Tolna Megyei Népújság, 1979. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-29 / 201. szám
1979. augusztus 29. “KÉPÚJSÁG 5 Hazánkban az ötvenes években gyors fejlődésnek indult a széntermelés. Ennél még nagyobb ütemben növekedett a korszerű energiahordozók, így az olaj, valamint a földgáz iránti igény. A szénhidrogének előretörésével fokozatosan háttérbe szorult a szén szerepe. Ennek révén számos alacsony átlagú bányaüzemet szanáltak. Erre a sorsra jutott a nagymányoki kőszénbánya is, melyben a szén- termelést 1965-ben beszün- ' tették. A nagy múltú bányatelepülésen a hátramaradt és feleslegessé vált tárgyi emlékek gazdátlanul hevertek, sorsukra hagyva, mentésre várva. A bánya irattárát is elvitték. Ilyen körülmények között merült föl Nagymányokon a helytörténeti és bányászati emlékek felkutatásának gondolata 1975-ben. Égetően szükség volt erre a mentési munkára, mert ebben az időben már lámpással kellett keresni egy-egy bányászati eszközt, mely nemrég még természetes használati tárgy A helytörténeti és bányászati emlékek felkutatásában igen nagy segítséget nyújtottak az idős emberek. Meg kellett találni a hozzájuk vezető utat, ugyanis levéltáraink közel sem rendelkeznek olyan gazdag üzemtörténeti archív 1932. december 28-án irtózatos erejű robbanás rázta meg a Szarvas-akna mélyét. Tizennégy bányász halt meg. A Friss Újság nagy cikket közölt a szerencsétlenségről. anyaggal, hogy mellőzhessék azokat az értékes és semmivel sem pótolható szellemi kincseket, melyeket az idős emberek magukkal vinnének a sírba. A nagymányoki bányászoknak különlegesen érdekes hagyományaik voltak. Az itt letelepedett krajnai, osztrák és morva bányászok munka- módszereikkel együtt hagyományaikat is meghonosították. Erről tanúskodnak a bányatelep (ún. kolónia) barakk- szerúen épült házsorai, az ikerházak, a kis sütőkemencék a szabad ég alatt, a favázas üzemépületek és mindazon tárgyak, melyek felsorolására itt kevés a hely. Bányászati emlékeink megmentése egymagában nem elég, mert ha azokat nem tesszük közzé, mások számára is hozzáférhetővé, ismét holt tárgyakká válnak. Ugyancsak fontos, hogy a fiatal nemzedék átvegye hagyatékként ezeket az emlékeket és A nagymányoki szénbányában a századforduló első éveiben még használták a bányamécsest, melynek tartozéka egy bádogból készült csutora volt. Ebben tárolták a 12 munkaórára elegendő tartalék olajat. A bányamécsest Nagymányokon az 1910-es években felváltotta a Davy-féle biztonsági benzinlámpa. Mindkettőt akkumulátoros lámpák és modern riasztókészülékek szorították ki a bányából. A képen a nagymányoki bányászlámpák ősei láthatók. tovább őrizze. Erre minden remény megvan, mert a nagymányoki fiatalok büszkék bányászati hagyományaikra. GOLCZ PÁL Nagymányok déli része a Mecsek hegységbe kapcsolódik. E természeti kincsekben gazdag, erdővel borított, dombos oldalon van a nagymányoki kőszénbánya bölcsője az Óhegy (ún. Altgebirg). Itt hajtottak 1875—1876-ig egy szénművelésre alkalmas kutatótárnát Riegel Antal vezetésével. Itt kezdődött tehát a nagymányoki üzem története. Mezőgazdasági termelési rendszerek I A termelési rendszerek működésének eddigi eredményei azt bizonyítják, hogy többségük jól segítette a növény- termesztés és az állattenyésztés hozamainak növelését, a • hatékonyság fokozását. Tevékenységükkel lehetővé tették a partnerüzemek termelési színvonalának korszerűsítését — ezt állapította meg a MÉM átfogó vizsgálata, amely egyúttal választ adott a termelési rendszerek továbbfejlesztésének egész sor kérdésére. Az elemzés szerint a rendszerekbe tartozó üzemekben a termelés korszerűsítésének üteme felgyorsult, ami hatással volt a szervezetekbe tömörült gazdaságok szakmai színvonalára. 1 Egy-egy termelési rendszer működési körzete eddig sem és ezután sem kötődik köz- igazgatási határokhoz. Viszont az a célszerű, ha a nagy területtel és sok partnergazdasággal rendelkező rendszerek főként egy-egy nagyobb tájegységben tevékenykednek. A továbbiakban is fenntartják a gazdaságok számára azt a jogot, hogy maguk döntsenek, melyik termelési rendszerhez kívánnak csatlakozni. Nem tartják viszont elfogadhatónak, hogy egy-egy üzem némely ágaza- ■ tával egyszerre több rendszernek is tagja. Ezért az együttműködő gazdálkodó szervezetekben az év végéig dönteni kell arról, hogy adott ágazatukkal hova kívánnak csatlakozni, tartozni. Az ilyen alapon történő szerződésbontásokat a rendszerszervező gazdaságoknak szankciók nélkül kell tudomásul venniük. A rendszerszervező üzemeknek a továbbiakban el kell érniök, hogy az együttműködő gazdálkodók között a nem indokolható termelési színvonal-különbségek mérséklődjenek, megszűnjenek. Ezért a technológiai fegyelem, valamint az előírások betartását a korábbinál következetesebben megkövetelik. Azokban az üzemekben, ahol a termelés színvonala az évek során nem növekedett, a rendszerszervezőknek és a gazdálkodó szervezet szakmai vezetőinek rneg kell vizsgál- niok, hogy miképpen lehetne fellendíteni a gazdálkodást A további teendőkre intézkedési tervet dolgoznak majd ki és indokolt esetben javasolják: az adottságokkal, lehetőségekkel nem jól élő, „el- kényelmesedett” gazdaságokat zárják ki a termelési rendszerből. Ehhez azonban hozzá tartozik, hogy a termelési rendszereknek olyan technológiai változatokkal kell rendelkezniük, amelyek lehetővé teszik a rosszabb termőhelyi és üzemi körülmények között gazdálkodó üzemekben is a jövedelmező termékek előállítását. Ipari kiállítás Miskolcon Ipari kiállítást rendeztek a miskolci városi sportcsarnokban. A kiállítás bemutatta az iparilag igen fejlett Borsod szinte valamennyi jelentős produktumát. A hatalmas crvá- rak, szövetkezetek és kisiparosok remekbe szabott termékeket állítottak az érdeklődő közönség elé. Fotó: Bakó Jenő Metszés és ritkítás a málnásban A málna évelő gyökérzetű és kétéves föld feletti hajtásrendszerű félcserje. A növekedésére jellemző, hogy hajtásrendszere állandóan megújul. Az előző évi sar- jak hozzák a termést a második évben, és aztán elpusztulnak. Ezért minden tövön egy- és kétéves hajtásokat találunk. Vannak zöld sarjak, és megfásodott termővesszők. A szüret után a ietermett termővesszők elszáradnak, elpusztulnak. A sárguló, majd száradó lombozat arra utal, hogy a termővesszők rendeltetésüket betöltötték, a növények számára a továbbiakban feleslegessé váltak. Fontos feladat tehát minden kiskerttulajdonosnak a Ietermett termővesszők eltávolítása. Azért is szükséges e munka mielőbbi elvégzése, mert először a vesszők háncsrésze szárad el, a vizet szállító farész viszonylag később. így a termővesszők feleslegesen használják el a talaj vízkészletét, a zöld sarjak növekedését gátolva. Ennél nagyobb veszélyt jelent azonban az, hogy a leter- mett vesszők könnyen fertőződhetnek a különböző gombabetegségektől, a pusztuló vesszőkön a kórokozók elszaporodása is gyorsabb. Ezekről pedig a fiatal hajtásokra terjedhet át a fertőzés, ami már károsan befolyásolja a következő évi termésünket. A Ietermett vesszőket metszőollóval vágjuk le a tövekről, lehetőleg a talaj felszínéhez közel. Minden kis- kerttulajdonosnak javasolható, hogy a levágott részeket mielőbb szállítsa ki az ültetvények közül és égesse el. A termővesszők levágását célszerű egybekapcsolni a málna ritkító metszésével. A málnafajták minden esztendőben nagyszámú tő- és gyökérsarjat fejlesztenek, ezek egy részét el kell távolítani. Ezzel is a következő évi termést befolyásolhatjuk. Ugyanakkor az időben elvégzett ritkítással a tövek is szellősebbé, levegősebbé tehetők, ez pedig a leghatásosabb védekezés a gombafertőzések és a rovar- kártevők ellen. A nem ritkított, sűrű ültetvényeknél a sarjak alsó, beárnyéko.. levelei idő előtt elpusztulnak. Az ilyen legyengült, vagy elpusztult levelek könnyen fertőzési gócokká válhatnak. Természetesen a málna metszésének és ritkításának legfőbb célja a termőfelület szabályozása, ezzel