Tolna Megyei Népújság, 1979. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-15 / 190. szám
1979. augusztus 15. ^TÉPÜJSÁG 5 Évente több ezer fácánt nevelnek kísérleti célokra Kristályos szorbit o műegyetemen Több éves laboratóriumi kísérleti munka eredményeképpen nemzetközileg is jelentős, új nagyipari technológiai eljárás született a Budapesti Műszaki Egyetemen. A VEGYTERV megbízásából és szakembereinek közreműködésével a mezőgazdasági kémiai technológiai tanszék, valamint az általános és analitikai tanszék vegyészei olyan módszert munkáltak ki, amely lehetővé teszi a szorbit néven ismert vegyü- let kristályos formában történő előállítását. E vegyü- let nélkülözhetetlen alapanyaga például a C-vitamin gyártásának, de hasonlóképpen igényt tart rá az édesipar is a cukorbetegeknek szánt termékek készítésekor. A tudós kollektíva által kidolgozott kristályosítási eljárás nagy erénye, hogy nemcsak a szorbit, hanem a környezetvédelem szempontjából is nagy jelentőségű alumíniumszulfát, valamint a mosószergyártáshoz felhasznált nátriumszilikát megbízható kristályosítására is alkalmas. A kristályosítási módszert kimunkáló egyetemi kollektíva irányítói, dr. Fodor Lajos tanszékvezető docens és dr. Gál Sándor docens elmondották a Magyar Távirati Iroda tudományos munkatársának, hogy korábban a legnagyobb gondot a szorbit szállítása jelentette: az anyagnak ömlesztett, folyékony állapotban való mozgatása csak drága áron beszerezhető tartálykocsikkal volt lehetséges. A szilárd, kristályos szorbit előállításával éppen erre találtak megoldást, a szállítás a hagyományosnál lényegesen kisebb anyagi ráfordítást igényel. A most szabadalmat kapott gyártási eljárás iránt idehaza és külföldön egyaránt igen nagy érdeklődés mutatkozik. A Péti Nitrogén Műveknek a szorbit és a hozzá hasonló anyagok kristályosítására megépített kísérleti üzeme alapján a Szovjetunióban üzembe helyeztek egy évi ezer tonna kapacitású, magyar felszerelésekkel ellátott üzemet, s szóba került már egy további üzem felállítása is. A Péti Nitrogén Művekben még ebben áz évben elkészül egy hasonló teljesítményű végleges üzem, s érdeklődést mutatnak a technológia iránt az NDK-ban, Csehszlovákiában, Jugoszláviában, az NSZK- ban is. Természet- és vadvédelem Vegyszerek és fácánok Használt ruha nem vén ruha Mostanában az ember alaposan meggondolja, hogy mire költi a pénzét. Ha például ruhaneműt veszünk, hát legyen az tartós, szép színű, divatos és jó minőségű. A ruhát kihízzuk, megunjuk, így aztán időnként újat kell venni. A megyeszékhely készru- haüzleteit járva elszontyolodik az ember a női kon- fekcióruha-választék láttán. Némelyik tavaly ilyenkor is ott lógott a fogason. Nyilván azért nem kellett senkinek, mert ronda. Pedig a jó ég tudja, mennyit papoltunk már arról, hogy miért készítenek ízléstelen színösszeállítású anyagokból nagy szériában, lehetetlen fazonú ruhákat. A szó elszállt, az írás archívumba került, a ruhák pedig évszámra riasztják a vásárlókat. A csiricsáré, sötét színű kosztümök még úgy ahogy bírják magukat. Á fehérek, a sárgák, a pasztell- színűek viszont piszkosak, a sok fogdosástól és próbáktól agyonhasználtak, imitt-amott már pecsétesek is. Az ipar, no és a kereskedelem lelkiismeretén száradó pecsétnek mielőbb jót tenne egy nagymosás. Ha lehet, hát olyan, amitől nemcsak az avitt ruhadarabok lesznek tisztábbak. Én mindenesetre bizakodó vagyok. Bízom ugyanis abban, hogy a konfekcióruhák minőségére ezután nemcsak a vásárló ad többet, hanem a könnyűipar is. Ha mégsem lesz így, hát akkor javaslom, hogy az ipar nő vezetőit kötelezzék: kizárólag azokat a ruhákat hordhatják, amelyeket évek óta ránk akarnak adni. Elvégre is: a puding próbája az evés. dvm A legfinomabb rétesliszt Ma is működik a Balaton örvényesi partja közelében az ország legrégibb vízimalma. Az aratás befejezése után, a közös termésből kapott részesedést a környékbeli tsz- tagok ezekben a napokban .szállítják a régi vízimalomba. Azért ragaszkodnak hozzá ennyire, mert messze vidéken itt őrlik a legfinomabb réteslisztet. A Séd-patak hajtotta öreg malom — természetesen — idegenforgalmi látványosságnak számít. Nap mint nap, 400—500 turista tekinti meg. Az idei nyáron már két vendégkönyv telt meg a látogatók bejegyzéseivel. Pallos József szérumfehérje szétválasztást végez. Korszövettani mintákat készít elő Nemeth Jánosné labo rans A közhelyig elkoptatott frázis, hogy a civilizáció rohamos fejlődése veszélyt jelent környezetünkre, pontosabban a technikai vívmányok felelőtlen, körültekintés nélküli alkalmazása. Ennek illusztrálására elég a FAO-nak — az ENSZ mező- gazdasági és élelmezésügyi bizottságának — két adata. Az utóbbi háromszáz évben több mint háromezer madár- és állatfaj pusztult ki. Egy tavalyi felmérés szerint 77- ben az atkák és rovarok 346 faja vált rezisztensé. Ezt ellensúlyozandó a vegyi gyárak erősebb hatású szereket kénytelenek forgalomba hozni. így az eddigieknél töményebb veszélyes anyag kerül a környezetbe. Ez bizony nem valami biztató. Az már reménykeltőbb, hogy hazánkban — éppen a nagyüzemi gazdálkodás következtében — ellenőrizhető, nyomon követhető a mező- gazdasági kemizáció, illetve annak hatása a környezetre. Ennek érdekében állomásokat, speciális laboratóriumokat hoztak létre az országban, igy például olyanokat, melyek a mezőgazdaságban felhasznált növényvédő szerek toxikológiai vizsgálatait végzik. Ilyen a fácánkerti Természet- és Vadvédelmi Állomás is. Több éve kísérletekben vizsgálják — nagyüzemi méretekben is —, hogy a felhasznált vegyszerek milyen hatással vannak a környezetre. A felhasznált rovarölő szerek hatása tovább A környékbeliek — ismer- •ve az állomás tevékenységét — gyakran hoznak be sérült madarakat, melyek között van védett, ritka faj is. így került ide ez a fiatal egerészölyv is. gyűrűzik, hiszen ezeket a rovarokat a szántóföldön élő szárnyasok — fácán, fogoly, fürj — kénytelenek elfogyasztani, hiszen a táplálékot ott veszik fel, ahol élnek, nem vándorolnak kilométereket, mint a nagyobb emlősök. A fürj és a fogoly kilövése korlátozva van, számuk ' erősen megcsappant. A fácánokat jelentős számban mesterséges keltetéssel, előneveléssel is szaporítják, de ezeket is gyérítik, közvetlenül, vagy közvetve a körültekintés nélküli vegyszerezések. Csökken például a nyúlállomány — és bár ez elsősorban vadgazdálkodási probléma — az állomás nyu- lakat is vizsgál szerkísérletekben. Az állomásnak a védett állatokkal kapcsolatos feladatai is vannak, de elsősorban a szántóföldi apróvadak életkörülményeit vizsgálják a vadgazdálkodás és a növényvédelem szempontjából. Emellett kisebb feladatok is vannak, például dúvadirtás. Jó néhány külföldi cég részére is végeznek kísérletet, például olyan gyártóknak, akik náluk akarják forgalmazni új növényvédő, vagy rovarölő szereiket. Ezek hatását előbb kísérleti állatokon megvizsgálják. Erre a célra az állomáson évente nyolcezer fácánt nevelnek fel és különféle korcsoportokban, többféle dózissal kezelt magokkal etetik őket. Elhullás esetén aprólékos vizsgálattal döntik el, milyen káros hatást fejtett ki az adott szer az állatban. Hajtáslekötüzés - karai termés A nagy helyet foglaló, magas törzsű gyümölcsfák ideje lejárt. Kiskertekben, de nagyüzemekben is igyekeznek a rendelkezésre álló helyet a leggazdaságosabban kihasználni. Erre alkalmasak az intenzív koronaformák: például a termökaras orsók és a különböző fajta gyümölcssö- vények. Mindkettő kialakításának egyik fontos eszköze a hajtások lekötése. Ezzel az eljárással tulajdonképpen oly módon avatkozunk be a fa életébe, hogy csökkentjük a fa növekedési erejét a termőképesség javára. A lekö- tözés hatására a megszokottnál jóval hamarabb, az ültetés után már 3—5 év elmúltával termést kapunk. A lekötözés ideje április és augusztus eleje, amikor a vesszők lédúsak, könnyen hajlithatók. Élettani alapjuk az. hogy a hajtások vízszintes, vagy azt megközelítő helyzetben történő rögzítése elősegíti a termőrügyek kialakulását. Megfigyelések szerint a fajtákat különböző módokon ajánlatos lekötözni. Az almákat általában a vízszintestől fölfelé 30. a körtéket növekedési erélyűk szerint 15—30 fokos szögben. A csonthéjasok ágait — bár ezeknél az eljárás még kidolgozatlan — ugyancsak 15 —30 fokos szögben kell rögzíteni. A lekötözéshez erős, vastag zsinórt használjunk úgy, hogy a kötés helye az ágakat ne vághassa be. Számítsunk a rész vastagodására is, ezért lazán kössük, hogy a zsinór később se szoríthasson. A kötözőanyagot földbe helyezett cövekekhez, drótkordonokhoz vagy a fa törzséhez is erősíthetjük. Igy szedjük a nyári gyümölcsöket A saját termés mindig íz- letesebb. mint a vásárolt. Ezt vallja minden kerttulajdonos, aki csak egy gyümölcsfát is ápol. A sok gondoskodás azonban nemcsak a kapálásra. öntözésre és sok más fontos munkára kell, hogy kiterjedjen. hanem magára a szüretre is. kenységgel csökkenthetjük a fákon megtelepedett kór- és károkozók terjedését, amelynek a fertőzött gyümölcsök fönnmaradása csak kedvezne. Sőt a földre pottyantakat is szedjük össze, mert nagyon sok gombábetegségünk a hullott gyümölcsökön keresztül fertőzi tovább a gyümölcsfákat. Bármily szeretettel is ápoltuk fáinkat, a szüretre mindig fordítsunk nagy gondot. Ha rosszul szedünk, nemcsak a gyümölcs minőségét veszélyeztetjük, hanem a következő esztendei termés mennyiségét is akaratunkon kívül csökkenthetjük. A SZEDÉS IDŐPONTJA Talán a legnehezebben megállapítható, hiszen minden gyümölcsünk más és más időpontban szüretelve felel meg a kívánalmaknak, aszerint. hogy frissen akarjuk elfogyasztani, értékesíteni vagy feldolgozni kívánjuk. Bogyós gyümölcseink az úgynevezett nem utóérőek kategóriájába tartoznak. ezért ezeket a teljes érettség állapotában tanácsos leszedni. A csonthéjasok java része is ebbe a csoportba tartozik, kivétel közülük a kajszi és az őszibarack, amelyek már az utóérő gyümölcsök közé sorolandók. Ezekre az a jellemző, hogy a szüret után leszedett állapotban is tovább érnek, tehát a szedés időpontjának nagy a szerepe. Valamennyi nyári érésű gyümölcsünkre vonatkozik az a megállapítás, hogy gyorsan romlanak, hamar tönkremennek. Először a fák koronájának széléről vegyük le a gyümölcsöket — különösen a szétterülő koronájúakra érvényes —, hogy elkerüljük az ágak lehasadását. Mindig a földön állva kezdjük el a szedést és utána haladjunk a korona csúcsa, illetve belseje felé. így elkerülhető, hogy a szedés közben letörjenek az értékes koronarészek. A GYÜMÖLCS LEVÉTELE A szüret alkalmával minden gyümölcsöt szedjünk le a fáról, még a sérült és fertőzött szemeket is. Ezzel a többletmunkának látszó tevéA szedés legfontosabb mozzanata a gyümölcsök levétele a fáról. A jó gazda tudja, hogy a gyümölcs olyan, mint a tojás. Elég egy picinykét erősebb szorítás és máris sérülést idézünk elő, akaratunk ellenére. Csak rövid körömmel szüreteljünk, mert a nyomó- dások vagy sérülések csak később, az értékesítéskor lesznek észrevehetők, ami már a termék értékét ronthatja jelentősen. Az őszibarack szedési érettségét akkor éri el, amikor a bibepontnál is megpuhultak már a gyümölcsök. Leghelyesebb. ha a barackot óvatos csavaró mozdulattal választjuk le a fáról. A nyári körtefajták úgynevezett szotyósodásra hajlamosak. ami érzékenységükre is utal. Érdemes tehát gyengéden megfogni a szedéskor, mert ujjaink nyoma könnyen ott maradhat a gyümölcs felületén. Az almát csak kocsányá- val együtt szüreteljük, még csak véletlenül se törjük le az értékes termőrészeket, mert akkor a jövő esztendei termésünk jelentős részétől kell megválnunk. A szüret utolsó, de szintén nagyon fontos állomása a csomagolás. Akár otthon fogyasztjuk el a leszedett gyümölcsöt, akár értékesítjük, mindig béleljük a tároló rekeszeket, ládákat papírral, hogy a beléhelyezett gyümölcsök ne nyomódhassanak meg. Még akkor is érdemes erre ügyelni, ha a leszüretelt gyümölcsöt befőzzük, vagy más formában kivánjuk földolgozni. A gondos szedéssel megőrizzük megtermelt gyümölcseink értékét, nem vész kárba a sok fáradozás.
