Tolna Megyei Népújság, 1979. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-29 / 176. szám

1979. július 29. Képújság n Forma és funkció Laksnegyedek, városközpontok a tervezők rajzasztalán .....—j lakosság életkörülmé­A n yeinek javítását szol­gáló tervek — köztük a lakásépítési elő­irányzatok — folyamatosan megvalósulnak” — állapítot­ta meg az MSZMP Központi Bizottsága június 29-i ülé­sén. Az első 15 éves lakásépíté­si terv időszakában (1961— 75.) több mint egymillió la­kás épült fel az országban. A következő 15 évre szóló lakásépítési program 130 te­lepülést érint: 96 városban és az urbanizálódó nagyközsé­gekben 1990-ig újabb egy­millió lakás ad otthont két és fél millió embernek. Lé­nyegében az ország legna­gyobb beruházásának tekint­hető a másfél évtizedes program, amely társadalmi jelentőségénél fogva is gon­dos felkészülést kíván a te­lepülésfejlesztésben, város- tervezésben részt vevő építé­szektől. " A Lakó- és Kommunális Épületeket Tervező Vállalat­nál évente 12—14 ezer la­kás terve készül el. Vagyis az országban felépülő lakó- ! házak jelentős része a buda­pesti intézet tervezőinek rajzasztalán ölt formát. A lakásépítés, a tervszerű városfejlesztés meghatározza a települések szerkezetét, el­látását, az ott élők környe­zetét, vagyis kihat a , társa­dalmi közérzetre. Az építész, amikor ,„felskicceli”, pausz­papírra veti egy lakóház, gyár, iskola vagy bevásárló- központ tervét gondol-e vajon 1 arra, — amellett, hogy több milliárd forint felhasználá­sáról dönt, átalakítja, befo­lyásolja a városképet, a la­kosság életét? A kérdés kiindulópontja ' volt annak a beszélgetésnek, melyet Koltai Endrével, a LAKÓTERV igazgatójával folytattunk. — Évente hétmilliárd fo­rint értékű beruházás — vagyis megtervezett épület — sorsa függ a LAKÓTÉR V- től. Hazai és külföldi szállo­dák (Volga Szálló, Duna-par- ti szállodasor, Déli-pályaud­vari szálloda, balatoni szál­lodák), lakóházak és az ezekhez kapcsolódó kommu- r nális épületek, városközpon­tok tervezésével foglalko­zunk. Az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztérium 13 tervező vállalata között — beruházási értékben — a ter­vezési feladatok jelentős ré­szét mi végezzük el. Az el­ső 15 éves lakásépítési terv időszakában 100 ezer lakás tervét dolgozta ki a válla­lat. Az elkészült lakásokban ma már városnyi (csaknem fél millió) ember él. A fő­városban Békásmegyer 13 Cj épület Paks központjá­ban ezer lakását, Újpest re­konstrukcióját, Kispest Üllői úti lakóházait, lakótelepek számos épületét építészeink tervezték. Hatáskörünk Bu­dapesten kívül kiterjed a vidéki városokra is: Egerben, Szolnokon, Székesfehérvá­rott, Salgótarjánban, Veszp­rémben, Tatabányán és Szombathelyen lakótelepek, városrész-központok nőttek ki terveink nyomán. Egyik legnagyobb munkánk lesz a káposztásmegyei lakónegyed, 30 ezer lakás építésével Győr nagyságú városrész alakul ki itt. A VI. ötéves tervben kezdődik az építkezés és át­húzódik a következő terv­időszakra. 1983-ban már négyezer lakást adnak át, középület, iskola és óvoda is épül addig. Húsz évvel ez­előtt még nem tudtunk vol­na ekkora feladatot vállal­ni. Jelenleg 570 munkatár­sa van az intézetnek, ebből 450 a műszaki beosztású, 220­an végeztek egyetemet, főis­kolát. ­— Közismert, hogy terve­zőgárdájukba számos Állami- Ybl-, és nívódíjas építész tartozik, akik tervpályázati alkotásaikkal is bizonyítot­ták, hogy a jelenlegi gazda­sági építőipari adottságok mellett is képesek jó minő­ségű művészeti terveket ké­szíteni. Ugyanakkor az or­szág városait járva, vagy Bu­dapesten a lakótelepek unal­mas egyhangúságából ítélve nem éppen művészi fokon érvényesül a forma és funk­ció összhangja, mely volta­képpen az esztétikai hatást adja. A házak többsége „ipa­ri típusalkotás”, a homlok­zatok uniformizáltak. — Valóban, a tervezést ko­rábban esztétikai és rendel­tetési igények kielégítése ha­tározta meg, de most a gaz­daságosság és a kevésbé élő munkaigényes technológiák is befolyásolják munkájában az építészt. Természetesen a tervezők mindenkor ' a tár­sadalmi igényekből és eszté­tikai követelményekből in­dulnak ki, az új építési anyagok és módszerek alkal­mazásánál. Életszínvonal-po­litikánk az iparszerű, töme­ges lakásépítést sürgeti. A házgyárakkal lényegesen le­rövidült az építési idő. A kezdeti technika ma már el­avult, ezért van szükség az ipari eljárások korszerűsíté­sére, új lakástípusokra. Per­sze azt is figyelembe kell venni, amikor bíráljuk a ter­vezőket, az építőipart, hogy mindössze 10—15 éves múlt­ja van az iparosított lakás­építésnek. Az első lakótele­pek egyszerűsített lakásfor­mái még hangulatnéliküliek, nehézkesek. Később az építé­szek megtanultak bánni a panellal: könnyedebbek, sza­badabbak az épületcsoportok, az újabban épült lakónegye­deknek van terük, levegőjük. Mozgalmasabbak az épület- együttesek, mert a szint- különbségek, a térbeállítá­sok, színek variációjával jobban éltek a tervezők. Te­hát a rendeltetés és a forma összhangja létrejöhet akkor is, ha a házgyári lakások magukon viselik a tömegter­melés jegyeit. A VI. ötéves tervidőszak­ban felépülő házak típuster­veire már elkészítettük a tervjavaslatot. Lényegesen differenciáltabb a korábbi­nál, ugyanakkor iparszerűbb is. A gazdasági adottságok­tól előreláthatóan átlagosan lakásonként eléri a 60—62 négyzetmétert. Hangsúlyo­zom: mai lakásigényeinket csak a házgyárakkal lehet kielégíteni és valljuk meg őszintén, a lakótelepeken sokkal kulturáltabbak, ma­gasabb komfortszintűek a lakások, mint a városköz­pontok foghíj-beépítésű há­zaiban. Egyébként a legutób­bi világstatisztikát nézve nem állunk rosszul: 1000 la­kosonként 8,8 lakást épí­tünk, ezzel megelőzzük az NDK-t, Olaszországot és Ausztriát is. — A LAKŐTERV-nek van-e szerepe a korszerű építési módszerek kialakítá­sában? — Nem is kevés. Ismere­tes, hogy a hagyományos módon készülő kommunális építkezések — bevásárló- központok, iskolák, óvodák, — nem tudják követni a paneles lakóházak építési ütemét. Ezért olyan techno-' lógiát kell a tervekben elő­írni, amellyel a kommuná­lis beruházások befejezése a lakások átadásával egy idő­pont hozható. Kezdetben az angol Clasp cég könnyűszer­kezetes technológiáját alkal­maztuk, de most már ma­gunk . is kifejlesztettünk egy vázpaneles szerkezetű építé­si rendszert, mely olcsóbb a külföldinél és építési időben sem tér el tőle. Jól alkal­mazható, a lakóegyüttesek alapfokú ellátására: iskola, óvoda, gyógyszertár, öregek napközi otthona, szolgálta­tóház és más különféle épü­let tervezéséhez használjuk fel. Ezzel a technológiával évente 90 ezer négyzetméter­nyi épület készül. — Egyre többet hallani a nyílt várospolitikáról. A tervezőintézet építészeinek milyen kapcsolata van a la-. kossággal? — Mondhatnám: közvet­len. Az építész egy kicsit szociológus is, aki a telepü­lésfejlesztés mellett foglalko­zik családkutatással. Egy lakóház vagy lakás terve­zésekor bele kell képzelnie magát a lakástulajdonos életrendszerébe. Más-más az életvitel a két-, négy, vagy ennél több tagú családok­nál, tehát a térelosztásnak is ehhez kell igazodnia. A ter­vező a valóságból merít. Dol­gozóink rendszeresen kijár­nak az új városrészekbe, hogy tanulmányozzák, ho­gyan lehet „felébreszteni az alvó városokat”, mely a je­len feladata. Találkoznak a lakókkal is: a közelmúltban részt vettünk Békásmegye­ren egy lakótelepi konferen­cián. melyet a Magyar Rádió rendezett, s meghívta a sajtó, az ÉVM, valamint a tervező és kivitelező vállalatok kép­viselőit. Itt találkozhattunk a lapok munkatársaival, a la­kókkal. Nagyon hasznosnak tartom az ilyen fórumot, mert segíti a lakossági igé­nyek és az építészet össze­hangolását. Voltaképpen ez a demokratikusan előkészített várostervezés alapja, enélkül elképzelhetetlen a nyílt vá­rospolitika. HORVÁTH ANITA „Az orosz városok anyja” Kijev másfél évezrede ! Az Ukrán SZSZK főváro­sa, Kijev nemsokára fennál­lásának 1500. évfordulóját ünnepli. Az egyik legősibb szláv város korát szovjet tör- ténészek és archeológusok ^határozták meg. Véleményük szerint a másfél évezredes jubileum a XX. században következik be, nem pedig a XXI-ben, mint azt korábban vélték. Megállapították, hogy a krónikák által „az orosz városok anyjának” nevezett Kijev történetének kezdő szakasza az időszámításunk utáni V. század utolsó évti­zedeire tehető. — Kijev alapításának pon­tos dátuma ismeretlen. Nem kétséges azonban, hogy a jö­vendő város alapítását azok­tól a településektől számít­hatjuk, amelyek az V. század végén keletkeztek — mon- dota Iván Artyemenko, az Ukrán SZSZK Tudományos Akadémiája archeológiái in­tézetének igazgatója az APN tudósítójával folytatott be­szélgetés során. — E követ­keztetések a krónikák és a legfrissebb archeológiái lele­tek gondos tanulmányozásán alapulnak. ...A legenda szerint Kijevet Kij szláv fejedelem és fivé­rei alapították. A korai kö­zépkor kiemelkedő történet­írója és krónikása, Nesztor bizonyította, hogy Kij való­ságos történelmi személy volt: a fejedelem megfordult Cágrádban, a jelenlegi Isz­tambulban és szövetséget kö­tött a bizánci császárral. A szláv krónikákat és bi­zánci forrásokat tanulmá­nyozva Borisz Ribakov aka­démikus arra a következte­tésre jutott, hogy Kij a VI. század első felében utazha­tott Cárgrádba, Jusztiniá- nusz császár uralkodása alatt, mivel a szláv törzsek éppen ebben az időben gyak­ran betörtgk a birodalom te­rületére. Jusztiniánusz a ha­tárok biztosítása érdekében diplomáciai lépésre szánta magát — meghívja Kijt, nagy tisztelettel fogadta és szövetséget kötött vele. Mi­vel a krónika szerint a feje­delem Kijevből indult Cár­grádba ez azt jelenti, hogy a várost jóval előbb alapítot­ták. E következtetést igazolják a régészeti anyagok. Kijev óvárosában sok olyan kerá­mia található, amely a ko­rai szláv kultúrához tarto­zik. Ez az időszak pedig az V. évszázad vége. Ilyen ke- rámiatárgyakat találtak a la­kóházak és gazdasági komp­lexumok építésekor, ami a település állandó helyét bi­zonyítja. A régészek bizánci aranytárgyakat, Anasztászij Metróhíd a Dnyeperen (498—518.) és Jusztiniánusz (527—565.) bizánci császárok arcképével díszített érméket is találtak. Az utóbbi években a vá­ros 400 különböző pontján végeztek ásatásokat. Az ó-ki­jevi hegyen sikerült megta­lálni „Kij városának” nyo­mait, amelyről a krónikaíró beszélt. Nemcsak az ó-kijevi he­gyen, de a szomszédos vár­hegyen is megtalálhatók azoknak a településeknek a nyomai, amelyek a későbbi város magját jelentették. Ezek mesterséges erődítmé­nyek nélkül is megbízható védelmet nyújtottak veszély esetében. Innen kezdődött a közelben fekvő magaslatok településsé alakítása. Az első városépítő Kij fejedelem volt. A későbbi időszakból is ér­dekes leletek kerültek elő. A város egyik történelmi ré­szében, a Podolban, amely nagyszabású kereskedelmi és ipari központ volt és kikötő­jében különböző országokból érkező hajókat fogadott, a metró ásatásakor 10—12 mé­teres mélységben lakó- és gazdasági épületekre, facölö­pökre, kerítésekre, járdákra leltek. A létesítmények a X. századból valók, ennek elle­nére teljes épségben megma­radtak. A föld alatt ezer évig fekvő fa mégcsak meg sem sötétedett. Egész lakóházakat találtak a kutatók. Megálla­pították, hogy több lakóház egy-, sőt kétemeletes volt. A népi építőművészet igazi al­kotásai ezek, gazdagon díszí­tett fafaragással. A város gondosan őriz mindent, ami történelmével függ össze. A tervek szerint „Az ősi Kijev” elnevezéssel szabadtéri múzeumot létesí­tenek. A városi tanács külön rendelettel szabályozza az építést a város történelmi helyein. Az új építkezések teJ rületét először az archeoló­gusok kutatják át. Megalapították az 1500 éves jubileum ünnepségeit előké­szítő szervező bizottságot. El­nöke Alekszandr Ljasko, az ukrán SZSZK minisztertaná­csának elnöke. Elhatározták, hogy a város 1500 éves fenn­állásának ünnepségeit 1982- ben tartják. MAKSZIM RILSZKIJ Szerényen egy jó festőről... URY IBOLYA: KMETTY JÁNOS Az 1975-ben elhunyt Kmet- ty János századunk magyar festészetének legkövetkezete­sebb mestere volt. A kezdet tétova lépései után rátalált Cezánne művészetére. Buz­dítást a „nyolcak” képeiből merített. Párizs a kubista festészet módszerével ajándé­kozta meg. Hazatérve kije­lölhette a követendő utat: a természetben rejlő állandó­ság ábrázolására, a rend ra­cionális kutatására töreke­dett. Hideg szerkezetessége alig engedett teret az érzel­meknek, a lírának. Rendít­hetetlen elszántsággal hét évtizeden át követte ideáját. A kisebb kitérők is csak ár- .nyalták, de nem zavarták meg művészetét. Tartózkodó természetéből adódik, hogy kevés kiállítá­son szerepeltek munkái. An­nál meglepőbb, hogy milyen sokan foglalkoztak művésze­tével. E gazdag sort gyara­pítja Ury Ibolya könyve, amelyet a Képzőművészeti Alap Kiadója bocsátott útjá­ra írásának vezérfonala kor­rekt életrajz, amely kitér minden lényeges mozzanat­ra, de nélkülözi a látványos fordulatokat, izgalmat kel­tő eseményeket. Okkal, mert a festő csendes életében nem játszottak ezek szerepet. Kmetty szegény sorból in­dult, konok kitartással ké­pezte magát festővé. Útkere­sése rokonítja kortársaival. A nagy élmény számára is Párizs, a mesteriskola a Ju­lian Akadémia. Szellemi cso­magja „egy élet való volt”. Tudatosan fogott céljai meg­valósításához. „Érezte, hogy művészete annyit ér majd, amennyivel előbbre viszi a hazai festészetet,” — írja a szerző. A három eredő — a természet állandósága, Cé­zanne és a kubizmus — együttes szerepe már korai — 1914-ig készült — munká­in is érzékletesen megragad­ható. Erre utalnak a rövid képelemzések is. Az erőtel­jesen racionalista festőben a „rendet megzavaró” első vi­lágháború „reneszánsz nosz­talgiát” ébreszt. Monumen­tális terveket dédelget, de hamar visszatalál a maga választotta útra. Kassák von­zásába kerül, majd részt vesz a forradalómban. A bukás visszahúzódásra készteti, a szín- és formaproblémák kutatását jelentő „csend­életek korszaka” ez. Ereje nem lankad. „Férfias erővel teli egyéniség” — állapítja meg Elek Artúr. 1924-ben a KÚT alapítói között talál­juk. Szervez, kiállít, dolgo­zik. Számos rézkarcot készít akkoriban. Aztán felfedezi magának Szentendrét, ahol élete végéig alkotott. A fel- szabadulás után tetteivel is bizonyította, hogy a haladás híve. Főiskolai tanársága alatt generációk sorát nevel­te önálló művészi szemlélet­re. Elismerésben sem volt hiánya: díjak sorát — köz­tük a Kossuth-díjat, — nyer­te el harminc év alatt. A festőhöz méltó kötetet hetvennél több színes és fe­kete-fehér reprodukció — legismertebb műveiről — il­lusztrálja. Az áttekinthető irodalomjegyzékből egyedül a művész említett, a szerző által is többször idézett könyvének említését hiá­nyoljuk. A könyv egésze jól teljesíti vállalt „szerény fel­adatát”. SALAMON NÁNDOR Szekszárd látképe az Előhegyről Kijev főutcája, a Krescsátyik

Next

/
Oldalképek
Tartalom