a nagyobb terméshozamok elérése, és az ültetvény jó termőképességének fenntartása. A ritkító metszés után meghagyott termővesszők számával a málna termés- eredményét szabályozzuk. A metszés során a felesleges, új sarjak közül a sérült, erősen fertőzött és gyengén fejlett, vékony sar- jakat is távolítsuk el. A ritkító metszés során a gyö- kérsarjakat előnyben kell részesíteni a tősarjakkal szemben, mert a gyökérsar- jak életképesebbek. Ugyancsak előnyben részesíthetjük a közepes átmérőjű sarja- kat, illetve termővesszőket a vékonyabb és túl vastag átmérőjűekkel szemben, mivel azok rendszerint kevésbé termékenyek. Ajánlatos azonban egy-két sarjjal többet meghagyni, számítva a téli vesszőpusztulásra. Általában az az ideális, ha egy tövön öt-hat termővesz- sző található. Szamócatelepítés idején Kedvelt gyümölcsünk hazánk éghajlati viszonyai között majd minden tájon termelhető. Csak a kifejezetten szélsőséges talaj és időjárási körülményeket nem viseli el. A legkedvezőbb számára a könnyen fölmelegedő homok vagy homokos vályog típusú talajok valamelyike. Fényigényes növény, ezért nem viseli el az árnyékot. Gyümölcsfák alá csak akkor telepítsük, ha a fa még fiatal és kevés árnyékot ad. Különösen a talaj tápanyag-ellátottságára igényes. A szamóca eredményesen akkor termeszthető, ha az elő- veteménye nem tartozik a talajzsaroló növények közé. Különösen érzékeny a talaj gyomosodására és a talajlakó kártevőkre. Szamócát tehát csak gyom- és károkozóktól mentes talajba telepítsünk. Az elővetemények közül a káposztafélék, a korán lekerülő sárgarépa vagy a saláta. Ne telepítsünk szamócát paprika és paradicsom után. Sőt a kiforgatott idős szamócaágyások helyére se ültessünk,' mivel ezeken a területeken a vírus és atka- fertőzöttség megakadályozza majd az eredményes termesztést. Telepítése előtt már csak teljesen érett istállótrágyát adjunk, mert az éretlen istállótrágyát megsínyli a fiatal szamócatő. Az ültetést megelőző talajmunka legalapvetőbb követelménye, hogy a talajt teljesen gyommentesítsük. Legalább 10—14 centiméteres mélységben forgassuk át a talajt, de semmi esetre sem mélyebben. A forgatással egyidejűleg juttassuk ki a talajfertőtlenítő szert is a Basudin 5 G granulátumot, hogy a cserebogárpajorok ne veszélyeztessék fiatal növényeinket. A talajmunkával egyidejűleg a talaj tápanyagellátottságának megfelelően műtrágyával pótoljuk a hiányzó mennyiséget. Hatóanyagtartalomtól függően négyzet- méterenként 3—5 dekagrammnyi nitrogént szórjunk ki. A talajelőkészítést követően tanácsos az újonnan létesítendő ágyúsokat alaposan beöntözni, mert ez elősegíti a talaj kedvező szerkezetének kialakulásán túl a talaj nedvességtartalmának a megőrzését is. A szamóca, különösen a gyökeresedés időszakában igényel sok nedvességet. TÖBB LESZ A TERMÉS A szamóca telepítésének időpontja meghatározó a következő év termésmennyiségére. A korai, augusztusi telepítés előnye többek között az is, hogy a szamóca tövei a hideg őszi napok bekö- szöntére már kellően megerősödtek, jobban elviselik a téli megpróbáltatást. A __ gyökeresedésen kívül fontos, hogy a két-három lomblevél kialakulásával együtt ekkorra a szívlevelek is kellően fejletté váljanak. Ha korán telepítünk, nem lép fel annak a veszélye, hogy a téli hidegek hatására a későn megjelenő szívlevelek károsodást szenvednek a téli hidegben. A legtöbb hiba az ültetés mélységével kapcsolatos. Ha mélyre telepítünk, akkor a tövek befulladnak, ha pedig magasra, akkor könnyen kiszáradhatnak, tehát a szívlevelek kezdeménye mindenképp látsszon ki a talajból. Az ültetőfa régi szerszám, de feltétlenül ezzel végezzük a telepítést. Eltekintve attól az esettől, ha a palánták gyökere erősen fejlett, akkor inkább ültetőkanállal vagy ásóval ültessük el a palántákat. A talajba helyezéskor semmi esetre se hajoljon vissza a tövek gyökere, mert ezzel a gyökeresedés vonta- tottá válik, rosszabb esetben a palánta el is száradhat.
