Tolna Megyei Népújság, 1979. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-25 / 172. szám
6 Képújság Egymást követték a szovjet sikerek a svédországi Harapandá- ban megrendezett kötöttfogású junior birkózó-világbajnoságon, a küzdelmeket záró 52, 62, 74, 90 és plusz 100 kilogrammos kategóriákban például kivétel nélkül a Szovjetunió versenyzőinek jutott az arany. A magas szintű világverseny magyar mérlegére végül is két érem került, a 100 kilogrammban ezüstérmet elérő Gáspár Tamás mellett a második dobogós helyezést — harmadikat — a plusz 100 kilogrammban szereplő Tóth László szerezte meg. A világbajnoki pontversenyben: 1. Szovjetunió 50, 2. Bulgária 40, 3. Svédország 23,3 4. Lengyelország 17, 5. Magyarország 14, 6—7. NDK és Románia 13—13 ponttal. * Elszenvedte második vereségét, s így nem került a hatos döntőbe a magyar válogatott a madridi női ifjúsági röplabda Euró- pa-bajnokságon. Az osztrákok elleni győzelem, majd a bolgároktól szenvedett vereség után a csoportmérkőzések során a harmadik ellenfél Csehszlovákia volt s ezen a találkozón csak egy játszmát sikerült megnyerni: Csehszlovákia—Magyarország 3:1 (9, 10 —8, 10.) Ugyancsak a B-csoportban Bulgária 3-0 (5, 5, 4) arányban győzött Ausztria ellen. A-csoport végeredménye: 1. Csehszlovákia 6, 2. Bulgária 5, 3. Magyarország 4, 4. Ausztria 3 ponttal. A július 25—28. között sorra kerülő döntőt a Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlovákia, Bulgária, az NDK és Olaszország játssza. * A római Palazzo dello Sportban folytatódtak a küzdelmek az ifjúsági és serdülő asztalitenisz Európa-bajnokságon. Az már biztos hogy a magyar csapatnak két érem kerül a tarsolyába, mert mind a serdülő fiú, mind pedig a serdülő leánygárda bejutott a legjobb négy közé, s méghozzá a következő középdöntős eredményekkel: Fiúk: Magyarország—Finnország 3-2. Lányok: Magyarország—Csehszlovákia 3-2. Ugyancsak a középdöntőben az ifjúsági leánycsapat előbb 3-1-re verte az NSZK-t, aztán ugyanilyen arányban kikapott Svédországtól, de még van mód a javításra. A leggyengébben az ifjúsági fiúegyüttes szerepelt, csak a 9—10. helyért mérkőzhetett, ott viszont Hollandia ellen 5-2-re győzött. — Gyorsabban, gyerekek. Mintha tüzes golyó lenne az a laszti a kezetekben! Az edző ellentmondást nem tűrő szavaira felpörgetik az iramot a „gyerekek”. Futás közbeni labdatovábbításuk felgyorsul, a támadásindítás páronkénti gyakorlása közben pontos átadásokkal rohamozzák a képzeletbeli ellenfél kapuját. Egy-egy akció végén kezükből óriási erővel vágódik a labda a most még kapus nélkül árválkodó háló alsó vagy felső sarkába. Délelőtti pillanatkép az edzőtáborban. Színhely a dombon KISZ-tábor bitumenes pályája, szereplők a Szekszárdi Spartacus NB Il-es női kézilabda-csapatának játékosai. No, és természetesen az edző, Varga Lajos, aki a kölcsönös üdvözlést követően szívesen osztja meg örömét a látogatókkal. — Harmadik éve vagyok az NB Il-es csapat edzője, de a mostanihoz hasonló ideális körülményeket korábban egyszer sem sikerült biztosítani a nyári edzőtáborozásunkhoz. Ezúttal minden összejött, adottak a személyi és tárgyi feltételeink. Az előző két évben mindig gondot okozott a különböző segédeszközök — medicinlabda, gumikötél — hiánya, sőt a szállás biztosítása körül is akadtak nehézségeink. — Mikor kezdődött az edző- táborozás? — Július 15-től napi két edzéssel, 16 tagú játékoskerettel készülünk az őszi idény rajtjára. A Hullám motelban van a szálláshelyünk, s itt a bitumenes pályán gyakorolunk. Sajnálom, hogy Szabján Márta még nem tarthatott velünk, augusztus I- én azonban már ő is bekapcsolódik a felkészülési munkába. ■ — Edzőmérkőzéseket terveznek? — Ez az egyetlen problémánk. Úgy terveztük, hogy július 21—22-én rendezzük az Ambrus Péter emlékére kiírt tornát, de kevés nevezés következtében ez elmaradt. Három csapattal ugyanis méltatlannak tartanám ennek a tornának a lebonyolítását, így most abban reménykedünk, hogv a megyebajnokság listavezetője, a Mözsi Tsz SE együttesével — akik egyébként a Balaton-kupára készülnek — sikerül egy-két edzőmérkőzést játszanunk. Még egy lehetőség kínálkozik. Úgy értesültem, hogy július 23-tól a Kiskunhalas NB II- es gárdája Szekszárdra jön edzőtáborozni, őket is igyekszünk megnyerni barátságos mérkőzésre. Gyakoroljuk egymás között a kétkapus játékot, de ez nem az igazi — hallottuk az edzőtől. A pályán közben változik a kép, új gyakorlatelemet sulykolnak a lányok. Varga Lajos beszélgetésünk közben is árgus tekintettel figyeli azok végrehajtását. Dicsér, s korhol, ha érzi ennek szükségességét. — Gyengén szerepeltek tavasszal. Olyannyira, hogy a bentmaradás kiharcolása az augusztus 5-én kezdődő második felvonásra maradt. Sikerülni fog? — Kétségtelenül adósak maradtunk a megszokott teljesítménnyel. Ebben közrejátszott, hogy meghatározó játékosunk, Sztáronszky és Zimmermann megvált a csapattól. Szerencsétlenül alakult a sorsolásunk is: a 11 fordulóban hétszer idegenben szerepeltünk. Hazai pályán négyszer játszottunk, ráadásul igen mérsékelt, csupán 50 százalékos teljesítményt értünk el. Ez pedig nagyon kevés. Tíz pontunkkal a 8. helyen zártuk a tavaszi idényt. Célkitűzésünkben egyébként tavaszra a nyolcadik, a bajnokság végére pedis a hatodik hely megszerzését határoztuk meg az induláskor. Reménykedünk a bentmaradásban. Biztosíték lehet erre a mostani jól sikerült edzőtáborozás, az őszi hét hazai mérkőzésünk, valamint a Szabján visszatérésével történő erősítés. Ha mindehhez párosul játékosaink megszokott lelkesedése, visszatér önbizalmuk, akkor nem lehet baj — summázta véleményét az edző. A játékosok is hasonló véleményen vannak. Erről tanúskodnak a csapatkapitány, Simonná Török Mária szavai is. — Ideális körülmények között táborozunk, kitűnő a hangulat. Mindenki nagy elszántsággal és szorgalmasan edz. A kétkapus játékban szinte „harapnak” a lányok. Mindent elkövetünk a bentmaradás biztosításáért — mondta. Rövid időt töltöttünk a Spartacus kézilabdázói között. A becsvágyról, az edzőtáborban folyó munka intenzitásáról így is meggyőződhettünk. Bizonyításra, tavaszi adósságuk törlesztésére készülnek. Az idő sürget: két hét múlva ismét bajnoki pontokért lépnek pályára. — fekete — A lengyel női sportról A területi bajnokságról beszélgettek Sikerrel ért véget „a női sport éve”, amelyet a Lengyel Sportszövetség hirdetett meg. Legfőbb eredménye, hogy a szocialista Lengyelországban tovább népszerűsö- dött a nők tömegsportja. A statisztika szerint minden ötödik lengyel nő rendszeresen sportol. Kiváló lengyel sportszakemberek összetett programot dolgoztak ki a testnevelés propagálására a lányok és asszonyok körében. Sok versenyre is sor került, több sportszemináriumot rendeztek. A legjobb sportolók közreműködésével bemutatók folytak. A lengyel női sportolók nemzetközi szerelését élénk figyelemmel kísérte a sajtó. Mindez meghozta gyümölcsét: a lengyel sportegyesületek sok tehetséggel gyarapodtak. Az ifjú női sportolóknak van kikről példát venniük. Grazyna Rabsztyn, Krystyna Kasper- czyk, Irena Szewinska... Nevüket világszerte jól ismerik az atlétika, hívei. Nem ők kerültek azonban a névsor élére, amelyet a közönség szavazatai alapján most először állított össze a katowicei Sport című lap. A legnépszerűbb lengyel női sportoló Krystyna Choinowska-Lis- kiewicz lett, az első nő, aki egyedül vitorlázta körül a világot. A második helyezett Wanda Rutkiewicz, az első európai nő, aki feljutott a Csomolungma (Mount Everest)) csúcsára. Utánuk következik a már említett hármas. A női sport évének hat legkiválóbbja közé került még Adela Dankowska, aki elnyerte a vitorlázó repülés legmagasabb nemzetközi kitüntetését, a Lilienthal-érmet. Tavaly a lengyel nők a világbajnokságokon négy arany-, tíz ezüst- és hét bronzérmet, az Európa-baj- nokságokon pedig négy arany-, hét ezüst- és tizenhat