Tolna Megyei Népújság, 1979. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-04 / 154. szám
^NÉPÚJSÁG 1979. július 4. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szelcszárd, Postafiók: 71 Életveszélyes kút Bonyhád-Börzsönyből telefonáltak szerkesztőségünknek és sürgős intézkedést kértek. A településen van egy kút, ami életveszélyes. Jelentették is a bonyhádi Városi Tanácsnak, de az nem intézkedett. Szerkesztőségünk megkereste a bonyhádi Városi Tanács elnökét, dr. Hegedűs Jánost, aki az üggyel kapcsolatosan az alábbiakat válaszolta: „...A bonyhád-börzsönyi kút ügyében a műszaki osztály intézkedett. A panaszos szóbeli bejelentésére azonnal, június 5-én, megrendelte a megrongált kút javítását. A kivitelezővel együtt a helyszínen megállapították, hogy a kézi szivattyúval működő ásott kút jelenlegi állapotában életveszélyes, ezért a vízvételt — amely a meghibásodás után a merítőedény leengedésével történt — megtiltották. Átmenetileg a két család vízellátása a kb. 50 méterre lévő magánházban lévő ásott kútból megoldott. A már nem javítható szívócső kiszerelése és az új kiemelőszerkezet helyszíni szerelése várhatóan a közeljövőben megtörténik...” Nem mindig a GELKA a vétkes Egy szekszárdi olvasónk így ír: Telefonszámunk: 129-01, 123-6 L _____________________ „.. .Meghibásodott a tévé- készülékem. A Népújság szerint van GELKA-ügyelet ünnep- és vasárnap 9—13 óráig. Elmentem a postára telefonálni, ott azt mondták, jobb, ha személyesen megyek, mert nem biztos, hogy van telefonügyelet. Elmentem tehát személyesen. Minden zárva, csengő nincs. Zörgetésemre senki sem jelentkezett. A bejárati résznél a falon felfedeztem egy ládát, amire ez volt írva: »hibabejelentés«. Ceruzám volt, papírt a szomszédságtól kértem, s bejelentettem a rossz készülékem. (Javasolnám, hogy függesszenek ki egy kis füzetet, ceruzával.) Tehát a Népújság szerint van ügyelet, a „valóságban azonban nincs.” Panaszosunk levelére a Gépipari Elektromos Karbantartó Vállalat Tolna megyei kirendeltségének műszaki ellenőre, Varga János a következőket válaszolta: „...A kérdéses munkaszüneti napon csak az üzenet- rögzítő automata volt üzemben. Sajnálatos, hogy a postai vonal hibája miatt az automata nem működött. Ünnepi ügyelet nemcsak a „Népújság szerint”, hanem a valóságban is van szervizünkben. A panaszos javaslatát az írásban történő bejelentésekre vonatkozóan megköszönjük, a szerviz bejáratánál már három hete egy füzet és egy ceruza van kifüggesztve. A telefonbejelentésekre éjjel-nappal van lehetőség, ehhez természetesen a postai vonal hibátlan működésére is szükség van....” Kié a nagymányoki temető? Wusching János Nagymá- nyokról írja: „...Szerintem a mi községünkben nincs gazdája a temetőnek. A nyári időszakban az az egy kút, ami van a temetőben, gyakran rossz. Pedig víz nélkül nem lehet a sírokat rendben tartani. A kút javítása senkinek sem érdeke. A szemét elszállításáról sem gondoskodik senki. Tehát ezért kérdezem, hogy kinek a kezelésében van a nagymányoki temető? Az egyházéban vagy a tanácséban?...” A levelet elküldtük a nagymányoki Nagyközségi Közös Tanács elnökének, Teleki Istvánnak, aki az alábbiakat válaszolta: „...A temető a nagymányoki római katolikus egyházközség tulajdonában és kezelésében van. A temetőhöz tartozó ravatalozó a községi tanács tulajdonát képezi. A ravatalozáshoz szükséges technikai eszközöket a Tolna megyei Temetkezési Vállalat biztosítja. Mintegy hat-hét évvel ezelőtt már szóba került a felekezeti temető állami tulajdonba és kezelésbe vétele. Erre azért nem került sor, mert a jelenlegi temető helyett új, állami kezelésben lévő temető kialakítását terveztük. Az új temető létesítéséhez szükséges feltételeket azonban (út, víz, villamos energia) a közeljövőben nem tudjuk biztosítani. Ezért az egyházközség illetékes vezetőjével történt személyes megbeszélés alapján folyamatba tettük a felekezeti temető állami tulajdonba és kezelésbe vételét. Az