Tolna Megyei Népújság, 1979. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-05 / 155. szám

1979. július 5. Csavlek Etelka keramikusművész munkái láthatók a budapesti Paál László-terem ben július 19-ig. A művész így vall munkáiról: „Bennem a kerámia és a zene el­választhatatlan: mindkettővel örömet szeretnék szerez­ni. Szeretem a források tisztaságát, a népmeséket, a népdalokat, a tiszta humort”. A Televízióból jelentjük Nagy Lajos-novellát forgatnak Az asztal körül már ott ülnek a húszas évek divat­jának megfelelően öltözött színészek. Az arcokon már látható fáradtság rajzolódik ki. Reggel óta tartanak a felvételek Kazimir Károly rendező elképzelései szerint. A néhány perces átállási szünet alatt egy keveset pi­henhetett a forgatócsoport. Az 1-es stúdióban tágas, levegős nappalit építettek fel. A színhely valahol egy ma­gyarországi kisváros szélén lévő művésztelep. Az idő­pont 1919. A proletárforra­dalom győztes hónapjai. Az asztal körül elhelyez­kedett urak, főleg festőmű­vészek, kártyáznak. Odakint forradalom van. De itt az urak viszonylag mindentől elszigetelten érzik magukat. Megjelenik a színen Nagy Lajos novellájának antihő- se, Petur István, a levitéz- lett, duhaj és vakmerő föld- birtokos. Az egyik vendég, a kártyá­zok között helyet foglaló Karakó dr. (Ráday Imre) így jellemzi őt még távollété­ben: — Tipikus magyar úr, du­haj, izgága, csapongó kedé­lyű, aki azt teszi, amit akar, mert azt hiszi, neki mindent szabad ... Ezerholdas birto­ka volt a határban és már majdnem az egészet elverte. Rendes úri recept szerint, nőkre, italra, cigányra. — A gazemberek holnapra már nem lesznek a város­ban. Holnap reggel kiverjük őket — jelenti ki magabiz­tosan a vendég. — Ész nél­kül futnak majd a gyáva bi­tangok. De akit sikerül kéz­re kerítenünk azt elevenen nyúzzuk meg. Petur István odáig me­részkedik, hogy szétlövi a kényszerrel bort hozó bol­tos kezében az üveget. Ez­zel azonban magára szaba­dítja a vörösőrséget és vé­get ér a duhajkodás. — Hogyan vélekedik az író Nagy Lajos Üj vendég ér­kezett című novellájából ké­szülő tv-játékáról a főszere­pet játszó Bitskey Tibor? — Azért tartom csodála­tosnak ezt az írást, mert eb­ben a témakörben aligha fo­galmazta meg bárki is ilyen realisztikusan az 1919-es for­radalom ellentmondásait — mondja Bitskey Tibor. Nagy Lajos ebben a novellában élesen látja, hogy a régi vi­lágnak pusztulnia kell. Fi­noman, ironikus kritikával fogalmaz mindvégig. Nem áll egyértelműen a másik ol­dalra sem, csupán megmu­tatja a változás szükségsze­rűségét. — És a földesúr figurája? — Nemcsak antipátiával, hanem szimpatikus tulajdon­ságaival együtt rajzolja meg alakját. A beszélgetés véget ért. Ismét felvétel következik. Józsit, a mindenest a duhaj kedvű, inni vágyó földbir­tokos mezítláb zavarja át a szomszédos boltoshoz. A szí­nészek, Inke László, Pécsi Ildikó, Gálvölgyi János és a többiek is újra elfoglalják helyüket a kamerák előtt. SZÉMANN BÉLA A Népújság útikalauza COOPTOURIST PALÓCFOLDI KIRÁNDULÁS (egynapos néprajzi túra) A gazdag útiprogram első állomása Balassagyarmat, *fctol az 1891-ben alapított Palóc Múzeumot tekintik meg a résztvevők. Néhány érdekesség a tárlat anyagá­ul: a természettudományi kiállítás fő nevezetessége a «P ezer darabot meghaladó íepkegyűjtemény. A régészeti anyagban a népvándorlás és a honfoglalás korú leletekre hívjuk fel a figyelmet. Érde­mes