bronzérmet nyertek. Tekintélyes arányban járultak tehát hozzá a lengyel sport dicsőségéhez. Az 1978-as eredmények alapján Varsóban „olimpiai horoszkópot” készítettek: e szerint jövőre Moszkvában sikeres lesz a lengyel nők szereplés^. Emlékeztetünk arra, hogy abból a 26 éremből, amelyet a lengyel versenyzők szereztek Montrealban és amely a nemzetek pontversenyében az ötödik helyet biztosította Lengyelországnak, mindösz- sze egyet szerzett nő: Szewinska. Az örökifjú Iréna, aki már az 1964-es tokiói olimpián is részt vett, ott akar lenni a XXII. olimpiai játékokon Moszkvában is. K. Boriszov Várakozáson felüli érdeklődés kísérte azt a megbeszélést, melyet Dombóváron, a vasutas sportszékház tanácstermében tartottak. A megbeszélés témája: a területi labdarúgó-bajnokság megszervezése. Somogyi György, a dombóvári városi sportfelügyelőség osztályvezetője bevezetőjében elmondta: a cél az, hogy a csapatvezetőkkel megbeszéljék a bajnoksággal kapcsolatos lényeges kérdéseket. Bevezetőként mindjárt megemlítette, az elgondolásuk az, hogy a szövetségbe a tamási és a bonyhádi járásból is több sportvezetőt bevonnak, hogy ezzel is biztosítsák a szövetség semlegességét, pártatlanságát. A továbbiakban az indulásról, a kezdésről beszélt. Mint mondotta, a megyei labdarúgó-bajnokság kezdésének napján kellene megindítani a területi bajnokságot, de természetesen várja a javaslatokat, mely az egyesületeknek legjobban megfelel. Feltette a kérdést: kérik-e az egyesületek, hogy legyen letéti díj. Elmondta azt is, hogy a szövetségi napokat minden héten kedden 17 órától 19 óráig tartja a szövetség a városi ifjúsági sporttelepen, ahol külön helyiség áll rendelkezésükre. Beszélt az ifjúsági bajnokságról, mely kötelező, de szó lehet arról is, hogy bizonyos engedményeket tesznek a javaslatok figyelembe vétele alapján a korhatár megállapításánál. Völgyesi Mátyás, a dombóvári városi, város környéki labdarúgó-szövetség nevében szólalt fel. Elsősorban az ifjúsági korhatárral foglalkozott. Mint mondotta: amikor megszületik a végleges megállapodás ebben, majd a versenykiírásban is rögzítik. A felszólalások során sok érdekes észrevétel, javaslat hangzott el. Elsőként azt kérdezték, tulajdonképpen mely csapatok indulnak, kikre lehet számítani. Somogyi György azonnal válaszolt: a Kurd, a Döbrököz, a Kapos- szekcső, az Attala, a Nak, a Dalmand, a Dombóvári Vasas, a Szakcs, a Kocsola, az Iregszemcse, a Szakály, a Hőgyész, a Győré, a Závod, a Kisvejke, és feltételes módban a Dombóvári MSC tartalékcsapata, valamint a Magyarkeszi jogosult indulni. Mivel az utóbbi egyesület nem képviseltette magát, így hivatalosan kérdezik meg tőlük, mi a szándékuk. Távirati stílusban a felszólalásokról: Kaposszekcső: nem helyes az ifjúsági bajnokságnál a korhatár merev betartása. A közelmúltban is az egyesületi vezetőket csalásra kényszerítették, komolytalanná vált a bajnokság, mert nem volt elég ifjúsági korú játékosuk. Dombóvári Vasas: a korhatárt feltétlen ki kell tolni esetleg húsz évig is. Hőgyész: helyes a járások képviselőinek jelenléte, a szövetségbe való bevonása. Jobb lenne a megyebajnoksággal együtt kezdeni, hogy ne tolódjon ki az idény. Az ifjúsági csapatban legalább négy-öt túlkorost engedélyezzenek, 21 éves korig. Iregszemcse: nem helyes, hogy az ifjúságiaknál túlkorosokat engednek szerepeltetni. Dombóvári Vasas: november 7-re sorsoljanak fordulót, ezzel rövidül a bajnokság ideje. Závod: az ötszáz lelket számláló községben örülnek, ha 11—12 éves korú gyerekek játszanak az ifiben, ezért nem egyeznek bele, hogy ezek 20 éven felüliekkel kerüljenek össze. Kormos László, mint játékvezető egyetértett azzal, hogy túlkorosak játszhassanak, de ugyanakkor meg kell tiltani, hogy 16 évesnél fiatalabb helyet kapjon a csapatban. Szerinte augusztus 12-én kellene kezdeni a bajnokságot. összefoglalóként Somogyi György elmondta: Az elhangzott kéréseket, javaslatokat figyelembe veszik, és így készül el majd a versenykiírás. Ez viszont — tette hozzá — sajnos csak augusztus 10-e után jöhet szóba, mivel azt a megyei labdarúgó-szövetségtől augusztus első napjaiban kapják meg. Kérte a csapatvezetőket, hogy a sorsolással kapcsolatos igényeket közöljék a szövetséggel, hogy azokat figyelembe tudják venni. 1979. július Harnadszer elsői Uanvmáitvftb RdgfHlflliyOK I Tétlenséggel aztán igaz» nem volt „vádolható” a ml gyei labdarúgó-szövetség ffl gyelmi bizottsága. Az en hónapja befejeződött 1978Í 79. évi megyebajnokságbaH szerepelt tizenhat ifjúsági ( felnőttcsapat játékosai uram bocsá’ esetenkér néhány vezető is jócskán gondoskodtak ar ról, hogy 30 héten á ne váljon munka nél külivé ez a bizottság összesen 86 fegyelmi határo zatot hoztak: ötven felnőtt é: harminchat ifjúsági játékos részesült rövidebb, hosszabl időtartamú eltiltásban. Sok ez, vagy kevés? Megítélés kérdése. Mert az kétségte len, hogy első hallásra magasnak tűnik az eltiltott labdarúgók száma. Értékítéletünk végleges megfogalmazásában azonban reálisabb képet alkothatunk, ha az utóbbi négy megyebajnokság fegyelmi határozatainak számadatait összevetve vizsgáljuk! Sz. Nagy Károlynak, a fegyelmi bizottság elnökének jóvoltából alkalmunk nyílt belelapozni az előző évek statisztikai nyilvántartásába. Nos ebből kiderül, hogy az 1975— 76-os évadban 129, az 1976— 77. évi bajnokságban 166, az 1977—78. évi küzdelemsorozatban 150 esetben alkalmaztak fegyelmi szankciót. A felsorolt adatok birtokában a legutóbbi megyei bajnokság 86 eltiltása javuló fegyelmi helyzetről tanúskodik. Még akkor is, ha azt a tényt sem hagyjuk figyelmen kívül, hogy a korábbi hárofn évben 18, a legutóbbiban viszont 16 csapat alkotta a bajnokság mezőnyét. A szövetség nyilvántartásaiból az is kiderül, hogy a Nagymányoki Brikett SE immár harmadik alkalommal nyerte a sportszerűségi versenyt. Milyen kár, hogy a. szövetség elnöksége nem folytatja az „elődök” hagyományát: hajdanán évenként hivatalosan is meghirdették a sportszerűségi versenyt, s a győztes csapatot az erre a célra rendszeresített kupával jutalmazták a bajnokság végén. Tekintsük át az eltiltott játékosok számát csapatonként: Nagymányok 1, Nagydorog és Fadd 3—3, Aparhant, DMSC, Kisdorog 4—4, Pincehely, TÁÉV SK, Tevel 5—5, Gerjen és Ten- gelic 6—6, Bonyhád, Tolna, Bátaszék 7—7, Paksi SE 9, Bogyiszló 10. (Ifjúsági és felnőtt játékosok számát együttesen tüntettük fel). A számok önmagukért beszélnek, s többek között arról is árulkodnak: az 1978—79. évi megyei bajnokságban az 1— 3. helyen végzett együttesek ugyancsak leszorultak a sportszerűségi verseny dobogójáról. Befejezésül vizsgáljuk meg az elkövetett 86 fegyelmiét vétség százalékos megoszlás sát. A bizottság elnöke által készített kimutatásban nagyságrendűségét tekintve a durva, kíméletlen játék került az első helyre. Nem véletlenül: harminckilenc határozat — 22 felnőtt és 17 ifjúsági ;átékosnál — ebben a cselekmény kategóriában került meghozatalra. Ez az összes eltiltás 43,35 százalékát képezte. A játékvezetővel szemben elkövetett cselekményekért huszonegy játékos bűnhődött, az eltiltottak 24,42 százaléka. Csupán összehasonlításul: egy évvel korábban ötven labdarúgó állt hasonló vétség elkövetéséért a fegyelmi bizottság előtt. Sportszerűtlen magatartásért — lerántás, labda sípszó utáni elrúgása, a labda kétszeri érintése kézzel, stb. — tizenkilenc, tettleges bántalmazásért hat, míg jogosulatlan játékért egy eltiltást foganatosítottak. A fegyelmi eltiltások számának örvendetes csökkenése nem jelentheti a szakosztályokban dolgozó vezetők nevelő munkájának csökkenését. Mert az elégedettségre semmi sem utalhat, sőt! Jócskán akad javítani való minden csapat házatáján. Egy gyors akció, most még ellenfél nélkül Bevezetőként páros gyakorlás... Fotó: Gottvald Gyöngyösi Zsuzsa támadást indít „Kiharcoljuk a bantmaradáatn ■ Törlesztésre készülnek a Spartacus kézilabdázói
