Tolna Megyei Népújság, 1979. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-15 / 190. szám

1979. augusztus 15. ^TÉPÜJSÁG 5 Évente több ezer fácánt nevelnek kísérleti célokra Kristályos szorbit o műegyetemen Több éves laboratóriumi kísérleti munka eredménye­képpen nemzetközileg is je­lentős, új nagyipari techno­lógiai eljárás született a Bu­dapesti Műszaki Egyetemen. A VEGYTERV megbízásából és szakembereinek közremű­ködésével a mezőgazdasági kémiai technológiai tanszék, valamint az általános és ana­litikai tanszék vegyészei olyan módszert munkáltak ki, amely lehetővé teszi a szorbit néven ismert vegyü- let kristályos formában tör­ténő előállítását. E vegyü- let nélkülözhetetlen alap­anyaga például a C-vitamin gyártásának, de hasonlókép­pen igényt tart rá az édes­ipar is a cukorbetegeknek szánt termékek készítésekor. A tudós kollektíva által ki­dolgozott kristályosítási eljá­rás nagy erénye, hogy nem­csak a szorbit, hanem a kör­nyezetvédelem szempontjá­ból is nagy jelentőségű alu­míniumszulfát, valamint a mosószergyártáshoz felhasz­nált nátriumszilikát megbíz­ható kristályosítására is al­kalmas. A kristályosítási módszert kimunkáló egyete­mi kollektíva irányítói, dr. Fodor Lajos tanszékvezető docens és dr. Gál Sándor do­cens elmondották a Magyar Távirati Iroda tudományos munkatársának, hogy koráb­ban a legnagyobb gondot a szorbit szállítása jelentette: az anyagnak ömlesztett, fo­lyékony állapotban való moz­gatása csak drága áron be­szerezhető tartálykocsikkal volt lehetséges. A szilárd, kristályos szorbit előállításá­val éppen erre találtak meg­oldást, a szállítás a hagyo­mányosnál lényegesen kisebb anyagi ráfordítást igényel. A most szabadalmat ka­pott gyártási eljárás iránt idehaza és külföldön egy­aránt igen nagy érdeklődés mutatkozik. A Péti Nitrogén Műveknek a szorbit és a hoz­zá hasonló anyagok kristályo­sítására megépített kísérleti üzeme alapján a Szovjet­unióban üzembe helyeztek egy évi ezer tonna kapacitá­sú, magyar felszerelésekkel ellátott üzemet, s szóba ke­rült már egy további üzem felállítása is. A Péti Nitro­gén Művekben még ebben áz évben elkészül egy ha­sonló teljesítményű végleges üzem, s érdeklődést mutat­nak a technológia iránt az NDK-ban, Csehszlovákiában, Jugoszláviában, az NSZK- ban is. Természet- és vadvédelem Vegyszerek és fácánok Használt ruha nem vén ruha Mostanában az ember alaposan meggondolja, hogy mire költi a pénzét. Ha például ruhaneműt ve­szünk, hát legyen az tar­tós, szép színű, divatos és jó minőségű. A ruhát ki­hízzuk, megunjuk, így az­tán időnként újat kell ven­ni. A megyeszékhely készru- haüzleteit járva elszontyo­lodik az ember a női kon- fekcióruha-választék lát­tán. Némelyik tavaly ilyenkor is ott lógott a fo­gason. Nyilván azért nem kellett senkinek, mert ronda. Pedig a jó ég tud­ja, mennyit papoltunk már arról, hogy miért készíte­nek ízléstelen színösszeállí­tású anyagokból nagy szé­riában, lehetetlen fazonú ruhákat. A szó elszállt, az írás archívumba került, a ruhák pedig évszámra riasztják a vásárlókat. A csiricsáré, sötét színű kosztümök még úgy ahogy bírják magukat. Á fehé­rek, a sárgák, a pasztell- színűek viszont piszkosak, a sok fogdosástól és pró­báktól agyonhasználtak, imitt-amott már pecsétesek is. Az ipar, no és a kereske­delem lelkiismeretén szá­radó pecsétnek mielőbb jót tenne egy nagymosás. Ha lehet, hát olyan, amitől nemcsak az avitt ruhada­rabok lesznek tisztábbak. Én mindenesetre bizakodó vagyok. Bízom ugyanis ab­ban, hogy a konfekcióru­hák minőségére ezután nemcsak a vásárló ad töb­bet, hanem a könnyűipar is. Ha mégsem lesz így, hát akkor javaslom, hogy az ipar nő vezetőit kötelez­zék: kizárólag azokat a ru­hákat hordhatják, amelye­ket évek óta ránk akarnak adni. Elvégre is: a puding próbája az evés. dvm A legfinomabb rétesliszt Ma is működik a Balaton örvényesi partja közelében az ország legrégibb vízimalma. Az aratás befejezése után, a közös termésből kapott ré­szesedést a környékbeli tsz- tagok ezekben a napokban .szállítják a régi vízimalom­ba. Azért ragaszkodnak hozzá ennyire, mert messze vidéken