Tolna Megyei Népújság, 1979. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-29 / 176. szám
1979. július 29. Képújság n Forma és funkció Laksnegyedek, városközpontok a tervezők rajzasztalán .....—j lakosság életkörülméA n yeinek javítását szolgáló tervek — köztük a lakásépítési előirányzatok — folyamatosan megvalósulnak” — állapította meg az MSZMP Központi Bizottsága június 29-i ülésén. Az első 15 éves lakásépítési terv időszakában (1961— 75.) több mint egymillió lakás épült fel az országban. A következő 15 évre szóló lakásépítési program 130 települést érint: 96 városban és az urbanizálódó nagyközségekben 1990-ig újabb egymillió lakás ad otthont két és fél millió embernek. Lényegében az ország legnagyobb beruházásának tekinthető a másfél évtizedes program, amely társadalmi jelentőségénél fogva is gondos felkészülést kíván a településfejlesztésben, város- tervezésben részt vevő építészektől. " A Lakó- és Kommunális Épületeket Tervező Vállalatnál évente 12—14 ezer lakás terve készül el. Vagyis az országban felépülő lakó- ! házak jelentős része a budapesti intézet tervezőinek rajzasztalán ölt formát. A lakásépítés, a tervszerű városfejlesztés meghatározza a települések szerkezetét, ellátását, az ott élők környezetét, vagyis kihat a , társadalmi közérzetre. Az építész, amikor ,„felskicceli”, pauszpapírra veti egy lakóház, gyár, iskola vagy bevásárló- központ tervét gondol-e vajon 1 arra, — amellett, hogy több milliárd forint felhasználásáról dönt, átalakítja, befolyásolja a városképet, a lakosság életét? A kérdés kiindulópontja ' volt annak a beszélgetésnek, melyet Koltai Endrével, a LAKÓTERV igazgatójával folytattunk. — Évente hétmilliárd forint értékű beruházás — vagyis megtervezett épület — sorsa függ a LAKÓTÉR V- től. Hazai és külföldi szállodák (Volga Szálló, Duna-par- ti szállodasor, Déli-pályaudvari szálloda, balatoni szállodák), lakóházak és az ezekhez kapcsolódó kommu- r nális épületek, városközpontok tervezésével foglalkozunk. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium 13 tervező vállalata között — beruházási értékben — a tervezési feladatok jelentős részét mi végezzük el. Az első 15 éves lakásépítési terv időszakában 100 ezer lakás tervét dolgozta ki a vállalat. Az elkészült lakásokban ma már városnyi (csaknem fél millió) ember él. A fővárosban Békásmegyer 13 Cj épület Paks központjában ezer lakását, Újpest rekonstrukcióját, Kispest Üllői úti lakóházait, lakótelepek számos épületét építészeink tervezték. Hatáskörünk Budapesten kívül kiterjed a vidéki városokra is: Egerben, Szolnokon, Székesfehérvárott, Salgótarjánban, Veszprémben, Tatabányán és Szombathelyen lakótelepek, városrész-központok nőttek ki terveink nyomán. Egyik legnagyobb munkánk lesz a káposztásmegyei lakónegyed, 30 ezer lakás építésével Győr nagyságú városrész alakul ki itt. A VI. ötéves tervben kezdődik az építkezés és áthúzódik a következő tervidőszakra. 1983-ban már négyezer lakást adnak át, középület, iskola és óvoda is épül addig. Húsz évvel ezelőtt még nem tudtunk volna ekkora feladatot vállalni. Jelenleg 570 munkatársa van az intézetnek, ebből 450 a műszaki beosztású, 220an végeztek egyetemet, főiskolát. — Közismert, hogy tervezőgárdájukba számos Állami- Ybl-, és nívódíjas építész tartozik, akik tervpályázati alkotásaikkal is bizonyították, hogy a jelenlegi gazdasági építőipari adottságok mellett is képesek jó minőségű művészeti terveket készíteni. Ugyanakkor az ország városait járva, vagy Budapesten a lakótelepek unalmas egyhangúságából ítélve nem éppen művészi fokon érvényesül a forma és funkció összhangja, mely voltaképpen az esztétikai hatást adja. A házak többsége „ipari típusalkotás”, a homlokzatok uniformizáltak. — Valóban, a tervezést korábban esztétikai és rendeltetési igények kielégítése határozta meg, de most a gazdaságosság és a kevésbé élő munkaigényes technológiák is befolyásolják munkájában az építészt. Természetesen a tervezők mindenkor ' a társadalmi igényekből és esztétikai követelményekből indulnak ki, az új építési anyagok és módszerek alkalmazásánál. Életszínvonal-politikánk az iparszerű, tömeges lakásépítést sürgeti. A házgyárakkal lényegesen lerövidült az építési idő. A kezdeti technika ma már elavult, ezért van szükség az ipari eljárások korszerűsítésére, új lakástípusokra. Persze azt is figyelembe kell venni, amikor bíráljuk a tervezőket, az építőipart, hogy mindössze 10—15 éves múltja van az iparosított lakásépítésnek. Az első lakótelepek egyszerűsített lakásformái még hangulatnéliküliek, nehézkesek. Később az építészek megtanultak bánni a panellal: könnyedebbek, szabadabbak az épületcsoportok, az újabban épült lakónegyedeknek van terük, levegőjük. Mozgalmasabbak az épület- együttesek, mert a szint- különbségek, a térbeállítások, színek variációjával jobban éltek a tervezők. Tehát a rendeltetés és a forma összhangja létrejöhet akkor is, ha a házgyári lakások magukon viselik a tömegtermelés jegyeit. A VI. ötéves tervidőszakban felépülő házak típusterveire már elkészítettük a tervjavaslatot. Lényegesen differenciáltabb a korábbinál, ugyanakkor iparszerűbb is. A gazdasági adottságoktól előreláthatóan átlagosan lakásonként eléri a 60—62 négyzetmétert. Hangsúlyozom: mai lakásigényeinket csak a házgyárakkal lehet kielégíteni és valljuk meg őszintén, a lakótelepeken sokkal kulturáltabbak, magasabb komfortszintűek a lakások, mint a városközpontok foghíj-beépítésű házaiban. Egyébként a legutóbbi világstatisztikát nézve nem állunk rosszul: 1000 lakosonként 8,8 lakást építünk, ezzel megelőzzük az NDK-t, Olaszországot és Ausztriát is. — A LAKŐTERV-nek van-e szerepe a korszerű építési módszerek kialakításában? — Nem is kevés. Ismeretes, hogy a hagyományos módon készülő kommunális építkezések — bevásárló- központok, iskolák, óvodák, — nem tudják követni a paneles lakóházak építési ütemét. Ezért olyan techno-' lógiát kell a tervekben előírni, amellyel a kommunális beruházások befejezése a lakások átadásával egy időpont hozható. Kezdetben az angol Clasp cég könnyűszerkezetes technológiáját alkalmaztuk, de most már magunk . is kifejlesztettünk egy vázpaneles szerkezetű építési rendszert, mely olcsóbb a külföldinél és építési időben sem tér el tőle. Jól alkalmazható, a lakóegyüttesek alapfokú ellátására: iskola, óvoda, gyógyszertár, öregek napközi otthona, szolgáltatóház és más különféle épület tervezéséhez használjuk fel. Ezzel a technológiával évente 90 ezer négyzetméternyi épület készül. — Egyre többet hallani a nyílt várospolitikáról. A tervezőintézet építészeinek milyen kapcsolata van a la-. kossággal? — Mondhatnám: közvetlen. Az építész egy kicsit szociológus is, aki a településfejlesztés mellett foglalkozik családkutatással. Egy lakóház vagy lakás tervezésekor bele kell képzelnie magát a lakástulajdonos életrendszerébe. Más-más az életvitel a két-, négy, vagy ennél több tagú családoknál, tehát a térelosztásnak is ehhez kell igazodnia. A tervező a valóságból merít. Dolgozóink rendszeresen kijárnak az új városrészekbe, hogy tanulmányozzák, hogyan lehet „felébreszteni az alvó városokat”, mely a jelen feladata. Találkoznak a lakókkal is: a közelmúltban részt vettünk Békásmegyeren egy lakótelepi konferencián. melyet a Magyar Rádió rendezett, s meghívta a sajtó, az ÉVM, valamint a tervező és kivitelező vállalatok képviselőit. Itt találkozhattunk a lapok munkatársaival, a lakókkal. Nagyon hasznosnak tartom az ilyen fórumot, mert segíti a lakossági igények és az építészet összehangolását. Voltaképpen ez a demokratikusan előkészített várostervezés alapja, enélkül elképzelhetetlen a nyílt várospolitika. HORVÁTH ANITA „Az orosz városok anyja” Kijev másfél évezrede ! Az Ukrán SZSZK fővárosa, Kijev nemsokára fennállásának 1500. évfordulóját ünnepli. Az egyik legősibb szláv város korát szovjet tör- ténészek és archeológusok ^határozták meg. Véleményük szerint a másfél évezredes jubileum a XX. században következik be, nem pedig a XXI-ben, mint azt korábban vélték. Megállapították, hogy a krónikák által „az orosz városok anyjának” nevezett Kijev történetének kezdő szakasza az időszámításunk utáni V. század utolsó évtizedeire tehető. — Kijev alapításának pontos dátuma ismeretlen. Nem kétséges azonban, hogy a jövendő város alapítását azoktól a településektől számíthatjuk, amelyek az V. század végén keletkeztek — mon- dota Iván Artyemenko, az Ukrán SZSZK Tudományos Akadémiája archeológiái intézetének igazgatója az APN tudósítójával folytatott beszélgetés során. — E következtetések a krónikák és a legfrissebb archeológiái leletek gondos tanulmányozásán alapulnak. ...A legenda szerint Kijevet Kij szláv fejedelem és fivérei alapították. A korai középkor kiemelkedő történetírója és krónikása, Nesztor bizonyította, hogy Kij valóságos történelmi személy volt: a fejedelem megfordult Cágrádban, a jelenlegi Isztambulban és szövetséget kötött a bizánci császárral. A szláv krónikákat és bizánci forrásokat tanulmányozva Borisz Ribakov akadémikus arra a következtetésre jutott, hogy Kij a VI. század első felében utazhatott Cárgrádba, Jusztiniá- nusz császár uralkodása alatt, mivel a szláv törzsek éppen ebben az időben gyakran betörtgk a birodalom területére. Jusztiniánusz a határok biztosítása érdekében diplomáciai lépésre szánta magát — meghívja Kijt, nagy tisztelettel fogadta és szövetséget kötött vele. Mivel a krónika szerint a fejedelem Kijevből indult Cárgrádba ez azt jelenti, hogy a várost jóval előbb alapították. E következtetést igazolják a régészeti anyagok. Kijev óvárosában sok olyan kerámia található, amely a korai szláv kultúrához tartozik. Ez az időszak pedig az V. évszázad vége. Ilyen ke- rámiatárgyakat találtak a lakóházak és gazdasági komplexumok építésekor, ami a település állandó helyét bizonyítja. A régészek bizánci aranytárgyakat, Anasztászij Metróhíd a Dnyeperen (498—518.) és Jusztiniánusz (527—565.) bizánci császárok arcképével díszített érméket is találtak. Az utóbbi években a város 400 különböző pontján végeztek ásatásokat. Az ó-kijevi hegyen sikerült megtalálni „Kij városának” nyomait, amelyről a krónikaíró beszélt. Nemcsak az ó-kijevi hegyen, de a szomszédos várhegyen is megtalálhatók azoknak a településeknek a nyomai, amelyek a későbbi város magját jelentették. Ezek mesterséges erődítmények nélkül is megbízható védelmet nyújtottak veszély esetében. Innen kezdődött a közelben fekvő magaslatok településsé alakítása. Az első városépítő Kij fejedelem volt. A későbbi időszakból is érdekes leletek kerültek elő. A város egyik történelmi részében, a Podolban, amely nagyszabású kereskedelmi és ipari központ volt és kikötőjében különböző országokból érkező hajókat fogadott, a metró ásatásakor 10—12 méteres mélységben lakó- és gazdasági épületekre, facölöpökre, kerítésekre, járdákra leltek. A létesítmények a X. századból valók, ennek ellenére teljes épségben megmaradtak. A föld alatt ezer évig fekvő fa mégcsak meg sem sötétedett. Egész lakóházakat találtak a kutatók. Megállapították, hogy több lakóház egy-, sőt kétemeletes volt. A népi építőművészet igazi alkotásai ezek, gazdagon díszített fafaragással. A város gondosan őriz mindent, ami történelmével függ össze. A tervek szerint „Az ősi Kijev” elnevezéssel szabadtéri múzeumot létesítenek. A városi tanács külön rendelettel szabályozza az építést a város történelmi helyein. Az új építkezések teJ rületét először az archeológusok kutatják át. Megalapították az 1500 éves jubileum ünnepségeit előkészítő szervező bizottságot. Elnöke Alekszandr Ljasko, az ukrán SZSZK minisztertanácsának elnöke. Elhatározták, hogy a város 1500 éves fennállásának ünnepségeit 1982- ben tartják. MAKSZIM RILSZKIJ Szerényen egy jó festőről... URY IBOLYA: KMETTY JÁNOS Az 1975-ben elhunyt Kmet- ty János századunk magyar festészetének legkövetkezetesebb mestere volt. A kezdet tétova lépései után rátalált Cezánne művészetére. Buzdítást a „nyolcak” képeiből merített. Párizs a kubista festészet módszerével ajándékozta meg. Hazatérve kijelölhette a követendő utat: a természetben rejlő állandóság ábrázolására, a rend racionális kutatására törekedett. Hideg szerkezetessége alig engedett teret az érzelmeknek, a lírának. Rendíthetetlen elszántsággal hét évtizeden át követte ideáját. A kisebb kitérők is csak ár- .nyalták, de nem zavarták meg művészetét. Tartózkodó természetéből adódik, hogy kevés kiállításon szerepeltek munkái. Annál meglepőbb, hogy milyen sokan foglalkoztak művészetével. E gazdag sort gyarapítja Ury Ibolya könyve, amelyet a Képzőművészeti Alap Kiadója bocsátott útjára írásának vezérfonala korrekt életrajz, amely kitér minden lényeges mozzanatra, de nélkülözi a látványos fordulatokat, izgalmat keltő eseményeket. Okkal, mert a festő csendes életében nem játszottak ezek szerepet. Kmetty szegény sorból indult, konok kitartással képezte magát festővé. Útkeresése rokonítja kortársaival. A nagy élmény számára is Párizs, a mesteriskola a Julian Akadémia. Szellemi csomagja „egy élet való volt”. Tudatosan fogott céljai megvalósításához. „Érezte, hogy művészete annyit ér majd, amennyivel előbbre viszi a hazai festészetet,” — írja a szerző. A három eredő — a természet állandósága, Cézanne és a kubizmus — együttes szerepe már korai — 1914-ig készült — munkáin is érzékletesen megragadható. Erre utalnak a rövid képelemzések is. Az erőteljesen racionalista festőben a „rendet megzavaró” első világháború „reneszánsz nosztalgiát” ébreszt. Monumentális terveket dédelget, de hamar visszatalál a maga választotta útra. Kassák vonzásába kerül, majd részt vesz a forradalómban. A bukás visszahúzódásra készteti, a szín- és formaproblémák kutatását jelentő „csendéletek korszaka” ez. Ereje nem lankad. „Férfias erővel teli egyéniség” — állapítja meg Elek Artúr. 1924-ben a KÚT alapítói között találjuk. Szervez, kiállít, dolgozik. Számos rézkarcot készít akkoriban. Aztán felfedezi magának Szentendrét, ahol élete végéig alkotott. A fel- szabadulás után tetteivel is bizonyította, hogy a haladás híve. Főiskolai tanársága alatt generációk sorát nevelte önálló művészi szemléletre. Elismerésben sem volt hiánya: díjak sorát — köztük a Kossuth-díjat, — nyerte el harminc év alatt. A festőhöz méltó kötetet hetvennél több színes és fekete-fehér reprodukció — legismertebb műveiről — illusztrálja. Az áttekinthető irodalomjegyzékből egyedül a művész említett, a szerző által is többször idézett könyvének említését hiányoljuk. A könyv egésze jól teljesíti vállalt „szerény feladatát”. SALAMON NÁNDOR Szekszárd látképe az Előhegyről Kijev főutcája, a Krescsátyik
