Tolna Megyei Népújság, 1979. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-04 / 154. szám
Mai számunkból partcsoportok, PÄRTMEGB1ZATASOK (3. old.) AZ SZMT ÉS A MEGYEI TANÁCS VEZETŐI TANÁCSKOZTAK (3. old.) A KÖLTSÉGVETÉSI ÜZEM BEMUTATKOZÄSA DOMBÓVÁRON (3. old.) CSEMETÉK HÜSZ HEKTÁRON (5. old.) Kinőttünk már abból... „...kinőttünk mór abból, hogy a társadalmi jelenségek közül csak azt lássuk, ami nekünk tetszik. Nekünk látnunk kell, ami nem tetszik, mert különben nem tudunk rendszeresen és becsületesen dolgozni.” (Kádár János a kommunista újságírók 1971. évi tanácskozásán.) Aggodalomra ad okot, hogy némelyek még mindig azért aggódnak, mert szerintük több szó esik a hibákról, bajokról, s kevesebb az eredményekről. Bár nem túlságosan sokan, de akadnak, akik úgy vélik: nem volna szabad az élet minden fórumán olyan őszintén elemezni a helyzetet, ahogy ma ezt a párt és a kormány különböző szervei teszik. Hiszen — mondják — a Központi Bizottság határozataitól kezdve a különböző üzemi termelési tanácskozásig jórészt azzal foglalkoznak, 'hogy mennyi a hiányosság, mennyi a nehézség. Ahelyett, hogy „arányosan” építenék fel a dokumentumokat, egyrészt-másrészt alapon kigrammozva az egyensúlyt. A már szóba került aktívaértekezleten a Központi Bizottság első titkára arról is szólt — idézzük —, hogy „...valamilyen kompromisszumos alapon megszületett az új .műalkotás’, ami nem pozitív és nem negatív, hanem a kettő együtt. Bármiről van szó, az ember azt hallja: egyrészt-másrészt. Ezt látjuk a filmhíradóban, s mindenütt. Bemutatnak egy új, szép épületet, de feltétlenül felhívják a figyelmet a szemétkupacra, ami ott maradt. Ilyen és hasonló megjegyzések nélkül ritkán mutatnak be új létesítményt. Persze nem arról van szó, hogy sohase mutassanak be szemétkupacot, hogy ne tárják fel a hibákat is. De felszólalok az ellen, hogy a mi cikkeink .egyrészről-másrészről’ íródjanak. Az újságíró vagy támogasson valamit, és akkor azt támogassa, ne vegye vissza a cikk másik felében azt, amit az első felében felépített. Vagy valami mellett íródjon az a cikk, ideértve a rádió- és televízióadást is, vagy valami ellen.” Az idézett gondolatsorból logikusan következik, hogy helyesebb, ha nevén nevezzük a dolgokat, megmondjuk a jóról, hogy jó — mert persze az őszinteséghez ez is hozzátartozik — a rosszról, hogy rossz. Anélkül, hogy mindig hozzátennénk, a mai élet negatív jelenségei egy alapjában véve pozitív fejlődés folyamatában léteznek vagy éppen az előrehaladás eredményeinél sem szabad elfeledkezni a létező nehézségekről. S lehet, hogy akadnak csüggedők, akik bizonyos tények hallatára csaknem pánikba esnek, de az ő kedvükért, idegeik megnyugtatásáért mégsem mondhatunk le az őszinte szó erejéről. S azok szájíze szerint sem formáljuk mondanivalónkat, akik attól tartanak, hogy a feltárt gond megkérdőjelezi egész eddig megtett utunkat. Igaz, az őszinte beszéd többnyire azzal jár, hogy több szó esik a nehézségekről, mint az eredményekről. De hát a megoldott feladatok mögöttünk vannak, a megoldandók előttünk. Figyelmünket, erőnket arra kell összpontosítani, ami még előttünk van. S akármilyen hatalmasaknak is látszanak a teendők, éppen az elért eredmények tanúsága szerint van erőnk hozzá, hogy szembenézzünk velük. A helyzet őszinte elemzése mögött — kimondatlanul — erőtudat és biztonságérzet van. Az egyenes, őszinte szó jellemezte például az ország- gyűlés legutóbbi költségvetési vitáját. íme egy példa rá a belkereskedelmi miniszter, dr. Sághy Vilmos felszólalásából : „A fogyasztáscikk-kereskedelem 380 ezer dolgozója közül 240—250 ezer naponta közvetlen kapcsolatba kerül a vásárlókkal, tehát a lakossággal — mondotta a miniszter. A boltokban és a vendéglátóhelyeken naponta öt-hatmillió vásárlás történik, és a tapasztalatok szerint egy háziasszony hetente átlagosan hat-nyolc órát tölt el vásárlással. Mindebből következik, hogy az udvarias és a szakszerű kiszolgálás mind sürgetőbb követelmény. Alapvetően az üzletek és a vendéglátóegységek dolgozóitól függ. hogy a fejlődő árukínálatot miként érzékeli a vásárló lakosság.” Mégis akadnak, akik úgy vélik, hogy ez nem jó módszer. Mindig el kell mondani, honnan indultunk, közölni kell, hogy volt már ennél nehezebb helyzet is az adott területen. Szükségesnek tartják azt is, hogy előbb elsorolják az eredményeket, nehogy egyoldalúsággal, hálátlansággal vádolják őket, s csak aztán lehet rátérni a problémákra. Pedig teljesen nyilvánvaló, hogy — mondjuk — a jelenlegi kórházi helyzet megoldását aligha segíti elő, ha a kiindulópontunk a társadalom- biztosításban részesítettek régi helyzete, amikor nekünk ma kell jobb helyzetet teremteni. Az ipar és a kereskedelem mércéje sem az egykori elmaradottság, hanem a jelenlegi követelmény. Az őszinte szó, amivel egymást illetjük és tulajdonképpen tiszteljük, az önmagunkkal szemben állított magas követelményeket tükrözi. S amikor az embernek rengeteg az elvégezni való dolga, az lenne a baj, ha a korábbi sikereinkből próbálnánk megélni, s nem újabb eredményeket elérni. KŐSZEGI FRIGYES Ideológiai tanácskozás Berlinben Kocsis Tamás, az MTI tudósítója jelenti: Nemzetközi és ideológiai kérdésekről tanácskoznak Berlinben 11 szocialista ország testvérpártjainak képviselői. A központi bizottságok nemzetközi és ideológiai kérdésekkel foglalkozó titkárainak kedden megkezdődött több napos tanácskozásán a Bolgár Kommunista Pártot Alekszandr Lilov, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Sztojan Mihajlov, a Központi Bizottság titkára és Dimitr Sztanisev, a Központi Bizottság titkára; Csehszlovákia Kommunista Pártját Vasil Bilak, a Központi Bizottság elnökségének és titkárságának tagja, Jan Fojtik, a Központi Bizottság titkára és Josef Haviin, a Központi Bizottság titkára; a Kubai Kommunista Pártot Antonio Pérez Herrero, a Központi Bizottság titkárságának tagja; a Laoszi Forradalmi Néppártot Sisana Sisane, a Központi Bizottság póttagja; a Lengyel Egyesült Munkáspártot Jerzy Lukaszewicz, a Politikai Bizottság póttagja, a Központi Bizottság titkára és Andrzej Werblan, a Központi Bizottság titkára; a Magyar Szocialista Munkáspártot Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Gye- nes András, a Központi Bizottság titkára és Győri Imre, a Központi Bizottság titkára; a Mongol Népi Forradalmi Pártot Kaleginy Ad- jan, a Központi Bizottság titkára; a Német Szocialista Egységpártot Kurt Hager, a KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Hermann Axen, a KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Joachim Herrmann, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára; a Román Kommunista Pártot Virgil Cazacu, a KB Politikai Végrehajtó Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára; a Szovjetunió Kommunista Pártját Borisz Ponomarjov, a KB Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára, Konsztantyin Rusza- kov, a Központi Bizottság titkára és Mihail Zimjanyin, a Központi Bizottság titkára; a Viet nami Kommunista Pártot pedig To Huu, a KB Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára képviseli. A tanácskozásra Berlinbe érkezett Konsztantyin Zara- dov, a Béke és Szocializmus című folyóirat főszerkesztője is. A küldöttségek munkájában részt vesz az egyes pártok központi bizottságainak számos felelős, vezető munkatársa. A testvérpártok tanácskozását Kurt Hager, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára nyitotta meg és tolmácsolta egyben a résztvevőknek a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága és Erich Honec- ker, a KB főtitkára üdvözletét és jókívánságait Tanzánia Frontországok konferenciája A tanzániai Arushában Sir Seretse Khama, bots- wanai elnök kedden megnyitotta az afrikai frontországok kétnapos kazdasági konferenciáját. Angola, Tanzánia, Botswana, Zambia és Mozambik gazdasági és pénzügyminiszterei hosszú távú terveket dolgoznak ki az országaik közötti kereskedelmi és termelési kapcsolatok bővítéséről, a Dél-Afrikától való gazdasági függőség enyhítéséről, valamint a külföldi segélyprogramok felhasználásának egyeztetéséről. Az értekezleten részt vesznek az afrikai országok gazdasági segélyezésében jelentős szerepet játszó nemzetközi gazdasági szervezeteknek: a Világbanknak, a Közös Piacnak és az ENSZ fejlesztési programjának képviselői is. Heti időjárás-előrejelzés A hőmérséklet fokozatosan emelkedik Június legutolsó hete elég változékony időjárást hozott hazánkba. Az elmúlt hét legelső napjaiban egy magas nyomású légköri képződmény hatására, a felhőzet feloszlott, a sok napsütés következtében a hőmérséklet csúcsértéke 29, 32 fok között alakult. Ebben az időszakban a hirtelen felmelegedés a Dunántúlon a Rábától északra sokfelé váltott ki heves záport, zivatart. Ezért a Dunántúl északnyugati részén a záporos napokon a maximális hőmérséklet csupán 21, 25 fokig emelkedett, ugyanakkor a Dunántúl többi térségében 30 fok körüli maximumokat mértek. Jú- •nius végén a hazánk területén átvonuló időjárási front országszerte okozott záporokat, zivatarokat. Jelentős mennyiségű, 40 mm-t meghaladó csapadék volt a Balaton környékén, egyes helyeken jégeső is előfordult. Somogy és Baranya megyékben is 30 mm-t ért el egyes napokon a csapadék. Július első napjaiban az átvonuló hidegfront hatására a hőmérséklet nagymértékben csökkent, majd a ciklonális tevékenység következtében erősen felhős, esős idő alakult ki. A következő napokban még néhány napig folytatódik az évszakhoz képest hűvös, esős időjárás. A hőmérséklet hajnalban 11, 16; kora délután 19, 24 fok között várható. A hét ‘végétől a felhőzet fokozatosan feloszlik, a sok napsütés miatt a levegő felmelegszik, napközben eléri a 25, 29 fokot, a hajnali órákban pedig 14, 18 fok lesz. ELŐREJELZÉS A MEZŐGAZDASÁGNAK Az elmúlt héten — Fejér és Komárom megyéket kivéve — az egész Dunántúlon jelentős csapadékmeny- nyiség esett le. A heti csapadékösszeg az említett megyék kivételével szinte mindenütt meghaladta a 10 mm-t, sőt, helyenként például Keszthelyen, Szentgott- hárdon a 60 mm-t is. Ennek megfelelően tovább nőtt a talaj felső rétegeinek nedvességtartalma, és legtöbb helyen már eléri a növények kedvező fejlődéséhez szükséges szintet. A hőmérséklet heti középértéke 20—22 fok között alakult a Dunántúl területén, ami 1—2 fokkal magasabb, mint a sokévi átlag. A kezdődő aratási munkák szempontjából előnyös lenne, ha minél kevesebb gabona dőlne meg, és ha a táblák nem áznának fel túlságosan. Ilyen szempontból a nagy csapadékhozamú, erős széllel járó zivatarok és a hosz- szú esőzések károsak. Az előrejelzések szerint azonban az időnként megnövekvő felhőzetből csak kisebb esőkre, záporokra számíthatunk. A hőmérséklet fokozatosan emelkedik. A talajnedvesség megyénkben 0—50 cm-es 55— 60, 50—100 cm-en 25—30 százalék. DUNÁNTÚL ■c iSSsafS Új műszerek a Szaljuton Két új műszert is vitt magával a Progressz—7. teherűrhajó a Szaljut—6. űrállomásra, a kísérleti program kibővítésére. Az egyik berendezés arra szolgál, hogy az űrhajósok a súlytalanság és a kozmikus vákuum körülményei között kísérletezzenek különböző fémbevonatok felvitelével — például rendkívül egyenletes és vékony alumínium-bevonatot visznek fel más fémlemezekre. A másik annak megállapítására szolgál, hogyan és milyen mértékben fékezi az atmoszféra lefelső rétege az űrállomás mozgását. Gyomirtási tanácskozás Amióta az ember kiszemelt bizonyos növényeket, hogy azokat szaporítsa, azóta folyik a küzdelem azok ellen a növények ellen, amelyek nem tartoznak az előbbiek közé. A kultúrnövények kiválasztása óta váltakozó sikerrel folyik a gyomok irtása, mert gyom volt, van és ha hinni lehet a reális jóslatoknak, lesz is még jó ideig. Eleddig jobbára mechanikai úton ritkították a gyomokat a kultúrnövények közül, néhány évtizede azonban robbanásszerűen terjedt el a vegyszerek alkalmazása. Nem érdemtelenül, hiszen ezekkel a gyomirtás gyors, kevesebb munkaerőt igényel és hatásos. Gyomok mégis vannak, mert nemcsak az ember védekezik a gyomok ellen, hanem a gyomnövények is a gyomirtás ellen; újabb alfajok fejlődnek ki, amelyek rezisztensek az addig még hatásos vegyszerrel szemben. Kezdődik tehát újra a versenyfutás, újabb vegyszerekkel, újabb eljárásokkal. A gyomirtás jelenlegi helyzetéről, közelebbről a kukorica gyomirtásáról tanácskoztak tegnap Dalmandon a téma szakemberei. Csibor István, a Tolna megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás főmérnöke előadásában vázolta a kukorica vegyszeres gyomirtásának ez évi tapasztalatait. E kultúra termesztése idén nagyobb súlyt kapott, hiszen jelentős területen kellett az őszi kalászosok kipusztulása miatt kukoricát vetni. A gyomirtás a korábbi évekhez viszonyítva nem sikerül olyan jól, mert a vegyszerek hatásához szükséges csapadék nem hullott a megfelelő időben és mennyiségben. Nehezítette még a helyzetet, hogy bizonyos szerféleségekből ellátási problémák voltak. A gyomnövények elleni agrotechnikai védekezés lehetőségeit ismertette előadásában Szabó J. László, az MTA Martonvásári Mező- gazdasági Kutatóintézetének tudományos munkatársa. Mindent egybevetve, tömören úgy is mondható, hogy vannak drága szerek és szerkombinációk, de a „legdrágább” a gyornos kukorica. Az elhangzott előadások, hozzászólások után a szakemberek megtekintették a Dalmandi Állami Gazdaság vegyszeres gyomirtási kísérletét.
