Tolna Megyei Népújság, 1979. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-05 / 182. szám
1979. augusztus 5. Képújság q Display az irodákban A modern iroda jellegzetes eszközei az írógép, a telefon és a kartotékszekrény. Emberek milliói foglalkoznak azzal, hogy a kartotékokról kikeresnek bizonyos adatokat, telefonon továbbítják őket és gépelt listákról változásokat vezetnek a kartotékokra. Sokan összeadó- vagy szorzógépet is használnak. A bank, az adóhivatal, a fuvarozási iroda, a raktár, a vállalati vagy szövetkezeti könyvelés, a személyi nyilvántartás és a bérszámfejtés jellegzetes példái az ilyen munkahelyeknek. E fáradságos, idegölő, egyhangú emberi munkának a megkönnyítését szolgálják az ügyviteli számítógépek. Ezek kartotékok helyett mágneses szalagokon vagy tárcsákon tárolják az adatok millióit, automatikusan végeznek másodpercenként több százezer összeadást, szorzást vagy más műveletet, és megkímélik az embert a kartoték keresésétől, kezelésétől, az asztali számítógép működtetésétől, a táblázatok és főkönyvek lapozgatásától. De mi helyettesítheti az írógépet és a telefont? Továbbra is betűzni kell a neveket, visszakérdezni a számokat? A kölcsönös kapcsolat legújabb eszköze a katódsugaras megjelenítő készülék, amelyet angol neve alapján display- nek is ismernek. A display írógépbillentyűkkel ellátott tévéhez hasonlít. Ernyőjén megjelenik a billentyűkön gépelt szöveg, vagy a számítógéptől érkező üzenet. Bizonyos típusok csak betűket és számokat képesek megjeleníteni, ezek az ún. alfanumerikus készülékek. Más, fejlettebb típusok alkalmasak egyszerűbb ábrák felrajzolására is; a legigényesebb grafikus display-készülékeket bonyolult rajzok felvázolására használják. A display-készülékbe két helyről érkezhet kiírandó szöveg: a billentyűzetből vagy a számítógépből, amely telefonvagy rádiócsatlakozáson keresztül közlekedik a készülékkel. Ugyanezen az úton továbbítható az ernyőre kiírt szöveg a számítógéphez is, amely lehet ott helyben, vagy — telefoncsatlakozás esetén — a földnek, sőt a világűrnek bármely pontján. Nagy vállalatok irodáiban már ma is találhatók ilyen készülékek, számuk a jövőben biztosan jelentősen emelkedik. Képünkön: francia licenc alapján Lengyelországban gyártott disp lay-készülék A számítógépek egyre jobban mindennapi eszközzé válnak az élet minden területén, így az orvostudományban is. A számítógépek első orvosi felhasználására 1957-ben, az USA Michigan Egyetemén történtek az első kísérletek: az 1954-ben bevezetett Salk- féle gyermekbénulás elleni védőoltás több millió emberre vonatkozó adatait dolgozták fel, amelyek kiértékelése gép nélkül kilátástalan volt. Később, ugyancsak az USA- ban, a szívinfarktust megelőző négy gyógyszer hatásának számítógépes elemzését végezték el. Igen alkalmasak a számítógépek a betegségek felismerésére és egymástól való elkülönítésére is: az első orvosi alkalmazások egyike a „baj- megállapító” komputer volt. A diagnosztika gépesítését több tényező is elősegíti. A becslések szerint mintegy 2000 betegséget ismer az orvostudomány, a tünetek száma azonban ennél jóval kisebb, hiszen a betegségek azonos tünetek különböző kombinációinak tekinthetők. Az egyes kórformák tüneteit tehát egy komputer memóriaegysége képes elraktározni (egy 25,4 cm átmérőjű magnószalagtekercsen több mint 5 millió információegység helyezhető el.) A diagnózishoz szükséges adatok is könnyen lefordíthatok a gép nyelvére, a kettes szám- rendszerbe. Csehszlovákiában, a brnói Traumatológiai Kutató Intézetben számítógép (M 6000) raktározza a betegek