itt őrlik a legfinomabb ré­teslisztet. A Séd-patak hajtotta öreg malom — természetesen — idegenforgalmi látványosság­nak számít. Nap mint nap, 400—500 turista tekinti meg. Az idei nyáron már két ven­dégkönyv telt meg a látoga­tók bejegyzéseivel. Pallos József szérumfehérje szétválasztást végez. Korszövettani mintákat készít elő Nemeth Jánosné labo rans A közhelyig elkoptatott frázis, hogy a civilizáció ro­hamos fejlődése veszélyt je­lent környezetünkre, ponto­sabban a technikai vívmá­nyok felelőtlen, körültekin­tés nélküli alkalmazása. En­nek illusztrálására elég a FAO-nak — az ENSZ mező- gazdasági és élelmezésügyi bizottságának — két adata. Az utóbbi háromszáz évben több mint háromezer madár- és állatfaj pusztult ki. Egy tavalyi felmérés szerint 77- ben az atkák és rovarok 346 faja vált rezisztensé. Ezt el­lensúlyozandó a vegyi gyá­rak erősebb hatású szereket kénytelenek forgalomba hoz­ni. így az eddigieknél tö­ményebb veszélyes anyag ke­rül a környezetbe. Ez bizony nem valami biz­tató. Az már reménykeltőbb, hogy hazánkban — éppen a nagyüzemi gazdálkodás kö­vetkeztében — ellenőrizhető, nyomon követhető a mező- gazdasági kemizáció, illetve annak hatása a környezetre. Ennek érdekében állomáso­kat, speciális laboratóriumo­kat hoztak létre az ország­ban, igy például olyanokat, melyek a mezőgazdaságban felhasznált növényvédő sze­rek toxikológiai vizsgálatait végzik. Ilyen a fácánkerti Természet- és Vadvédelmi Állomás is. Több éve kísérle­tekben vizsgálják — nagy­üzemi méretekben is —, hogy a felhasznált vegyszerek mi­lyen hatással vannak a kör­nyezetre. A felhasznált ro­varölő szerek hatása tovább A környékbeliek — ismer- •ve az állomás tevékenysé­gét — gyakran hoznak be sérült madarakat, melyek között van védett, ritka faj is. így került ide ez a fia­tal egerészölyv is. gyűrűzik, hiszen ezeket a ro­varokat a szántóföldön élő szárnyasok — fácán, fogoly, fürj — kénytelenek elfo­gyasztani, hiszen a táplálé­kot ott veszik fel, ahol él­nek, nem vándorolnak kilo­métereket, mint a nagyobb emlősök. A fürj és a fogoly kilövése korlátozva van, szá­muk ' erősen megcsappant. A fácánokat jelentős számban mesterséges keltetéssel, elő­neveléssel is szaporítják, de ezeket is gyérítik, közvetle­nül, vagy közvetve a körül­tekintés nélküli vegyszere­zések. Csökken például a nyúlállomány — és bár ez elsősorban vadgazdálkodási probléma — az állomás nyu- lakat is vizsgál szerkísérle­tekben. Az állomásnak a védett állatokkal kapcsolatos fel­adatai is vannak, de elsősor­ban a szántóföldi apróvadak életkörülményeit vizsgálják a vadgazdálkodás és a nö­vényvédelem szempontjából. Emellett kisebb feladatok is vannak, például dúvadirtás. Jó néhány külföldi cég ré­szére is végeznek kísérletet, például olyan gyártóknak, akik náluk akarják forgal­mazni új növényvédő, vagy rovarölő szereiket. Ezek ha­tását előbb kísérleti állato­kon megvizsgálják. Erre a célra az állomáson évente nyolcezer fácánt ne­velnek fel és különféle kor­csoportokban, többféle dó­zissal kezelt magokkal etetik őket. Elhullás esetén aprólé­kos vizsgálattal döntik el, milyen káros hatást fejtett ki az adott szer az állatban. Hajtáslekötüzés - karai termés A nagy helyet foglaló, ma­gas törzsű gyümölcsfák ideje lejárt. Kiskertekben, de nagy­üzemekben is igyekeznek a rendelkezésre álló helyet a leggazdaságosabban kihasz­nálni. Erre alkalmasak az in­tenzív koronaformák: példá­ul a termökaras orsók és a különböző fajta gyümölcssö- vények. Mindkettő kialakításának egyik fontos eszköze a haj­tások lekötése. Ezzel az el­járással tulajdonképpen oly módon avatkozunk be a fa életébe, hogy csökkentjük a fa növekedési erejét a ter­mőképesség javára. A lekö- tözés hatására a megszo­kottnál jóval hamarabb, az ültetés után már 3—5 év el­múltával termést kapunk. A lekötözés ideje április és augusztus eleje, amikor a vesszők lédúsak, könnyen hajlithatók. Élettani alapjuk az. hogy a hajtások vízszin­tes, vagy azt megközelítő helyzetben történő rögzítése elősegíti a termőrügyek ki­alakulását. Megfigyelések szerint a faj­tákat különböző módokon ajánlatos lekötözni. Az al­mákat általában a vízszin­testől fölfelé 30. a körtéket növekedési erélyűk szerint 15—30 fokos szögben. A csonthéjasok ágait — bár ezeknél az eljárás még ki­dolgozatlan — ugyancsak 15 —30 fokos szögben kell rög­zíteni. A lekötözéshez erős, vas­tag zsinórt használjunk úgy, hogy a kötés helye az ága­kat ne vághassa be. Számít­sunk a rész vastagodására is, ezért lazán kössük, hogy a zsinór később se szorít­hasson. A kötözőanyagot föld­be helyezett cövekekhez, drót­kordonokhoz vagy a fa tör­zséhez is erősíthetjük. Igy szedjük a nyári gyümölcsöket A saját termés mindig íz- letesebb. mint a vásárolt. Ezt vallja minden kerttulajdonos, aki csak egy gyümölcsfát is ápol. A sok gondoskodás azonban nemcsak a kapálás­ra. öntözésre és sok más fon­tos munkára kell, hogy kiter­jedjen. hanem magára a szü­retre is. kenységgel csökkenthetjük a fákon megtelepedett kór- és károkozók terjedését, amely­nek a fertőzött gyümölcsök fönnmaradása csak kedvez­ne. Sőt a földre pottyantakat is szedjük össze, mert na­gyon sok gombábetegségünk a hullott gyümölcsökön ke­resztül fertőzi tovább a gyü­mölcsfákat. Bármily szeretettel is ápoltuk fáinkat, a szüretre mindig fordítsunk nagy gon­dot. Ha rosszul szedünk, nemcsak a gyümölcs minősé­gét veszélyeztetjük, hanem a következő esztendei termés mennyiségét is akaratunkon kívül csökkenthetjük. A SZEDÉS IDŐPONTJA Talán a legnehezebben megállapítható, hiszen min­den gyümölcsünk más és más időpontban szüretelve felel meg a kívánalmaknak, asze­rint. hogy frissen akarjuk el­fogyasztani, értékesíteni vagy feldolgozni kívánjuk. Bogyós gyümölcseink az úgy­nevezett nem utóérőek kate­góriájába tartoznak. ezért ezeket a teljes érettség álla­potában tanácsos leszedni. A csonthéjasok java része is ebbe a csoportba tartozik, ki­vétel közülük a kajszi és az őszibarack, amelyek már az utóérő gyümölcsök közé so­rolandók. Ezekre az a jel­lemző, hogy a szüret után le­szedett állapotban is tovább érnek, tehát a szedés idő­pontjának nagy a szerepe. Valamennyi nyári érésű gyü­mölcsünkre vonatkozik az a megállapítás, hogy gyorsan romlanak, hamar tönkre­mennek. Először a fák koronájának széléről vegyük le a gyümöl­csöket — különösen a szétte­rülő koronájúakra érvényes —, hogy elkerüljük az ágak lehasadását. Mindig a földön állva kezdjük el a szedést és utána haladjunk a korona csúcsa, illetve belseje felé. így elkerülhető, hogy a sze­dés közben letörjenek az ér­tékes koronarészek. A GYÜMÖLCS LEVÉTELE A szüret alkalmával min­den gyümölcsöt szedjünk le a fáról, még a sérült és fertő­zött szemeket is. Ezzel a többletmunkának látszó tevé­A szedés legfontosabb moz­zanata a gyümölcsök levétele a fáról. A jó gazda tudja, hogy a gyümölcs olyan, mint a tojás. Elég egy picinykét erősebb szorítás és máris sérülést idézünk elő, akaratunk elle­nére. Csak rövid körömmel szüreteljünk, mert a nyomó- dások vagy sérülések csak később, az értékesítéskor lesznek észrevehetők, ami már a termék értékét ront­hatja jelentősen. Az őszibarack szedési érettségét akkor éri el, ami­kor a bibepontnál is megpu­hultak már a gyümölcsök. Leghelyesebb. ha a barackot óvatos csavaró mozdulattal választjuk le a fáról. A nyári körtefajták úgyne­vezett szotyósodásra hajlamo­sak. ami érzékenységükre is utal. Érdemes tehát gyengé­den megfogni a szedéskor, mert ujjaink nyoma könnyen ott maradhat a gyümölcs fe­lületén. Az almát csak kocsányá- val együtt szüreteljük, még csak véletlenül se törjük le az értékes termőrészeket, mert akkor a jövő esztendei termésünk jelentős részétől kell megválnunk. A szüret utolsó, de szintén nagyon fontos állomása a csomagolás. Akár otthon fo­gyasztjuk el a leszedett gyü­mölcsöt, akár értékesítjük, mindig béleljük a tároló re­keszeket, ládákat papírral, hogy a beléhelyezett gyü­mölcsök ne nyomódhassanak meg. Még akkor is érdemes erre ügyelni, ha a leszüretelt gyümölcsöt befőzzük, vagy más formában kivánjuk föl­dolgozni. A gondos szedéssel meg­őrizzük megtermelt gyümöl­cseink értékét, nem vész kár­ba a sok fáradozás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom