Tolna Megyei Népújság, 1979. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-18 / 193. szám

1979. augusztus 18. Kőkori maradványokat találtak a község közelében. Római tá­borhely volt, majd a kelták és az avarok is lakták azt a részt, ahol most a major van. A falu jelenlegi helyén Árpád-kori tele­pülés volt. Ez a török hódoltság idején teljesen elpusztult, ezért újra települt. A telepítéskor a lakosság száma meghaladta a nyolcszázat. A község lakói 1944-ig túlnyomóan német anya­nyelvűek voltak. Utána zömmel székelyeket telepítettek a terü­letre. A falu 1221 hektáron fekszik, 145 lakóházban jelenleg 670 ember él. Az első termelőszövetkezet 1948-ban alakult, Má­jus 1. néven. A községből kétszázan járnak el dolgozni. Leg­többen Bonyhádra, Bátaszékre, Hidasra és Szekszárdra. Az öt falu közös gazdasá­gában. a Völgység Népe Ter­melőszövetkezetben. 60 mőcsé- nyi dolgozik. Bizonnyal ők is hozzájárulnak munkájukkal a szövetkezet utóbbi években elért eredményeihez. A szá­mok önmagukban, kommen­tár nélkül is sok mindent el­mondanak egy termelőüzem­ről. /■. A legfejlődőbb ágazat a birkatenyésztés, az V. ötéves terv végére 1600 anyajuh lesz. majd a következő végé­re közel a dupláját, három­ezer anyát terveznek. Min­den formában keresett cikk a birka. — a tejes éppúgy, mint a pecsenyebárány —. jól ér­tékesíthető a gyapjú is. A megye második legna­gyobb létszámú tejelő állo­mánya van a gazdaságban. Fejlődőben van a tejterme­lés, az eddigi 3400 liter he­lyett szeretnék elérni az év végéig a 3800 literes tehe- nenkénti átlagot. A pillanat­nyi halmozott termelés 4400 liter. Átlagosan 670 tehenük te­jel. Jelentős ezenkívül a hízómarha-állomány is. Ta­valy építettek egy 400 férő­helyes istállót. Minden más növény termesztését megelő­zi a gazdaságban a takar­mánytermesztés. Jelenleg 7 kilogramm takarmány fel­használásával állítanak elő egy kg húst, ami rosszabb az országos átlagnál, ezért a cél, hogy 5 kg takarmányból si­kerüljön a hús kilóját előál­lítani. A tömegtakarmányt maguk keverik. Újabban nem kizá­rólag abrakkal etetik a hízó marhákat, saját keverést? szi- lázst is adnak hozzá. Ez utóbbi viszont jó minőségű csalamádéból készül. A hízó-r,£ áriatok súlygyarapodása né­miképp csökkent, viszont költség lényegesen alacso­nyabb lett ezzel a módszer­rel. A borjúelhullás 4 száza­lék alatt van. ami igen jó eredmény. A búzateCTBelgs idei kiesé­sét másodvétessél és az ál­lattenyésztés bevételéből, va­lószínűleg pótolni tudja a gazdaság. A fiatalok és a falu A fiatalok keveset vannak otthon. Munkaalkalom nin­csen. másutt dolgoznak, a szórakozási lehetőség is ke­vesebb, mint városban. In­kább csak aludni járnak ha­za. Motorral, autóbusszal, nem ritkán saját gépkocsijukkal járnak szórakozni a közeli nagyközségekbe, városokba. KISZ-szervezet a faluban nincs. Azért nem kell azt hinni, hogy itt már a világon sem­mi nincs. A fiatalok legfőbb vágya, a presszó, nem telje­sülhet, de esetenként diszkó van. Télen gyakrabban, mint nyáron. Hetenként egyszer, vetítenek a moziban, vasár­nap délután két órakor. Ak­kor sincs túlságosan sok lá­togató. ezért a moziüzemi vállalat már gondolt rá. hogy megszünteti a vetítést. Könyvtár hetenként két al­kalommal tart nyitva, há­romezer kötetből lehet válo­gatni. Községi bálok