állami kezelésbe vétel után a környéken történő kisajátításokkal még 8—10 évig használható lesz a temető. Ezzel párhuzamosan jövőre tervezzük a ravatalozó átalakítását. A levélben szereplő kút valóban használhatatlan. Megfelelő műszaki állapotba hozása már folyamatban van. A temető átvétele után azonban a vízhiány elkerülése miatt a kút mélyítésére is sor kerül. A levélben szereplő szemételhelyezési problémák felvetése szintén jogos. Ennek megoldására, az elhasználódott koszorúk és a sírok rendben tartásából származó egyéb szemét elhelyezésére, olyan területet jelöltünk ki, amely gépjárművel megközelíthető, így a szemételhordást folyamatosan biztosítani tudjuk. A jelenlegi szeméttároló helyeket megszüntetjük, s az ott lévő szemét elhordásáról augusztus 1-ig gondoskodunk...” Az egyéni védőfelszerelésekről szól az egészségügyi miniszter 3/1979. (V. 29.) Eü. M. számú, a Magyar Közlöny idei 32. számában megjelent rendelete, amelynek hatálya nem csak a Munika Törvény- könyve hatálya alá tartozó munkáltatókra terjed ki, hanem a szövetkezetekre és a velük munkaviszonyban, illetőleg tagsági viszonyban álló dolgozókra is. A rendelet szerint a vállalati (intézeti, szövetkezeti) munkavédelmi szabályzatban kell meghatározni azokat a munkahelyeket és munkaköröket, ahol egyéni védőfelszerelés biztosítása szükséges, ugyanitt kell meghatározni a biztosítandó védőfelszerelést is. A jogszabály melléklete tartalmazza azokat a károsító hatásokat és közegészség- ügyi érdekeket, amelyek fennállása esetén — az ugyancsak a jogszabály mellékletében felsorolt — egyéni védőfelszerelés-fajtákat biztosítani kell. Hangsúlyozandó, hogy ha a dolgozók egészségének és testi épségének megóvása, vagy a közegészségügyi érdekek indokolttá teszik, a jogszabály mellékletében meghatározott eseteken kívül is biztosítani kell a megfelelő egyéni védőfelszerelést. Az egyéni védőfelszerelés személyhez kötött, kihordási ideje nincs, ha elhasználódott, védelmi képessége csökkent, a kicseréléséről kell gondoskodni. Kiemeljük a jogszabálynak azt a rendelkezését, amely szerint, ha a dolgozó az előírt és részére biztosított egyéni védőfelszerelést figyelmeztetés ellenére nem használja, a munkavégzéstől el kell tiltani. A rendelet kihirdetése napján — 1979. május 29-én — hatályba lépett. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 8/1979. (VI. 4.) MÉM. számú rendélete a szaktanácsadásról szól, s itt mindjárt megjegyzendő, hogy a szaktanácsadás a nagyüzemi termelés fejlesztését, az élen járó termelési tapasztalatok, a tudományos eredmények gyorsabb és hatékonyabb elterjesztését, a gazdaságos termelést elősegítő szervezett szolgáltatás, a szaktanács- adó szerv vezetője szaktanácsadóként felsőfokú képesítéssel, kellő gyakorlattal és módszertani ismeretekkel rendekező szakembert jelöl ki a szaktanácsadó szerv alkalmazottai közül. Megjelöli a jogszabály a szaktanács- adás formáit, eligazítást ad a szaktanácsadási tevékenység díjazása tekintetében és kimondja, hogy az állam- igazgatási szervek vagy ezek dolgozói díjazott szaktanács- adást működési területükön nem végezhetnek. (Megjelent a Magyar Közlöny f. évi 34. számában és kihirdetése napján — 1979. június 4-én — hatályba lépett.) A Kereskedelmi Értesítő i'dei 14. számában állás- foglalás jelent meg a takarítási pótlékról szóló rendelet végrehajtásáról. A Belkereskedelmi Minisztérium 3/1979/14. számú állás- foglalása szerint a takarítási pótlék nem bérkiegészítés, hanem azon dolgozók többletmunkájának elismerése, akik az egységeket munkaköri kötelezettségükön túlmenően, a vállalat által kötelezően előírt feladatokat meghaladóan rendszeresen takarítják. Az egységekre megállapított takarítási pótlékot a dolgozók között a ledolgozott munkanapok és a takarításban való részvételük figyelembevételével kell felosztani, és helytelen, ha a pótlékot az alapbérek vagy a jutalék arányában, illetőleg a takarítási munkában való részvétel mértékére tekintet nélkül egyenlően osztják el. DR. DEÁK KONRÁD a TIT városi-járási szervezetének elnöke Ml VÁLASZOLUNK A Népújság útikalauza or/zógjóró/ TUDNIVALÓK BELFÖLDÖN UTAZÓKNAK Az év háromszázhatvanöt napjának csaknem egyhar- mada szabad idő: vasárnapok, szabad szombatok, ünnepek és az évi szabadság összesen több mint három hónapot tesz ki. Évszaknyi idő jut pihenésre, hasznos időtöltésre, szórakozásra. A szabad idő okos megszervezése, ésszerű felhasználása rajtunk múlik. Úgy kell gazdálkodnunk vele, hogy szellemi és testi felüdülést, regenerálódást nyerjünk általa. Ennek egyik módja az utazás, az üdülés. Vannak rutinos turisták, akik hétvégeken felkerekednek a családdal és bebarangolják a közeli hegyeket. Jócskán akadnak olyanok is, akik a Balatonra esküsznek, s mihelyt van egy szabad napjuk, már vonaton, buszon, gépkocsival vagy motoron rohannak kedvenc üdülőhelyükre. Az ország más részét nem is ismerik. Pedig hazánk bővében van a természeti értékeknek: a Pilis, a Bakony, a Börzsöny, vagy a Duna- és Tiszatáj sok látnivalót — érdekes növény- és állatvilágot — tár elénk. Történelmi városokat, népi kultúránk számos értékét ismerhetjük meg országjáró útjainkon. Az utóbbi három évtized alatt új települések születtek, a régiek is tovább fejlődtek, tehát egy utazás minden korosztálynak nyújthat újat. Szabad időnket úgy kell megszerveznünk, hogy az erre szánt forintokat a legcélszerűbben használjuk fel. A tartalmas programok összeállítása nem könnyű feladat. Belföldi utazóknak készült tanácsadónkban igyekeztünk mindazokra a kérdésekre választ adni, melyek felvetődhetnek egy útiprogram tervezésekor. Természetesen az egész országra kiterjedő eseménylistát nem adhatunk, túra- és üdülési ajánlatunk inkább gondolatébresztő, kedvcsináló jellegű. Aki részletesebben akar tájékozódni, annak a megyei idegenforgalmi hivatalok és az utazási irodák adnak felvilágosítást. összeállításunk kitér az utazási lehetőségekre (közutakon, vasúton, vízen), isAZ UTAZÁSI IRODÁK TÚRAHová menjünk a hét végén, hol töltsük a szabadságunkat? — tesszük fel a kérdést tanácstalanul, amikor elhatározzuk, hogy pár napos kikapcsolódással megszakítjuk a fárasztó hétköznapokat. Nem elég azonban elhatározni, hogy felszállunk a buszra, a vonatra vagy beülünk gépkocsinkba: igazán csak akkor sikerülhet jól egy kirándulás, ha előre megtervezzük és megszervezzük az utazást. Ehhez nyújtanak segítséget az utazási irodák — az IBUSZ, az Express, a Cooptourist, a Budapest Tourist, a Volántourist — gazdag belföldi programjaikkal. De egyénileg is nekivághatunk a barangolásnak. A közkedvelt idegenforgalmi helyeken kívül még számos. természeti szépségben gazdag táj van az országban, ahol maradandó élményt szerezhetnek a legigényesebbek is. Nem beszélve arról, hogy akik csendes, kényelmes környezetre vágynak, azoknak ideálisak a kevésbé felkapott üdülőhelyek. Ehhez kívánunk ötleteket adni olyan városok, túrahelyek ismertetésével, amelyeket akár egyéni utazók, akár csoportosan kirándulók könnyen, kis költséggel felkereshetnek. IBUSZ KISKUNSÁGI NEMZETI PARK (Bócs-Kiskun megye) merteti az olcsóbb szálláshelyeket, kempingeket. Az autósoknak is hasznos tanácsot ad. Ettől függetlenül érdemes figyelemmel kísérni az idegenforgalmi kiadványokat, az utazási, turisztikai lapokat, vagy információt kémia természetbarát-szövetségtől, a Magyar Autóklubtól, a Camping és Caravanning Clubtól. Az elkövetkező hónapokra kellemes időtöltést, gazdag, tartalmas programokat, jó szórakozást kívánunk összeállításunk olvasóinak. Reméljük, hogy mindehhez tanácsainkkal is hozzájárulunk. ÉS ÜDÜLÉSI AJÁNLATAIBÓL A Duna—Tisza-közén található hazánk egyik legváltozatosabb növény- és állatvilága. Megvédésére hozták létre a nemzeti parkot. Kétnapos túrával, július 14—15- én, bejárható az alföldi Duna-völgy középső részén fekvő kiskunsági szikes puszta. Apajpusztán a szikes gyepnövényzetet láthatjuk (sziki ballagófüvet, csen- keszt), Fülöpszállás—Szabad- szállás határában a szikes tóvilág életevei ismerkedhetünk meg, Ágasegyházán az orgo- ványi mocsaras rétek nyújtanak nem mindennapi látványt. A kirándulók részt vehetnek a kiskunsági pásztor- és lovasnapok rendezvényein. A második nap programjában kecskeméti városnézés szerepel, majd a hagyományos pásztorélet emlékeit őrző Bugacpuszta felkeresésével és a Kiskunsági Nemzeti Park Múzeum megtekintésével fejeződik be a túra. IGAL—KAPOSVÁR (Somogy megye) Július 31-én Tanácsköztársasági emléktúra indul Budapestről, melyre számos vidéki résztvevőt is várnak. A végcél Kaposvár. Útközben az autóbusz megáll Tamásiban, hogy a kirándulók megtekinthessék az évezredes települést. A kilátótoronyból szép panoráma tárul elénk, lelátni a Koppány-völgyre, a közeli gyulaji dámvadas rezervátumra és a községre. A következő „megállóhely” Igái, a településnek nagy sókoncentrációjú, ivókúrára is alkalmas gyógyvize van. A kirándulóknak itt fürdésre is alkalmuk nyílik. Ezután Kaposvárra érkezik a csoport. A város neve a Magyar Tanácsköztársaság idején elválaszthatatlanul összeforrt Latinca Sándor nevével, aki kora ifjúságától kezdve részt vett a forradalmi munkásmozgalomban és 1919 februárjában a 44 ezer holdas Eszterházy-birtokon elsőnek szervezte meg a termelőszövetkezetet. A Tanács- köztársaság kikiáltása után a Somogy megyei direktórium vezetője volt, s ő hiúsította meg a júniusi ellenforradalmi kísérletet. 1919. szeptember 17-én négy társával együtt a város melletti Nádasdi erdőben meggyilkolták. Az emléktúrán részt vevők megemlékeznek Latinca Sándorról és megkoszorúzzák emlékművét. A program ebéddel, majd városnézéssel zárul. BALATONFURED, SÜMEG, OSTFFYASSZONYFA (irodalmi túra) Szeptember 22-én egynapos irodalmi kirándulásra invitálja az utazási iroda azokat, akik szeretnének közelebbről megismerkedni Jókai, Kisfaludy, Petőfi életpályájának egy-egy szakaszával. Az autóbusz gyönyörű dunántúli tájakon halad végig. Balatonfüreden felkeresik a Jókai-villa emlékmúzeumot. A klasszicizáló stílusú nyaralóban huszonkét nyarat töltött a nagy magyar író; itt írta az Aranyembert is. A villát 1954-ben alakították át múzezummá, mely Jókai Mór emléktárgyait, életének dokumentumait őrzi. A csoport ezután Sümegen megtekinti Kisfaludy Sándor szülő- és lakóházát. A XVIII. század második felében épült egyszerű barokk kúriában muzeális gyűjtemény idézi fel a maga korában oly népszerű költő emlékét. A kirándulás harmadik állomására ebéd után indul a csoport. 1839 nyarán Petőfi Sándor tartózkodott Ostffyasszony- fán, itt ismerkedett meg Or- lay Petrich Somával, barátjával és életrajzírójával. Egy volt kastélyépületben rendezték be a Petőfi-emlékszo- bát, ahoi az irodalmi kiállítás látható. ÜDÜLÉS: JÚLIUSBAN, AUGUSZTUSBAN, SZEPTEMBERBEN FADD-DOMBORI (7 éjszaka) A település Szekszárdtól 20 kilométerre fekszik, a Duna mellett, festői környezetben. Ezt az üdülőhelyet a horgászni, csónakázni kedvelőknek ajánljuk. Fürdés a szabad strandokon, a Duna holt ágában. Elhelyezés: kempingben, a Hullám Szálló, illetve a motel kétágyas szobáiban. Étkezni a közeli bisztróban, vagy a Duna-étteremben lehet (teljes panziós ellátás). A szobákat az előző napon lehet lefoglalni. Az üdülőhely Tolnáig, illetve Szekszárdig gyorsvonaton, tovább pedig autóbuszon érhető el. NOVA (7 éjszaka) Zala megyében a kiterjedt, jó levegőjű erdőségek kedvelt pihenő- és kiránduló- hellyé tették Novát, Göcsej Zalaegerszeg és Lenti között fekvő székvárosát. A néprajzi értékeket őrző. rendezett, tiszta környezetű falu, a csendet, nyugalmat keresők paradicsoma. Komfortos falusi házakban helyezik el a vendégeket, reggelit és vacsorát magánházaknál kapnak. ebédet pedig a termelő- szövetkezet éttermében. Aki itt tölti a szabadságát, ellátogathat az Olgamajorba is. Az egykori főúri vadász- kastélyban látható az ország egyik leggazdagabb szarvasagancs gyűjteménye. (Folytatása következik)