megnézni a helytörténeti és a néprajzi gyűjteményt is, majd ezután a múzeum mö­götti palócudvart tekintsék meg, ahol a 250 éves zsilipéit lakóházat is láthatják. Az út további részében Szécsény- ben a barokk stílusban épült Forgách-kastélyt keresi fei a csoport, ahol láthatják a va­dászati kiállítást is. Hollókőn a tájvédelmi körzet és a falu­múzeum, majd Pásztón a cisztercitakolostor-rom meg­tekintésével zárul a túra. Időpontok: július 24. és au­gusztus 19. UTAZAS A BAKONYBA (természetrajzi túra) Zirc, Csesznek, Bakonybél, a Cuha-völgye... ha a bako­nyi hegyvidékről beszélünk, ezek a kirándulóhelyek jut­nak eszünkbe, Az egynapos programban a Reguly Antal műemlék könyvtár is szere­pel, amely a keszthelyi és a pannonhalmi gyűjtemény mellett a legnevezetesebb vidéki műemlék könyvtár. Ezután a Bakonyi Természet- tudományi Múzeumot is fel­keresi a csoport. Időpontok: augusztus 12., szeptember 30. SIMONTORNYA—OZORA (vártúra) Dunaföldváron kezdődik az egynapos program, amely­nek során az ősi település helytörténeti és börtönmú­zeumot is megtekintik. A kö­vetkező állomás: Cece, ahol a Csók István Múzeumot keresi fej a csoport. Ezután a Tol­na megyei Hegyhát legésza­kibb községébe, Simontor- nyára látogatnak el, a tele­pülés Sió—Sárvíz mocsarai között lévő vára sok történel­mi vihart élt át. 1971-ben restaurálták, vártörténeti ki­állítás nyílt benne. Az út Ozora felkeresésével ér véget. Vármúzeumában a környék régészeti és néprajzi tárgyai mellett az 1766-os jobbágy­felkelés, az 1848-as Perczel Mór vezette győzelmes csata és az 1805-ös aratósztrájk dokumentumai és emlékei láthatók. Időpontok: július 21., szeptember 2. PETŐFI NÉPE Bortermelő ország va­gyunk, s a rosszul értelme­zett propaganda miatt alig esik szó manapság a nemes ital termeléséről, piacáról. Noha a szőlőtermesztés, egy- egy tájegységen, így Bács- Kiskun megyében is, szo­ciálpolitikai kérdés, ugyan­akkor népgazdasági érdek is. Bortermelésünk 40 százaléka exportra kerül, s verseny- képességére az eddiginél na­gyobb gondot kell fordítani. Erről tartottak ankétot, a „Bajai nyár 79” eseménye­ként a Duna-parti városban, ahol a homoki borok ter­melése és kulturált fogyasz­tása volt a téma. A tanácskozáson, amit há­rom nagy bortermelő gaz­daság rendezett, kitűnt, hogy csökken az ország sző­lőtermő területe, ugyanak­kor korszerűbbé, intenzíveb­bé vált a termesztés. Ezzel párhuzamosan fejlődött a borászati technológia, s nőtt a fajtaválaszték. A to­vábblépés ; megfelelni a piaci követelményeknek, szigorú védelmet kell te­remteni a származásnak, az eredetiségnek, s a minőségi­leg nem kielégítő borok ne kerüljenek palackba. Van mit tenni az esztétikai meg­jelenés javításáért is. Le­gyen a címke valóságos cé­gére a magyar bornak, amely már évszázadokkal ezelőtt rangot szerzett a ha­zai termőhelyeknek. Somogyi Néplap Határidő előtt, az előírt költségkereten belül készült el a Csepel Művek egyedi gépgyárának kaposvári ne­hézgépgyára. Az ötödik öt­éves tervben készült egyik legjelentősebb somogyi üze­met tegnap délután mun­kásgyűlésen avatták fel. KECSKEMÉT—SZEGED (városséták) A kétnapos programban az első napon Kecskeméten tar­tózkodik a csoport: séta a városban, a városi tanács dísztermében; Székely Berta­lan freskóinak megtekintése, látogatás a Kodály Intézet­ben és a Katona József Mú­zeumban. Ópusztaszeren — megszakítva útjukat — a résztvevők felkeresik a Nem­zeti Emlékparkot. Szegeden szintén a városnézés az első: megtekintik a Zsinagógát, a Móra Múzeumot, a Dómot és a Füvészkertet. A program orgonahangversennyel zárul. Időpont: augusztus 18—19. SOPRON—KŐSZEG— BÜKFÜRDŐ (kétnapos túra) A nehézgépgyár Kapos­várra telepítéséről 1976-ban állapodott meg a megyei ta­nács és a Csepel Művek. A megállapodás arról szólt, hogy olyan gyárat kell a megyeszékhely keleti ipar­telepén létrehozni, amely műszakilag élenjáró, min­den piacon jól értékesíthető terméket gyárt, jól képzett szakmunkásokat foglalkoz­tat, korszerű gyártástech­nológiát alkalmaz és az átla­gosnál magasabb termelé­kenységgel dolgozik. Ez se­gítheti elő ugyanis a me­gyében a gépgyártás fejlő­dését. A célok elérését szolgáló beruházás teljes befejezését 1980 végére tervezték. A gyár még épült, amikor már megkezdődött a terme­lés. A kaposvári nehézgép­gyár azt a feladatot kapta, hogy egyedi igényeket ki­elégítő, magas automatizált­ságé csőgyártó berendezése­ket, atomerőművi javítóbe­rendezéseket és félautomata vulkanizáló préseket készít­sen. Ezeknek a termékek­nek a jelentős része export­ra megy: A megyeszékhely legfiatalabb gyárának ma négyszáz dolgozója van, és az idén csaknem 200 millió forint értékű terméket ké­szítenek. A gyár dinamikus fejlődése lehetővé teszi, hogy tovább növeljék a ter­melést. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP A székesfehérvári utca­színház és a gorsiumi nyári játékok előadásaival új útra lépett a Vörösmarty Szín­ház: más társulatok szere­peltetése mellett saját ren­dezvényeit is kínálja. Ez a kezdő lépés folytatódik, és szerződtetett színészekkel az ősztől az önálló előadások sorozataival várja nézőit a kőszínház is. A színházi po­litikának erről a fordulatá­ról beszélgettünk Szalay Vilmos igazgatóval. — A megkezdődött önálló tevékenységünk tulajdon­BUDAPEST TOURIST SZEKSZÁRD—GEMENC— KALOCSA (kétnapos kirándulás) Egyre nagyobb az érdek­lődés a szép fekvésű város, Szekszárd iránt. Különösen környéke, a Sárköz és a ge- menci erdő vonzza a turistá­kat. A szervezett túra részt­vevői is felkeresik az 50-ezer hektár kiterjedésű vadvédel­mi rezervátumot, melynek szarvasállománya európai vi­szonylatban első helyen áll. Zavartalan ősi állapotban maradt meg a vízi világ. Számos ritka madárfaj él a vízparti erdőségekben, pél­dául a rétisas, a fekete gólya, és a fekete harkály. A prog­ram második részébe tarto­zik Kalocsa, mely műemlé­kekben, kultúrtörténeti vo­A magyar Versailles-ban — így emlegetik külföldön is Fertődöt — a magyar kas­télyépítészet remekét láthat­ják az idesereglő turisták. A kétnapos program első úti­célja Fertőd, az Eszterházy- kastély. Innen Sopronba uta­zik a csoport; a műemlék belváros utcáit járva elláto­gat a Fabricius-házba, felke­resik a Zsinagógát, és a Káp­talan-termet. A második na­pon Vas megye „ékszerdobo­zát”, a szubalpin klímájú, szép természeti környezetű műemlék várost — Kőszeget, s a híres Jurisich-várat kere­sik fel. A nap hátralévő ré­szét Bükfürdőn töltik, mely­nek gyógyvize egyre több külföldi és hazai turistát vonz. Időpontok: október 6— 7. és október 20—21. natkozásokban gazdag. Az autóbusztúra résztvevői tel­jes ellátást kapnak, s az éj­szakát Baján, a Duna Szálló­ban töltik. Időpont: szeptem­ber 8—9. és 22—23. ŐRISZENTPÉTER (6 éjszakás turnus) Az Őrség romantikus kis­községe csendjével, jó leve­gőjével kellemes kikapcsoló­dást, pihenést nyújt. Ki­rándulásokon megismerked­hetnek a vendégek az egye­dülálló ősi szeres település- formával; Szalafőn láthatják a kerített házat, Pankaszon a szoknyás haranglábat, Ma- gyarszombatfán a fazekas­házat, Veleméren az Árpád­kori templomot. Elhelyezés fizetővendég-szobákban, tél­képpen az első lépés azon az úton, amely távoli cél­ként állandó fehérvári tár­sulat megszervezéséhez ve­zethet. Sokak kívánsága, hogy a fehérvári színháznak legyen állandó társulata, sa­ját színházi élete segítse gazdagítani, gyarapítani a város szellemi arculatát. Ilyen társulat azonban' csak hosszabb fejlődés után ala­kulhat ki, mivel a személyi, technikai, elhelyezési és az ezzel összefüggő pénzügyi feltételeket csak fokozatosan lehet megteremteni. Ennek megkezdését az is indokol­ja, hogy műsorpolitikánkban kénytelenek vagyunk a ná­lunk vendégszereplő társu­latokhoz teljes mértékben alkalmazkodni: akkor és azt az előadásukat kapjuk meg többnyire, amire más irányú elkötelezettségeik miatt módjuk van. A távolság egyes vidéki színiházak sze­replésénél télen különösen nagy nehézségeket okoz: a szereplők és díszletek meg­felelő időben való érkezését kockáztatja. Dunántúlt napló Újabb vasúti alagút ké­szült el a Mecsekben, a pécs—budapesti vonalon, Bükkösd és Abaliget kö­zött. Átadták a 106 méter hosszú létesítményt az ak­namélyítők a . vasútépítők­nek, hogy augusztus 20-tól •vonatok is járhassanak ben­ne. Ez a harmadik mecseki vasúti alagút, amit az el­múlt tíz év alatt alakítottak ki. Ezzel létrejött hazánk legnagyobb vasúti alagút­rendszere 1200 méter hosz- szúságban egy tíz kilométe­res, teljesen új pályaszaka­szon. Legfontosabb előny, hogy lerövidült a helyi pá­lya a hatalmas kanyarok le­vágásával és felszámolták a késéseket okozó kaptátokat. Egy tízéves alagútépítési program fejeződött be ezen a vonalon a Bányászati Ak­namélyítő Vállalat mecseki körzetvezetőségének a kivi­telezésében. Szépen kibetonozva, kikö­vezve áll, persze még üre­sen, az új alagút, Pestről jövet ez egyébként a máso­dik. Míg az első a leghosz- szabb, vagyis 670 méteres. Délről és északról töltést építenek hozzá, majd be­fektetik a síneket és rákö­tik az új nyomvonalra. jes ellátás a község vendég­lőjében. Időpont: augusztus 3-tól folyamatos turnusok­ban. GYÓGYÜDÜLÉS BÜKFÜRDŐN (7 éjszakás turnus) A büki gyógyvizet 1965 óta ismerik. Főként mozgásszervi megbetegedések utókezelésé­re, nőgyógyászati panaszok­ra, epe- és gyomorbántalmak esetén ivókúrára ajánlják. Itthon egyre népszerűbb, s külföldről is évente több tíz­ezren érkeznek a gyógyüdü­lőbe. A hétéjszakás turnusra jelentkezőket az utazási iro­da első osztályú fizetővendég­szobákban helyezi el, fél­panziós ellátással. Időpont: július 6-tól szeptember 14-ig. SPORTPROGRAMOK Vitorlástúra a Balatonon — július 31-től augusztus 7- ig. Félpanziós ellátás, I. osz­tályú szállás. Vitorlástanfolyam — szep­tember 15—22-ig, 22—29-ig. Elhelyezés: Balatonföldváron, a Neptun Szállóban, kétágyas, fürdőszobás szobákban, tel­jes ellátás. Uszótanfolyam Miskolc­tapolcán: rendszeres úszó­oktatás, kondicionálás szak­oktatóval az uszodában. Szál­lás: I. osztályú fizetővendég­szoba, teljes ellátás. Időpon­tok: július 8—14-ig, 15—21­ig, 22—28-ig, augusztus 5— 11-ig. (Folytatása következik.) tkyötoáls kaß(iodl©sÄp Kiállítás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom