Tolna Megyei Népújság, 1979. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-19 / 194. szám
1979. augusztus 19. NÉPÚJSÁG3 Különös találkozó színhelye volt a hét végén a pál- fai Egyetértés Mgtsz. Egésznapos szemlére azok érkeztek ide — s nem váratlanul —, akik húsz évvel ezelőtt — nyár derekától — nem kevesebb, mint öt hónapig csaknem pálfai lakosok voltak és a párttól kapott megbízatásuk értelmében segítették a közös gazdálkodás beindítását. Mit kellett ott segíteni, ahol 1959. március 19-én befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése és megalakult 213 taggal az Arany Kalász. 168 taggal pedig a Petőfi Tsz? Dulai Károly. Boros Ferenc. Gyerő András, és Tárnok Károly ezt idézik az üzemlátogatás bevezetőjeként Lakos József elnök és Fábián Julianna párttitkár társaságában. Különben a kérdést kivételesen nem fiatalok tették fel, hanem az emlékezők. Itt lenne közöttük a helye Tóth Józsefnek, a Gelka igazgatójának is, mint egykori brigádtagnak. de ' baleset érte. Sajnálják is távolmaradását a „fiúk", akik közül egyik- nek-másiknak szépen behavazta haját az idő. Boros Ferenc, a biztosító nyugdíjas igazgatója volt annak idején a maga ötven évével korelnöke az agitátorok segédcsapatokat se nélkülöző csoportjának. A segédcsapatok Simontornyáról a bőrgyárból jöttek Deli György vezénylete alatt. Megmaradtak, erősödtek az akkor kialakult kapcsolatok, a brigád tagjai is jártak itt többször az eL múlt két évtizedben. De nem együtt és nem azzal, hogy most aztán mindent megnéznek. * A szemekben derű, sűrűn hangzik fel a nevetés, amint megindul az emlékáradat. A téesz egykori megalakítói között sokan bizakodtak abban. hogy a tavaszi alakulás és őszi indulás közötti hónapok elegendőek lesznek a hátraarc megcsinálásához. „Hátha történik valami!’’ — gondolták, mondták, hitték. Eljött az ősz. a vetőmag összehordásának, a vetés elkezdésének beígért ideje, de nem akart összejönni a mag, pedig a gépállomásiak feláldozva a pihenőjüket, szépen összeszántották a földeket. No persze ez se úgy ment. mint egy vidám fáklyás felvonulás. Volt, aki odaállt a mezsgyehatárra, hogy „tapodtat se a traktornak, mert ásóval, kapával, husánggal is lehet csatát vívni!” Emlegetnek egy asszonyt, aki a derék kormos elé dobta magát. Mások nevének kapcsán elhangzik, hogy házilag készített, fenyegető plakátok ígérték a kiterítését annak, aki beviszi a közösbe a vetőmagot, vagy dolgozni kezd. — Pokoli nehéz volt az enyémről a mienkre váltani — mondja a pálfai gazdák első embere, az elnök, akit névnapi ajándékként választottak meg annak idején elnöknek, pedig mondta ám. hogy „emberek, mi sokat fogunk veszekedni, ha valaki nem akar dolgozni!” A gazdák azt felelték, hogy „nem baj”. Az alapítók örökébe lépettek véleménye is ez maradt. — Emlékeztek idős Pleck Lajos bácsira? Hát persze. Az öreg se nagyon akarta a jót, de amikor aláírta a belépési nyilatkozatot, benyújtotta azt a kívánságát, hogy neki „legalább havi 1200 forint fizetés kell’’, különben kézit se mozdítja. Havi négyezer volt az átlaga .*.. Különben fenyegetés ide, ijesztgetés oda. jó pár pálfai — magát meggyőzni nehezen hagyó — gazda indult Paksra és Szekszárdra segíteni a téesz szervezését. Némelyik a brigádtagokkal került egy csoportba agitátorként. „Hát maga. hogy kerül ide bátyám, amikor más otthon...” — „Hagyja csak. inkább igyunk meg egy fröccsöt!” — hangzott a restelkedő kérés. Javában járták már a bet- lehemező gyerekek Pálfát, szállingózott a hó is. de még vetettek a Szigetben. Viszont 60 tavaszán, mikor futó látogatóként megjelent valamelyik tsz-szervező. már volt, aki így kérdezett rá: „látta, milyen szépek a vetéseink?" Tényleg szépek voltak. De ma szebbek és ami az akkor itt járt agitátorok eszmei vetését illeti, az is most. húsz év mutatja igazán, mii jelent az egyénnek és — ne féljünk a szótól — a szocialista hazának, az egyesített föld. a korszerű, nagyüzemi mezőgazdasági termelés. * 1960-ban — amikor egyesült a két téesz — a gazdaság közös vagyona mindössze 5 670 000 forint volt. 1977-ben már meghaladta a 80 milliót és 1966 óta jegyzett biztonsági alapja a kél és fél milliót. A közös munka minőségi változásait, a termelőszövetkezet gazdagodását is jelzi az egy dolgozóra jutó jövedelem alakulása. ami egy évvel az indulás után alig közelítette meg az évi tízezer forintot. Tizenhét év múlva, 1977-ben elérte és jócskán meg is haladta a 44 ezret. * ötszáz rózsafa virít az állattartási telep istállói, sertésóljai között és körül. A tehenészet és sertéstelep tő- szomszédságát nyárfaliget árnyékolja. Egyetlen szerfás építményt hagytak meg, inkább emléknek, mint hasznosításra. Korszerű körülmények között folyik az állattenyésztők munkája és az. hogy a termelőszövetkezet jövedelmének 60 százalékát az állattenyésztés adja, annak is sokat mond erről a tevékenységről, aki a mező- gazdaság iránt csak annyi érdeklődést tanúsít, ameny- nyi termékeink fogyasztásához szükséges. A vendégek nem fukarkodnak se a csodálkozással se az elismeréssel. Boros Ferenc, Dulai Károlynak súgva mondja, hogy azért a nehéz emberekkel szócsatázva ekkora előrelépést nem remélt. Aztán a csikótelepen, a juhászat egyik egységében. dott le a mienk javára az enyémről? Tíz év odaadó munka után, brigádvezetőként ment nyugdíjba és két ízben találkozott Pálfán Kádár János elvtárssal. Azt mondta neki az első alkalommal. hogy sok szenvedéstől menekülhettek volna meg a magófajta emberek, tartalmasabb életet élhettek volna, hogyha hamarabb megalakul a termelőszövetkezet. Rábai Lajos vallomása is hasonló. ahogy Hadi Mihály bácsié is, akivel a kora esti órákban találkoztak össze az egykori segítők. Neki, az egykori cselédembernek külön büszkesége, hogy egyik lányunoká.ja bölcsészetet tanul az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. * Az alkonyi órákban a zártkertek pihentető vidékét járja a szemlézők maroknyi csapata, melyhez hol itt hol amott egész napon át odacsapódtak azok a fiatal szakvezetők, akik a felelősei a meglátogatott részlegeknek, meg azok, akiknek valami problémát kellett sürgősen megbeszélni az elnökkel. Sok fiatal szakember a termelő- szövetkezet ösztöndíjasaként tanult, Fábián Julianna, az üzemgazdasági csoport vezetője is az első saját ösztöndíjasok egyike volt. Húsz éve egyedül Lakos Józsefnek volt mezőgazdasági képesítése. Ma 13 egyetemet, főiskolát végzett szakembere van a gazdaságnak, s évente növekszik az érettségizettek, a szakmunkások száma. —« Nem egy napon át, akár egy hétig is el lehetne beszélgetni arról, hogy a nulláról induló termelőszövetkezet hova jutott — hallottam a nap folyamán — többször. Ezért búcsúztak estére kelve úgy az egykori szervezők, hogy Pálfán tulajdonképpen nem tekinthetik magukat soha csak vendégeknek. A „csecsemő”, amit sok belső és külső viharzás között 20 éve segítettek világra, életerős felnőtt korát éli. Mindig izgalmas lesz a kérdés, hogy a felnőtt Egyetértés mire használja erejét, s a gazdaként egymást váltók nemzedékei tetteikben hűek tudnak-e maradni azokhoz, akik járhatóvá tették számukra az utat... LÁSZLÓ IBOLYA Fotó: BAKÓ JENŐ majd a hízó bikák vizitálása közben előjönnek ismét a nevek. Viselőik közül számos mozdult nehezen az újra, de már az indulás évében kitűntek a munkájukkal. Elhangzik a két Csajági, István és József neve. majd Bódai Gyuláé és jönnek sorra; Király József, Szőke János, Kiss József, Koch László, Falb György juhász és a többiek. A látogatók rákérdeznek Szalai Sándor református lelkészre is, aki számos híve nemtetszése ellenére a lelke, irányítója volt a téeszgyümölcsös telepítésének. Hát Szabó János bácsi, aki szintén nehezen monBoros Ferenc, Tárnok Károly és Gyerő András fehérben, a tehenészeti telepen Dulai Károly: Én annyit soha nem zsákoltam, mint amikor összehordtuk a vetőmagot Lakos József: Biztonságosan gazdálkodunk fUkotodífasaivik „Tolna megye Tanácsa a megye társadalmi életében, irodalmi, művészeti, kulturális, közművelődési, gazdasági, műszaki és egyéb tevékenységében szerzett kimagasló szakmai, hivatásbeli érdemek elismerésére kitüntető dijat alapit. A kitüntető dij -A Tolna megyei Tanács Alkotói Díja« elnevezést viseli.” (Idézet Tolna megye Tanácsának 3 1978. (IX. 20.) számú rendeletéből. Dr. Szentgáli Gyula A Tolna megyei Tanács Balassa János Kórház-Rendelőintézete megyénk határain kívül, országosan is híres. Sokan ismerik hírét az ott folyó gépi adatfeldolgozás, a számítógépek gyógyítás-diagnosztikai hasznosítása révén. Ebben a munkában kiemelkedő szerepe van a főigazgató főorvosnak, dr. Szentgáli Gyulának, akinek irányításával magas színvonalú szakmai és gyógyítási feltételek teremtődtek meg az intézményben. Dr. Szentgáli Gyula orvosként 1949 óta áll a betegség- megelőzés és a gyógyítás szolgálatában. Sebész szakorvosi képesítést 1953-ban szerzett, 1961 óta pedig Tolna megyében, a megyei kórház főigazgató főorvosaként dolgozik. Vezetésével a kórház fejlesztés és szervezettség tekintetében is jelentős fejlődést ért el. Részt vett az egészségügyi intézmények integrációjának előkészítésében, az eddigi integrációs eredmények elérésében jelentős szerepe v an. Dr. Szentgáli Gyula a gépi adatfeldolgozás gyógyítás-diagnosztikai hasznosításában szerzett tapasztalatait, eredményeit tudományos kommunikációkban is közreadta. Persze szakmai körökön kívül is ismert dr. Szentgáli Gyula, a közéleti ember. Ott van — 1962 óta — a megyei pártbizottság, 1966 óta a megyei pártbizottság végrehajtó bizottságának ülésein, emellett több szakmai szervezetben dolgozik, sokirányú szakmai, politikai megbízatást lát el. Fáradhatatlan közéleti ember, az irányítása alatt álló intézményben dolgozó orvosok szakmai, politikai képzését, továbbképzését, tudományos tevékenységét segíti és figyelemmel kíséri. Munkatársaival együtt biztosítja az orvostanhallgatók oktatásának tárgyi és személyi feltételeit. — t.i — Dr. Kiss János Termelési főmérnök Pakson, a Dunamenti Egyesülés Tsz-ben. Kilenc ágazat üzem- és munkaszervezési munkái tartoznak a keze'alá a növénytermesztéstől az erdészetig, a gépesítéstől az építkezésig. Pakson 1961 óta dolgozik és ebben az 540(1 hektáros szövetkezetben 1970-től. Ekkor egyesült a két paksi tsz. Kitűnő gyakorlati érzék és tudományos igényesség ötvöződik tevékenységében. Külső tudományos munkatársa a Szegedi Gabonatermesztési Kutatóintézetnek, évenként előadást tart Szegeden, a paksi fajtakísérletekről, annak gyakorlati tapasztalatairól. Doktori címet 1975-ben kapott, a disszertációját ugyancsak saját gazdaságában szerzett tapasztalataiból írta. Az ágazatvezetőkkel és a beosztottakkal együtt 36 szakember van a tsz-ben, dr. Kiss János mellett. Innen még az sem ment el, aki máshol magasabb beosztást kapott volna. A főmérnök szerint jó az üzemi összhang, közösen hajtják végre a feladatokat, másként nem is lehetne. Ehhez megteremtették a feltételeket a gazdaság első számú vezetői. Hetenként tartanak ágazatvezetői megbeszélést, teljes értékelés és feladatmeghatározás történik másfél-két órában. Mindig felkészítik az üzemet a legnehezebb, legváratlanabb helyzetekre is, a csúcsmunkák előtt. A főmérnök az egyik legfontosabb teendőnek Dr. Szentgáli Gyula tartja a munkák folyamatosságának biztosítását, ne maradjon ki semmi, mert azt csak több energia-ráfordítással lehet elvégezni később. De ugyanilyen fontosnak tartja a jó emberi kapcsolatok ápolását is a szövetkezetben... G. J. Husek Rezső A szekszárdiak jókedvvel tekintenek fel a városközpontban álló régi épület emeleti ablakaira, ahonnét déltől estig szól a zene. Nem kifinomult muzsika, a hangszerekkel éppencsak ismerkedő gyerekek próbálkozása —, de talán emiatt olyan kedves a helybeliek számára. A jövő zeneértőit, zenészeit Dr. Kiss János képezik itt, a Liszt Ferenc Állami Zeneiskolában, amelynek igazgatója, Husek Rezső is az idei alkotói díjasok között van. A zeneoktatás — nemcsak Szekszárdon, de a megyében is— évtizedek óta kapcsolatban van nevével. A zeneiskolát huszonhárom esztendeje igazgatja, és nagy szerepe van abban is, hogy Bonyhádon, Dombóváron és Pakson színvonalas a zene- pedagógia, bár 1971-től ezekben a városokban már önállóan működik a zenét tanító intézmény. Abban az időben, amikor Husek Rezső a zeneiskola élére került, a szekszárdi gyerekek még csak zongorát és hegedűt tanulhattak. Mai létHusek Rezső számához képest kicsiny volt az intézmény: 150 hallgatója iratkozott be 1955-ben valamelyik hangszer oktatására. A fejlődést a számok is mutatják: a szekszárdi zenetanodának ma már 800 hallgatója van, és a megtanulható hangszerek köre is ugyancsak kiteljesedett. De Husek Rezső sokat tett az iskolán kívüli zenei ismeretterjesztésért is: tevékenyen részt vett a megyeházi hangversenyek, a szekszárdi zenélő nyár rendezvényeinek életre hívásában, előadóművészként is szerepel az Országos Filharmónia hangversenysorozataiban, és ő a Liszt Ferenc Társaság Tolna megyei csoportjának elnöke. — vfé — KSmlAbimllfitfiG kticv oiv i ilnvi
