Tolna Megyei Népújság, 1979. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-05 / 182. szám

1979. augusztus 5. Képújság 13 Oláh János: Hogyan tanult meg cincagni az egér PAKOLITZ ISTVÁN: Hangya Kenyérmorzsát visz a hangya, segít neki apja, anyja; sietnek, mert fú a szél, fúvó szélből eső kél. Ha én fúvó szél lehetnék, a felhő elé kerülnék: szétfújnám az égi tájon, hogy a hangya meg ne ázzon. NEMZETKÖZI GYERMEKÉV 1979 Fehér oroszlánok Chris MeBrigde zoológus, a dél-afrikai Timlbatavi rezer­vátumban 3 fiatal fehér oroszlánt talált. Az oroszlá­nok nem albínók; szemük és orruk fekete. Együtt élnek a többi oroszlánnal, amelyek rendkívüli színük ellenére be­fogadták őket maguk közé. Popzenével A kar ib-tengeri szigetor­szág. Trinidad hatóságai úgy vélik, sikerült találniuk egy olyan módszert, amellyel el­űzhetik a Szentháromság Ka- tedrálisát ellepő galambok se­regét. Popzenével védekeztek a madarak ellen. Az orgona­muzsikától soha nem zavar­tatták magukat a galambok. Ám amikor nemrégiben egy jamaikai zenekar reggae- és Calypso-ritanúsokat szólalta­tott meg, a madarak rémül­ten elrepültek. Azóta sem tértek vissza. Valamikor a kisegér volt a legbátrabb állat a földön. Nemhogy a macskától meg­ijedt volna, de még az oroszlánt is megugrasztotta, ha véletlenül találkoztak. Ekkor még nem cincogott, félelmetesen morgott és kiabált, miközben hosszú fü­lét, ami olyasféle volt, ami­lyet manapság a nyulak hor­danak, mint holmi agyarat, áldozatára szögezte. Ezt az­tán senki se állta ki, akivel találkozott. Mind megfutot­tak, bebújtak a vackukra, és átadták az egérnek a tere­pet, aki birtokba is vette azt, mintha rendes járandó­sága volna. Megrágott és fölfalt mindent. Az összes többi állat éppen hogy csak tengetni tudta az életét, egy­re gyengébbek lettek, az egér pedig egyre kövérebb és erősebb. Nem volt hát oka kételkedni benne, hogy ő a legbátrabb állat a vilá­gon, így aztán lassan maga is elhitte ezt. A vidék lakói ismerték, már meg se kel­lett őket ijesztenie, amikor közeledett, eltakarodtak a szeme elől. így aztán úgy járhatott-kelhetett erdőn- mezőn, mintha minden az övé volna. Történt egyszer, hogy új lakó költözött a vi­dékre. Minden állat tudott róla, ismerte a furcsa szer­zetet, aki senki más nem volt, mint a sündisznó, de az egérnek nem merte meg­mondani senki. A sündisznó­A tücsök - hőmérő A tücsöknek sok jó tulaj­donsága van: szépen énekel, és szinte lehetetlen megta­lálni. Kiderült azonban, hogy ezen kívül még ... kitűnő hő­mérő is. A brit rovartani intézet szakembereinek leg­alábbis ez a véleményük. Hogy az ember a „tücsök alapján” megállapítsa a le­vegő hőmérsékletét, ehhez nem kell egyebet tenni, csu­pán megszámolni a 15 má­sodperc alatt hallható ciripe­léseket és hozzáadni 40-et. Ekkor pontosan megkapjuk a Faihrenheit-fokok szerinti hőmérsékletet. A számunkra megszokott Celsius-fokok ese­tében kissé bonyolultabb az eljárás: nem 40-et. hanem8- at kell