Tolna Megyei Népújság, 1979. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-28 / 175. szám

1979. július 28. ^NÉPÚJSÁG 3 A hivatal tekintélye Az ésszerű állandóság a jó munka egyik alapköve, de a helyben topogás, az élet új kihívásaival szembeni érzéketlen­ség a haladás ellensége. A hivatal tekintélyét a mi viszonyaink között nem a meg­szokott állandóság, a rigolyás merevség adja, hanem a sza­kadatlan megújulási, alkalmazkodási készség az új követel­ményekhez. Az államigazgatásról van szó. Párthatározat, kor­mányrendelkezések ültették el az igazgatási tudatban és gya­korlatban, hogy a korszerűsítés állandó, folyamatos feladat, annak érdekében, hogy jobb legyen az irányítás és döntés, hogy korszerűbb ügyintéző szervezetek működjenek, hogy sorvadjon a bürokrácia. A kormány legutóbbi ülése újra meg­vizsgálta: kellően rugalmas, változásképes-e az államszervezet? Jó érzéssel nyugtázható, hogy megújult az állami appará­tus szemléletmódja. Ma már az ügyintézés, a döntés nem ak­kor kezdődik, amikor egy akta megszületik. A bürokratikus magatartást nem az akta fekete pecsétje idézi elő. Általános lett az a felismerés, hogy a jó ügyintézéshez korszerű körül­ményeket kell teremteni, amelyeknek bonyolult összetevői vannak. Egyszerre kell arra törekedni, hogy a technika és tudomány friss eredményei zavartalanul beáramoljanak az államigazgatás területeire, gyorsabbá, pontosabbá és könnyeb­bé tegyék a munkát. Könnyebbé például úgy, hogy megszaba­dítja a ügyviteli és ügyintéző dolgozókat a manuális tevé­kenységtől, ezzel az alkotószellem javára felszabadítja az energiát. Az államigazgatási munka igazi főszereplője maga az ember, a köztisztviselő, akivel szemben nemcsak annyi a követelmény, hogy eligazodjon szakterületén, hanem ezzel együtt az is, hogy az ügyek intézése során, a döntések folya­matában a szocialista ember a szocialista társadalom érdeke szerint intézkedjék. Az állami ügyek intézője tehát ne csak elintézze az ügyet, ne csak lezárjon egy aktát, hanem új tár­sadalmi és emberi lehetőségeket nyisson meg a továbbfejlődés számára. Hat, egyenként 12 méter magas fémsilót építtet a Gabonaforgalmi és Feldolgozó Válla­lat Domboriban a Duna mellett. A silók előregyártott aljazatát és a fémelemeket a TOTÉV szereli össze. Az ötezer vagonos tárolótér az év végére készül el. A Duna- parton történő tárolás folyamatossá teszi a vízi szállítást és jelentős szállítási költség­csökkenést jelent. Fotó: Gottvald Fémsilók a Duna-parton Az elmúlt két esztendőben az államigazgatási apparátus munkája tovább fejlődött, összehangoltabbá tették az adat­szolgáltatást, hogy megszűnjenek a felesleges párhuzamos ter­helések, egyszerűbbek lettek a közegészségügyi, hatósági elő­írások. Egységesebb lett a helyi ügyintézés, helyi hatáskörbe került a tűzrendészet, a földnyilvántartás, a sportigazgatás. Megszűntek a járások, ésszerűbben alakultak ki a helyi ta­nácsigazgatási szervezetek, hogy az ügyeket gyorsabban és szakszerűbben lehessen intézni, szélesebb körben alkalmazzák a számítástechnikát. Fejlettebb és magasabb színvonalú .az államigazgatási szakképzés. Sokat segíthet az állampolgárok­nak az, hogy maga az ügyvitel közelebb került a lakossághoz, ügyfélszolgálati irodák, jogsegély szolgálati szervezetek mű­ködnek. Biztató folyamat bontakozott ki az állami munka terüle­tén. De elég volt-e ennyit tenni? Minden lehetőséget kihasz­nált-e az apparátus? Nincs-e még gyakori üresjárat? Vajon mindenütt érdemi munkát végeznek-e, s nem bukkan-e fel olyan önigazolási manipuláció is, amely magát a munkát akarja helyettesíteni? Nem találkozunk-e egymásra mutoga­tásokkal, amelyek a felelősséget próbálják indokolatlanul megosztani, vagy akár eltüntetni? A kérdések egyben válaszok is. Feltűnő, hogy újra meg­növekedett a különféle jellegű bizottságok száma. Felületes rátekintéssel ezt a jelenséget akár jónak is minősíthetnénk, hiszen hivatkozhatnánk arra, hogy fejlődött a demokratizmus, növekedett az emberek közéleti készsége, mind többen vesz­nek részt az állami ügyek intézésében. Ám ha alaposan be­pillantunk néhány bizottság tevékenységébe, azt kell tapasz­talni, hogy ezek gyakran nem a közélet valódi fórumai, ha­nem a felelősség lökhárítói. Egyes apparátusok azért hozták ezeket létre, hogy megszabaduljanak a számukra kötelezően előírt döntési felelősségtől és ezt a felelősséget — látszólag demokratikus formában — olyan testületre ruházzák rá, amelynek gyakorlatilag nem lehet felelőssége, mert nincs kellő tájékozottsága és szakértelme, nincs döntési joga, nincs tényleges hatásköre. Természetes állapot és természetes követelmény, hogy az élet törvényszerű változásait, fejlődését követve kell fejlesz­teni a munkát a társadalomépítés minden területén. Ez fokozott mértékben vonatkozik az államigazgatásra. A kormányülés mindenekelőtt erre hívta fel a figyelmet. SOLTÉSZ ISTVÁN fi hatarszemlek tapasztalatai A sajtó hasábjain felhí­vással fordultunk a mező- gazdasági nagyüzemek veze­tőihez, az egyéni termelők­höz, hogy a tulajdonukban, használatukban lévő földe­ket a határszemle idejére műveljék meg. E felhívásra, de ettől függetlenül is a me­gyében szántó, szőlő, gyü­mölcs és kert művelési ág­ban lévő területet határ­időben, jó minőségben meg­művelték. Sajnos a teljes képhez hozzátartozik az is, hogy 97 hektár szántó, 30 hektár sző­lő műveletlenül, parlagon maradt. Az elmúlt évekhez viszonyítva nagy az előre­haladás, kevesebb a parlag­föld, de ennyi parlagnak sem kellene maradni. Az elma­radás okai több tényezőből fakadnak. Például kedvezőt­len domborzati, talajadottsá- gi, üzemi adottságok, foga­tok hiánya, elöregedés, stb. A föld megművelésének el­mulasztásáért egy mezőgaz­dasági nagyüzem vezetőjét kellett térítésre kötelezni, viszont több mint száz egyé­ni földtulajdonos esetében javasolták a községi szak- igazgatási szerveknek, hogy műveletlenül maradt földe­ket vegyék állami tulajdon­ba. A határszemle idején 1333 hektár vetetlen szántóterü­letet talált a határszemlét végző bizottság. Okai a kö­vetkezők: kipusztult őszi ve­tés, már betakarított termés, belvíz a Sárközben és a Sió mentén, művelési ágválto­zás következtében erdő-, sző­lőtelepítés, stb. ahol más kultúra nem került telepí­tésre. A vetetlen területeket igyekeztek a mezőgazdasági üzemek ismét hasznosítani és június 30-ig több mint 200 hektár területet ismét elve­tettek. Előkészítés alatt áll Duna- földváron a zártkertrende- zés. Egyes helyeken igen nagy az érdeklődés a tartós földhasználat. iránt, több mint 150 hektár területet jelöltek ki erre a célra és a birtokbavétel folyamatosan történik. összességében a földvéde­lem, a földek művelése te­rén előrelépés következett be, annak ellenére, hogy né­hány helyen negatív tapasz­talatok is fellelhetők még. SZŰCS LAJOS a megyei földhivatal vezetője A