életműködésére (vérnyomás, EKG, hőmérséklet stb.) vonatkozó adatokat. A számítógép nemcsak „kikérdezi” a beteget, hanem meg is vizsgálja, méghozzá gyorsan és igen alaposan. Bár ma még nem tud minden vizsgálatot elvégezni, de egyre többre képes, és ezért egyes vizsgálatokat a modern kórházakban teljesen a számítógépekre bíznak. Az egyszerű összehasonlító kiértékeléseknél azonban a komputer jóval többet is tud, ha megtanítják rá képes pl. a fehérvérsejteket megszámolni és osztályozni. Ez a nagy figyelmet igénylő, fárasztó és időigényes munka eddig orvosi feladat volt, az ÜSA-ban pl. évi 200 millió dollárba került az erre fordított munkabér. Ma az USA- ban legtöbb kórházban számítógép „tapogatja le” a vérleletet. Ma már számos más orvosi területen is hasznos segédeszközzé váltak a kisebb- nagyobb. teljesítményű számítógépek a gyógyító munkában. Ötvenéves a moszkvai autógyár Kultúra - számokban Hetven ország útjain futnak a Moszkvics személyautók. Hűtőrácsukon embléma, rajta az AZLK betű, aminek jelentése: a lenini Komszomolról elnevezett autógyár. Az elnevezés is mutatja, hogy a komszomolisták a legaktívabban részt vettek a vállalat létrehozásában és fejlesztésében. A gyár története a következő: az első szovjet ötéves tervben autószerelő-műhelyt készültek építeni. 1929-ben r Moszkva külvárosában megkezdődött a műhely szerelése és 1930. november 6-án, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 13. évfordulójának tiszteletére ünnepélyesen felavatták az üzemet. A 30-ías évek végén a gyár kollektívája személyautót tervezett és megkezdte sorozatgyártását. Hamarosan megjelentek a KIM márkajelű (az Ifjúság Kommunista Internacionálé- ja) autók. A második világháborúban a gyár háborús termelésre állt át. A háború utáni évek a vállalat életének új szakaszát jelzik. Bővültek az üzemek, növelték a termelést. A futószalagokról lekerültek az első Moszkvics márkájú gépkocsik. Az első modelleket újabbak, tökéletesebbek váltották fel. A termelés évről évre bővült. 1967-ben készült az egymilliomodik. 1974-ben pedig a kétmilliomodik Moszkvics. APN—KS A 30-as években ilyen autók készültek a moszkvai autógyárban Lengyelországban a kulturális élet gazdáira a II. világháború után komoly teendők hárultak: hatalmas erőfeszítéssel létrehozták a kulturális intézmények országos rendszerét, mindenki számára lehetővé tették, hogy megszerezze az alapfokú képzettséget, hogy bővítse szakmai és kulturális ismereteit. Ez a hatalmas munka azóta meghozta gyümölcsét — a lengyelek büszkék elért eredményeikre. A könyvkiadás szinte páratlanul gazdag választékkal vette ki részét ebből ármunkából: művészeti, szépirodalmi és tudományos művek tömege jut «1 az olvasókhoz, összehasonlításképpen: míg 1945-ben 1107 mű jelent meg tíz és fél millió példányban, addig 1978-ban 11 904 kötet hagyta el a nyomdákat 144,1 milliós összpéldányszámban. Fontos szerepet játszik az iskolai, szakmai és nyilvános könyvtárak hálózata. Gyakran hirdetnek olvasómozgalmi pályázatokat és rendszeresen tartanak könyvkiállításokat is. Faluhelyen szoros az együttműködés a könyvtárak és a mezőgazdasági üzemek, intézmények között a szakkönyvek és a népszerű-tudományos irodalom terjesztésében. A mozgalmas és változatos műfajú szerzeményekben bővelkedő lengyel zenei élet szintén igen sok hívet vallhat magáénak. A zenei érdeklődés elterjedését mutatja az amatőr zenei mozgalom gazdagsága. Külföldön is jól ismert számos lengyel jazz-, vagy beat-zenekar. Ugyancsak rendkívüli érdeklődésre tarthatnak számot Lengyelországban a színházak: előadásaiknak 1978-ban