hozzáadni, és az ered­ményt 5/9-del megszorozni. — de még így is akár egy gyer­mek is meg tud birkózni ve­le. És a tücsök pontos. Mi­vel a hímek rendkívül érzé­kenyek a hőmérséklet inga­dozására, és ennek megfele­lően változtatják énekük üte­mét. nak se szóltak az egérről, mert az amilyen magának- való állat, egész nap csak a vackában alszik, este meg, amikor sétára indul, ha is­meretlennel találkozik, azonnal a tüskéi közé bújik, és ott várja meg, amíg me­gint magára marad. Ök ket­ten nem tudtak egymásról, így aztán nagyon elcsodál­koztak, amikor egyszer mégis találkoztak, olyannyi­ra, hogy a sündisznó még begubózni is elfelejtett. Ez, ha lehet, még jobban föl­bosszantotta az egeret. — Mit keresel itt, te sze­rencsétlen, az én erdőmben, az én mezőmön? — A te erdődben, a te meződön? — Hogyhogy, hát te még nem tudod, hogy itt minden az enyém? — Én úgy tudtam, hogy az erdő meg a mező mindenkié. — Bolond beszéd — mond­ta az egér, és támadásba lendült. Csak meg akarta ijeszteni a sündisznót, aki valószínű rögtön be is gu- bózott volna, ha van rá ideje, de az egér olyan gyors volt, hogy a szegény sün­disznónak még a szája is tátva maradt. Az egér túl hirtelen mozdulattól elve­szítette az egyensúlyát, és előre bukott. A fülével rá­ütött a sündisznó orrára, aki ijedtében bekapta az egér fülét, és egyetlen fog- csattanással leharapta. Ben­Hosszú utat tettek meg a távcsövek, amelyekkel a csil­lagászok kémlelik a távoli csilagokat. Kétségtelen tény, hogy az első írott emlékek a távcsövekkel kapcsolatban a XVII. század elejéről, a Németalföldről származnak. Egyes feltételezések szerint a XVI. század elején X. Leó pápa gyűjteményében volt egy cső. amely a messzi tár­gyakat nagyítva mutatta. Má­sok szerint Leonardo da Vin­ci nemcsak a távcső elvét is­mertette, hanem épített is távcsövet. Az bizonyos, hogy szemüveget használt, és en­nek szórölencséjével való kombinációja vezethette a távcső feltalálásához. Galilei egy ólom orgonasíp két végébe gyűjtő- és szóró­lencsét szerelt és így egy há­romszoros nagyítású távcsö­vet kapott. Tovább tökéletesí­tette eszközét és tizenkét- sőt harmincszoros nagyítású táv­csövet is készített. Sikereihez hozzájárulhatott, hogy a Ve­lence melletti Murano-ban fejlett üvegcsiszoló-ipar mű­ne akadt az egérben a szó. Csak annyit tudott mondani nagy rémületében: — Cin, cin, cin... — Ezt is csak na­gyon szerényen és alig hall­hatóan. A sündisznó meg a váratlan sikeren fölbátorod­va kergetni kezdte az ege­ret. Odagyűltek erre a töb­bi állatok is. Mind az egér vesztét akarta. A macska volt közöttük a legvérszom­jasabb, ő vette át az egér üldözését, mert a sündisznó, aki nem szereti a sokasá­got, ekkor már odább állt, és egy elhagyott, csöndes he­lyet keresett magának, ahol kedvére és zavartalanul va­dászhatott. Az egér meg bebújt a leg­közelebbi lyukba, ami az út­jába akadt. Hiába próbálta a fülét gyógyítani, nem nőtt ki az neki soha többet. Az­óta van rövid füle az egér­nek. Mielőtt újra előmerész­kedett volna, tízszer is ki­dugta a fejét, hogy egészen biztos legyen benne, nem találkozik senkivel, mert úgy érezte, nem tudná elvi­selni a hirtelen rászakadt szégyent, meg az igazat megvallva, már a bátorsága sem volt a régi, tartott tőle, és amint később kiderült, nem is egészen alaptalanul, hogy valamelyik régi hara­gosa, mint például a macs­ka, esetleg meg találja enni. ködött. A velencei tanács ha­marosan felismerte Galilei eszközének katonai és tenge­részeti jefentőségét, ezért el­ismerésképpen fizetését meg­háromszorozták. Az új esz­köz neve 161ll-ben született meg. amikor felmerült a te­leszkóp elnevezés. Később többféle teleszkóprendszer alakult ki, és ezért az első tí­pusokat feltalálásuk helyé­ről. holland, illetve Galilei-fé- le távcsőnek nevezték el. Ga. liléi kezében a távcső azért volt óriási jelentőségű, mert elvégezte vele mindazokat az alapvető csillagászati megfi­gyeléseket, amelyek azután megdöntötték a középkor vi­lágszemléletét. A következő lépés a fejlő­désben Kepler távcsöve volt, erre a hosszabb méret a jel­lemző és a nagyobb látóme­ző, amely lehetővé tette a fonálkereszt használatát. Ez­zel már mérni is lehetett, és a csillagászati, geodéziai ku­tatások legfontosabb eszköze lett a Kepler-féle csillagásza­ti távcső. Itt a vége fuss el véle. Nevekből főváros írjátok be az ábra függőleges oszlopaiba az alább fel­sorolt neveket úgy, hogy a körökkel megjelölt középső vízszintes sorba kerülő betűk egy európai főváros nevét adják eredményül. BEÁTA, EDGÁR, EME8E, ENDRE, JŰLIA, MARTA, TIBOR. o 0 o 0 o o 0 pcjílioa KOSSUTH RADIO 8.26: Szabó Miklós operettfel­vételeiből. 8.55: Zenés reklám­turmix. 9.00: Kulturális maga­zin. 10.08: Kék Duna kergető. Mesejáték. 10.49: A képzelet va­rázspálca. Versek gyerekeknek. 11.11: A Magyar Állami Hang­versenyzenekar hangversenye. 12.42: Tiszta szívvel. 12.52: A Magyar Rádió és Televízió gyermekkórusa énekel. 13.10: Bikfalvy Júlia és Lukácsi Huba népdalokat énekel. 13.40: Leonie Rysanek Lady Macbeth szerepé­ben. 14.40; Pillantás a nagyvi­lágba. 15.12: Daloló, muzsikáló tájak. 15.52: Honthy Hanna éne­kel. 16.00: A hosszú út. 17.10: Azt beszélik. 17.40: Schumann: fisz-moll szonáta. 18.15: Hol volt, hol nem volt... 18.45: Básti La­jos rádiószerepeiből. 20.16: A külpolitikai rovat műsora. 20.35: Bruno Walter öröksége — IV. 22.20: Jascha Heifetz 1917—1955 között készült lemezfelvételei — XII. 22.47; A jót akarni kell. 23.00: A kegyencnő. Részletek. 0.10: Magyar művek rézfúvókra. PETŐFI RADIO 10.33: Offenbach operettjeiből. 11.21: Magnóról magnóra. 12.06: Jó ebédhez szól a nóta. 13.03: A három testőr. Alexander Du­mas regénye III. 14.00: Reklám- parádé. 14.05: Újdonságainkból. 14.33: Táskarádió. 15.30: Jelen­időben. 16.00: Sanzonok. 16.35: Külföldről érkezett... 17.00: öt­órai tea. 18.00: Orosz interna­cionalisták a Magyar Tanács- köztársaságért I. 18.33: örök­zöld dallamok. 