játékos Színes tv vagy mikrofon Imponáló tudás, magabiztosság, s már csak Egry János, a „Lehet egy kérdéssel több?” tv-vetélkedő játékvezetőjé­nek gratulációja maradt hátra. Eredményes szereplésével színes televíziót nyert Szeifert Dezső, a bonyhádi városi könyvtár könyvtárosa. — Hogyan került a kamerák elé? — Szeretek vetélkedni, ezért jelentkeztem a televízió­nál erre a játékra. Először egy tesztet kellett kitölteni, ál­talános ismeretekről. Kik voltak a müncheni egyezmény aláírói, ki tervezte a New York-i ENSZ-palotát és hasonló kérdésekre kellett válaszolni. Aki legalább 13 kérdésre helyes választ ad, behívják játszani. A teszt után engem is behívtak. Még a vetélkedő megkezdése előtt, gyakorlás­képpen a játékosok az elektromos barikádjátékot gyako­rolják. S ha játék közben párbajra kerül sor, az egyik fegyvernem ez a barikádjáték. Első alkalommal csúnyán kikaptam, el is határoztam, hogy abban az adásban nem jelentkezem játékra. A következő alkalommal már jobban ment, s az adás során jelentkeztem is, de a játékvezető nem vett észre. A harmadik alkalommal elhatároztam, hogy mindenképpen jelentkezem játékra. Ismerőseim, ba­rátaim ugrattak, hogy nem merek, csak beülök a nézők közé, de a felutazás költségei is arra ösztönöztek, hogy minél előbb vívjam meg az ütközetet. S valóban, a harma­dik alkalommal képernyőre kerültem. Először a kilencedik hónapig jutottam el, s a következő adásban fejeztem be sikeresen a játékot. — Voltak-e nehéz pillanatok? — Igen. Az öt kép egy ország volt a legnehezebb. Nem voltam biztos a dolgomban, így csak tippeltem Svédorszá­got, de a tippelés telitalálat volt. — Említette, hogy szereti a vetélkedőket. Milyeneken vett részt? — Még középiskolás koromban jelentkeztem Aki mer, az nyer tv-vetélkedőre. Csak a selejtezőig jutottam el. A Ki tud többet Franciaországról rádiósvetélkedőn a közép­döntőig. Ezenkívül kedvenc időtöltésem a rejtvényfejtés. Egy nagy és sorsdöntő vetélkedőm, az egyetemi fel­vétel, azonban nem volt sikeres. Az ELTE történelem­könyvtáros szakára jelentkeztem — sikertelenül. De nem adom fel. — Lapunkban már többször szerepelt a neve: a sport­tal és a zenével kapcsolatban. — Régóta sportolok. Magasugrásban 195 centiméter a legjobb hitelesített eredményem. Szeretném elérni az arany­jelvényes szintet, ami 198 centimétert jelent. Még középiskolás koromban, osztálytársaimmal együtt alakítottunk egy együttest. ABONÉSZ néven szerepelünk. Több fellépésünk volt, legutóbb Balatonszéplakon, a Geiszler Eta építőtáborban. — Egy kérdés erejéig hadd térjek vissza a tv-vetélkedő- höz. Hogyan tetszik a színes tv? — Erről nem tudok mondani semmit. A készülék még nem érkezett meg. A GELKA szakemberei viszont már jártak nálam bemérni a terepet, de tv még nincs. '— Reméljük, hamarosan megérkezik és jó szórakozást fog nyújtani. — majoros — Bővítik a csemegét A szekszárdi százhatvan lakásos lakóház alatt lévő ruházati üzlet a Skála megnyitása után meg­szűnt. A szekszárdi ÁFÉSZ vezetői több variáció kö­zül a legjobbat választot­ták: bővítik az élelmiszer- üzletet, amely eddig is a nagy forgalomnak nehezen tudott eleget tenni a vásár­lók kívánsága szerint. Fal­bontás révén a csemege­üzlet átnyúlik majd a volt ruházati bolt helyére is. Tágasabb lesz az eladótér, a vásárlók jobban tudnak válogatni, hiszen az áru­gondolákat is másként le­het elhelyezni. Az átépítés­bővítés kiviteli tervei készülnek.- Pj ­Vilatitól ­Kámáig Az egri Vilati 1977 óta gyárt a szovjetunióbeli Ká- mai Autógyár részére elektromos motorvizsgáló berendezéseket. A komp­lett berendezés készítésé­ben más KGST-országok is részt vesznek, a Vilati fel­adata az elektronika készí­tése. A motordiagnosztikai berendezés nemcsak a fo­gyasztást, a teljesítményt méri, hanem környezetvé­delmi szempontokat figye­lembe véve, a kipufogó gáz összetételét is. 1979-ben száztizenkét számítógépes feldolgozásra alkalmas mo­torvizsgáló berendezést szállítanak majd a meg­rendelők számára az egri Vilati gyárból. A népi ellenőrzés életéből Tegnap délelőtt ülést tar­tott a Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Töb­bek között tárgyaltak egy ■ utóvizsgálatról, értékelték a bizottság "első féléves munkáját, meghatározták a további feladatokat. A fogyasztási szolgálta­tások helyzetéről szóló vizsgálati anyag a megyei tanács végrehajtó bizottsá­ga számára is készült. Ebből is látható, hogy nincs nyári szünet a népi ellenőrzés munkájában. Egy sor vizsgálati témát éppen most készítenek elő, illetve a szervezés stádiu­mában vannak. Rendkívül aktuális kérdés a nem ru­bel elszámolású import anyagokkal való takarékos gazdálkodás. A vizsgálat országos, és nem is csak reprezentatív, kivétel nél­kül minden megye és a fő­városi bizottságok is részt vesznek benne. Kiterjed a nehézipar, a kohó-, és gép­ipar valamint a könnyű­ipar területére. Érdekessé­ge, hogy a KISZ-szel kö­zösen végzik, hiszen a KISZ KB kiemelt feladat­ként tervezte akcióprog­ramjában a fiatalok moz­gósítását — a verseny-, az újító-, a DH, a Radar és egyéb mozgalmak kereté­ben — a takarékos gaz­dálkodásra, ezen belül a nem rubel elszámolású import anyagok ésszerű fel- használására. A megyé­ben az ellenőrzés augusz­tus elején kezdődik, kö­rülbelül negyven népi el­lenőr részvételével. Ugyancsak teljes körű országos vizsgálat része­ként kerül sor annak fel­mérésére, hogy a megnö­vekedett létszámú általá­nos iskolás osztályok foga­dására miként készülnek fel az illetékes szervek, a tanácsok, és az iskolák. Három ütemben folytatják le a vizsgálatot. Az idén azt szeretnék feltárni, hogy minden gyerek bekerül-e az általános iskolába, pon­tosabban, hogy miért nem kerülnek be? A kimaradt gyerekek százaléka rendkí­vül alacsony, de az or­szágban ez több mint há­romezer gyereket jelent. Ha a tendencia változatlan marad, akkor ez a szám ötezer felé közelít ebben az évben, márpedig egyet­len gyereknek az elkalló- dását sem szabad eltűr­nünk. A be nem Íratott gyerekek felderítése, a vé­dőnők, bevonásával meg is kezdődött. A vizsgálatba a népi el­lenőrökön kívül bevonták az illetékes szervek tár­sadalmi hálózatát és a hazafias népfront aktivis­táit is. A második fordulóra a tanév második felében ke­rül sor, amikor azt vizs­gálják, hogyan készültek fel az iskolák a gyerekek fogadására, személyi és tárgyi feltételekkel egy­aránt. A harmadik ütemben pe­dig a következő tanév ele­jének helyzetét fogják megvizsgálni. Tudjuk, hogy egy idő­ben mennyi gonddal, baj­jal, sőt visszaélésekkel járt a lakásszövetkezetek tevé­kenysége. Ma ez utóbbira már alig akad példa, van­nak viszont beszerzési ne­hézségek, és egyes helye­ken szakemberhiány. A zöldség-gyümölcs felvásár­lás helyzete, amit szintén meg fognak vizsgálni, az egész lakosságot érinti, vagy mint termelőt, vagy pedig, mint fogyasztót.

Next

/
Oldalképek
Tartalom