Tolna Megyei Népújság, 1979. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-08 / 184. szám

2 ‘NÉPÚJSÁG 1979. augusztus 8. Energetikai együttműködés a KGST-országokban A növekvő energiaszükség­letek kielégítése korunk egyik legégetőbb problémá­jává vált, amelynek megol­dására a KGST-t alkotó szo­cialista államok összefogása jó példát mutat. Mint a Mezsdunarodnaja Zsizny cí­mű szovjet folyóirat augusz­tusi számában közölt össze­állításból kitűnik, a KGST- országok a fűtőanyag-ener­getikai erőforrás-szükségletük kielégítésében nagy mérték­ben önellátók. Importigényei­ket csaknem teljes mérték­ben a kölcsönös szállítások terhére fedezik földgázból, kőszénből és elektromos energiából, valamint 82 szá­zalékban olajból és olajter­mékekből. A Szovjetunió vezető sze­repet tölt be a szocialista kö­zösség országai energiaszük­ségletének kielégítésében. Csupán a jelenlegi ötéves tervidőszakban 815 miliő tonna fűtőanyagot, benne, 364 miliő tona olajat, 36 mil­lió tonna olajterméket, 90 milliárd köbméter földgázt, 67 millió kilowattóra elektro­mos energiát és jelentős mennyiségű szenet szállít a testvérországokba. Az energiaprobléma meg­oldására a szocialista gazda­sági közösség tagállami ta­SALT-vita Az AFL-CIO álláspontja Az AFL—CIO amerikai szakszervezeti szövetség vég­rehajtó tanácsának külügyi bizottsága támogatásáról biz­tosította a SALT—II szer­ződést. A határozat — amelyet végleges jóváhagyás végett kedden terjesztettek a szak- szervezeti szövetség vezető­sége elé — síkraszáll a SALT—III kidolgozásának azonnali megkezdése mellett, . szükségesnek minősíti vi­szont az MX típusú inter­kontinentális rakéták minő­ségi fejlesztését és számuk növelését. A határozatról a szövet­ség titkára, Lane Kirkland tájékoztatta az újságírókat. Kirkland egyébként február­ban még „kolosszális téve­désnek” minősítette a SALT —II szerződést. valy kidolgozták stratégiáju­kat, a fűtőanyag, energia és nyersanyag terén megvaló­suló együttműködést szabá­lyozó hosszú távú célprogra­mot, amelyet a KGST XXXII. ülésszaka hagyott jóvá. Az 1990-ig szóló prog­ram előirányozza a saját fű­tőanyag-energetikai erőfor­rások maximális felhaszná­lását, az atomenergetika in­tenzív fejlesztését, magas ter­melékenységű és nagy hatás­fokú berendezések munkába állítását az energiaipar min­den ágában. Az atomerőművek kapaci­tása a KGST európai álla­maiban az idén májusban mintegy 3 millió kilowattot tett ki. Az 1990-ig szóló táv­lati programnak megfelelően az atomerőművek összkapaci- tása a KGST európai álla­maiban és Kubában 11 év múlva eléri a 37 millió kilo­wattot, ami évente 75 mil­lió tonna szerves eredetű fű­tőanyag megtakarítását teszi lehetővé. A KGST-országok progra­mot dolgoznak ki a hagyo­mányos fűtőanyagforrások, köztük a szénlelőhelyek fel­tárására, nagy figyelmet for­dítanak a gazdaságos ener- giáfelhasználásra. A tagálla­mok közös beruházásán fel­épült „Barátság” kőolajve­zetéken évente több mint 50 millió tonna olaj jut el a Szovjetunióból a programban részt vevő többi szocialista országba. Az Orenburg és a Szovjet­unió nyugati határa közötti „Szövetség” gáztávvezetéken 1980-tól 15,5 milliárd köb­méter szovjet földgázt kap­nak évente az építésben részt vett országok. Bővül az európai KGST- államok egységes elektromos energiarendszere is. Az évi kölcsönös szállítások értéke ma már eléri a 25 milliárd kilowattórát. Tavaly év végén helyezték üzembe a Vinyica —Albertirsa közötti 750 ki­lovoltos távvezetéket. Ez év márciusában csehszovák, len­gyel. magyar, NDK-beli és szovjet részvétellel írtak alá megállapodást egy, a Szovjet­uniót és Lengyelországot összekötő szintén 750 kilo­voltos távvezeték megépíté­séről. A Szovjetunióban a szocialista országok közös beruházásában épülő hmel- nyickiji atomerőműből az említett vezetéken 12 milli­árd kilowattóra elektromos energia jut majd el évente a megállapodást aláírt orszá­gokba. MEXIKÓ Három órán át tárgyalt Rodolfo Gonzelez Guevara mexikói belügyminiszter­helyettes a svájci nagykövet­séget megszállva tartó „mexikói politikai foglyok szabadon bocsátásáért küz­dők független bizottságának” három képviselőjével. A tár­gyalások után mexikói rész­ről bejelentették, hogy a kormány hajlandó megvizs­gálni az épületet megszállva tartók követeléseinek teljesí­tését, de ennek „elengedhe­tetlen feltétele”, hogy a cso­port azonnal hagyja el a nagykövetség területét. RIO DE JANEIRO Egy 13 fős, fegyvertelen csoport hétfőn megszállta a svéd konzulátust Rio de Ja- neiróban. A chileiekből, ar­gentinokból és uruguayiak­ból álló csoport azt követeli, hogy tegyék lehetővé az Argentínában élő és üldözé­seknek kitett 4000 politikai menekült távozását más or­szágokba. A követséget meg­szállva tartók bejelentették: mindaddig túszként fogva tartják a nyolc svéd diplo­matát, amíg nem teljesítik követeléseiket. A csoport tagjai a latin-amerikai me­nekültek frontja nevű szer­vezethez tartozónak vallják magukat. KAIRO Szadat egyiptomi elnök az Alexandria melletti Mamu­rában éles kirohanást inté­zett az egyiptomi sajtó el­len. Szerinte egyes újságírók félretájékoztatják a népet, mert nem tényszerűen tudó­sítanak az eseményekről, mások pedig líbiai, iraki és más arab hírügynökségek számára dolgozva „éjt nap­pallá téve rágalmazzák az országot”. Ezért az újságírók szakszervezetét egy felsőbb tanács váltja fel, amelynek felelősségrevonási joga is lesz. LONDON Karácsonyig fokozatosan és átlagosan mintegy 40 szá­zalékkal emelkedik a gyer­mekruházati cikkek ára Angliában — közölte a brit fogyasztók szövetsége. A leg­nagyobb áremelkedés az ol­csóbb ruházati cikkeknél — például a pólóingeknél és a farmernadrágoknál jelent­kezik. Közlemény az Üj-zélandi Szocialista Egységpárt küldöttségének látogatásáról A Magyar Szocialista Mun­káspárt Kpzponti Bizottságá­nak meghívására augusztus 1—7. között látogatást tett hazánkban az Uj-zélandi Szocialista Egységpárt kül­döttsége: George E. Jackson főtitkár és Marilyn Tucker a Politikai Bizottság tagja. A delegációval találkozott Nemes Dezső, a Politikai Bizottság tagja. Az új-zélan- di vendégeket fogadta Gye- nes András, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára. Megbeszélést folytatott a Küldöttséggel Berecz János, a KB külügyi osztályának ve­zetője és Horn Gyula osz­tályvezető-helyettes. A dele­gáció látogatást tett a SZOT-nál, a vasutas-szak­szervezetnél, valamint több ipari és mezőgazdasági üzemben. A szívélyes, elvtársi légkö­rű megbeszéléseken a két testvérpárt képviselői köl­csönösen tájékoztatták egy­mást országuk helyzetéről,' pártjuk tevékenységéről és a soron lévő feladatokról. Az MSZMP képviselői megerő­sítették pártjuk szolidaritását azzal a küzdelemmel, ame­lyet az Uj-zélandi Szocialis­ta Egységpárt a monopóliu­mok politikája ellen, a dol­gozók szociális és gazdasági édekeinek, politikai jogainak védelmében az új-zélandi munkásosztály akcióegységé­nek megteremtéséért, a ha­ladó erők összefogásáért és a békéért folytat. Az Uj-zélan­di Szocialista Egységpárt küldöttsége hangsúlyozta, hogy az MSZMP nemzetközi tevékenysége jól szolgája a világbéke, a társadalmi ha­ladás közös ügyét. Az új-zélandi pártküldött­ség kedden elutazott ha­zánkból. Irak, a Közel-Kelet straté­giai és gazdasági szempont­ból egyre fontosabb olajorszá­ga viharos időszakot él át. Az események háttere, sőt még időrendje is annyira kusza és felderíthetetlen, hogy értéke­lésüket csak a legnagyobb tartózkodással lehet megköze­líteni. A látszat az, hogy Irakban előbb rendezett őrségváltás következett be a hatalom csú­csain — majd viharos gyor­sasággal követte ezt egy átfogó összeesküvés leleplezése. PÁNARAB MOZGALOM Az események legalább váz­latos megértéséhez emlékez­tetni kell arra, hogy Irakban és Szíriában az önmagát szo­cialistának valló Baath párt van hatalmon. Ennek a moz­galomnak elméleti célja a a pánarabizmus, vagyis az „egységes araib nemzet” meg­teremtése. Ennek az elméleti célnak a fenntartásával 1966 óta a Szíriái és az iraki Baath Vi­szonyát a konfrontáció és a gyűlölködés jellemezte, amelybe szabotázscselekmé­nyek és politikai gyilkossá­gok is belefértek. . Magában Irakban a Baath 1968-ban jutott hatalomra. Egészen az események legutóbbi szaka­száig az iraki vezetés a közel- keleti ügyekben ultra állás­pontot képviselt. Nem volt hajlandó elismerni Izrael ál­lam létét és a sokoldalú, méltányos rendezésnek a Szovjetunió által támogatott koncepciójával szemben is hűvös tartózkodás jellemez­te. Belpolitikailag Irakban el­méletben létrejött egy hala­dó nemzeti front, amely egyesítette a Baath pártot, valamint az iraki kommu­nistákat és a kurd demokra­tákat. A valóságban ezen a fronton belül a Baath vezető szerepe abszolúttá vált, s a többi résztvevő önálló poli­tikai akcióit sokszor brutális módszerekkel akadályozták meg. Ebben az egész időszakban A1 Bakr köztársasági elnök állott az iraki állam élén. A rendszer „erős embere” azonban a nála negyed szá­zaddal fiatalabb (jelenleg 42 éves) Szaddam Husszein volt. 1969 óta ő töltötte be az alelnöki funkciót. Az utóbbi két évben pedig a gyengél­kedő elnök helyett az állam és a párt tényleges irányító­jaként működött. Ily módon nem jelentett különösebb meglepetést, amikor július 16-án közölték: egészségi okokra hivatkozva A1 Bakr lemondott. Ezzel Szaddam Husszein egy személyben köztársasági elnök, miniszter- elnök, a hadsereget kézben tartó forradalmi parancsnoki tanács elnöke, valamint az iraki Baath párt főtitkára lett. ÖSSZEESKÜVÉS ÉS PUCCSKÍSÉRLET Alig néhány napig volt hi­vatalban az új elnök, amikor közölték: július 28-án a for­radalmi parancsnoki tanács rendkívüli ülésén a tanács öt tagját kizárták és valameny- nyiüiket leváltották állami tisztségükből is. A leváltot­tak között volt Abdul Husz- szein, a forradalmi parancs­noki tanács főtitkára és Ad- nan Husszein is. Az elnök, nek csak névrokonai. Ez utóbbit alig két héttel előbb az új elnök nevezte ki mi­niszterelnök-helyettessé. s ez a politikus egyúttal az elnöki iroda vezetését is ellátta. A hivatalos közlemények figyelmesebb olvasása azon­ban feltárta, hogy az össze­esküvésnek és puccskísérlet­nek. amellyel az öt vezető politikust és társaikat vádol­ták — már A1 Bakr lemon­dása előtt be kellett követ­keznie. A jelentések ugyanis azt közölték, hogy Abdul Husszeint, a forradalmi pa­rancsnokság tanácsának fő­titkárát már július 12-én, négy nappal az államfőváltás előtt letartóztatták. Ilyen körülmények között érthető, hogy csak a hivata­los jelentésekre, illetve né­hány befolyásos arab lap ál­tal szellőztetett kombinációk­ra lehet hivatkozni. A hiva­talos indoklás szerint az összeesküvők „egy külső ha­talom érdekében szervezked­tek. s egyik fő célkitűzésük az volt, hogy Irak csatlakoz­zék az egyiptomi—izraeli kü­lönbékéhez.” Kétségtelen, hogy az elmúlt esztendők bagdadi politikájának figye­lembevételével ez a legkézen­fekvőbb magyarázat. Irak po­litikájának bizonyos új voná­sait figyelembe véve azon­ban azon sem lehet csodál­kozni. hogy más irányú kom. binációk is felbukkantak. ARAB-ÖBÖLI HATALOM Az ország helyzetében két nagyszabású változás követ­kezett be. Az egyik az a tö­rekvés, hogy az egyiptomi— izraeli különbéke utáni idő­szakban elássák a csatabár­dot Irak és Szíria között. A második jelentős változás az, hogy az iráni sah bukása Az ellenforradalmárok kudarca Kedd esti kommentárunk. Bekövetkezett, amire világszerte sok megfigyelő számí­tott: az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság fővárosában a külföldi reakció a belső ellenforradalmárokkal együttmű­ködve kísérletet tett az ország új, demokratikus rendjének megdöntésére. Afganisztán a világ egyik legelmaradottabb országa. Mind topográfiai körülményei (sok a zord, magas hegy, ke­vés a művelhető földterület), mind etnikai széttagoltsága (számos, nyelvileg is különböző népcsoportra oszlik a lakos­ság) megnehezítette a fejlődést. A legfőbb akadály azonban évszázadokon társadalmi természetű volt: a világtól magas hegyekkel elzárt országban szinte rezzenetlenül konzerváló­dott a feudalizmus, a nagybirtokosok és a törzsi arisztokrácia uralma. Ennek olyan elképesztő következményei vannak, mint a férfiaknál mintegy hetven-, a nőknél legalább kilenc­venszázalékos írástudatlanság. Ilyen örökséggel kellett szembenézni az új, demokratikus kormánynak. Valóban nem volt nehéz megjövendölni, hogy a kiválságait elveszni látszó uralkodó osztály számos mu­zulmán vallási vezető segítségével mindent megtesz hatalma restaurálásáért. Célkitűzéseiben komoly külföldi szövetsége­sekre számíthatott: sem Washington, sem Peking nem csi­nált különösebb titkot abból, hogy — különösen az iráni ese­mények után — nem nézi jó szemmel (és tétlenül) a straté­giailag fontos Afganisztánban zajló eseményeket. A forradalmi rend elleni támadásokra mind földrajzilag, mind politikailag a szomszédos Pakisztán kínálkozott a leg­alkalmasabb ugródeszkának. A mintegy ezer kilométeres af­gán—pakisztáni határt, az úgynevezett Durand-vonalat még a brit gyarmatosítók jelölték ki. Ez a vonal nehezen járható hegyek és hágók között húzódik és ellenőrzését szinte lehe­tetlenné teszik a térségben lakó nomád, elmaradottságukban könnyen megtéveszthető pastu, beludzs és más törzsek. Az új afgán rend mégis kiállta a nehéz próbát: a fiatal forradalmi hadsereg leverte a lázadást. Ennek legfőbb felté­tele épp az volt, amit a hazai és külföldi reakció sorozatosan kétségbe von: a lakosság támogatása. így érthető a győzel­met követő kormánynyilatkozatnak az a kitétele, amely sze­rint a kabuli vezetés „mély háláját fejezi ki a lakosságnak, amely aktívan segítette és támogatta az ellenforradalmárok szétverését”. HARMAT ENDRE Végső búcsú Kimmel Emiltől A gsalád tagjai, barátai, egykori harcostársai, munka­társai, elvtársai, a politikai élet képviselői kísérték utol­só útjára kedden Kimmel Emilt, a magyar munkás­mozgalom régi harcosát, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagját, a SZOT Elnökségének tagját, a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszervezeté­nek főtitkárát. A Mező Im­re úti temetőben vörös dra­périával bevont, koszorúkkal övezett ravatalnál díszőrséget álltak a párt- és az állami élet, a társadalmi szervezetek képviselői, egykori harcos­társai. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Ellenőrző Bizottsága és a Szakszerveze­tek Országos Tanácsának Elnöksége nevében Petrák Ferenc, a KEB, valamint a SZOT Elnökségének tagja, a Bőripari Dolgozók Szakszer­vezetének főtitkára vett bú­csút az elhunyttól. A család, a barátok és munkatársak, a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgo­zóinak Szakszervezete nevé­ben Lux János, a szakszerve­zet titkára emlékezett meg Kimmel Emilről. Kimmel Emilt, a munkás- mozgalom pantheon sírkert­jében helyezték végső nyuga­lomra. A temetés az Inter- nacionálé hangjaival ért vé­get. (MTI) A1 Bakr volt elnök és utóda Szaddam Husszein után Irak az Arab-öböl kör­zetének potenciális vezető ha­talmáivá vált. Ezzel egyidő- beh fokozatosan megromlot­tak kapcsolatai az új iráni rendszerrel. Ugyanakkor pedig az iraki vezetés (már Szaddam Húsz. szein irányításával) látványo­san megjavította kapcsolatait néhány konzervatív arab or­szággal. Mindenekelőtt Szaúd- Arábia. Kuvait. Jordánia so­rolható ezek közé. Ez az irányzat párosult belpoliti­kailag a Baath uralmának szigorúbb érvényesítésével és a más politikai erők elleni megtorlásokkal. Nyilván ez a magyarázata annak, hogy az összeesküvők egyes kombiná­ciók szerint nem annyira az egyiptomi—izraeli különbéké. hez való csatlakozást igényel­ték volna, hanem inkább a régi radikális vonal felújítá­sát és a konzervatív arab re- zsimekhez (rajtuk keresztül netán a Nyugathoz) fűződő szálak gyengítését. A tények zavarossága és az információk szükségszerű hiányossága arra figyelmez­tet. hogy minden megbízható értékítélet egyelőre lehetet­len. Csak annyi bizonyos, hogy Irak nagyszabású poli­tikai átformálódás színtere. Ennek az átformálódásnak az irányát csak a Szaddam Husszein által vezetett or­szág jövőbeni tényleges poli­tikai akciói alapján lehet majd megítélni. (-i -e)

Next

/
Oldalképek
Tartalom