19.31: Szellemi térképolvasás. 19.56: Közvetítés a Duna Intercontinental Szál­lodából. 20.16: Mikrofon előtt az irodalmi szerkesztő. 20.33: Szí­nes Színpad. Aranyifjú. 21.32: A Rádió Dalszínháza. Pompa­dour. Leo Fall operettjének rá­dióváltozata. 23.10: Kellemes pi- henént! m. MŰSOR 8.08: Magyar szerzők kamara­zenéjéből. 8.43; A Lengyel Ka­marazenekar hangversenye. 10.10: Uj Zenei Újság. 11.06: Rá­diószínház. 12.02: Tannhäuser. Részletek. 13.05: Kamarazene. Közben: 13.51: Kis magyar nép­rajz. 14.37: Zenekari muzsika. 16.27: Opera-művészlemezek. 17.32: Képek a régi zene vilá­gából. 18.01: A magyar szép­próza századai 71. 18.16; Nagy siker volt! 19.03: Victoria de Los Angeles ária- és dalestje. 20.23: Popzene sztereóban. 21.20: Puccini operáiból. 22.00: Igor Sztravinszkij vezényel. PÉCSI RÁDIÓ 17.00; Hírek. 17.05: Vasárnapi kívánságok. Szerkeszti: Lenk Irén. Közben: Mikrofonstaféta. 18.20: Szerb-horvát nyelvű mű­sor. A hét hetedik napja. Zenés vasárnapi magazin. 19.05: Né­met nyelvű műsor. Prózai archí­vumunk felvételeiből. — Neue Zeitung-szemle. — Vidám törté­net nyelvjárásban. 19.50: Sport­hírek. 20.00: „Gruss und Kuss” Rádió Budapest zenés riport-, üzenet- és kívánságműsora kül­földi és hazai németek számára. A műsort szerkeszti és vezeti: Hambuch Géza és Hartmann Helga. 21.00: Műsorzárás. MAGYAR TV 9.05: Tévétorna. (Ism.) (Szí­nes). 9.10: Óvodások filmműso­ra. Kisfilm-összeállítás. 9.30: Játsszunk együtt! 9.35: A kin­cses sziget. Angol ifjúsági ka­landfilm. (Színes). 11.05: Hírek. 11.10: Sport és játék. (Színes). 14.05: Franciaország madártáv­latból. Francia rövídfilmsorozat. II. (Ism.) (Színes). 14.25: Műso­rainkat ajánljuk! (Színes). 14.50: Reklámműsor. 14.55: Kiss Manyi- sorozat; Sziget a szárazföldön. Magyar film. 16.05: Lehet egy kérdéssel több? 16.35: Reklám­műsor. 16.45: A Közönségszolgá­lat tájékoztatója. 16.50: Atlétikai Európa Kupa. „A” döntő. (Szí­nes). 18.50: Esti mese. 19.00: A HÉT. (Színes). 20.00: Hírek. 20.05: Anna ezer napja. Angol film. (Színes). 22.05: Telesport. 22.45: Hírek. JUGOSZLÁV TV 9.00: Barázdák — faluműsor, utána gyermekműsor magyar nyelven. 10.00: Barátkozás — gyermekműsor. 10.30; A fonott kosár titka — filmsorozat gyer­mekeknek. 11.00: Népi muzsika. 11.30: Földművelőknek. 15.00: Nyári délután. 17.45: Haszonta­lanok — lengyel film gyerme­keknek. 18.15: Sinj: Lovasjáté­kok (felvételről). 19.15: Rajz­film. 20.00: Utak és tévutak. 20.45: A mi korunk: Hirosima. 22.20: Sportszemle. 22.50; Spar- takiád — szemle. II. MŰSOR 16.25: Torino: Atlétikai Euró pa-kupa (közvetítés). 19.00 Fenntartott idő. 20.00: A maorik ma — külföldi dokumentum műsor. 20.45: Huszonnégy óra 21.00: Modern vígjátékok, nagy kaland — francia film. Hétfő KOSSUTH RADIO 8.25: Népdalcsokor. 9.00; Ver­sek. 9.10: A hét zeneműve. 9.40 Főerdőben. 10.05: Nyitnikék, 10.35: Rameau: Pygmalion. Egy- felvonásos opera. 11.18: Magyar fúvószene. 11.40: Magányos uta zás. Goda Gábor regénye. IV 12.35: Válaszolunk hallgatóinknak. 12.50: Zenei érdekességek. 14.36 Fütyül a vonat, Luigi Pirandello elbeszélése. 14.54: Édes anyanyel­vűnk. 15.10: Kóruspódium. 15.29 MR 10—14. 16.05: Valdauf-polkák fúvószenekarra. 16.12: Magyar előadóművészek. 17.10: Zenés be­szélgetés. 17.32: Van új a Nap alatt. 17.47: Magyar tenoristák felvételeiből. 18.15: Hol volt, hol nem v lt... 19.15; Ludas Fórum 20.25: Jascha Heifetz 1917—1955 között készült lemezfelvételei — XIII. 21.00: Csak arra vagyok kí­váncsi... 22.20: Amerika, 1979. 4. 22.30: Szabolcsi Bence tanít.. 23.30: Sáry László műveiből. 0.10 Idrányi Iván táncdalaiból. PETŐFI RADIO 8.05: Tánczene Pozsonyból. 8.33 A koldusdiák. Részletek. 9.40 Bolíviai dallamok. 9.50: A meg­szokás hatalma. 10.00; Zenedél- előtt. 12.00: Kovács Árpád népi zenekara játszik. 12.33: Kis ma­gyar néprajz. 12.38: Tánczenei koktél. 13.25: Könnyűzene. 14.00 Kettőtől ötig. 17.00: Képesség és személyiség. H. 17.30: ötödik se­besség. 18.33: Zeneközeiben. 19.31: A Magyar Rádió sanzonpódiuma 20.33: Édqs — sós — víz. 21.50; Barátság slágerexpress. 22.20 Scherman zenés játékaiból. 23.15: Dzsesszfelvételekből. m. MŰSOR 8.08: Századunk mesterművei­ből. 9.17: Hovanscsina. Részletek. 10.00: Schumann: Ifjúsági album. 11.05: Beethoven-művek. 13.07: Romantikus operákból. 13.55: Maurizio Pollini Chopln-poloné- zeket zongorázik. 14.59; Reiner Frigyes vezényel. 15.47: Uj Liszt- lemezeinkből. 16.35: Huszonöt perc beat. 17.00: Zenekari muzsi­ka. 18.06: Básti Lajos rádiószere­peiből. 18.30: A hét zeneműve. 19.05: A kamarazene kedvelőinek. 19.58: Nicolae Herlea Verdi ope­ráiból énekel. 20.34: Láttuk, hal­lottuk. 20.59: Szimfonikus zene. 22.30: A Globe Unity dzsessz­együttes új lemezeiből. 23.00; Machaut: Notre Dame-i mise. PÉCSI RADIO 17.00: öttől hatig. Esti hangos újság. Szerkesztő riporter: Ko­vács Imre. 18.00: Dél-dunántúli híradó. 18.15: Zenés percek. 18.30 Szerb-horvát nyelvű műsor. Messze a tegnaptól. Szerkesztő- riporter: Fiiákovity István. — Bunyevác dalok és táncok. Köz­reműködik a bajai tamburaze- nekar. — Hírek. — zene üdü­lőknek. 19.00: Német nyelvű mű­sor. Hétfői magazin: — Hírek: — A mohácsi német nyelvű klub művészeti csoportjának próbáján. Riporter: Schuth Já­nos. — Táncritmusban. — Né­hány perc tudomány. 19.30: Mű­sorzárás. I JUGOSZLÁV TV 17.40: Magyar nyelvű tv-napló. 18.15: Mítoszok és legendák. 18.45: Fiatalok fiataloknak. 19.15: Rajzfilm. 20.00: Láncok. — Tv- dráma. 21.05: Kiválasztott pilla­nat. 21.10: Találkozások.. 22.10: Művészek és szerepek: Dusica Tomié. — Komoly zene. II. MŰSOR 18.00: Dokumentumfilm. 19.00: Válogatás. 20.30: Sport karikatú­rában. 20.35: Tapasztalatok — bel­politika. 21.05: Huszonnégy óra. 21.15: Házi mozi; A győzelemig és tovább. — Jugoszláv film. A távcső átja I Egy XIX. századi távcső Angliában. Hasonlóval fedezte fel Sir William Herschel 1781-ben az Uranus bolygót.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom