Tolna Megyei Népújság, 1979. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-18 / 166. szám
A^ÉPÜJSÁG 1979. július 18. • • ON KER Folyamkavicsszállítás Mözsről, dr. Komlósi Andortól kapott szerkesztőségünk levelet, melyből idézünk: „...Már évek óta az ÉPFU Domboriból szállítja a folyamkavicsot Tolnán és Mö- zsön keresztül Szekszárdra, illetve a felhasználási területre. E szállítási mód (billenős ZIL tehergépkocsi) véleményem szerint teljesen ellentétes a közlekedési szabályokkal. Magam is — mint motoros —, szenvedő alanya vagyok e szállításnak, de a személygépkocsikban is sok kárt okoznak. A szállított sóder hullik. Az üresen közlekedő — rakodásra menő gépkocsik is szórják a platón maradt anyagot. Minden motoros pánikba esik egy-egy ilyen rakományt szállító gépkocsi előzésekor, vagy szembe- találkozásakor. A KRESZ szabályozza a rakomány méretét és elhelyezését, és kimondja, hogy a rakományt úgy kell elhelyezni, hogy »...a vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse«. Úgy tudom, hogy ömlesztett anyagot csak ponyvával letakarva szabad szállítani..." T elefonszámunk: 129-01, 123-61. Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Olvasónk levelét megküldtük az ÉPFU szekszárdi ki- rendeltségének, ahonnét Te- mesi Jenő, a kirendeltség vezetője a következőket válaszolta : „...A panaszt kivizsgáltam. Vállalatunk nagy mennyiségű folyamkavicsot szállít Domboriból Tolnán keresztül. Évente 100—120 000 köbmétert, ez körülbelül 30 ezer fordulót jelent egy év alatt. A folyamkavicsot MÁZ és ZIL billenős gépkocsikkal szállítjuk rendszeresen. Ezek a gépkocsik szóródó anyag szállítására speciálisan kiképzett járművek. A KRESZ rendelkezése szerint a rakományt valóban úgy kell elhelyezni, hogy a személyi és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, viszont olyan rendelkezés nincs, hogy ezen billenős gépkocsik rakományát ponyvával kell letakarni. A gépjárművek megraká- sa Domboriban 1,5 köbméteres kanalú rakodógéppel történik, így esetenként előfordul, hogy rakodáskor az oldalfal mellé, illetőleg a hátsó ajtó mögötti U-alakú vázba is kerül kavics, ami menet közben onnan lerá- zódhat. Több alkalommal előfordult, hogy a gépjárműveinkről lehulló kavics személygépkocsik szélvédő üvegét kitörte. Már többször tartottunk oktatást a gépkocsivezetőknek és a rakodást végző gépkezelőnek, és utasítottuk a folyamkavics- szálító kocsik vezetőit, hogy rakodás után az oldalfalon lévő és a hátsó ajtóba szóródott kavicsot elindulás előtt tisztítsák le. Ismét oktatást tartunk a gépkocsivezetőknek és kötelezni fogjuk őket arra, hogy a járműveket elindulás előtt tisztítsák le. Amennyiben a vétkesség megállapítható lesz, úgy fegyelmi eljárást indítok a károkozóval szemben. Elnézést kérünk és megpróbáljuk a folyamkavicsot úgy kifuvarozni az építkezésekre, hagy a dombori úton közlekedőknek minél kevesebb kellemetlenséget okozzunk...” Zárva tartás Nagy Jánosnétól, Bony- hádról kaptuk az alábbi levelet : ....Több száz család és háziasszony nevében fordulok Önökhöz és kérem segítségüket. Bonyhádon, a Perczel Mór utca és környéke ellátását egy kis zöldséges bolt biztosítja, mely a ZÖLDÉRT 402. számú üzlete. Ablakában ez a felirat áll hetek óta: „Meghatározatlan időre Ú gy hallottuk, az elárusító beteg. Majdnem mindennap elmegyünk a boltig, bízva abban, hátha kinyitott már. Nagy szükségünk volna az üzlet nyitva tartására...” A Perczel utcaiak levelét a bonyhádi Városi Tanács V. B. termelés-ellátásfel- ügyeleti osztály vezetőjének, Kránicz Józsefnek továbbítottuk. Válaszából idézünk: „...A Tolna megyei ZÖLDÉRT Vállalat Perczel- kerti 402. számú boltja jelenleg azért van zárva, mert a bolt vezetőjét veszélyeztetett terhessége miatt táppénzre vették. A táppénz először bizonytalan időre szólt, végül a terhesség idejére végleg betegállományba vették az eladót, így a bolt üzemeléséhez új dolgozó alkalmazása vált szükségessé. A bolt rövidesen üzemelni fog. Megemlíteném még, hogy hiba volt a vásárlók olyan tájékoztatása, miszerint az üzlet bizonytalan ideig van Felhívtam a ZÖLDÉRT Vállalat igazgatójának figyelmét, hogy a jövőben osztályunkat minden esetben értesítse a boltok üzemelésével kapcsolatban, hogy a város területén a folyamatos ellátás mindenkor biztosítva legyen...” Ml VÁLASZOLUNK III. KEMPINGEK, ÜDÜLŐTELEPEK VESZPRÉM MEGYE Alsóőrs: a 71. sz. közút mentén, a 20,6 km-nél. Badacsonyörs: a 71. sz. közút mentén, a 75 km-nél. Balatonakali: „Strand”, Vasút, Sósi földek, mindhárom a 71. sz. közút mentén az 52,6 km-nél. Balatonakarattya: a 71. sz. közút mentén, a 6 km-nél. Balatonalmádi: Nemzetközi József A. u. 16. Ifjúsági: Ságvári E. u. 8. mindkettő a 71. sz. közút mentén a 25,4 km-nél. Balatonfüred: XXVII. FICC, a 71. sz. közút mentén a 40,2 km-nél. Balatonszepezd: a 71. sz. közút mentén, a 61,2 km-nél. Balatonudvari: Kilián-telep, a 71. sz. közút mentén az 50,7 km-nél. Bük-fürdő: a 86. sz. közút mentén. Farkasgyepü: a 83. sz. közút mentén. Keszthely: Balaton-parton, Helikon-ligetben, mindkettő a 71. sz. közút mentén a 114,4 km-nél. Palóznak: a 71. sz. közút mentén a 33,8 km-nél. Révfülöp: a 71. sz. közút mentén, a 75,2 km-nél. Szombathely: a 87. sz. közút mentén (Kondics). Tihany: a 712. sz. közút mentén. Veszprém: a 8. sz. főút mentén. ZALA MEGYE Vonyarcvashegy: a 71. sz. közút mentén, a 96,9 km-nél. Letenye: a 7. sz. főút mentén. Nagykanizsa: Autós, a 7. sz. főútvonalról (Vár u. 1.) Zalakaros: a Fürdőtelepen. BUDAPEST Hárshegy, Budakeszi u. 5—7. Római part, II. Szentendrei út. 189. ERDEI AUTÓSPIHENŐK Győrszentiván, az Ml-es főúton a 123,9. km-nél. Gönyü az Ml-es főúton a 109,5. km-nél. Királyrét a Kismaros és Szokolya közötti úton. Magyarkút a Verőce és Magyarkút közötti úton. Forrásvölgy a Putnok— Kelemér közötti úton a 8. km- nél. Kis-Csákány-völgy a Sajó- szentpéter—Szögliget közötti úton, a 23. km-nél. Bódva-völgy a Szendrő— Szendőlád közötti országút mentén. Bánya-hegy az Eger—Miskolc közötti úton, a 21. km- nél. Kajla-bérc az előbbi úton a 31. km-nél. Rejtek a 2505. sz. úton, a 35. km-nél. Vörös-tó Aggtelek—Jósvafő között. Nyíregyháza a sóstói strand mellett. Debrecen a Nagyerdőben. Mártély a Hódmezővásárhely—Mindszent közötti úton. Ásotthalom az 55. sz. közúton, a 29. km-nél. Zengővárkony a 6. sz. főúton, a 175. km-nél. Mézes-rét a Hosszúhetény —Bonyhád közötti úton Komló határában. Szent-kút a Pécs—Abaliget közötti úton. Gombás a Kaposvár—Ma- gyaregreov közötti úton, az* 1,7. km-nél. Deseda a Kaposvár—Lelle közötti 67. sz. közúton, a 101. km-nél. Ságod az M7-es főúton, a 206. km-nél. Bak a 75. sz. közúton, a 34. km-nél. Malom-tó a Bajánsenye— Csákánydoroszló közötti úton, a 6,3. km-nél. Bárkás-tó az előbbi úton, a 17,1. km-nél. Rábafüzes a 8. sz. főúton, a 178. km-nél. Csákánydoroszló a 8. sz. főúton, a 164. km-nél. Nádasd a Körmend—Zala- lövő közötti úton, a 38.' km- nél. Győrvár a 74. sz. közúton, a 68,7. km-nél. Szemenye a 8. sz. főúton, a 122,2. km-nél. Jánosháza a 34. sz. közúton, a 39,4. km-nél. Káld a 34. sz. közúton, az 52,2 km-nél. Nosztor a 73. sz. közúton, a 4,6. km-nél. Tátika a Keszthely—Sümeg közötti 84. sz. közúton, Zala- szántó határában. Farkasgyepü a 83. sz. közúton, a 3. és az 5. km-nél két bejárattal. Csesznek a 82. sz. közúton, a várral szemben. Vitnyéd a 85. sz. közúton, a 49. km-nél. Pilis-Szurdok a Budakalász—Esztergom közötti úton, a 13,4. km-nél. Nagyholdas a 1111. sz. úton, a 23. km-nél. Brandt-villa a 1111. sz. úton, a 27. km-nél. Szentlászló-tető a 11. sz. közúton, a 9,6. km-nél. Magda-forrás Visegrádnál az apátkúti úton, a 2. km- nél. Fűrész-tisztás Pilismarótról az erdőgazdasági úton, a 4,7. km-nél. Szentlélek-tető a 22. sz. közúton, a 8,9. km-nél. Sarvaly-forrás a Sümeg és Sümegprága közötti úton. Koloska-völgy • Balatonfü- rednél. Telkibánya a Mátyás-forrás mellett. (Folytatjuk) Összegyűjti k az ódon fejfákat A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum néprajzosai összegyűjtik az elhagyott fejfákat Somogy megye temetőiben. A gazdagon díszített fejfákat a szennai falumúzeumban állítják inajd fel. A közvilágítás, kirakat- és reklám- világítás időszakos zsökkentéséről szól a nehézipari miniszter 9/1979. (VI. 26.) NIM számú rendelete, amely szerint közvilágítási berendezést létesíteni csak olyan kivitelben szabad, amely lehetővé teszi a fél éjjeles kapcsolást, a fél éjjeles kapcsolás végrehajtására alkalmas közvilágítási berendezéseknél pedig a fél éjjel égő fényforrások kikapcsolását 22 órakor végre kell hajtani. A közvilágítás csökkentésére, a csökkentés megoldásának módjára az illetékes szakigazgatási szerv az áramszolgáltató részére köteles haladéktalanul, de legkésőbb 30 nap alatt javaslatot tenni, az áram- szolgáltató pedig köteles a csökkentést a javaslat kézhez vételét követő két hét után végrehajtani. A kirakatok megvilágítási szintjét az üzlet zárásával egy időben felére, 22 órakor pedig a köz- és vagyonbiztonság követelményeit kielégítő mértékűre kell csökkenteni. Ének végrehajtásáért a kirakat tulajdonosa (kezelője) felelős. A reklámvilágítást 22 órakor ki kell kapcsolni. A rendelet kihirdetése napján — 1979. évi június 26-án — hatályba lépett. (Magyar Közlöny idei 41. száma.) Az egyes könnyűipari munkás szakmákra képesítő vállalati tanfolyamokon folyó szakmunkásképzésről szóló, a könnyűipari miniszternek — ugyancsak a Magyar Közlöny idei 41. számában megjelent — 2/1979. (VI. 26.) Kip. M. számú rendeletéből itt csak arra hívjuk fel a figyelmet, hogy ilyen tanfolyamot a Könnyűipari Minisztérium engedélyével minden, a könnyűipari ágazatba tartozó tevékenységet gyakorló vállalat, szövetkezet, az ipari szövetkezetek érdek- képviseleti szerve szervezhet, s hogy e tanfolyamokon az elméleti oktatást — a bentlakásos tanfolyamok kivételével — munkaidőn kívül kell megszervezni. Ugyancsak indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet a házfelügyelők és háztömbfelügyelők foglalkoztatásával kapcsolatos kérdések tárgyában a Munkaügyi Minisztérium és az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium által kiadott együttes közleményre, amely az Építésügyi Értesítő idei 17. számában jelent meg, s amely eligazítást ad a ház- felügyelők három napot meg nem haladó távolléte esetén elvégzendő legszükségesebb házfelügyelői feladatokról, az erre az időre szóló helyettesítésről és ennek díjazásáról. A közlemény szerint: „A lakóépület és az épületen belüli közös közlekedési terület szükség szerinti megvilágítását, a háztartási szemét összegyűjtését és a lakásoktól való elszállítását, valamint a rendkívüli időjárásból adódó lépcsőház- és járdatakarítással kapcsolatos feladatokat a házfelügyelő három napot meg nem haladó távolléte esetén is szükségszerűen el kell végeztetni és díjazásukról a kezelő szervnek kell gondoskodnia.” Útbaigazítást ad az együttes közlemény a kapu- kulcs-használati díj, a felvonóhasználati díj, az ún. kapupénz tekintetében is. A kereskedelmi és vendéglátóipari dolgozók szakközépiskolai továbbtanulása tárgyában jelent meg közlemény a Kereskedelmi Értesítő 1979. évi 17. számában. A dolgozók négyéves szakközépiskolájában a ta- tulmányokat érettségi vizsga zárja, s az iskola középfokú szakmai képesítést nyújt. Az ide történő felvétel egyik feltétele az általános iskola 8. osztályának elvégzése. A dolgozók érettségire épülő kétéves szakközépiskolájában azok a kereskedelmi, illetve vendéglátóipari dolgozók, akik gimnáziumi, vagy más középiskolai bizonyítványnyal rendelkeznek a kereskedelmi, illetve vendéglátóipari szakközépiskolai végzettséget is megszerezhetik. A közlemény részletesen felsorolja a felvételi feltételeket és megjelöli a jelentkezés módját is. Ugyanitt jelent meg az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség közleménye a diák- és szakmunkástanulók étkeztetési körülményeiről, melyből csupán ennyit idézünk: „A számszerű fejlődés mellett az étkeztetés feltételei lényegesen nem változtak ... A szakmai irányítás és ellenőrzés hiánya miatt a saját kezelésű konyhákban változatlanul sok a hiba.” DR. DEÁK KONRÁD a TIT városi—járási szervezetének elnöke
