Tolna Megyei Népújság, 1979. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-31 / 203. szám

népújság 1979. augusztus 31. PANORÁMA MOSZKVA Csütörtökön Moszkvában az Októberi Forradalom ér­demrenddel tüntették ki Ju- rij Andropovot, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagját, a Szovjetunió állam­biztonsági bizottságának el­nökét. A kitüntetés átnyúj- tásakor Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottsá­gának főtitkára, a Legfel­sőbb Tanács Elnökségének elnöke rövid beszédben mél­tatta Andropov eddigi mun­kásságát. WASHINGTON Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia szerdán kö­zös, föld alatti kísérleti atomrobbantást hajtott vég­re a nevadai sivatagban. A robbanás ereje 20 és 150 ki- lotonna közötti volt. A brit kormány kérésére végrehaj­tott atomrobbantásra a két ország között 1958-ban meg­kötött és az atomenergia kö­zös katonai célokra való fel­használásáról szóló együtt­működés alapján került sor — közölte az amerikai ener­giaügyi minisztérium. HSZIAN Hszian egykori kínai fővá­rosnak és környékének tör­ténelmi nevezetességeivel is­merkedett csütörtökön Wal­ter Mondale. Az amerikai alelnök és kísérete csütörtö­kön este — egy kőolajkutató intézetben tett látogatás után — Hszianból a dél-kínai Kantonba utazott. BUDAPEST A hatvan évvel ezelőtt, 1919. szeptember 6-án eldör­dült tatabányai csendőrsor- tűz mártírjainak emlékét idézve immár a 29. bányász­napon köszönti az ország a szén-, olaj-, bauxit-, érc- és ásványbányászat mintegy 120 ezer dolgozóját. A Ne­hézipari Minisztérium csü­törtökön tartotta bányászati ünnepségét. MADRID Bomba robbant szerdán az észak-spanyolországi Bara- caldoban a Renault francia autógyár helyi kirendeltsé­gében. Anyagi károk kelet­keztek. A feltételezések sze­rint a robbantás része az ETA baszk terrorszervezet által kezdeményezett és a spanyolországi francia érde­keltségek ellen irányuló me­rényletsorozatnak. BUDAPEST Csütörtökön elutazott Bu­dapestről a bolgár nőbizott­ság delegációja, mely Elena Lagadinova elnök vezetésé­vel ismerkedett — egyebek közt — a gyermekélelmezés magyarországi helyzetével. A Magyar Nők Országos Ta­nácsának vendégeként ha­zánkban tartózkodó delegá­ció tapasztalatszerző látoga­tásokat tett Budapesten és Győr-Sopron megyében. BONN Otto Lambsdorf nyugat­német gazdaságügyi mi­niszter ötnapos látoga­tást tett Argentínában. A képen a miniszter sajtó- értekezletet tart. ALGÍR Algírban megkezdődtek a hivatalos tárgyalások a Fran­cia Kommunista Párt és az Algériai Nemzeti Felszabadí- tási Front (FLN) küldöttsé­gei között. Az FKP Georges Marchais főtitkár vezette de­legációja Bendzsedid Sadli algériai államfőnek, az FLN főtitkárának meghívására a hét elején érkezett az Algé­riai Demokratikus és Népi Köztársaságba. Az FLN tár­gyaló küldöttségét Mohamed Szalah Jahjaui, a politikai bizottság tagja vezeti. HANOI Augusztus folyamán — nem teljes adatok szerint — Kína körülbelül 100 fegyve­res incidenst követett el a kínai—vietnami határon — közölte a VNA vietnami hírügynökség csütörtökön. A provokációknak számos vietnami lakos és határkör­zet esett áldozatául, a tá-~~ madók jelentős anyagi kárt is okoztak. A közlemény beszámol ar­ról, hogy a legsúlyosabb kí­nai provokációk Vietnam Hatuyen, Hoan Lien Son, Cao Lang és Lai Chau ha­tármenti tartományait érték. A vietnami területeket ak­navetőkkel és géppuskákkal lőtték, határőrhelyeket tá­madtak meg. A kínai egy­ségek behatoltak vietnami területekre is. Augusztus 24- én például kétszáz kínai ka­tona hatolt be Vietnam egyik határmenti településére. A vietnami határőrök és népi milicisták visszaverték az agresszort. BOSTON Malcolm Toon, az Egye­sült Államok korábbi moszk­vai nagykövete szerdán ki­jelentette, hogy Washington­nak „bizalmi válsággal kell szembenéznie a világban”, ha az amerikai szenátus nem ratifikálja a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozásáról aláírt második szovjet—amerikai szerződést. Toon egy bostoni tanács­kozáson fejtette ki vélemé­nyét. Szerinte „a SALT—II. szerződés, ha nem is tökéle­tes, de a legjobb, amit a je­lenlegi körülmények között ki lehetett dolgozni”. Hang­súlyozta azt is, hogy a meg­állapodásnak szenátusi mó­dosítások alapján történő újratárgyalása semmissé te­hetné az egész szerződést. A szenátus elutasító állás- foglalása azt bizonyítaná — vélekedett a diplomata —, hogy az amerikai kormány­zat nagyon messze áll az ország közvéleményétől. Moszkva Hz ürrekorderek tapasztalatai Moszkva, Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: Rövidesen nemcsak lehet­séges, hanem egyenesen szükséges lesz, hogy a nagy űrállomásokat az űrhajósok közvetlen részvételével a világűrben szereljék össze. Ezt a véleményt hangoztat­ta a világrekorder űrpáros két tagja, Vlagyimir Ljahov és Valerij Rjumin a terve­zőkkel folytatott tanácsko­záson. % A két űrhajós Bajkonur- ban megkezdte a 175 napos utazás során szerzett tapasz­talatainak átfogó feldolgozá­sát. Ljahov és Rjumin mind az űrhajó és az űrállomás működésére vonatkozó doku­mentációs anyagát, mind pe­dig az űrállomáson elvégzett kísérletek anyagát részlete­sen átvizsgálja az egyes te­rületek szakértőinek bevoná­sával. A kísérletek eredmé­nyeit tartalmazó csomago­kat nyomban az űrhajó le­szállása után eljuttatták a kutatóintézetekbe. Rjumin egyebek között azt javasolta, hogy a jövőben hajtsanak végre bizonyos módosításokat az űrállomás külső felületén, megkönnyít­ve a világűrben, a félmerev szkafanderben végzendő munka feltételeit. Ugyancsak szükségesek lehetnek kisebb módosítások a szkafanderen is, bár az je­lenlegi formájában is alkal­mas a tartós munkavégzésre. Ezeket a tapasztalatokat a fedélzeti mérnök annak a feladatnak teljesítése során szerezte, amikor el kellett távolítania az űrállomásba beakadt rádióteleszkóp­antennát. Ez volt eddig a legbonyolultabb feladat, amit űrhajósnak az űrállo­máson kívül kellett megol­dania. A szakértők gondosan elemzik a két, sok tapaszta­lattal rendelkező ■* űrhajós megállapításait és máris je­lezték: a következő űrállo­mások szerkesztésénél fel­használják majd mindazokat az észrevételeket, amelyeket a három, hosszú időtartamú űrutazás résztvevői tettek. — A szovjet űrhajózás si­kerei, mindenekelőtt űrállo­mások, valamint pilóták ál­tal irányított, köztük nem­zetközi legénységű űrhajók hosszan tartó repülései új távlatokat nyitnak a kozmi­kus térség békés célú meg­hódítása előtt — hangsú­lyozza az a szovjet jelentés, amelyet New Yorkban a vi­lágűr békés célú felhaszná­lásával foglalkozó ENSZ- bizottság elé terjesztettek. A szovjet jelentés része a bizottság nemrég nyilvános­ságra hozott dokumentumá­nak, amely az 1978-as év nemzetközi űrkutatási tevé­kenységéről ad áttekintést. — A világűr békés célú kutatásának és hasznosítá­sának területén végzett szovjet tevékenység tudomá­nyos és népgazdasági fel­adatok megoldására irányul. A Szovjetunió ennek során széles körű nemzetközi együttműködést valósít meg többoldalú alapon a szocia­lista országokkal az Inter- kozmosz keretében, s kétol­dalú alapon Indiával, az Egyesült Államokkal, Svéd­országgal és Franciaország­gal — hangoztatja a jelen­tés. A jelentés külön fejezetet szentel az Interkozmosz ke­retein belüli együttműködés­nek. Él nem kötelezettek Havanna előtt Huszonnégy esztendeje Bandungban, amikor a világ töm­bökön kívülálló országainak politikai alapelveit megfogalmaz­ták, még csupán maroknyian ültek a tárgyalóasztalnál. Hat évvel később Belgrádban már 25 ország sorolta magát az el nem kötelezettek csoportjához. Ma pedig kilencvennél több állam képviselői készülnek a hatodik csúcstalálkozóra, amely szeptember első napjaiban kezdődik Kuba fővárosában. A számok önmagukban is jelzik, hogy milyen gyorsan fejlődött ez a mozgalom. Az adatok azonban aligha fejezik ki azt a politikai súlynövekedést, amely révén mintegy másfél évtized alatt a nemzetközi viszonyok kétségkívül fontos té­nyezőjévé vált az el nem kötelezett országok mozgalma. Po­larizálódó világunkban jövőt meghatározó jelentősége van annak, hogy a Föld országainak jó kétharmada merre halad, több milliárd ember nevében milyen politikát követ. örvendetes a tény, hogy az el nem kötelezettek mozgalmá­nak alapelvei nem változtak, sőt az évek során a haladó po­litikai tendenciák szellemében fejlődtek tovább. Változatlanul alapvető feladatuknak vallják a kizsákmányolás, a gyarma­tosítás és újgyarmatosítás, a fajüldözés elleni következetes harcot, az antiimperializmus, a nemzeti felszabadulás, az gm- beri jogok, az országok és népek függetlensége, szuverenitása, a leszerelés, az igazságos gazdasági-társadalmi viszonyok el­veinek támogatását. Azt is látni kell azonban, hogy a mozgalom résztvevői sokfélék, hiszen országai között a legkülönbözőbb társadalmi- gazdasági-politikai berendezkedésűek találhatók. Vannak olya­nok, amelyek évtizedek óta következetesen építik a szocialis­ta rendszert, s olyanok is, amelyek kifejezetten tőkés viszo­nyok között fejlődnek. Politikailag haladók és igen konzerva­tívak egyaránt tagjai az el nem kötelezettek csoportjának. Természetes hát, hogy rendkívül nehéz megtalálni azt a kö­zös nevezőt, amely összekapcsolja az ideológiájukban, politi­kájukban, érdekeikben annyira különböző államokat. Éppen ezért az el nem kötelezettek mozgalmának a leg­nagyobb problémája ma az egység. Hiszen kellő intenzitású egység, az arra való állandó törekvés nélkül nem tölthet be hatékony és pozitív szerepet a világban semmilyen mozgalom. Márpedig a havannai konferencián számos olyan világpoliti­kai probléma került napirendre, amelynek megítélésében elő­zetesen nem tudtak elfogadható kompromisszumra jutni. Ilyen volt például a legutóbbi colombói értekezleten Kambodzsa képviseletének és Egyiptom esetleges kizárásának kérdése. Jó néhány ország, a mai kambodzsai realitásokat figyelembe vé­ve, a januárban hatalomra jutott népi kormányt, mások vi­szont — „vietnami beavatkozásra” hivatkozva — az elűzött, népirtó rezsimet tekintik Kambodzsa jogos képviselőjének. Ahogy egy sor ország Egyiptom kirekesztését szorgalmazza az Izraellel kötötf különbéke miatt, úgy az amerikai politikához közelálló államok ezt nem hajlandók támogatni. Sok kisebb- nagyobb ellentétet lehetne még sorolni, ami igazolhatná, hogy a korábbinál több és nagyobb belső nehézséggel küzd az el nem kötelezettek mozgalma. Elhamarkodott lenne azonban azt a következtetést levon­ni, amelyet a tőkés világ számos sajtóterméke tendenciózusan sugall: nevezetesen azt, hogy a mozgalom megoldhatatlan vál­ságba került, s a „végsőket rúgja”. Hiszen a legtekintélyesebb tagországok vezetői következetesen hangsúlyozzák, hogy az ellentéteknél erősebb a közös szándék korunk pozitív poli­tikai folyamatainak támogatására. S ennek érdekében az el nem kötelezettek hajlandók a kompromisszumra, mert jól látják, hogy a nagy nemzetközi politikai befolyást szerzett mozgalom szerepe, eredményes működése forog kockán. Ha­vanna tétje és fő témája éppen az lesz, hogy mit tegyenek az egység megszilárdításáért, a mozgalom haladó jellegének erő­teljesebb érvényesítéséért. A. K. Brit tévutak- Rhodesiában Csütörtök esti kommentárunk. Miközben Nagy-Britannia konzervatív kormánya láza­san tevékenykedik a szeptember 10-re tervezett Rhodesia- konferencia „sikeréért”, a Zimbabwe Hazafias Front újó­lag figyelmeztetett a londoni rendezési terv veszélyeire. Chinamano, a Zimbabwe Afrikai Népi Unió alelnöke mi­nap tartott sajtóértekezletén hangoztatta: Thatcher asz- szony kabinetjének nagy hévvel beharangozott elképze­lései nem szolgálnak mást, mint hogy továbbra is a „kül­földi tőke érdekeinek megfelelő bábkormány” igazgassa — birtokolja — az országot. Rhodesia ügyében már hozzászokhattunk, hogy előbb- utóbb mindig kiderül: más törekvés bújik meg az állító­lag „tényleges megoldást kereső” nyugati tervek, konfe­renciák mögött. Chinamano szavai most mégis külön fi­gyelmet érdemelnek. Ennek oka, hogy a májusban ha­talomra került brit konzervatív pártnak eredetileg esze ágában sem volt „rendezési tervekkel” előállni Rhodesia ügyében. Ellenkezőleg, Thatcher asszonnyal az élen, ők már akkor Muzorewa törvénytelen kormányának elisme­rését fontolgatták. Csakhogy a Brit Nemzetközösség au­gusztus eleji csúcsértekezlete Lusakában nem azzal az eredménnyel zárult, amelyre Londonban számítottak. Mu­zorewa kabinetjének tagjait meg sem hívták a konferen­ciára, míg a Zimbabwe Hazafias Front két vezetőjét, Nkomót és Mugabét valósággal ünnepelték a zambiai fő­városban. Thatcher asszony, hogy ne mérgesítse tovább Nagy-Britannia viszonyát az afrikai országokkal, eredeti beszédét félretéve — kénytelen-kelletlen bár — valódi rendezést: szabad választásokat és új alkotmányt ígért Rhodesiában. E rendezési folyamat első állomása lenne a londoni konferencia. Csak lenne, mert már előkészítése közben egy sor elfogadhatatlan feltételt támasztottak a Zimbabwe Hazafias Fronttal szemben, arról nem is szól­va, hogy a rhodesiai rendezésben ugyancsak érdekelt „frontországokat” meg sem hívták a tanácskozásra. Ilyen körülmények között érthető csak igazán China­mano szavainak végkicsengése: a fegyveres felszabadító küzdelem fokozásának kilátásba helyezése. A 6,8 milliós őslakosság tényleges uralmáért küzdő front már számtalan tanújelét adta annak, hogy kész a tárgyalásos rendezésre, de mindhiába. Jóhiszeműségét, békés szándékát, mint már annyiszor, úgy tűnik, ezúttal is ki akarják használni Lon­donban. S ami még rosszabb: az afrikai államokat is meg akarják téveszteni, bíráló hangjukat elfojtani. Leg­alábbis a brit előkészületek erre vallanak. Gazdasági ér­dekeiktől vezérelve Londonban még mindig nem hajlan­dók felismerni, hogy már Zimbabwe nemzeti-felszabadító erői játsszák a főszerepet az ország jövőjének meghatá­rozásában. K. M. Anglia segítséget kér a terrorizmus ellen Margaret Thatcher brit miniszterelnök — aki szer­dán 8 órás, váratlan látoga­tást tett az észak-írországi Belfastban és Armaghban — csütörtökön számolt be a kabinet tagjainak a hétfői véres eseményekről. London­ban hírek keringenek arról, hogy Nagy-Britannia foko­zottabb együttműködésre fogja felkérni az ír Köztár­saságot a terrorizmus meg­fékezése érdekében. Az észak-ír terroristák ugyanis gyakorta rejtekhelyül hasz­nálják az ír Köztársaság te­rületét, és minden valószí­nűség szerint hétfői véres akcióikat is onnan indítot­ták a sétahajózó Lord Mountbatten és családtagjai, valamint Ulsternek a köz­társasággal határos részein fekvő Warrenpointban a brit katonák ellen. A dublini kormányt — a Reuter szerint — mélyen ag­gasztják a hétfői gyilkossá­gok politikai és biztonsági következményei és szerdán példátlanul nagy jutalmat, 100 000 font sterlinget aján­lott fel a gyilkosok nyomára vezető felvilágosításért. A Vatikán tájékoztatása szerint II. János Pál pápa— az erőszakos cselekmények fellángolása miatt — lemon­dott arról, hogy az ír Köz­társaságban teendő látoga­tásakor Észak-Irországba is ellátogasson. GYORS LISTA , a gépkocsi-nyereménybetét- könyvek 1979. augusztus 29- én és 30-án megtartott sor­solásáról. Az Országos Takarékpénz­tár a gépkocsi-nyereménybe- tétkönyvek 73. sorsolását augusztus 29-én és 30-án Budapesten tartotta meg. A sorsoláson azok a 10 000 és 5000 forintos betétkönyvek vettek részt, amelyeket 1979. április 30-ig váltottak és 1979. július 31-én még ér­vényben voltak. A budapesti és vidéki be­tétkönyvekre 996 db gépko­csit sorsoltak. Az 5000 fo­rintos betétkönyvekre 689 db, a 10 000 forintos betét­könyvekre 307 db gépkocsi jutott. A jegyzékben szereplő rö­vidítések a következők: Zsiguli 1200 Zs Moszkvics 2140 M Skoda 105 S Polski Fiat 126 P. F. Zaporozsec Z Trabant Lim. 601 T Alább a 16-os sorozatú, nyertes könyvek számát kö­zöljük. 10 000 Ft összegű betét­könyvek 16 017197 S 16 028018 P. F. 16 029272 P. F. 5000 Ft összegű betét­könyvek 16 507281 P. F. 16 544400 M 16 545094 T 16 547137 P. F. 16 565560 P. F. 16 568027 S 16 570355 P. F. 16 574148 S 16 582074 Zs 16 589642 Z A gyorslista közvetlenül a húzás után készült. Az eset­leges hibákért nem válla­lunk felelősséget. A sorsolás eredményének pontos adatait a szeptember 4-én megjelenő hivatalos nyeremény jegyzék tartal­mazza. A jegyzék megte­kinthető az OTP-fiókokban, postahivatalokban és taka­rékszövetkezetekben. A nyertes betétkönyvet, vagy az azt helyettesítő „igazolást” a betétkönyvet kiállító takarékpénztári fiók­nál, postahivatalnál, vagy takarékszövetkezetnél kell bemutatni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom