Tolna Megyei Népújság, 1979. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-29 / 176. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Mai számunkból XXIX. évfolyam, 176. szám. ARA: l.M Ft 1979. július 29., vasárnap (3. old.) CSŐCSERE, HÁLÓZATBŐVÍTÉS HALASZOK A SIVATAGBAN, (9. old.) NOMÄDNAPLÖ (10. old.) Intézkedésre jogosult Vaskos kötet a vállalat szakszervezeti .és működési szabályzata, s mert kezembe adták, böngészgetem. Egy zárójelbe tett mondat kelti fel a figyelmemet, így hangzik: az intézkedésre jogosultak körét all., sz. melléklet tartalmazza. Föllapozom ott a díszes borítású, fényes papírra nyomott könyvet, ahol a sokféle melléklet között a tizenegyes számot viselő található, összeszámolom a fölsorolt munkaköröket, a .vezérigazgatótól az önálló csoportvezetőig; összesen harminckilenc. Később azután, már azzal beszélgetve, akire vártam, a kérdést is fölte- . szem, körülbelül mennyien vannak azok, • akik a szóban forgó munkakörökben — tehát intézkedésre jogosultan — dolgoznak? Hozzávetőleg háromszázan, hangzik a felelet. S valóban intézkednek? Kesernyés mosollyal kísérve érkezik a válasz: húsz. huszonöt százalékuk igen. Töprengésre okot'adó arány, s mint tapasztalatok mutatják, nem ezen az egyetlen helyen lelhető fel. Olyannyira nem, hogy a vállalati szervezetről folytatott vizsgálatok megállapítása szerint az ún. vezetők és irányítók kategóriájába soroltaknak mindössze egyharmada nyilatkozott úgy: az intézkedésekre nem formális, hanem tényleges lehetőségei vannak. Annak tehát, hogy valaki intézkedhes- sék. a feltételeit is meg kell teremteni, s még akkor sem biztos, hogy a joggal élnek is. Válasszunk ki találomra egy területet, mondjuk a vegyipart. Itt — a rendelkezésre álló legutolsó összesítés szerint — a foglalkoztatottak teljes létszáma 115 ezer fő volt. Ebből az ún. legfőbb vezetők csoportja 265, valamennyi vezetőé 2746, a közvetlen termelésirányítóké 3626, az összes irányítóé 4625 főt tett ki. Ha most a részadatokat egybevesszük, akkor kiderül: a foglalkoztatottak 6,4 százaléka — azaz minden százból hat ember — tartozik az intézkedésre jogosultak körébe. Ez az arány, elsősorban a technikai és technológiai jellemzők következtében, magas, jóval az átlag fölött van. A szocialista iparban ugyanis a vezetők és az irányítók körébe a foglalkoztatottaknak mindössze 4,9 százalékát sorolhatjuk. ami nemzetközi összehasonlításban sem túlzott, sőt, megfelelő. Akkor persze, ha az, aki jogosult, valóban intézkedik, ha intézkedni tűd, és hagyják. Hosszú ideje és gyakran szereplője vitáknak, vizsgálatoknak a vállalati szervezet. Kevés olyan jelző akad, amely körül ne került volna minősítésként elő ezekben a vitákban és vizsgálatokban, a merevtől a túlszabályozottig, a korszerűtlentől az ésszerűtlenül hierarchikusig. Csakhogy: viták, vizsgálódások ellenére a vállalati szervezet nem sok hajlandóságot mutatott az átformálódásra, s föltételezhető, aligha alaptalanul, azért, mert ennek szükségét nem érezte, nem volt kényszerítve erre. azaz — nevén nevezve a dolgot — hiányzott átlátható érdekeltsége. Ennek kimondása már felelet arra a kérdésre is. miért csak az intézkedésre jogosultak körének töredéke él — élhet — a vállalati szervezeten belül ún. jogosítványaival. Azért, mert a szervezet működése lehetőséget nyújt erre, mert a nehézkes vállalati szervezet eltűri az alkalmatlanokat, a tétovákat, a bátortalanokat is; mert fedezéket kínál a felelősség örökös vándoroltatására — személyektől, pontosabban munkaköröktől való — függetlenedésére. — s vastag takaróként működik ez a szervezet akkor is, amikor az elmaradt intézkedések következményeivel kell szembenézni. Félre nem érthető fogalmazását adta témánknak az MSZMP Központi Bizottsága 1978. április 19— 20-i ülésének határozata — a XI. kongresszus óta végzett munkáról és a párt feladatairól —, amikor kimondta: „A fejlődés, az előttünk álló feladatok megkívánják, hogy a kádermunka az eddiginél is nagyobb figyelmet kapjon. Megkövetelik, hogy a vezető posztokon, különösen a kulcspozíciókban csak rátermett, a politikai, szakmai, magatartásbeli követelményeknek egyaránt megfelelő vezetők legyenek. Következetesen érvényt kell szerezni annak az elvnek, hogy elsődleges a társadalom érdeke. s az értékelés mércéje a végzett munka eredménye”. VERESS TAMAS Megnyílt az európai gyermektalálkozó Kádár János levele Onnepi díszt öltött szombaton a budapesti Sportcsarnok, Homlokzatán a több nyelven olvasható „béke, barátság, szolidaritás” felirat hirdette az európai gyermektalálkozó vezérlő gondolatait, s a bejáratnál magasba vont zászlócsokor — a ' béke kék színű, a proletár nemzetköziség vörös zászlaja, a magyar nemzetiszínű lobogó, a nemzetközi gyermekév és a CIMEA lobogója — mutatta az utat a nemzetközi találkozó megnyitójára érkezőknek. A csillebérci játéknap után ünneplőbe öltöztek a 34 országból érkezett delegátusok: a kisdobosokkal és az úttörőkkel együtt 1200-an tölt - tötték meg a sorokat. A falakat díszítő hatalmas, méretű gyermekrajzok, népszerű játékügurák között otthonosan érezték' magukat, s itt is, ott is felhangzottak a népek nagy családjának úttörő- és gyermekdalai. Ezzel köszöntötték az érkező vendégeket, köztük Losonczi Pált, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökét, Maróthy Lászlót,- a KISZ Központi Bizottságának első titkárát, az MSZMP Politikai Bizottságának : tagjait. Szépvölgyi Zoltánt, a Fővárosi Tanács elnökét, valamint állami, társadalmi életünk számos vezető szémélyiségét. Pontosan 18 órakor megszólaltak a fanfárok, majd felcsendült az európai gyermektalálkozó dala. Ezután Szűcs Istvánná, a Magyar Úttörők Szövetségének főtitkára szólt az ünnepség résztvevőihez. VÄLYÜ menti JÖVEDELEM (3. old.) NUTRIAFARM (4. old.) KIJEV MÁSFÉL ÉVEZREDE <11. old.) SZERÉNYEN EGY JÓ FESTŐRŐL (II. old.) ELEKTRONIKUS NÖVÉNYTERMESZTÉS (12. old.) Szűcs Istvánná beszéde Az úttöirőszövetség főtitkára szeretettel köszöntötte az egybegyűlt vendégsereget, s majd így folytatta: — Bízunk abban. hogy sok mindent megismertek országunk, népünk és a magyar gyerekek életéből. Sok személyes (Folytatás a 2. oldalon.) SlPOSÉK SZENVEDÉLYE AZ UTAZÁS (7. old.) AKIK NÉLKÜL NINCS ELŐAD AS (7. old.) NÉPVÁNDORLÁS LENGYELORSZÁGBAN (8. old.) A VASÜT RENESZÁNSZA (12. old.) MIÉRT ÉRDEMES TÜRÄZNI? (13. old.) A SZOVJET HlRKÖZLOTECHNIKA (8. old.) bejarat a halAszCSARDÄN AT (14. old.) Kultúrmisszió és gazdaságos termelőtevékenység. E kettő ötvöződik és válik harmonikus egésszé Decsen, a Sárközi Népi Iparművészeti Szövetkezetben. Szőttesek, népi kerámiák, hímzett térítők, blúzok, népviseleti és táncruhák, lestett és faragott bútorok, babák és hímes tojások készülnek az ügyes kezű nők és férfiak munkája nyomán. Munkájukat mutatják be képeink a lap 5. oldalán.
