Tolna Megyei Népújság, 1979. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-23 / 196. szám
1979. augusztus 23. NÉPÚJSÁG 3 A tomerőmü-építkezés Nyárfaág a tetőn Valamikor gyermekkoromban a ház építése nagy esemény volt. Kalákában készült majd minden épület. A legtöbb fal tömésfal volt, döngölés- sel készült. A legmagasabb ponton, a falszint elérése után áldomást ittak és kitűzték a faágat, többnyire nyárfát. Később a tömésfal elavult, ma már van tégla, a faág is feljebb került. Az ünnep áttevődött akkorra, mikor a tetőszint elkészült. A paksi erőmű is kalákában készül, nincs az országnak olyan szeglete, ahonnét ne jöttek volna munkások. Az ünnep itt is ünnep. Augusztus 20-ra tervezték, hogy a reaktorboksz váz- és tetőszerkezetét, valamint a beszállító útvonalat elkészítik. A pilléralapokat a dunántúli építési társulás készítette. A pillérek állítását a 22- es Állami Építőipari Vállalat és az Építőipari Gépesítő Vállalat darusai végezték. A beszállító útvonalat — vasút — katonák készítették. Augusztus 21-én hajnalra felkerült a legmagasabb pontra a nyárfaág. Ott lengedezik, jelzi, hogy a vállalást teljesítették. A fogyasztói árak országos ellenőrzésének tapasztalatai Az árváltozásokat a kereskedelmi szervezetek alapos, gondos előkészítése után körültekintően, és időben hajtották végre — állapította meg az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség most ösz- szesített jelentése a július 23-i hatósági árintézkedések végrehajtásának általános tapasztalataként. A főfelügyelőség a fővárosi és valamennyi megyei felügyelőség, a tanácsi szakigazgatási apparátus és társadalmi ellenőrök közreműködésével átfogó országos vizsgálatot tartott: 1400 üzletben, több mint 500 vendéglátóhelyen és 80 kereskedelmi vállalat, szövetkezet központjában ellenőrizte az árváltozással kapcsolatos leltározások megszervezését, lebonyolítását, az átárazásokat, az árfeltüntetést, a kiszolgálást, a kalkulációk készítését és az árukínálatot. Az egy hónapja életbe lépett fogyasztói áremelés az élelmiszer, a háztartási-ve- gyiáru, az építő- és tüzelőanyag, a bútor, a lábbeli és a személygépkocsi árucsoportban hozzávetőleg 47—50 ezer cikkelemet érintett. A vállalati központok és a hálózat dolgozóira igen nagy terhet rovó munka ellenére — néhány bolttól eltekintve — az árintézkedést követő munkanapon zavartalanul biztosították az árusítás feltételeit az új árakon. Az ellenőrök szerint a vizsgált kétezer leltár 89 százalékát, a 470 kalkuláció 94 százalékát helyesen, pontosan készítették el, viszonylag jelentéktelen volt a leltározás alól egyéni haszonszerzési céllal kivont készletek értéke. Igen nagy gondot okozott az új árak átvezetése a termékeken, ezt több tízezer cikknél az első napokban nem is tudták mindenütt elvégezni, néhány nap alatt azonban a központilag adott ártájékoztatókkal. a vállalatok dekorációs részlegeiben készült árcédulákkal legalább a csoportos árjelzést mindenütt megoldották. Az árfeltüntetést tekintve komolyabb hiányosságot mindössze az üzletek 12 százalékában találtak az ellenőrök. Változatlanul nagy munkát ad a vállalatoknak a folyamatos átárazás, miután az ipar az év végéig — a meglévő csomagolóanyag felhasználásával — a régi árak feltüntetésével szállítja az árut. Az áremelést követő első napokban az önkiszolgáló üzletekben kissé lassult a kiszolgálás, a pénztárosok munkája. A kereskedelem dolgozói az új árakat viszonylag hamar megismerték, amit segített az, hogy sok helyen külön jegyzéket is készítettek a pénztárosok számára a leggyakrabban vásárolt cikkekből, s gyakori volt a kisegítő „másod”-pénztárosok munkába állítása is. A vendéglátóiparban a fogyasztói árak az üzletosztálytól függően eltérően változtak, a módosításokat általában megfelelően alkalmazták. Az üzletek alapjában zavartalanul oldották meg az előfizetéses étkeztetést az új árakon, majdnem mindenütt kínálnak napi menüt is. Az első hetek forgalmi tapasztalatai alapján egyre több vendéglátó üzletben ajánlanak olcsóbb, úgynevezett zóna-kisadag ételeket. Az országos vizsgálat megállapítása szerint az áremelést követő időszakban a kereskedelem árukínálata alapvetőén megfelelő, az utánpótlás — néhány cikktől eltekintve — folyamatos volt. A vizsgálatokon nagy gondot fordítottak a helyes ár- alkalmazásra, a számolásra, a pontos mérés ellenőrzésére. Ezekkel kapcsolatban a mintegy 1600 ellenőrzés során 70 helyen észleltek eltérést, többségében a vásárlók^ kisebb részben a boltok kárára. Ezek miatt összesen 43 szabálysértési eljárást indítottak. A Belkereskedelmi Minisztérium ellenőrzési programja szerint a kereskedelmi felügyelőségek és a tanácsok tovább folytatják az áralkalmazással kapcsolatos vizsgálatokat, amelyekben egyre jobban bekapcsolódnak a társadalmi ellenőrök is: a minisztérium felhívta a vállalatokat és a szövetkezeteket, hogy a következő időszakban a belső ellenőröket is hasonló vizsgálatokkal foglalkoztassák. A folyamatos ellenőrzések célja az, hogy mind teljesebbé tegyék az árfeltüntetéseket, s mindenütt vizsgálják a pontos számolást, mérést, a vendéglátásban az előírt adagok kiszolgálását, a dolgozók magatartását. (MTI). Vb-ülés Dombóváron A dombóvári Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága augusztus 21-én megtartott ülésén három fontos napirendi pontot tárgyalt meg. Az egyik: a városi tanács 1979. évi költségvetésének és fejlesztési alapjának első félévi teljesítése volt. Megállapították, hogy a tanács tervezett célkitűzéseit a bevételek alakulásával összhangban valósította meg. A város kommunális szolgáltatásának helyzetéről és fejlesztésének lehetőségéről 'Csillag László műszaki osztályvezető tájékoztatta a testület tagjait. Valamennyi szolgáltatási ágban további fejlesztésre van szükség ahhoz, hogy a város lakóinak igényei maradéktalanul teljesíthetők legyenek. Végül jelentést hallgattak meg a város lakásépítési tervének teljesítéséről, amit a városi tanács végrehajtó bizottsága tudomásul vett és elfogadott. MAGYARSZÉKI ENDRE A reaktorboksz Fotó: Gottvald Károly Jobban érzi magát a szőlő Régi igazságok is szóba kerülhetnek egy szakmai tanácskozáson, tapasztalatcserén, ahol pedig az újabb, a fejlettebb módszereket és ezek körülményeit vizsgálgatják. (gy történt Pakson is, ahol a megye legtöbb szőlőtermesztő gazdaságának szakemberei találkoztak a Dunamenti Egyesülés Tsz-ben szervezett bemutatón. Sok minden érdemes a bemutatásra Pakson szőlőügyben. Lösztalajon, dombvidéken telepített szőlők és homoki szőlők, nagyüzemiek és háztáji parcellák, sőt hétvégi telkeken díszlők, s mindezzel együtt a művelési módok és a fajták sokfélesége. A bemutató fő célja természetesen a nagyüzemi tapasztalatok ismertetése volt a Dunamenti Egyesülés Tsz- ben. de jutott idő a Sánchegy parcelláinak megtekintésére is. ahonan egyébként a megye talán legszebb panorámája látható egy szekszárdi szőlész véleménye szerint, tudniillik az egész paksi Du- na-kanyar előtárul a közeli erdővel és távolabbi, alföldi falvakkal. A szépség a jól sikerült szőlőtelepítésen is föllelhető, különösen a szakember szemével. Tetszett a látogatóknak a paksi szövetkezet „hegyi” ültetvénye és a homoki síkságon viruló szőlője is. Ez persze önmagában nem tapasztalatcsere-téma. Jó előkészítéssel, szakszerű műveléssel a szőlő mindkét talajon szép lehet. A téma a rekonstrukció: a régi ültetvény korszerűsítése, a hagyományos művelési módról való átállítása magas művelésre. Utóbbi változást Csámpán, a szövetkezet homoki szőlészetében lehet megtekinteni. Az összes szőlő 161 hektár ebből Csámpán 101 van. Az elején említett igazságok közül az egyik a csámpai eset: kényszerűségből tértek át a magas művelésre, kivágva szőlősorokat, beépítve a tám- rendszert. kialakítva a szőlőt lugasszerűen, kényszerből azért, mivel a munkaerő rohamos fogyása miatt hagyományos módon, kézi erővel már évek óta nem tudnák megművelni a szőlőt. A gépi művelés lehetővé tétele viszont nemcsak a szövetkezeti tagoknak jó. Maga a szőlő így jobban érzi magát biológiailag, hiszen kúszónövény. Megemlítette ezt is Keller János, a szövetkezet főkertésze, a várható sokkal nagyobb termést mutatván bizonyságul. Közbevetőleg: ugyanezt a Sánchegyen, a magánlugasok között is lehet bizonyítani. Ahol csak középmagasra vitték föl a szőlőt — kísérletképpen. egy-két soron —. ott sokkal gyengébb az ültetvény, a termesztési lehetőség, mint a korszerű magasművelésű szőlőkben. Keller Jánost közeli kapcsolatok fűzik tudományos kutatókhoz, úgy is, hogy az intézet pécsi telepe szerződéses kapcsolatban áll a tsz-szel, és egyéb módon is lehetősége van a főkertésznek gyakorlati tapasztalatok cseréjére. vizsgálódásokra. Ez a nyitottság, a szabad mozgás lehétősége tulajdonképpen jellemző a szakma művelőire. de Keller János szereti is a vitákat. Érdekes, sokszínű ismertetései közben — kint a helyszínen — megemlítette például, hogy nem szabad túlbecsülni a rizlingszilvánit, bármennyire jó és ajánlott fajta. Náluk, a Hidegvölgyben, tehát a dombvidéki ültetvényen. ahol a kiváló talajadottságok miatt nagyon szép mindegyik fajta, a rizlingszilváni levele megsárgult, s a laborvizsgálat bizonyos anyagok hiányát mutatta ki a növényen. Tehát ott, ahol más szőlőfajták minden anyagot föl tudnak venni a talajból. Különleges próbálkozások, kezelések után a szőlő helyrejött, szép, de a tapasztalatot meghagyta: nagyon igényes a fajta, vigyázni kell. Ha csak egy szőlőfajta „problémájáról” lenne szó, nem is kellene különösebben foglalkozni fajtakérdésekkel, de a fajtakérdés állandó téma. Termesztési és értékesítési szempontból egyaránt. Elhangzott a bemutatón: nálunk mindig túlságosan sok a fajta. Külföldi példákhoz igazodva erősen szűkíteni kellene a kört és a legjobbakat ajánlani, termesztésüket ösztönözni, tájegységenként válogatva, az egészséges áru biztosítása céljából. Mi a helyzet például a vörös borokkal? Mivel országosan csökkent a termesztésük, az ösztönző program Pakson is rákényszerítette a gazdaságokat, hogy vörösbor-fajtákat telepítsenek, holott ezen a termőhelyen megközelítően sem ad olyan jó minőséget a vörös, mint a fehér bor. A paksi siller nevű világos piros bor kellemes, főként ha jó az évjárat, de nem igazi vörös bor. Az elmúlt évek megyei versenyei bizonyították, mi a helyzet, hiszen a paksi Duna- menti Egyesülés Tsz is a fehér boraival tűnt ki mindig. Az alapigazságra kóstolgatás közben felhívta a figyelmet Keller János, délután, amikor a tavalyi megyei verseny aranyérmes borait ízlelgette a vitathatatlanul hozzáértő társaság a csámpai tanyán. Paksi aranyérmes fehér bor is került a poharakba és sokkal kevésbé kimagasló vörös, a házigazdák jóvoltából. Persze ez a bor sem vallana szégyent mondjuk egy IBUSZ- lakodalomban (volt már ilyen turistaattrakció), de amikor a kiválóságot mérik, mindig magasra kell tenni a mércét borügyben. Végül pedig igazságfeszegető kirándulás volt késő délután a paksi Aranykalász Tsz 30 hektáros dinnyeföldjén. Kern Ferenc elnök meghívta a szőlészeket egy kis kóstolásra, hadd lássák, mire képes a paksi homok, ami három éve még frissen feltört parlagterület volt. Rengeteg és finom dinnyét termett az idén. Kern Ferenc úgy érvelt Barsi Mihálynak, a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezetőjének és Mecseki János megyei főkertésznek, hogy ezen a homokon szőlőt kellene ültetni, azt szeretnének, mert ha nem terem is olyan sokat, mint a hidegvölgyi lösz, mégis sokkal több értéket teremne, mint ha búzát. kukoricát kényszerítenek bele. Egyébként pedig szőlő volt azon a vidéken száz holdakon. a régi időkben. Még ma is előkerülnek öreg tőke- darabok. Egy biztos: a szőlő jól érzi magát homokon is. ha megadják neki. ami a mai időkben dukál, beleértve a „futtatást”, a magasra kapaszkodást. Csámpán 101 hektár a bizonyság erre. meg a Paksi Állami Gazdaság ültetvényei. GEMENCI JÓZSEF Nyárfaág a tetőn