már nincsenek, megszűnt az igény erre. Sportolási lehetőség vi­szont van. a termelőszövet­kezet sportkörében a mőcsé- nyi fiatalok is részt vesznek a kispályás labdarúgó-baj­nokságban, a TOT-kupában. Ott voltak Hőgyészen is. a MEDOSZ-sportürmepélyen. Az alagút Mőcsénynél van az ország második leghosszabb vasúti alagútja. amely 620 méter Zsibrik és Palatincza Zsibrik és Palatincza. külte­rületek. Palatincza mellett kövesút halad, két éve Zsib- rikre is vezet több-kevésbé állandóan járható, salakozott út. 180 ezer forintot költött rá a tanács. Az élelmiszer- ellátás alapvető cikkekből megoldott. Zsibriken van ve­gyesbolt, Palatinczán pedig megállnak az autóbuszok. Annál nagyobb gond, hogy a Palatinczán élő 14 család­nak július 1. óta nem viszik ki a postai küldeményeket. A régi postás, aki 30 éven át ellátta a körzetet, nyugdíjba ment. az új pedig Mőcsény mellett nem vállalta a külte­rületet is. Hetven ember ma­radt újság és levelek nélkül. Augusztus 6-án a tanácsel­nök fogadónapján, ezt a tart-* hatatlan helyzetet joggal ki­fogásolták. Villany van mindkét kül­területen. Sütőüzem Nem nagy. de fontos és nemcsak a község számára, a Bonyhádi Sütőipari Vállalat mőcsényi sütőüzeme. Nyol­cán dolgoznak itt, közülük csak egy nem helybeli. Napon­ta 12 mázsa kenyeret és háromezer perecet készítenek, a hírek szerint jó minőségben Az utóbbi időben, valószí­nűleg csak átmenetileg, csökkent a perec iránti kereslet Lányok, asszonyok sütik a perecet Állami lakás Kevés a közös tanács pén­ze. legalábbis a szükségletek­hez, még inkább az igények­hez képest. Ezért saját erőből állami lakást nem tudnak építeni. Megyei támogatással, kettőnek a kivitelezését a tsz-brigád már megkezdte. 700 ezer forintba fog kerülni, s még az ősszel tető alá ke­rül. fűthető lesz, így té­len is tudják végezni a belső szerelési munkákat. A két, nagycsaládosok számára készülő lakásra négyen adták be kérelmüket. Tűzoltószertár Sokan nem látják addig egy jól felszerelt tűzoltó­szertár jelentőségét, amíg na­gyobb tűz nem keletkezik. Nyilvánvaló, hogy egy gázpa­lackrobbanáshoz, kazaltűzhöz messziről, már hiába érkez­nek a tűzoltók. Mőcsényben most épül az új és korszerű szertár, ösz- szesen 420 ezer forintba kerül, megyei támogatásból épül. A kivitelezési munkákat a ter­melőszövetkezet építőbrigád- ja végzi. Röviden & — Tavaly összesen 116 ezer fo­rint értékben végzett társadalmi munkát a lakosság. Volt járda­építés. Az anyagot a tanács ad­ta, saját háza előtt mindenki megcsinálta a járdát. Rendbe tették sok helyütt az árkokat. Az idén az útépítésben vesz részt a lakosság és az épülő tűzoltó- szertár környékének betonozásá­ban. — A tanács szerint az orvos1 ellátás megoldott. Orvosi rendelő van, ide jár ki hetenként Etony- hádról az orvos, akit erede0 he­lyén is felkereshetnek a mőcsé- nyiek. Tanácsadás kéthetenként van. A körzeti védőnő Mórágy­ról jár át a faluba. — Tavaly 15 házasságot kötöt­tek, 13-an haltak meg, a születő, sek számát csak közvetetten tudja meg a tanács, ugyanis valamennyi gyerek kórházban jön ma már a világra. Névadó ünnepséget hat gyereknek ren­deztek. — A községben 67-en fizetnek elő Tolna megyei Népújságra'. Rádiója 106, televíziója 112 lakos­nak van. A betétállomány pos­tatakarékban 2 millió 700 ezer forint. — Mőcsényben is nitrátos r> víz. Az ásott kutakból, különö­sen egyerekek nem ihatnak. A megoldás a mély furatú kút. Va­lószínűleg kettőt fúrnak a közös tanácshoz tartozó községekben az egyiket Mőcsényben, a mási­kat Mórágy határában. A kivi­telező a víz- és csatornamű vál­lalat. — A közös tanács községeihez vezető út kereszteződésében áll egy régi parasztház. ebben egyes becslések szerint hetvenen J«s laknak néha. A kósza híreket az előző nép­számlálás adatai nem erősítették meg, mert mindössze 32-en vol­tak akkor a házban. Azóta állí­tólag javult a helyzet, de biz­tos választ csak a követkéz'" népszámlálás ad. Közigazgatási gondok Négy község gondja-baja hárul a tanácsi apparátusra. Például, évente általában negyven szabálysértési ügyük van. A tanács területén 15-en állandó segélyezettek. Mő­csényben tavaly ketten kér­tek és kaptak rendkívüli se­gélyt. A faluban 274 az adó­zó polgár. Mindezeket a munkákat, a többivel együtt, az elnök, a vb-titkár. két adóügyes, két gazdasági előadó, egy főfog­lalkozású és két tiszteletdí­jas kirendeltségvezető intézi. Az elnöknek és a vb-titkár * nak van tanácsakadémiai végzettsége és két előadónak minimális szakmai végzett, sége. Valamennyien érettsé­gizettek. Az újságírónak nem feladata — ismeretei sem elegek hozzá —, hogy meg­ítélje a munka színvonalát, de az biztos, hogy megvannak az okai a nagymérvű fluk­tuációnak. Mire valaki meg­tanulná a dolgát, már el is ment más munkahelyre. Útügy Sok gondot és még több kiadást okoz a termelőszö­vetkezetnek, hogy nem ve­zet egész éven át járható út Cikóra. Az év csapadékosabb felében az erő- és munkagé­pek, a személyszállító jár­művek 14 km-es kerülőt tesznek a két üzemegység között. Évente 5—600 ezer forintot jelent a kerülő. Évek óta téma, hogy lesz-e út és az mennyibe fog kerülni. Egyes számítások szerint 30 millió lett volna. Ezt az összeget semmilyen összefo­gással sehonnan nem tudta volna előteremteni a terme­lőszövetkezet, vagy a tanácsM de még a KPM sem. A hely­színi bejáráson kiderült, hogy az utat nem a dombokon át, hanem azok lábánál jóval rövidebb nyomvonalon lehet vezetni. Hossza 2300 méter lesz és végre összeköti a két községet és a két üzemegy­séget. ötmillióba kerül, az építése már megkezdődött. A termelőszövetkezet odaszál­lított már ötezer tonna kö­vet, a hidakat és az átere­szeket megépítik. A munká­juk értéke másfél millió fo­rint. A mőcsényi magazint Ihá- rosi Ibolya és Pordán Já- nosné készítette, akik kö­szönetét mondanak a segít­ségért Síkabonyi Miklós téeszelnöknek. Sasvári Er­nőnek, a párt vezetőség tit­kárának és Vánesodi La­jos tanácselnöknek. A fény­képeket Szepesi László ké­szítette. Munkatársaink legköze­lebb augusztus 21-én, ked­den, Nagyszékelybe látogat­nak. Rózsadomb Itt is van Rózsadomb, nemcsak Budapesten. Ha nem is luxusvillák, de szép házak épültek a Rózsadomb utcá­ban. Hat évvel ezelőtt kezdte értékesíteni a tanács az út­tal. villannyal ellátott házhelyeket. Tizenhat családi ház épült fel azóta. Még 23 házhelyet lehetne kialakítani, de úgy tűnik, hogy aki itt akart építeni, az már belevágott, pillanatnyilag nincs telekigénylési kérelem a tanácsnál. Űj házak a Rózsadomb utcában B termelőszövetkezet - szánokban A 400 férőhelyes istálló

Next

/
Oldalképek
Tartalom