Tolna Megyei Népújság, 1979. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-08 / 184. szám
2 ‘NÉPÚJSÁG 1979. augusztus 8. Energetikai együttműködés a KGST-országokban A növekvő energiaszükségletek kielégítése korunk egyik legégetőbb problémájává vált, amelynek megoldására a KGST-t alkotó szocialista államok összefogása jó példát mutat. Mint a Mezsdunarodnaja Zsizny című szovjet folyóirat augusztusi számában közölt összeállításból kitűnik, a KGST- országok a fűtőanyag-energetikai erőforrás-szükségletük kielégítésében nagy mértékben önellátók. Importigényeiket csaknem teljes mértékben a kölcsönös szállítások terhére fedezik földgázból, kőszénből és elektromos energiából, valamint 82 százalékban olajból és olajtermékekből. A Szovjetunió vezető szerepet tölt be a szocialista közösség országai energiaszükségletének kielégítésében. Csupán a jelenlegi ötéves tervidőszakban 815 miliő tonna fűtőanyagot, benne, 364 miliő tona olajat, 36 millió tonna olajterméket, 90 milliárd köbméter földgázt, 67 millió kilowattóra elektromos energiát és jelentős mennyiségű szenet szállít a testvérországokba. Az energiaprobléma megoldására a szocialista gazdasági közösség tagállami taSALT-vita Az AFL-CIO álláspontja Az AFL—CIO amerikai szakszervezeti szövetség végrehajtó tanácsának külügyi bizottsága támogatásáról biztosította a SALT—II szerződést. A határozat — amelyet végleges jóváhagyás végett kedden terjesztettek a szak- szervezeti szövetség vezetősége elé — síkraszáll a SALT—III kidolgozásának azonnali megkezdése mellett, . szükségesnek minősíti viszont az MX típusú interkontinentális rakéták minőségi fejlesztését és számuk növelését. A határozatról a szövetség titkára, Lane Kirkland tájékoztatta az újságírókat. Kirkland egyébként februárban még „kolosszális tévedésnek” minősítette a SALT —II szerződést. valy kidolgozták stratégiájukat, a fűtőanyag, energia és nyersanyag terén megvalósuló együttműködést szabályozó hosszú távú célprogramot, amelyet a KGST XXXII. ülésszaka hagyott jóvá. Az 1990-ig szóló program előirányozza a saját fűtőanyag-energetikai erőforrások maximális felhasználását, az atomenergetika intenzív fejlesztését, magas termelékenységű és nagy hatásfokú berendezések munkába állítását az energiaipar minden ágában. Az atomerőművek kapacitása a KGST európai államaiban az idén májusban mintegy 3 millió kilowattot tett ki. Az 1990-ig szóló távlati programnak megfelelően az atomerőművek összkapaci- tása a KGST európai államaiban és Kubában 11 év múlva eléri a 37 millió kilowattot, ami évente 75 millió tonna szerves eredetű fűtőanyag megtakarítását teszi lehetővé. A KGST-országok programot dolgoznak ki a hagyományos fűtőanyagforrások, köztük a szénlelőhelyek feltárására, nagy figyelmet fordítanak a gazdaságos ener- giáfelhasználásra. A tagállamok közös beruházásán felépült „Barátság” kőolajvezetéken évente több mint 50 millió tonna olaj jut el a Szovjetunióból a programban részt vevő többi szocialista országba. Az Orenburg és a Szovjetunió nyugati határa közötti „Szövetség” gáztávvezetéken 1980-tól 15,5 milliárd köbméter szovjet földgázt kapnak évente az építésben részt vett országok. Bővül az európai KGST- államok egységes elektromos energiarendszere is. Az évi kölcsönös szállítások értéke ma már eléri a 25 milliárd kilowattórát. Tavaly év végén helyezték üzembe a Vinyica —Albertirsa közötti 750 kilovoltos távvezetéket. Ez év márciusában csehszovák, lengyel. magyar, NDK-beli és szovjet részvétellel írtak alá megállapodást egy, a Szovjetuniót és Lengyelországot összekötő szintén 750 kilovoltos távvezeték megépítéséről. A Szovjetunióban a szocialista országok közös beruházásában épülő hmel- nyickiji atomerőműből az említett vezetéken 12 milliárd kilowattóra elektromos energia jut majd el évente a megállapodást aláírt országokba. MEXIKÓ Három órán át tárgyalt Rodolfo Gonzelez Guevara mexikói belügyminiszterhelyettes a svájci nagykövetséget megszállva tartó „mexikói politikai foglyok szabadon bocsátásáért küzdők független bizottságának” három képviselőjével. A tárgyalások után mexikói részről bejelentették, hogy a kormány hajlandó megvizsgálni az épületet megszállva tartók követeléseinek teljesítését, de ennek „elengedhetetlen feltétele”, hogy a csoport azonnal hagyja el a nagykövetség területét. RIO DE JANEIRO Egy 13 fős, fegyvertelen csoport hétfőn megszállta a svéd konzulátust Rio de Ja- neiróban. A chileiekből, argentinokból és uruguayiakból álló csoport azt követeli, hogy tegyék lehetővé az Argentínában élő és üldözéseknek kitett 4000 politikai menekült távozását más országokba. A követséget megszállva tartók bejelentették: mindaddig túszként fogva tartják a nyolc svéd diplomatát, amíg nem teljesítik követeléseiket. A csoport tagjai a latin-amerikai menekültek frontja nevű szervezethez tartozónak vallják magukat. KAIRO Szadat egyiptomi elnök az Alexandria melletti Mamurában éles kirohanást intézett az egyiptomi sajtó ellen. Szerinte egyes újságírók félretájékoztatják a népet, mert nem tényszerűen tudósítanak az eseményekről, mások pedig líbiai, iraki és más arab hírügynökségek számára dolgozva „éjt nappallá téve rágalmazzák az országot”. Ezért az újságírók szakszervezetét egy felsőbb tanács váltja fel, amelynek felelősségrevonási joga is lesz. LONDON Karácsonyig fokozatosan és átlagosan mintegy 40 százalékkal emelkedik a gyermekruházati cikkek ára Angliában — közölte a brit fogyasztók szövetsége. A legnagyobb áremelkedés az olcsóbb ruházati cikkeknél — például a pólóingeknél és a farmernadrágoknál jelentkezik. Közlemény az Üj-zélandi Szocialista Egységpárt küldöttségének látogatásáról A Magyar Szocialista Munkáspárt Kpzponti Bizottságának meghívására augusztus 1—7. között látogatást tett hazánkban az Uj-zélandi Szocialista Egységpárt küldöttsége: George E. Jackson főtitkár és Marilyn Tucker a Politikai Bizottság tagja. A delegációval találkozott Nemes Dezső, a Politikai Bizottság tagja. Az új-zélan- di vendégeket fogadta Gye- nes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Megbeszélést folytatott a Küldöttséggel Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője és Horn Gyula osztályvezető-helyettes. A delegáció látogatást tett a SZOT-nál, a vasutas-szakszervezetnél, valamint több ipari és mezőgazdasági üzemben. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszéléseken a két testvérpárt képviselői kölcsönösen tájékoztatták egymást országuk helyzetéről,' pártjuk tevékenységéről és a soron lévő feladatokról. Az MSZMP képviselői megerősítették pártjuk szolidaritását azzal a küzdelemmel, amelyet az Uj-zélandi Szocialista Egységpárt a monopóliumok politikája ellen, a dolgozók szociális és gazdasági édekeinek, politikai jogainak védelmében az új-zélandi munkásosztály akcióegységének megteremtéséért, a haladó erők összefogásáért és a békéért folytat. Az Uj-zélandi Szocialista Egységpárt küldöttsége hangsúlyozta, hogy az MSZMP nemzetközi tevékenysége jól szolgája a világbéke, a társadalmi haladás közös ügyét. Az új-zélandi pártküldöttség kedden elutazott hazánkból. Irak, a Közel-Kelet stratégiai és gazdasági szempontból egyre fontosabb olajországa viharos időszakot él át. Az események háttere, sőt még időrendje is annyira kusza és felderíthetetlen, hogy értékelésüket csak a legnagyobb tartózkodással lehet megközelíteni. A látszat az, hogy Irakban előbb rendezett őrségváltás következett be a hatalom csúcsain — majd viharos gyorsasággal követte ezt egy átfogó összeesküvés leleplezése. PÁNARAB MOZGALOM Az események legalább vázlatos megértéséhez emlékeztetni kell arra, hogy Irakban és Szíriában az önmagát szocialistának valló Baath párt van hatalmon. Ennek a mozgalomnak elméleti célja a a pánarabizmus, vagyis az „egységes araib nemzet” megteremtése. Ennek az elméleti célnak a fenntartásával 1966 óta a Szíriái és az iraki Baath Viszonyát a konfrontáció és a gyűlölködés jellemezte, amelybe szabotázscselekmények és politikai gyilkosságok is belefértek. . Magában Irakban a Baath 1968-ban jutott hatalomra. Egészen az események legutóbbi szakaszáig az iraki vezetés a közel- keleti ügyekben ultra álláspontot képviselt. Nem volt hajlandó elismerni Izrael állam létét és a sokoldalú, méltányos rendezésnek a Szovjetunió által támogatott koncepciójával szemben is hűvös tartózkodás jellemezte. Belpolitikailag Irakban elméletben létrejött egy haladó nemzeti front, amely egyesítette a Baath pártot, valamint az iraki kommunistákat és a kurd demokratákat. A valóságban ezen a fronton belül a Baath vezető szerepe abszolúttá vált, s a többi résztvevő önálló politikai akcióit sokszor brutális módszerekkel akadályozták meg. Ebben az egész időszakban A1 Bakr köztársasági elnök állott az iraki állam élén. A rendszer „erős embere” azonban a nála negyed századdal fiatalabb (jelenleg 42 éves) Szaddam Husszein volt. 1969 óta ő töltötte be az alelnöki funkciót. Az utóbbi két évben pedig a gyengélkedő elnök helyett az állam és a párt tényleges irányítójaként működött. Ily módon nem jelentett különösebb meglepetést, amikor július 16-án közölték: egészségi okokra hivatkozva A1 Bakr lemondott. Ezzel Szaddam Husszein egy személyben köztársasági elnök, miniszter- elnök, a hadsereget kézben tartó forradalmi parancsnoki tanács elnöke, valamint az iraki Baath párt főtitkára lett. ÖSSZEESKÜVÉS ÉS PUCCSKÍSÉRLET Alig néhány napig volt hivatalban az új elnök, amikor közölték: július 28-án a forradalmi parancsnoki tanács rendkívüli ülésén a tanács öt tagját kizárták és valameny- nyiüiket leváltották állami tisztségükből is. A leváltottak között volt Abdul Husz- szein, a forradalmi parancsnoki tanács főtitkára és Ad- nan Husszein is. Az elnök, nek csak névrokonai. Ez utóbbit alig két héttel előbb az új elnök nevezte ki miniszterelnök-helyettessé. s ez a politikus egyúttal az elnöki iroda vezetését is ellátta. A hivatalos közlemények figyelmesebb olvasása azonban feltárta, hogy az összeesküvésnek és puccskísérletnek. amellyel az öt vezető politikust és társaikat vádolták — már A1 Bakr lemondása előtt be kellett következnie. A jelentések ugyanis azt közölték, hogy Abdul Husszeint, a forradalmi parancsnokság tanácsának főtitkárát már július 12-én, négy nappal az államfőváltás előtt letartóztatták. Ilyen körülmények között érthető, hogy csak a hivatalos jelentésekre, illetve néhány befolyásos arab lap által szellőztetett kombinációkra lehet hivatkozni. A hivatalos indoklás szerint az összeesküvők „egy külső hatalom érdekében szervezkedtek. s egyik fő célkitűzésük az volt, hogy Irak csatlakozzék az egyiptomi—izraeli különbékéhez.” Kétségtelen, hogy az elmúlt esztendők bagdadi politikájának figyelembevételével ez a legkézenfekvőbb magyarázat. Irak politikájának bizonyos új vonásait figyelembe véve azonban azon sem lehet csodálkozni. hogy más irányú kom. binációk is felbukkantak. ARAB-ÖBÖLI HATALOM Az ország helyzetében két nagyszabású változás következett be. Az egyik az a törekvés, hogy az egyiptomi— izraeli különbéke utáni időszakban elássák a csatabárdot Irak és Szíria között. A második jelentős változás az, hogy az iráni sah bukása Az ellenforradalmárok kudarca Kedd esti kommentárunk. Bekövetkezett, amire világszerte sok megfigyelő számított: az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság fővárosában a külföldi reakció a belső ellenforradalmárokkal együttműködve kísérletet tett az ország új, demokratikus rendjének megdöntésére. Afganisztán a világ egyik legelmaradottabb országa. Mind topográfiai körülményei (sok a zord, magas hegy, kevés a művelhető földterület), mind etnikai széttagoltsága (számos, nyelvileg is különböző népcsoportra oszlik a lakosság) megnehezítette a fejlődést. A legfőbb akadály azonban évszázadokon társadalmi természetű volt: a világtól magas hegyekkel elzárt országban szinte rezzenetlenül konzerválódott a feudalizmus, a nagybirtokosok és a törzsi arisztokrácia uralma. Ennek olyan elképesztő következményei vannak, mint a férfiaknál mintegy hetven-, a nőknél legalább kilencvenszázalékos írástudatlanság. Ilyen örökséggel kellett szembenézni az új, demokratikus kormánynak. Valóban nem volt nehéz megjövendölni, hogy a kiválságait elveszni látszó uralkodó osztály számos muzulmán vallási vezető segítségével mindent megtesz hatalma restaurálásáért. Célkitűzéseiben komoly külföldi szövetségesekre számíthatott: sem Washington, sem Peking nem csinált különösebb titkot abból, hogy — különösen az iráni események után — nem nézi jó szemmel (és tétlenül) a stratégiailag fontos Afganisztánban zajló eseményeket. A forradalmi rend elleni támadásokra mind földrajzilag, mind politikailag a szomszédos Pakisztán kínálkozott a legalkalmasabb ugródeszkának. A mintegy ezer kilométeres afgán—pakisztáni határt, az úgynevezett Durand-vonalat még a brit gyarmatosítók jelölték ki. Ez a vonal nehezen járható hegyek és hágók között húzódik és ellenőrzését szinte lehetetlenné teszik a térségben lakó nomád, elmaradottságukban könnyen megtéveszthető pastu, beludzs és más törzsek. Az új afgán rend mégis kiállta a nehéz próbát: a fiatal forradalmi hadsereg leverte a lázadást. Ennek legfőbb feltétele épp az volt, amit a hazai és külföldi reakció sorozatosan kétségbe von: a lakosság támogatása. így érthető a győzelmet követő kormánynyilatkozatnak az a kitétele, amely szerint a kabuli vezetés „mély háláját fejezi ki a lakosságnak, amely aktívan segítette és támogatta az ellenforradalmárok szétverését”. HARMAT ENDRE Végső búcsú Kimmel Emiltől A gsalád tagjai, barátai, egykori harcostársai, munkatársai, elvtársai, a politikai élet képviselői kísérték utolsó útjára kedden Kimmel Emilt, a magyar munkásmozgalom régi harcosát, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagját, a SZOT Elnökségének tagját, a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszervezetének főtitkárát. A Mező Imre úti temetőben vörös drapériával bevont, koszorúkkal övezett ravatalnál díszőrséget álltak a párt- és az állami élet, a társadalmi szervezetek képviselői, egykori harcostársai. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottsága és a Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnöksége nevében Petrák Ferenc, a KEB, valamint a SZOT Elnökségének tagja, a Bőripari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára vett búcsút az elhunyttól. A család, a barátok és munkatársak, a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozóinak Szakszervezete nevében Lux János, a szakszervezet titkára emlékezett meg Kimmel Emilről. Kimmel Emilt, a munkás- mozgalom pantheon sírkertjében helyezték végső nyugalomra. A temetés az Inter- nacionálé hangjaival ért véget. (MTI) A1 Bakr volt elnök és utóda Szaddam Husszein után Irak az Arab-öböl körzetének potenciális vezető hatalmáivá vált. Ezzel egyidő- beh fokozatosan megromlottak kapcsolatai az új iráni rendszerrel. Ugyanakkor pedig az iraki vezetés (már Szaddam Húsz. szein irányításával) látványosan megjavította kapcsolatait néhány konzervatív arab országgal. Mindenekelőtt Szaúd- Arábia. Kuvait. Jordánia sorolható ezek közé. Ez az irányzat párosult belpolitikailag a Baath uralmának szigorúbb érvényesítésével és a más politikai erők elleni megtorlásokkal. Nyilván ez a magyarázata annak, hogy az összeesküvők egyes kombinációk szerint nem annyira az egyiptomi—izraeli különbéké. hez való csatlakozást igényelték volna, hanem inkább a régi radikális vonal felújítását és a konzervatív arab re- zsimekhez (rajtuk keresztül netán a Nyugathoz) fűződő szálak gyengítését. A tények zavarossága és az információk szükségszerű hiányossága arra figyelmeztet. hogy minden megbízható értékítélet egyelőre lehetetlen. Csak annyi bizonyos, hogy Irak nagyszabású politikai átformálódás színtere. Ennek az átformálódásnak az irányát csak a Szaddam Husszein által vezetett ország jövőbeni tényleges politikai akciói alapján lehet majd megítélni. (-i -e)