kilenc és fél millió nézője volt. A mozik több mint 100 millió nézőt vonzottak. A bemutatott filmek mintegy harmada hazai alkotás volt. óriási nézőközönsége van a televízió műsorainak, a tv- filmeknek is. A lengyel állam komoly gondot fordít a nemzeti kultúra kincseinek megőrzésére. A negyvenezer műemlék majd felét az elmúlt évtizedekben állították helyre eredeti szépségében. A múzeumok túlléptek a látogatókra való passzív várakozás korlátain, vállalva egyben a művészet, a kultúra iránt érdeklődők tömeges képzését: tárlatvezetéseket, előadásokat szerveznek és eljuttatják gyűjteményeiket a távol eső területekre is. Lengyelországot kulturálisnépművelő intézmények — kultúrtermek, klubok és kul- túrházak — hálózzák be, amelyek bevonják munkájukba a legkülönbözőbb közösségeket és korosztályokat, eleget téve ezzel az eltérő érdeklődésű látogatók igényeinek: A kultúrházak a szakkörök, amatőr művészi együttesek tevékenységét is segítik: megszervezik fellépésüket, vitákat, felolvasásokat és szerzői esteket rendeznek. A műszívé • •• #sr a jovo Csehszlovák orvosok műanyagból készült mesterséges szivet ültettek egy borjúba. A hír kapcsán az APN tudósítója felkereste V. Kremnye- vet, a műszaki tudományok kandidátusát, a Szovjet Orvostudományi Akadémia Szerv- és Szövetátültetési Intézetének műszaki-tudományos igazgatóhelyettesét. A laikusok is világszerte tudnak Barnard professzor híres szívműtéteiről. Ö a beteg szervet más ember szívével helyettesítette. De honnan lehet elegendő egészséges szivet szerezni, amikor a világon millió számra élnek szívbetegek? Nekünk az a véleményünk — mondotta V. Kremnyev —, hogy a jövő a műszívé, amely korlátlan mennyiségben előállítható. Szoros kapcsolatban dolgozunk a Jan Purkine nevét viselő csehszlovák egyetem tudósaival. Kutató- csoportjaink közös program alapján működnek együtt, azonos vagy hasonló mesterséges készülékeket és anyagokat használnak fel. így a mi szívmodellünk például csehszlovák szilikonból készült. Az elektronikus távjelző műszerekkel ellátott műszív a műtét alatt és után informál- ja a működéséről az orvosokat, ők pedig elektronikus vezérlőrendszer felhasználásával adják meg a műszívnek a szükséges parancsokat. Az első műtéteket kutyákon végeztük, azután úgy döntöttünk, hogv áttérünk a borjúra, mert annak szíve súlyban és térfogatban közelebb áll az emberéhez. A műszíves borjú 8 napig élt. Vajon elég idő ez? Mindenesetre, nem kevés, Ha figyelembe vesszük, hogy egy évvel ezelőtt a műszív még mindössze 3 napig dolgozott. Vietnam W Államosítás délen A Vietnami Szocialista Köztársaság déli tartományai négy évvel ezelőtt léptek a szocialista építés útjára. A 19 déli tartomány közül most 16-ban államosították a szállítóeszközöket. A VSZK Közlekedésügyi Minisztériumá- / nak adatai szerint már mint- egy 80 000 közlekedési dolgozó. áll szövetkezeti vagy állami alkalmazásban, ök biztosítják az áru- és személyszállítás zavartalan lebonyolítását. A teherautó- és autóbuszparkkal egy időben kerültek állami tulajdonba a szerelő- műhelyek és a szolgáltató- hálózat egyéb kiszolgáló egységei is. Gyógynövénykutatás Fontos munkát végeznek a Vietnami Központi Gyógyszeripari Intézet munkatársai. Mindössze néhány évvel ezelőtt kezdték el a Központifennsík növényzetének tanulmányozását. Ez alatt az idő alatt összesen 360-féle gyógy- füvet vizsgáltak meg és ajánlottak gyógyszeripari felhasználására. Némely tartományban több ezer hektáros gyógynövény-ültetvényeket létesítettek. Számítógép a kórházban Nemcsak kikérdez, vizsgái is Vj Moszkvicsok a próbapadon
