nevezzük): Rakd fazékba, főzd meg jól sóban, azután hogy megfőtt, rakd ki egy tálba és jól vajazd meg. Fölül megborsolván csak úgy lév nélkül född be más tállal, hadd paroliék (párolódjék). Tyukfi s tehénhús egressel: Hogy megfő az a hús, abárold meg; a szemenként megszedett egrest mosd meg vízben, s vesd a húshoz és szűrd reá levét és hadd főjön egy kevéssé az egressel. (Az abárolást itt a lé kevergetésére, a hab leszedésére, a hús megtisztítására kell érteni, nem a mai értelemben.) Disznófő: A disznófőt főzd meg vízben, midőn jól megfőtt a kövérét húsával együtt metéld le a bőrtül és vagdald meg, tegyél rá tört borsot, gyömbért, szekfüvet, rozmarint, keverd össze, tedd valami tiszta ruhába, petrezselyem, majoránna, citrom héjával .egybekevervén, kösd be jól és nyomjad valamivel meg. Annak utánna mesd 10 darabokra, tedd rózsaecetbe, e móddal legjobb és legszebb szagú lészen. Tyúkmonysaláta: A tyúk- monyat (a tojást) főzd meg jó keményre, hideg vízbe hányván fejtsd le a héját, mesd 4 darabra, rakd a tálba, só, bors, ecet reá és fölül zöld tárkonnyal és petrezselyemmel rakd meg. Becsinált nádmézes köménymag: A nádmézet (vagyis cukrot) meg kell olvasztani és amikor nyúlik, a köménymagot bele kell tenni, hogy kissé főjön véle, és azután, hogy megfő, ki kell venni a tűzből, elegyítvén közbe egy kis törtnádmézet, így elkészül. Bálmosd főzése: Édes juhsajtra édes tejfölt kell tölteni, ha jól megfő, liszttel fel kell törni és lábosban pirítani egy kevéssé. A minikönyv azt is ismerteti, hogyan lehet a gyümölcsöt télen át, tavaszig olyan frissen tartani, mintha akkor szedték volna: „Ha friss szőlőt akarsz enni böjtben, vagy húsvétban, így cselekedj: rakd szőlőlevelet a ki$ hordó fenekére és arra szőlőfejeket, de úgy, hogy egy szem se legyen törődött; ez meglővén, megint rakj leveleket, etc. (és így tovább). Megtelvén a hordócska, csináld be oly módon, hogy egy csöpp bor se mehessen belé és így tedd egy öreg hordó borba; frissen megmarad. A szilvával ugyanígy kell eljárni, de nem borba, hanem vízbe kell süllyeszteni aszilr vával telt hordócskát...’ New York-i experiment (A.) Ebéd Astoriában: Miss Kinga Molnárnak egy nappal ezelőtt a leghalványabb fogalma sem lehetett létezésemről. Otthon hallottam róla, felhívtam telefonon, csupán néhány szót váltani. Három perc, s mielőtt szétkapcsolhatott volna az automata, a bemutatkozásig alig jutottunk el. — Olvassa le gyorsan a készülékén lévő számokat! Azonnal visszahívom. — Hívott, majd újratárcsázott. Istenem, mennyi, de mennyi közös ismerős... Vasárnap délelőtt van, és a Queens felé haladunk földalattin, Miss Kinga Molnárhoz tartok, Astoriába, ebédre, egész napos csevegésre. Miss Kinga Molnár építész-tervező özvegye. Tizenhárom évvel ezelőtt a legtörvényesebb úton települt ki az USA-ba, másfél éve maradt egyedül. Egy kényelmes, itt szokásos favázú ház — ha égni kezd, ne törődj semmivel, csak menekülj —, egy New York-on kívüli kis telek az öröksége. Lakásának emeletén bérlőt tart, garázsát kiadta, fia a Budapesti Orvos- tudományi Egyetemen tanul. Miss Kinga pedig a 75 évesnél korosabb New York-i Magyar Szó szerkesztője, három közül az egyik fizetett alkalmazottja. Szerkesztőt mondtam? Kinga írja, szedi, rajzolja újságját. Az ofszet eljárással készülő lap tudósításainak címeit ő nyírja betűnként össze, a nem magyar nyelvre szánt IBM-írógép ékezetlen betűit ő igazítja ki. Levelez és szervez, motorja a szép hagyományú, baloldali munkásújságnak. — Kingának óriási szíve van — így John, Kinga barátja. —y- Lassan nem is lesz mása, csak a szíve. — Epés mepiegyzés, de Kingának csakugyan nem a pénzcsiná- lás az erőssége. A száznegyven dollárt se éri el a heti jövedelme, amiből még levonnak. — Ismerem a főkönyvünket, miből, kitől várhatnék egyetlen cent emelést is... — Kinga, ha tudna, adna a Magyar Szónak, de maga is támogatásra szorulna. New York-ban mit sem ér az otthon számított forint—dollár átszámítás. „Nem akarunk vészharangot kongatni, de lapunk anyagi helyzete, kiadásaink állandó emelkedése következtében, a válság határához közeleg” — olvastam a Kingánál talált egyik példány hasábjain. Magyaros ebéd, maga a pompa a póri gyomor számára H. J. konyhája után. Kávé, almaboros koktél, kis társaság. Ifjú John, vegyész, most munkásként dolgozik nem egészen négydolláros órabérért egy brooklyni, pulóvereket készítő gyárban, s egy nálánál jó tizenöt évvel idősebb John, vállalkozó, Kinga barátja. Ifjú John okos, szorgalmas, maga a szelídség, az idősebb John, mint a gránit, kemény, célratörő. New York-ban whiskyt itathatnának a csecsemőkkel, mert sztrájkolnak a New Jersey-i farmerek, és kiöntik a tejet; nincs aki iskolába vigye Manhattanben a gyerekeket, mert megtagadták a munkát az iskolabuszsofőrök; Washingtonban hat hete több ezer farmer sztrájkol a Capitol előtt. Traktorokkal, lakókocsikkal, sátrakat verve várakoznak az óriási téren. Mondom a társaságnak, amit láttam, a két John válaszol. Nincs tej New Jersey-ből? Meddig nincs? Egy napig, legfeljebb kettőig? Hoznak tejet New York-ba Kaliforniából, amennyi csak kell. Akkor mit fognak csinálni az itteni farmerek? Rendben van, sztrájkol az iskolabuszsofőr, megáll a legforgalmasabb úton, és nem megy tovább. De nyomában halad mindegyiknek egy rendőrkocsi, a seriff átszáll a buszra, és ő viszi haza a gyerekeket. A washingtoni farmerek sztrájkja? Oké! Sztrájkoljanak. Vagy háromszáz pótkocsis autóbuszból vontak köréjük kordont. Ott van vagy ötezer rendőr. A farmerek azt csinálnak, amit akarnak. Hogy óriási pénzpocsékolás? Az. Az államok mindent kibír. — Mi értelme van a mai körülmények között a sztrájknak? — mondja Kinga. — Van talán húszmillió szakszervezeti tag az USA- ban, és 90 millió ember, aki rajtuk kívül rekedt. A szak- szervezetek, akár a monopóliumok. Valósággal fallal veszik magukat körül. A vezetőik mesés jövedelmeket élveznek. Egyébként magam nehezen tudok együttérezni mondjuk azzal az elektromos 5 munkással, aki kevesli a tízdolláros órabért, mikor nincs, aki kiálljon azokért, akiknek a keresete alig éri el a három dollárt. A társaság vitatkozik. Ifjú John fáradt, a héten kihajtották a lelkét. Ahogy az ezt megelőző héten, és amióta csak beállt a kötőgyárba^ Idősebb John azt mondja, fiatal barátunk élhetetlen. Szakszervezet ide és oda, az asztalra kellene csapnia. Ifjú John: ismeri lehetőségei korlátáit. A főnök, a tulaj maga a jóságos atya. — Legszívesebben az ölébe ültetne. Maga a figyelem és a megértés. Erkölcsileg megbecsül, hogy anyagilag ne kelljen számolnia velem. — Ifjú John egyetemre készül, s idősebb társa ösztönzésére néhány dollárját elhelyezte a Chase Manhattan Bank egyik fiókjánál. Nagyon fontos lesz az egyetemen, hogy tudjon majd kire hivatkozni. A bank garantálja jól szituált- ságát. Ifjú Johnnak az egy- személyben gyárvezető, tulajdonos, könyvelő, anyagbeszerző és raktáros. Főnöke volt az ajánlója. Saját kocsiján vitte el a bankba. — Hát mondjátok meg, hogy tudjak haragudni erre az emberre? Istenem, csak egyszer már a kerítésen kívül legyek... A következő folytatást „Polgári körzet” címmel lapunk vasárnapi számának 4. oldalán közöljük. FERENCZIJÓZSEF A Brodway és a reklám Főzőcske
